22/09/2025
🧡🤎🍄🟫💛
Ma van az őszi napéjegyenlőség – az a különleges nap, amikor a fény és a sötétség pontosan egyensúlyban van. Innen már biztosan haladunk a hűvösebb, színesebb idők felé, és én ezt egy cseppet sem bánom!
Szeretem az őszt. Nem csak úgy, óvatosan, hanem igazán – úgy, ahogy mások a nyarat vagy a tavaszt szokták. A csípős reggelek valami különös energiát adnak. Olyankor jólesik egy meleg pulóver, egy bögre tea, és az az érzés, hogy valami új kezdődik. A köd, ahogy elbújtatja a világot, meséssé varázsolja a reggeleket – mintha minden nap egy titkos történet nyílna meg előttem.
És azok a sárga falevelek! Ahogy zizegnek a talpam alatt, vagy csak úgy lebegnek a levegőben – mintha maga az évszak rajzolna az utcákra. Néha megállok egy-egy fa alatt, és csak nézem, ahogy hullik róla a levél – lassan, kecsesen, mintha táncolna.
Persze még érződik a nyár melege is, néha felmelegszik a levegő egy-egy napsütéses délutánon. Jó ilyenkor leülni egy padra, lehunyni a szemet, és csak élvezni a napot. De tudom, hogy minden változik. És ez így van rendjén. Az ősz nekem erről is szól – a változásról, de nem szomorúan, hanem elfogadva, sőt, örömmel.
Hiszen minden új széllel jön valami friss, valami más. És az ősz mindig elhozza nekem ezt az érzést: hogy valami jó van készülőben 💙🧡
