Bara Andrea Pszichológus

05/01/2026

„Vége a szünidőnek: az első hét nehézségei” 😴🎒

A nagy szabadság utáni első hétfő... valljuk be, ez minden családban egy kisebb érzelmi hullámvasút. Mi szülők sokszor csak a logisztikát látjuk (táska bepakolva? uzsonna kész? tiszta a tornafelszerelés?), de a gyerekek fejében ilyenkor komoly pszichológiai folyamatok zajlanak.

Mi történik ilyenkor a gyerekekkel? Nekik a szünet nem csak „pihenés”, hanem a szabadság megélése. Amikor vége a szünidőnek, nemcsak a korán keléstől félnek, hanem a teljesítménykényszertől és a kötöttségektől is. Az agyuk „nyári akarom mondani téli :) üzemmódban” van, ahol a játék és az élmény az úr, a suli pedig ehhez képest egy szürke falnak tűnhet.

Hogyan segíthetsz nekik (és magadnak), hogy ne legyen háború a reggel?

✨ 1. Az „Érzelmi Zsilipelés” Ne csak a fizikai dolgokat készítsétek össze! Beszélgessetek róla: „Nekem is nehéz lesz holnap korán kelni, te mit fogsz a legjobban hiányolni a szünetből?” Ha kimondhatja, hogy utálja a korai kelést, máris kevésbé fog feszülni belül.

✨ 2. Ne a jegyekkel kezdj! Pszichológiai trükk: Ne azt kérdezd, hogy „Mi volt a tananyag?”, hanem azt, hogy „Ki volt a legviccesebb ma?” vagy „Kivel játszottál a szünetben?”. Segíts neki, hogy a suli szociális élmény legyen, ne csak egy kötelezettség.

✨ 3. A „Lassú Ébredés” taktikája Tudom, mindenki siet, de ha az első napokban 10 perccel korábban kelted, és van idő egy közös kakaóra vagy egy kis összebújásra indulás előtt, az érzelmi biztonságot ad. A kapkodás és a kiabálós indulás csak növeli a szorongást.

✨ 4. Apró „túlélőcsomag” a táskába Rejts el egy kedves üzenetet az uzsonnás dobozába, vagy engedd meg, hogy bevigyen egy apró emléket a szünetről a tolltartójában. Ez a láthatatlan kapocs segít neki átvészelni a napot, amíg újra veled lehet.

✨ 5. Engedékeny délutánok Az első héten ne várj el tőle 100%-os koncentrációt. Hazaérkezés után hagyj neki több időt a semmittevésre vagy a játékra. Neki is „le kell jönnie” a napi stresszről.

Kedves Szülők! Ne feledjétek: ha ti stresszeltek, a gyerek is fog. Ha viszont látja rajtatok, hogy ez egy közös kaland, amin együtt megyünk át, sokkal simább lesz az út.

25/11/2025

A szorongás mint öröklődő minta: Szorongó szülő – Szorongó gyermek...

Sok szülő érzi, hogy az aggódás a szülői lét természetes része. De mi van akkor, ha a saját szorongásunk mélyebb, és akaratlanul is átadjuk a gyermekünknek? Ez a felismerés nehéz, de a megoldás kulcsa a saját kezünkben van!

Miért van ez? A gyerekek hihetetlenül érzékenyek a környezetükre. A mi reakcióink – még a kimondatlan feszültségeink is – mintát adnak nekik arról, hogyan kell értelmezni a világot. Ha mi folyton a veszélyt keressük, ők is megtanulják, hogy a világ egy félelmetes hely.

A szülői túlaggódás azt üzeni a gyermeknek, hogy ő maga nem elég kompetens a helyzetek kezelésére.

A folyamatos stressz és idegesség otthon azt sugallja, hogy valami baj van, még akkor is, ha épp nincs közvetlen fenyegetés.

A kerülés: Ha mi magunk is félünk az új helyzetektől, vagy elkerüljük a kényelmetlen szituációkat, a gyermekünk ezt a megküzdési stratégiát sajátítja el.

Mik azok a jelek, amelyek a szülői szorongás befolyását jelezhetik?

🚩 Viselkedésbeli jelek
A gyermek a mi mintaadónk szerinti reakciót alkalmazza. Figyeld meg a következőket:

Túlzott ragaszkodás/Leválási nehézség: Nehezen szakad el tőled reggel az óvodában/iskolában, vagy este nehezen alszik el egyedül. (Gyakran az anyuka is nehezen engedi el a gyermeket – a szakértők szerint ilyenkor a leválás leginkább a szülőnek okoz gondot.)

Kerülés: Fél az új helyzetektől, vagy elkerüli a kortársakkal való játékot, ha azok egy kicsit is "kockázatosnak" tűnnek (pl. mászókára felmenni, ismeretlen ételt megkóstolni).

Társas szorongás/Visszahúzódás: Túlzottan csendes, bátortalan, vagy tartósan szomorú és ingerlékeny.

🤕 Testi/Pszichoszomatikus tünetek
A szorongás náluk gyakran nem szóban, hanem a testben jelentkezik, amikor még nem tudják megfogalmazni az érzéseiket. Ha az orvos nem talál szervi okot:

Gyakori panaszok: Fáj a hasa, a feje, hányingerre panaszkodik (különösen egy stresszes esemény előtt, pl. iskolakezdés, vizsga).

Testi tünetek: Körmét rágja, ajkát harapja, vagy alvászavar, esetleg bepisilés jelentkezik (különösen a már szobatiszta gyermeknél).

🤔 Gondolkodásbeli furcsaságok
A gyermek állandóan a biztonság körül forog, és megpróbál megbizonyosodni.

Fokozott biztonságkeresés: Állandóan kérdez, megerősítést vár: „Ugye nem fog leesni?”, „Ugye visszajössz?”, „Ugye nem lesz baj?”

Irracionális félelmek: Olyan dolgoktól fél, aminek a valószínűsége igen kicsi .

Ha azt látod, hogy a gyermeked viselkedése tartósan (több, mint 1-2 hétig) megváltozott, és a fentiek közül több jel is fennáll, érdemes lehet először magunkba nézni: Milyen mintát lát tőlem? A saját szorongásunk oldásával a gyermekünknek is azonnal segítünk!

A szorongó gyermeknek nem egy stresszmentes szülőre van szüksége, hanem egy olyanra, aki tudja, hogyan kezelje a stresszt!

Önismeret: Tegyél fel magadnak kérdéseket: Mikor vagyok a legszorongóbb? Valódi veszélyre reagálok, vagy egy rég berögzült félelemre?

Modellkövetés: Gyakorolj a gyermeked előtt nyugodt megküzdési stratégiákat. Mutasd meg neki, hogyan vegyél mély lélegzetet, hogyan kezeld a hibákat, vagy hogyan állj bele egy új kihívásba (pl. „Félek egy kicsit ettől, de megpróbálom!”).

Hagyj teret a hibázásra: Engedd meg neki, hogy kicsit kényelmetlen helyzetbe kerüljön, és saját maga találja meg a megoldást, így növekszik az önbizalma.

Ha a saját szorongásunkon dolgozunk, a legszebb ajándékot adjuk a gyermekünknek: a nyugodtabb jövőt! Ne feledd, nem vagy egyedül!

02/11/2025

🙌 A trauma feldolgozása: Lépésről lépésre a gyógyulás útján

Pszichológusként gyakran szembesülök azzal, hogy a trauma szó hallatán sokan egyedül a súlyos, életet fenyegető eseményekre gondolnak. Pedig a trauma tágabb fogalom: minden olyan megrázó élmény ide tartozik, amely felborítja a testi-lelki egyensúlyunkat, és idegrendszeri lenyomatot hagy bennünk – legyen szó akár egy balesetről, gyermekkori elhanyagolásról, vagy tartós bántalmazásról.

A trauma nem csupán egy rossz emlék.

A feldolgozatlan trauma nem beilleszthető az élettörténetünkbe, szétfeszíti a jelenünket. Jellemző tünetei lehetnek a flashbackek, a krónikus szorongás, az ingerlékenység, az alvászavarok, vagy az elkerülő viselkedés. Sokan próbálják egyedül legyűrni ezeket az érzéseket, de fontos tudni: ezek a tünetek nem az akaraterő hiányáról szólnak, hanem az idegrendszer természetes reakciói egy abnormális eseményre.

Hogyan kezdhető el a gyógyulás útja?

A pszichológiai munka lényege nem a történtek elfelejtése, hanem az, hogy az élményt integráljuk az élettörténetünkbe. A cél, hogy az emlék kontrollálhatóvá váljon, és ne kísértsen bennünket folyamatosan.

A biztonság megteremtése: A legelső és legfontosabb lépés, hogy fizikailag és érzelmileg is biztonságban érezd magad.

Szociális támogatás: Ne maradj egyedül a fájdalmaddal! A megbeszélés, a kapcsolódás gyógyító erővel bír.

Érzelmi szabályozás: Készségek elsajátítása (pl. mindfulness, relaxáció), amelyek segítenek kezelni a negatív érzelmek intenzitását.

Szakember bevonása: Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) esetén, vagy ha a tünetek tartósan fennállnak, szakember segítsége elengedhetetlen. A pszichoterápia (pl. EMDR, S.E., kognitív terápia) egy biztonságos keretben segíti a feldolgozást, ahol a kimondhatatlan kimondhatóvá, az elviselhetetlen viselhetővé válik.

Ne feledd: lehetséges a gyógyulás és a poszttraumás növekedés! Képes vagy arra, hogy az átélteket erőforrássá alakítsd, és visszanyerd az életed feletti kontrollt.

Fontos, hogy tudd: A traumás tünetek (pl. szorongás, visszatérő rémálmok, elkerülés) nem a Te hibáid, hanem az idegrendszered megrekedt reakciói a történtekre.

Ha felismered, hogy a múlt árnyai tartanak fogva, tudd, hogy van kiút! A segítség kérése azt jelenti: hajlandó vagy megengedni magadnak a gyógyulást, és végre megkezdeni egy új, kontrolláltabb élet fejezetét.

Ha úgy érzed, megrekedtél, és segítségre van szükséged, ne habozz szakemberhez fordulni!

02/11/2025

🙌 A trauma feldolgozása: Lépésről lépésre a gyógyulás útján

Pszichológusként gyakran szembesülök azzal, hogy a trauma szó hallatán sokan egyedül a súlyos, életet fenyegető eseményekre gondolnak. Pedig a trauma tágabb fogalom: minden olyan megrázó élmény ide tartozik, amely felborítja a testi-lelki egyensúlyunkat, és idegrendszeri lenyomatot hagy bennünk – legyen szó akár egy balesetről, gyermekkori elhanyagolásról, vagy tartós bántalmazásról.

A trauma nem csupán egy rossz emlék.

A feldolgozatlan trauma nem beilleszthető az élettörténetünkbe, szétfeszíti a jelenünket. Jellemző tünetei lehetnek a flashbackek, a krónikus szorongás, az ingerlékenység, az alvászavarok, vagy az elkerülő viselkedés. Sokan próbálják egyedül legyűrni ezeket az érzéseket, de fontos tudni: ezek a tünetek nem az akaraterő hiányáról szólnak, hanem az idegrendszer természetes reakciói egy abnormális eseményre.

Hogyan kezdhető el a gyógyulás útja?

A pszichológiai munka lényege nem a történtek elfelejtése, hanem az, hogy az élményt integráljuk az élettörténetünkbe. A cél, hogy az emlék kontrollálhatóvá váljon, és ne kísértsen bennünket folyamatosan.

A biztonság megteremtése: A legelső és legfontosabb lépés, hogy fizikailag és érzelmileg is biztonságban érezd magad.

Szociális támogatás: Ne maradj egyedül a fájdalmaddal! A megbeszélés, a kapcsolódás gyógyító erővel bír.

Érzelmi szabályozás: Készségek elsajátítása (pl. mindfulness, relaxáció), amelyek segítenek kezelni a negatív érzelmek intenzitását.

Szakember bevonása: Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) esetén, vagy ha a tünetek tartósan fennállnak, szakember segítsége elengedhetetlen. A pszichoterápia (pl. EMDR, S.E., kognitív terápia) egy biztonságos keretben segíti a feldolgozást, ahol a kimondhatatlan kimondhatóvá, az elviselhetetlen viselhetővé válik.

Ne feledd: lehetséges a gyógyulás és a poszttraumás növekedés! Képes vagy arra, hogy az átélteket erőforrássá alakítsd, és visszanyerd az életed feletti kontrollt.

Fontos, hogy tudd: A traumás tünetek (pl. szorongás, visszatérő rémálmok, elkerülés) nem a Te hibáid, hanem az idegrendszered megrekedt reakciói a történtekre.

Ha felismered, hogy a múlt árnyai tartanak fogva, tudd, hogy van kiút! A segítség kérése azt jelenti: hajlandó vagy megengedni magadnak a gyógyulást, és végre megkezdeni egy új, kontrolláltabb élet fejezetét.

Ha úgy érzed, megrekedtél, és segítségre van szükséged, ne habozz szakemberhez fordulni!

28/10/2025

🍂 Mentális feltöltődés az őszi szünetben: Tényleg pihenhet a család? 🧡
Az őszi szünet megérkezett! Sokan ilyenkor már a karácsonyi rohanás árnyékában próbálják meg kiengedni a gőzt. De hogyan lehet valóban pihentető ez a rövid időszak a gyerekek és a szülők számára is, elkerülve a „túltervezett pihenés” csapdáját?

A kulcs a mentális szünet megteremtése.

1. A digitális detox ereje (Mindkét félnek!)
Az iskola és a munka ritmusában rengeteg a képernyőidő. Az őszi szünet tökéletes alkalom a tudatos lassításra. Ne csak a gyerekektől várd el, hogy tegyék le a telefont! Szülőként szabj magadnak is határokat. A valódi jelenlét és a közös, képernyőmentes idő (pl. egy erdei séta, társasjáték) sokkal mélyebben tölt fel, mint a közösségi média görgetése.

2. Tervezés helyett spontaneitás
Ne ess bele abba a hibába, hogy minden napot programokkal zsúfolsz tele. A mentális pihenéshez elengedhetetlen a struktúra lazítása. Hagyj időt az unatkozásra! Amikor a gyermeknek szabad tere van, előjön a kreativitás és a belső hang. Hagyj teret az improvizált, közösen kitalált tevékenységeknek.

3. A természet hívása
Az őszi erdő terapikus hatású. A hideg, tiszta levegő és a rozsdás színek látványa bizonyítottan csökkenti a stresszt. A gyerekek számára a falevelekben való tipegés, a gesztenyegyűjtés egyben érzékszervi (szenzoros) feltöltődés is.

4. Beszélgetés és visszajelzés
A szünet lehetőséget ad arra, hogy a felszínes kérdések (Mi volt az iskolában?) helyett mélyebben beszélgessetek a gyermek érzéseiről, félelmeiről. Kérdezd meg: „Mit szeretnél a legjobban csinálni ma?” Ezzel megerősíted a kontrollérzetét, ami az iskolai teljesítménykényszer után nagyon felszabadító lehet.

Használjátok ki az őszi szünetet arra, hogy ne csak a test, hanem az elme is regenerálódjon. A legértékesebb dolog, amit adhatsz, a nyugodt közös idő.

Call now to connect with business.

29/09/2025

Digitális egyensúly....Tévút a teljes digitális kizárás: Miért árt a túlféltés?

Szülőként természetes, hogy féltjük gyermekünket a digitális világ veszélyeitől. Sokan a teljes kizárásban látják a megoldást. Ez azonban egy tévút, ami komoly károkat okozhat a gyermek fejlődésében. A kérdés nem az, hogy használja-e, hanem az, hogy hogyan és mennyi ideig.

Miért ártalmas a teljes elzárás?
A digitális technológia mára a szocializáció és az élet szerves része. A tiltás a következő pszichológiai nehézségeket okozhatja:

Szociális elszigetelődés: Különösen az általános és középiskolás korban zajlik a baráti kommunikáció és a közös élmények megosztása online. Ha a gyermek ki van zárva, kirekesztettnek és elszigeteltnek érezheti magát. Ez szorongáshoz és önértékelési problémákhoz vezethet.

Készségfejlesztés elmaradása: A digitális eszközök használata nem csak szórakozás: kritikus információszerzési, problémamegoldó és kommunikációs készségeket fejlesztenek. A kizárás azt eredményezi, hogy a gyermek felnőttként képzetlennek érzi magát a munkaerőpiac szempontjából alapvető területeken.

Tudatlanság és nagyobb veszély: Az a gyerek, akitől teljesen megtiltották a netet, az első adandó alkalommal (pl. egy barátjánál) kontroll nélkül veti bele magát a digitális térbe. Mivel nem tanult önregulációt és nem beszéltek a veszélyekről, sokkal sebezhetőbbé válik az online zaklatással vagy a nem megfelelő tartalmakkal szemben.

Hol az egyensúly? Mi a titok?

Az egyensúly titka: A kötődés
Ne feledd: a gyerekünk akkor lesz jól a digitális térben, ha a valós életben biztosítva van az érzelmi biztonság.

Légy jelen: Helyettesítsd a folyamatos digitális ellenőrzést (tethered monitoring) az érzelmi elérhetőséggel. Inkább kérdezz őszintén a napjáról, minthogy a telefonján ellenőrizd.

Légy minta: A gyerekek tőlünk tanulnak. Ha te állandóan a telefont nyomkodod, nehéz lesz hitelesen korlátokat szabnod.

Beszélgess: Ismerd meg az online világát. Mutass valódi érdeklődést az iránt, ami őt érdekli, így bizalmat építesz, ami a legnagyobb védelem minden online veszéllyel szemben.

Tanítsd meg, ne tiltsd meg: Beszélgess őszintén a tartalomról és a veszélyekről, fejlesszük a kritikus gondolkodását.

Modellezz! Légy te is tudatos felhasználó.

Szabályok, nem tiltások: Állíts be életkor-specifikus időkereteket és digitális-mentes zónákat (pl. étkezés, hálószoba). A határokat a biztonságos kötődés talaján fektessük le: biztosítsunk elegendő valós, minőségi időt a kapcsolódásra.

A cél, hogy a gyermekünk ne a félelem, hanem a tudatosság talaján állva ismerje meg a Digitális világot.

05/09/2025

Pihenés az első iskolai hét után!

Az iskolakezdés mindig nagy kihívás, és az első hét különösen megterhelő lehet a gyerekek számára. Egy új tanév, új tanárok, új osztálytársak, és a megváltozott napirend sok energiát emészt fel. Még ha a gyerekek nem is mutatják, az első héten felgyülemlett stressz és fáradtság a szülők figyelmét igényli. A pihenésnek ez a mostani időszaka nem csak a fizikai regenerációról szól, hanem a mentális feltöltődésről is.

Mire érdemes figyelni szülőként?
1. A mentális fáradtság jelei: A gyerekek lehet, hogy nyűgösek, visszahúzódóak, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan is izgágák. Esetleg elvesztik az érdeklődésüket olyan dolgok iránt, amiket korábban szerettek, vagy épp alvásproblémák lépnek fel. Ezek mind a stressz és a fáradtság jelei lehetnek.

2. Támogató, nyugodt környezet: Próbáljatok nyugodt légkört teremteni otthon. A hétvégék ideálisak a lelassulásra. A feladatok és az elvárások helyett a lazítás legyen a fókuszban. Nem kell a teljes hétvégét a tankönyvek felett tölteni, elég, ha csak a legszükségesebbeket nézitek át. Hagyjatok időt a semmittevésre is.

3. Beszélgetés, játék, feltöltődés: Ne erőltessétek a beszélgetést, ha a gyermek nem akarja, de legyetek nyitottak, ha mégis mesélni szeretne az iskoláról. A közös játék, séta, vagy a természetben eltöltött idő segíthet oldani a feszültséget. A gyerekeknek szükségük van a szülőkkel való minőségi időre, ami biztonságérzetet ad nekik.

4. Alváshigiénia: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás kritikus fontosságú a regenerálódás szempontjából. Segítsetek a gyerekeknek kialakítani egy rendszeres alvási rutint, hogy visszazökkenjenek a ritmusba. Fontos, hogy a hétvégén se maradjanak fenn túl sokáig.

Az iskolakezdés első hete utáni pihenés tehát nem csak a fizikai, hanem a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. Szülőként az a feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket ehhez a feltöltődéshez, és figyeljünk a jelekre. Ha most kipihenik az első hét fáradalmait, sokkal sikeresebb és kiegyensúlyozottabb lesz a további tanév is.

A szülők is pihenjenek!

Az első iskolai hét nem csupán a gyerekeknek kihívás. A szülőknek is rengeteg a teendőjük: a reggeli rohanás, a délutáni leckeírás menedzselése, a programok szervezése, és az esetleges konfliktusok kezelése mind komoly terhet ró ránk. :)
A saját mentális és fizikai jólétetekről való gondoskodás nem önzőség, hanem alapvető feltétele annak, hogy támogató és türelmes szülők maradhassatok. Ha egy szülő kiégett, nem tudja megfelelően támogatni a gyermekét.

Az egyensúly kulcsfontosságú. Ahogyan a gyerekeknek is szükségük van a pihenésre, úgy a szülőknek is elengedhetetlen a feltöltődés. Ha ti kiegyensúlyozottak vagytok, az egész család nyugodtabb és boldogabb lesz.

06/08/2025

Szülői Kiégés

Sokszor hallunk a munkahelyi kiégésről, de kevesebb szó esik egy másik, legalább annyira nehéz jelenségről: a szülői kiégésről. Ez egy komoly pszichológiai állapot, ami nem a szülő szeretetének hiányát jelzi, hanem a folyamatos stressz, a kimerültség és az állandó megfelelési kényszer következménye.

A szülői kiégés egy hosszú folyamat eredménye, melynek során a szülő érzelmileg, fizikailag és mentálisan is teljesen kimerül. A tünetek közé tartozhat a gyermekkel és a családdal kapcsolatos érzelmi eltávolodás, az állandó fáradtság, az ingerlékenység, a türelmetlenség, a bűntudat, valamint az is, hogy a szülő úgy érzi, képtelen a feladatainak ellátására. Ez az állapot nemcsak a szülőre van negatív hatással, de a család dinamikájára és a gyermek fejlődésére is.

A pszichológiai kutatások szerint a szülői kiégés kialakulásának több oka is lehet. Az egyik legfontosabb tényező a társadalmi elvárások súlya. A "tökéletes szülő" mítosza hatalmas nyomást helyez a szülőkre, akik úgy érezhetik, minden területen hibátlanul kell teljesíteniük. Ehhez adódik még a modern életmód felgyorsult tempója, a munka és a család összeegyeztetésének nehézségei, valamint a megfelelő támogató háló hiánya.

A legelső és legfontosabb lépés a probléma felismerése és elfogadása. Ezzel máris megtetted az első nagy lépést a változás felé.

Hogyan tovább? A megoldás a önmagadra való odafigyelésben rejlik. Ez nem önzőség, hanem a gyermeked és a családod iránti felelősségvállalás.

Határok felállítása: Tanulj meg nemet mondani. Nem kell minden meghívásnak, kérésnek eleget tenned.

Énidő beiktatása: Hetente legalább egyszer szánj időt olyan tevékenységekre, amiket szeretsz. Egy séta, egy forró fürdő, egy jó könyv, vagy egy kávézás egy baráttal csodákra képes.

Támogató környezet keresése: Beszélgess más szülőkkel, osszátok meg a tapasztalataitokat. Látni fogod, hogy a problémáid nem egyediek.

Segítség kérése: Ne félj segítséget kérni a párodtól, a nagyszülőktől, vagy egy bébiszittertől. A gyermekednek semmi sem fontosabb egy pihent és kiegyensúlyozott szülőnél.

Szakember bevonása: Ha a terhek túl soknak érződnek, a pszichológus segíthet a minták felismerésében és a megoldások kidolgozásában.

Emlékezz rá, hogy a legfontosabb, amit a gyermekednek adhatsz, egy boldog és egészséges szülő! A kiégésből van kiút, és megérdemled, hogy te is jól érezd magad a szülői szerepben.

30/06/2025

Testvérféltékenység

A testvérféltékenység egy teljesen természetes és gyakori jelenség a gyermekkorban, különösen egy új testvér érkezésekor. Fontos, hogy szülőként ne ijedjünk meg tőle, hanem értsük meg a gyermeki reakciók mögött meghúzódó okokat, és tudatosan kezeljük a helyzetet.

Miért alakul ki a testvérféltékenység?
A féltékenység gyökere gyakran abban rejlik, hogy a nagyobb gyermek úgy érzi, elveszíti eddigi "egyeduralmát" a szülői figyelem és szeretet terén. Előfordulhat:

Figyelemmegosztás: Az újszülött sok időt és energiát igényel, ami kevesebb időt hagy a nagyobb testvérre.

Megváltozott rutin: Az addig megszokott családi ritmus felborul, ami bizonytalanságot szülhet.

Fejlettségbeli különbségek: A nagyobb testvér nem érti, miért nem tud még játszani a kicsivel, vagy miért kap több "különleges" bánásmódot az újszülött.

Visszafejlődés: Néha a nagyobb gyermek is "visszafejlődik" (pl. újra ágyba pisil, cumizik), ezzel próbálva visszaszerezni a szülői figyelmet.

Hogyan segíthetünk gyermekünknek?
A legfontosabb, hogy érvényesítsük a gyermek érzéseit, és kommunikáljunk nyíltan velük.

Beszélgessünk az érzésekről:

Ne bagatellizáljuk el, ha gyermekünk dühös, szomorú, vagy csalódott. Mondjuk ki: "Látom, hogy most dühös vagy a kisöcsédre/húgodra, mert sokat sír." Ezzel segítünk neki azonosítani és kifejezni az érzéseit.

Magyarázzuk el, hogy a féltékenység rendben van, de a rosszindulatú viselkedés (pl. bántás) nem elfogadható.

Biztosítsuk a szeretetünkről:

Töltsünk vele külön időt: Lehet ez egy rövid esti mese, egy közös játék, vagy egy kis séta, amikor csak rá figyelünk. Ez megerősíti benne, hogy továbbra is fontos és szeretett.

Hangolódjunk rá a szükségleteire: Lehet, hogy csak egy ölelésre van szüksége, vagy arra, hogy meghallgassuk egy történetét.

Vonjuk be a testvér gondozásába:

Adjuk neki apró "feladatokat" (pl. hozzon egy pelenkát, énekeljen egy dalt a babának). Ez erősíti a kötődésüket és a felelősségérzetét.

Dicsérjük meg, ha segít vagy kedves a testvérével.

Készítsük fel az érkezésre:

Már a várandósság alatt beszélgessünk arról, hogy hamarosan érkezik egy új családtag.

Olvasgassunk témába vágó mesekönyveket, nézegessünk képeket babákról.

Ne hasonlítgassuk őket össze:

Minden gyermek egyedi, saját tempójában fejlődik. Az összehasonlítás csak fokozza a rivalizálást és a frusztrációt.

Türelmesen és megértően:

A féltékenység kezelése időbe telik. Legyünk türelmesek, és emlékezzünk, hogy ez egy fejlődési szakasz.

Praktikus tippek és trükkök:
"Kiváltságos idő" a nagytesónak : Hagyjunk meg egy olyan tevékenységet, amit csak ő csinálhat (pl. délutáni kakaó a mamával), és a kicsi még nem.

"Segítő kártyák": Készíthetünk kártyákat egyszerű feladatokkal (pl. "mesélj a babának", "simogasd meg a baba kezét"), amiket a nagytesó elővehet, ha szeretne "segíteni".

Közös játékok: Amikor a baba ébren van, keressünk olyan játékokat, amikbe a nagytesó is bevonható (pl. éneklés, egyszerű mondókák).

Személyes tér: Fontos, hogy mindkét gyermeknek legyen egy saját kis zuga, ahova elvonulhat.

A testvérféltékenység egy kihívás, de egyben egy lehetőség is a gyermekek érzelmi fejlődésére és a családi kötelékek megerősítésére. Türelemmel, szeretettel és a megfelelő eszközökkel segíthetjük őket abban, hogy egy életre szóló, szeretetteljes testvéri kapcsolatot alakítsanak ki.

05/06/2025

Remény és segítség a szülés utáni depresszióban
Az anyaság egy életre szóló kaland, ami tele van egyedi örömökkel és kihívásokkal. Néha azonban az első hetek és hónapok nem csupán felhőtlen boldogságot hoznak, hanem nehéz érzéseket is. Ha szülés utáni depresszióval (SZUD) küzdesz, fontos tudnod: nem vagy egyedül, és van kiút!

A SZUD sokkal több, mint egy múló rosszkedv. Hosszabb ideig tartó szomorúság, kimerültség, szorongás és tehetetlenség érzése jellemezheti. Néha úgy tűnhet, mintha sosem látnál újra fényt, és nehéz lehet kapcsolódni a kisbabádhoz. Fontos megértened, hogy ezek az érzések nem a te hibáid, és nem tesznek rossz anyává! A hormonális változások, az alváshiány, a társadalmi elvárások és a hatalmas életmódváltás mind hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz.

A gyógyulás útja: Első lépések a segítség felé
A jó hír az, hogy a SZUD gyógyítható, és számos hatékony módja van a felépülésnek. Az első és legfontosabb lépés a segítség kérése.

Beszélj egy szakemberrel: Egy orvos, pszichológus vagy pszichiáter tudja diagnosztizálni a SZUD-ot, és személyre szabott kezelési tervet javasolhat, legyen szó terápiáról, gyógyszeres kezelésről vagy ezek kombinációjáról.
Keresd a támogatást a környezetedben: Ne félj őszintén beszélni a pároddal, családtagjaiddal vagy közeli barátaiddal arról, hogyan érzed magad. Hagyják, hogy segítsenek a mindennapi feladatokban, a babagondozásban vagy akár csak meghallgassanak.
Csatlakozz támogató csoportokhoz: Sok anya tapasztalja át ugyanezeket az érzéseket. Egy támogató csoportban megoszthatod a tapasztalataidat, és láthatod, hogy mások is túljutottak ezen a nehéz időszakon. A tudat, hogy nem vagy egyedül, hatalmas erőt adhat.
Törődj magaddal: Még ha nehéz is, próbálj meg időt szakítani magadra. Rövid séták, pihenés, egészséges étkezés vagy egy forró fürdő segíthet feltöltődni. Minden apró lépés számít.
Emlékezz: Erősebb vagy, mint gondolnád!
A szülés utáni depresszióval való küzdelem rendkívüli erőt igényel. Minden nap, amikor reggel felkelsz és gondoskodsz a babádról (és magadról!), egy győzelem. A felépülés egy folyamat, ami időt és türelmet igényel, de megéri! Ahogy a fény áttör a felhőkön, úgy te is kilábalhatsz ebből az állapotból, és újra teljes örömmel élheted meg az anyaság csodáit.

26/05/2025

A dackorszakról gyakran beszélünk a mindennapok vicces (vagy épp kevésbé vicces) kihívásaként, de nézzük meg egy kicsit mélyebben, pszichológiai szempontból, mi is zajlik ekkor a gyermekben és a családban.

Ez az időszak, amit sokan "terrible twos"-ként emlegetnek, valójában egy kulcsfontosságú fejlődési szakasz. Körülbelül 18 hónapos kortól 3-4 éves korig a gyermekek énképe kezd kialakulni. Rájönnek, hogy ők egy különálló személyek, saját akaratukkal, ami elválik a szülőétől. Ezt nevezzük autonómia iránti vágynak. Ez a függetlenségi törekvés az, ami gyakran manifesztálódik az állandó "nem"-ezésben, a merev ragaszkodásban bizonyos dolgokhoz, és persze a hisztirohamokban.

Ami kívülről hisztinek tűnik, az valójában egy elárasztó érzelmi állapot. A kisgyermekek agya még nem érett arra, hogy komplex érzelmeket, mint a frusztráció, düh vagy szomorúság, megfelelően szabályozzon vagy szavakba öntsön. Az érzelmi szabályozás képessége még gyerekcipőben jár, így a hiszti gyakran az egyetlen elérhető módja annak, hogy kifejezzék a bennük tomboló vihart. Képzeljük el, milyen lenne, ha mi sem tudnánk elmondani, ami bánt, csak kiabálni és toporzékolni tudnánk!

Fontos megérteni, hogy a dac nem a szülő "bosszantásáról" szól. Sokkal inkább a gyermek határainak teszteléséről és a világ megismeréséről. A gyermek azt vizsgálja, meddig mehet el, mi az, ami biztonságos, és hogyan tudja a környezetét befolyásolni. Ezek a pillanatok lehetőséget adnak a szülőnek arra, hogy biztonságos kereteket nyújtson, miközben empatikusan kezeli a gyermek érzelmeit.

A szülő részéről ez az időszak óriási türelmet és önismeretet igényel. Hogyan reagálunk mi magunk a stresszre? Hogyan kezeljük a saját dühünket? Ezek a minták mind befolyásolják, hogyan tudunk reagálni a gyermek dacára. A következetesség, a határok egyértelmű kommunikációja és az érzelmek validálása – "Látom, mérges vagy, mert nem mehetsz oda" – kulcsfontosságúak.

Ez az időszak tehát nem büntetés, hanem egy fejlődési ugrás. Ha tudatosan kezeljük, az alapjait rakja le a gyermek későbbi érzelmi intelligenciájának és az önkontrolljának.
Ne feledjétek, nem vagytok egyedül! Mindannyian átmegyünk ezen. ❤️

23/05/2025

Várandósság: Amikor a lélek is felkészül
A várandósság csodálatos időszak, de nem csak a test, hanem a lélek számára is hatalmas változásokkal jár. Fontos, hogy őszintén beszéljünk azokról a pszichés nehézségekről, amelyekkel sok kismama szembesülhet. Nem vagy egyedül!

A hormonális változások, a test átalakulása, az új szerepbe való belesimulás mind komoly érzelmi hullámzást okozhatnak. Gyakori a szorongás a jövővel, a szüléssel és az anyasággal kapcsolatban. Megjelenhet a félelem az ismeretlentől, a megfelelési kényszer, vagy akár a hangulatingadozás, az ingerlékenység. Nem ritka a szomorúság érzése, vagy a motivációhiány sem, még akkor sem, ha régóta várt gyermekről van szó.

Fontos megérteni, hogy ezek az érzések teljesen normálisak és sok nő tapasztalja őket. Ne szégyelld, ha nehéz napjaid vannak!

Mit tehetsz?

Beszélj róla! Oszd meg érzéseidet pároddal, barátaiddal, családtagjaiddal.
Keress támogatást! Csatlakozz kismama csoportokhoz, ahol hasonló cipőben járókkal oszthatod meg tapasztalataidat.
Figyelj magadra! Aludj eleget, táplálkozz egészségesen, és iktass be olyan tevékenységeket, amik feltöltenek.
Ne félj segítséget kérni! Ha úgy érzed, az érzéseid elhatalmasodnak rajtad, egy szakember – pszichológus vagy perinatális szaktanácsadó – sokat segíthet.
A mentális jólléted éppolyan fontos, mint a fizikai egészséged a várandósság alatt. Törődj magaddal! ❤️