23/05/2026
A hétvégén elvonultam, egy megindító, mély "utazásra", a testembe.
Egy olyan személy ( Klára Tölgyesi ) vezetésével, akit az egyik mesteremnek, mentoromnak tekintek, mióta csak ismerem.
Tudtam, hogy kemény lesz, mert testben lenni sokszor nehéz.
Mégis akartam ezt az élményt.
Figyelve a testemben megjelenő érzésekre a születés és a szülés témája dolgozott bennem 3 napig.
A szombati szabad tánc egy igazi megengedés volt számomra, ahol ismét kapcsolódni tudtam a hasamhoz, a méhemhez, az ágyékomhoz, a szülésemhez és a születésemhez is.
S amikor már azt hittem, csak az öröm jön a 3. nap utolsó óráiban, akkor csúsztam be igazán a legmélyére.
22-en voltunk, és megélhettük (volna) a születésünket testi élményekben megélve.
Csodás volt látni a csoporttársak személyes megéléseit, küzdelmeit, örömeit.
De én már a ráhangolódó táncnál lefagytam, amikor el kellett képzelni magunk mögött anyukánkat, még a foganásunk előtt.
Nem tudtam megszületni, mert azt éreztem, ha lefekszem a földre, a matracra (hiába a segítő "bábák" támogató segítsége), meghalok.
Csak sírtam, és engedtem, hogy megéljem ezt a halálfélelmet és a szégyent, hogy egyedül maradtam, aki nem tud "teljesíteni".
S azáltal, hogy ezt meg mertem élni, s nem toltam bele magam abba, amire a testem most még nemet mondott, egyszer csak felismertem, hogy tulajdonképpen én is a saját születési élményemben vagyok.
Sokszor hallottam anyutól, hogy én titokban növekedtem, és már majdnem 4 hónapos várandós volt velem, amikor kiderült, hogy vagyok.
A nőgyógyásza a nővérem születésekor azt mondta, hogy most másfél-két évig ne tervezzenek kistestvért, ehhez képest én 8 hónapra megfogantam. Mikor kiderült az orvos számára, hogy érkezem, onnan kezdve nem szólt anyuhoz, és a születéskor is megkérdezte aput: kit mentsünk, az anyát vagy a gyereket?
Vagyis én majdnem 5 hónapig szégyenben fejlődtem, és anya tudattalan szinten nem igazán élhette meg, hogy önfeledt örömmel várjon.
Bár szerettem volna megszületni, ezt az 5 hónapot még meg kell, meg szeretném dolgozni magamban.
Ennek a felismeréséhez teljes biztonságban éreztem magam ebben a körben.
De abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ősztől Matthew Appleton Integratív Babaterapeuta képzésén lesz lehetőségem 3 év alatt megértenem, megélnem, tudatosítanom és integrálni magamban ezt az élményt.
De most még most van.
Kellett 3 nap, hogy újra összerendezzem a személyiségem, és vissza tudjak állni a mindennapokba.
Megbántam? NEM.
Mi van bennem? HÁLA
Hálás vagyok Klárinak, a csoporttársaknak és MAGamnak, mert megengedtem magamnak, és elvonultam a testembe.
Ezt adta nekem a testorientált önismereti munka, csak ajánlani tudom mindenkinek!
