Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, szenvedélybeteg-segítő

Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, szenvedélybeteg-segítő Kamaszoknak, felnőtteknek, családoknak és hozzàtartozóknak segítek.

Szenvedélyproblémák esetén ADHD és autizmus specifikus módszerek szükség szerinti beépìtésével kínálok biztos pontot, ahol a reményből valóság, a küzdelemből felépülés születhet.

Függőség-áttolódásSokszor nem könnyű felismerni, mikor egy függőség helyét egy másik kezdi átvenni.A szakirodalom ezt gy...
13/05/2026

Függőség-áttolódás

Sokszor nem könnyű felismerni, mikor egy függőség helyét egy másik kezdi átvenni.

A szakirodalom ezt gyakran függőség-áttolódásnak vagy addiction transfernek nevezi.

Előfordul, hogy a korábbi szerhasználat vagy viselkedés megszűnik, miközben a belső feszültség, az érzelemszabályozási nehézség, a túlterheltség vagy az üresség érzése továbbra is jelen van. Ilyenkor egy másik működés veheti át ugyanazt a szerepet az ember életében.

Sokszor nehéz felismerni, mikor válik egy működés fokozatosan kényszeressé. A túlzott munka, az állandó online jelenlét, a kontroll nélküli sportolás, vásárlás vagy akár a kapcsolatokba való kapaszkodás is ugyanazokat a belső mechanizmusokat mozgathatja meg, mint egy korábbi függőség.

Ilyenkor fontos figyelni arra, hogy:

• meg tud-e állni
• mi történik benne, amikor nem csinálhatja
• mennyire ez szervezi a mindennapjait
• milyen érzések jelennek meg, amikor megszakad ez a működés
• milyen más megküzdési eszközök állnak rendelkezésére

A felépülés egyik fontos része annak megértése, hogy milyen érzések, hiányok vagy megterhelések állnak a működés hátterében.
Mert amikor ezek felismerhetővé és kimondhatóvá válnak, nagyobb esély nyílik stabilabb, biztonságosabb megküzdési módok kialakítására.

📚 Szakirodalmi háttér:
• The Addictive Personality – A függőségi működés mintázatainak és az addikciók közötti átjárhatóságának bemutatása.
• American Society of Addiction Medicine: A függőség az agyi jutalmazási, motivációs és önszabályozási rendszereket érintő állapotai.

Korai figyelmeztető jelek felépülésbenA visszaesés ritkán történik egyik napról a másikra. Többnyire apró jelekkel kezdő...
24/04/2026

Korai figyelmeztető jelek felépülésben

A visszaesés ritkán történik egyik napról a másikra.
Többnyire apró jelekkel kezdődik: amikor már nem figyelsz magadra, a testedre, a szükségleteidre. A szervezet sokszor hamarabb jelez, mint a gondolatok. Ha megtanulod észrevenni ezeket a jelzéseket, időben közbe tudsz lépni.

Mire érdemes figyelni?

• alvászavar, kimerültség, állandó fáradtság
• ingerlékenység, türelmetlenség, indulatosság
• fokozódó stressz, belső feszültség
• étvágytalanság vagy rendszertelen evés
• elszigetelődés, bezárkózás, szokások megváltozása
• „Nincs semmi bajom” típusú önbecsapás
• segítségkérés kerülése
• régi helyek, emberek, minták felé sodródás
• a szerhasználat idealizálása

Az addiktológiai szakirodalom ezt gyakran emocionális visszaesésnek nevezi: még nincs használat, de a belső állapot már veszélyzónába kerül. Ha itt lépsz, sokkal könnyebb megállítani a folyamatot, mint később.

Mit tehetsz ilyenkor?

• pihenj többet
• állíts vissza napi rutint
• beszélj őszintén valakivel
• menj segítő közegbe / konzultációra
• mozogj, hidratálj, egyél rendszeresen
• nevezd meg, mi fáj valójában

A felépülés nem csak abból áll, hogy nem használsz. Hanem abból is, hogy kapcsolatban maradsz önmagaddal.

📚 Szakirodalom:
Marlatt, G.A. & Gordon, J.R. (1985): Relapse Prevention
Larimer, Palmer & Marlatt (1999): Relapse Prevention: An Overview

24/02/2026

A függőség megelőzhető? Mikor érdemes elkezdeni a prevenciót, ha az idegrendszeri alapok kialakulását vesszük figyelembe?

Az addiktológiai prevenció nem a szerhasználat megjelenésével kezdődik, hanem jóval korábban, a gyermek fejlődésének korai szakaszában. A prevenció valójában egy fejlődési ív, amely az idegrendszeri éréshez, az érzelmi és viselkedéses szabályozás alakulásához, valamint a környezeti hatásokhoz igazodik.

Az addikciós kockázat szempontjából meghatározó tényezők már óvodáskorban megjelennek. A korai gyermekkor, nagyjából 3–6 éves életkor között, az elsődleges prevenció időszaka. Ebben az életszakaszban természetesen még nem a szerek kerülnek fókuszba, hanem azok az alapfunkciók, amelyek később védő- vagy kockázati tényezővé válhatnak. Az érzelemszabályozás, az impulzuskontroll, a frusztrációtűrés és a stresszkezelés idegrendszeri alapjai ekkor formálódnak. A biztonságos kötődés, a kiszámítható felnőtt jelenlét és az érzelmek megnevezésének tanítása bizonyítottan csökkenti a későbbi szerhasználati kockázatot. Ezek az elemek nem addiktológiai címkével jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, mégis az addikciómegelőzés legkorábbi és legfontosabb szintjét jelentik.

A kisiskoláskor, körülbelül 6–10 éves életkor között, a prevenció második lépcsőfoka. Ebben az időszakban a gyermekek már képesek egyszerűbb ok-okozati összefüggések megértésére, miközben idegrendszeri szinten a jutalmazó rendszer aktivitása fokozatosan erősödik. Ekkor jelenhetnek meg először a viselkedéses függőségekhez hasonló mintázatok, például a képernyőhasználat, az evés vagy a játék körüli kontrollvesztés. Ebben az életkorban a prevenció kulcsa a problémamegoldó készségek fejlesztése, a szabályok következetes keretezése, valamint a jutalmazás és következmények egyensúlya. A hangsúly továbbra sem a tiltáson van, hanem azon, hogy a gyermek megtanulja kezelni a belső feszültséget és a késleltetést.

A nemzetközi kutatások szerint az első szerkipróbálások átlagéletkora 11–13 év, ezért a 10–12 éves kor tekinthető az addiktológiai szempontból célzott prevenció belépési pontjának. Ezt az időszakot a szakirodalom kritikusnak nevezi, mivel a jutalmazó rendszer érzékenysége már magas, miközben az önkontrollért felelős prefrontális hálózatok még éretlenek. A 12 éves kor előtti szerhasználat jelentősen növeli a későbbi függőség és a mentális zavarok kockázatát. A hatékony prevenció ebben az életkorban nem az elrettentésre épül, hanem a döntéshozatal, a kockázatfelismerés és a társas nyomás kezelésének tanítására.

A serdülőkor, nagyjából 12–18 éves életkor között, már nem egységes prevenciós célcsoportként értelmezhető. Különösen magas kockázatúnak számítanak azok a serdülők, akiknél ADHD, traumatikus élmények, hangulatzavarok, korai magatartási problémák vagy szenvedélybeteg családi háttér van jelen. Ebben az életszakaszban a leghatékonyabb beavatkozások a mentoráláson, családi bevonáson, készségfejlesztésen alapulnak. Ezek a működés megértésére és az alternatív megküzdési utak kialakítására fókuszálnak.

Amennyiben szülőként bármilyen gyanú felmerül, érdemes időben szakemberhez fordulni, mivel a korai felismerés és a megküzdési készségek tanítása, valamint a családi dinamika támogatott változása jelentősen növeli a kedvezőtlen folyamatok visszafordításának és a súlyosabb problémák megelőzésének esélyét.

Zárásként ismét leírom a legfontosabbat: ha úgy érzed, nem kapsz megfelelő segítséget, keress másik szakembert. Ne add fel. Hallgass a belső megérzésedre, és addig keress, amíg olyan embert találsz, aki mellett azt érzed: tisztul a kép, és elindul a változás. Érdemes körültekintően választani, nagyon sok múlik ezen.

12/02/2026

Ismerősek ezek a mondatok?

„Kell egy ital ezek után.”
„Megérdemlem, ennyi jár nekem.”
„Most mindegy, már úgyis elrontottam.”
„Legalább valamiben legyen jó érzésem.”
„Nem akarok ezen gondolkodni.”
„Valahogy le kell állítanom az agyamat.”
„Csak ma este, aztán holnaptól más lesz.”
„Úgysem számít.”
„Teljesen üresnek érzem magam.”
„Valami kell, hogy elterelje a figyelmem.”
„Nem akarom ezt érezni.”

Az érzelmek alapvető szerepet játszanak a mindennapi életben való eligazodásban. Az élet számos nehézsége enyhíthető lenne nagyobb érzelmi tudatossággal és tudatos érzelemszabályozással.
Az érzelmi tudatosság az érzelemszabályozás alapja. Az érzelemszabályozás pedig a relapszusprevenció egyik kulcskészsége.
Arról szól, hogy ne kelljen megváltoztatnunk az érzéseinket egészségtelen döntésekkel: alkohollal, drogokkal, túlevéssel, vásárlással, szerencsejátékkal vagy más önkárosító megküzdési módokkal.
A legtöbben tisztában vagyunk az érzelmi műveltség és az érzelmi intelligencia fogalmával. Tudjuk, hogy az úgynevezett negatív érzelmek ugyanolyan fontosak, mint a pozitív, jó érzéseket adó állapotok. Mégis gyakran a külső körülményeket tesszük felelőssé a növekvő stresszért, túlterheltségért, reakcióink intenzitásáért. Az érzelmek jelzések. Információk arról, mire van szükségünk, hol sérülnek a határaink, milyen értékeink fontosak számunkra.
Amikor megtanuljuk felismerni, megnevezni és szabályozni az érzelmeinket, csökken a belső feszültség, javulnak a kapcsolataink, és erősödik a kontrollélményünk.
Ez különösen fontos az addikcióban, ahol az érzelemkezelés gyakran a legérzékenyebb pont.

A cél az, hogy képesek legyünk jelen maradni az érzéseinkkel anélkül, hogy romboló módon próbálnánk megszabadulni tőlük.

Ebben tudok segíteni. ☎️06 70 90 74 234

09/02/2026

Hol húzódik a határ az empátia és a túlzott megengedés között?
A függőség mögött általában több van, mint maga a szerhasználat.
Szinte mindig ott van mögötte szorongás, depresszió, trauma, magány, elfojtott düh, veszteségélmény vagy esetleg a kezeletlen ADHD.
A függőség sok esetben nem „választás”, hanem egy megküzdési kísérlet akkor, amikor más eszköz nem volt elérhető.
A hozzátartozóknak fontos különbséget tenni empátia és túlzott megengedés között.
Az empátia azt jelenti, hogy meghallgatunk, érvényesítjük a másik élményeit, támogatást kínálunk, és közben megtartjuk a saját határainkat.
A túlzott megengedés ezzel szemben gyakran félelemből működik, igazolja a viselkedést, átlépi a határokat, és hosszú távon nem segíti a változást.
A valódi segítség nem az, hogy mindent elviselünk.
A valódi segítség az, ha biztonságos, megtartó kapcsolatban jelen vagyunk, miközben a felelősség ott marad, ahol lennie kell.
Ha ebben támogatásra van szükség, segítséget itt lehet kérni:
📞 06 70 90 74 234

26/01/2026

Kamaszkori szerhasználat gyanúja: mire figyeljen a szülő?

Az alábbi szempontokat olyan nemzetközi prevenciós szakanyag alapján szedtem össze, amely kifejezetten a családi védőfaktorokat, a korai felismerést és a támogató, kerettartó szülői jelenlét szerepét emeli ki.
A kamaszkorban a legtöbb szülő nem attól fél igazán, hogy „a gyermeke kipróbál valamit”, hanem attól, hogy nem veszi észre időben, mikor van baj. Egy ponton túl már nem csak kíváncsiság, lazulás vagy sodródás van, hanem valami, ami szépen, csendben elkezd beépülni a mindennapokba. Ezt nem mindig könnyű megfogni, mert a kamasz alapból is változik: hangulata, társasága, ritmusa, határai… néha úgy tűnik, mintha minden „normális kamaszjelenség” lenne.

Az UNODC prevenciós szemlélete szerint ezért nem egyetlen jel alapján érdemes ítélni, hanem inkább azt figyelni, hogy tartósan romlik-e a működés, és van-e olyan mintázat, ami több területen megjelenik. Intő jel lehet például, ha a korábban stabil kamasz hirtelen kiszámíthatatlanná válik: gyakori hangulati szélsőségek, ingerlékenység, indulatosság, vagy épp feltűnő érzelmi „kiürülés” jelenik meg. Ugyanilyen fontos jel lehet a visszahúzódás és a kapcsolatok változása: ha eltűnik a kommunikáció, nő a titkolózás, bezárkózik, vagy nagyon gyorsan lecserélődik a baráti kör, miközben a családi közegből „kikapcsol”.

Szülőként gyakran megérzés szinten jelenik meg először: mintha már nem ugyanaz a gyermek lenne, mintha a jelenléte „kicsúszna a kezedből”.
De sokszor még ekkor is jelen van a hárítás, mert a felfoghatatlan nem kerülhet ennyire közel.

Figyelmeztető lehet az is, ha az iskolai működésben történik éles törés: romló teljesítmény, hiányzások, motivációvesztés, felelősség elengedése. Emellett az alvás–ébrenlét ritmusa is sokat elárulhat: szétesett napirend, éjszakázás, reggeli „kómás” állapot, vagy nagyon ingadozó energiaszint. A hétköznapi viselkedésben pedig árulkodó lehet a következmények kerülése, a folyamatos kifogáskeresés, a kisebb-nagyobb szabályszegések sűrűsödése, és az is, ha pénz tűnik el, megmagyarázhatatlan költések jelennek meg, vagy a kamasz hirtelen „mindig pénz nélkül van”. A testsúly hirtelen változása sokkoló látvány lehet.

A szerhasználati kockázat nem csak a szer körül forog. Annyira sok minden változik ebben a pörgő világban, hogy a legfontosabbak néha rejtve maradnak.
Sokszor a háttérben ott van a feszültségkezelés hiánya, a kortárs nyomás, a beilleszkedési nehézség, a szorongás, a lehangoltság, az önértékelési sérülékenység vagy egyszerűen az, hogy a kamasz nem talál más eszközt arra, hogy „kibírja” a belső terhelést. Ezért a szülői feladat nem az, hogy tökéletes nyomozó legyen, hanem az, hogy egyszerre tudjon kapcsolódni és keretet tartani. Ne bagatellizáljon, de ne is robbanjon. Ne fenyegetéssel indítson, hanem egy mondattal, ami ajtót nyit: „Aggódom érted. Nem büntetni akarlak, hanem érteni szeretném, mi történik veled.”
És ha a jelek halmozódnak, ha több életterületen romlik a működés, vagy ha a családi kapcsolat már csak vitából és csendből áll, akkor az UNODC szemlélete szerint a szakember bevonása nem kudarc, hanem védő lépés: azért, hogy a kamasz ne maradjon egyedül, a szülő pedig ne kényszerüljön folyamatos készenléti stresszbe. Mert a legnagyobb különbséget sokszor nem az jelenti, hogy „volt-e probléma”, hanem az, hogy volt-e időben valaki, aki megtartotta a kapcsolatot, és segített más megküzdési utat találni.

Hivatkozás:
UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime). Guide to Implementing Family Skills Training Programmes for Drug Abuse Prevention (2009).
https://syntheticdrugs.unodc.org/uploads/syntheticdrugs/res/library/prevention_html/Guide_to_implementing_family_skills_training_programmes_for_drug_abuse_prevention.pdf

És ha mindezt olvasva azt érzed, hogy „lehet, hogy nálunk is van valami”, akkor a legfontosabb mondat ez: ne maradj egyedül.
Mert a kamaszkori szerhasználat gyanúja szülőként ijesztő és ilyenkor egyszerre kapcsol be a félelem, a düh, a tehetetlenség, sokszor pedig a bűntudat is. Ez teljesen emberi. De pont ezért veszélyes, ha ilyenkor „csak az érzelmekből” reagálunk. A pánik, a fenyegetés, a szégyenítés vagy a túlzott kontroll ritkán visz előre, inkább távolíthat, és még több titkolózást szülhet.
Ebben az időszakban sokat jelent, ha van valaki, aki kívülről látja a családot, és segít megteremteni a nyugodt, következetes, kapcsolódó jelenlétet.
Mert segítséget kérni azt jelenti, hogy felelős szülő vagy.
És azt is jelenti, hogy nem a kamasz marad egyedül a terhével és nem te maradsz egyedül a félelmeiddel.
Ha aggódsz, ha kérdéseid vannak, ha azt látod, hogy a jelek halmozódnak, vagy egyszerűen csak nem tudod, hogyan kellene jól reagálni, akkor érdemes szakemberhez fordulni, akár egy konzultáció erejéig is.
Néha már az is óriási fordulat, hogy végre van valaki, aki segít rendet tenni a fejedben, és lépésről lépésre végigvezet: mit mondj, mit ne, mit tarts, hol húzd meg a határokat és mikor van szükség komolyabb beavatkozásra.
Ha úgy érzed, nem kapsz megfelelő segítséget, keress másik szakembert. Ne add fel. Hallgass a belső megérzésedre, és addig keress, amíg olyan embert találsz, aki mellett azt érzed: tisztul a kép, és elindul a változás a családi dinamikában. Érdemes körültekintően választani, nagyon sok múlik ezen.
A legjobb idő segítséget kérni nem akkor van, amikor már „nagy a baj”, hanem akkor, amikor még van mozgástér.

06 70 90 74 234

22/01/2026

Kezeletlen ADHD + függőség: mi a sorrend, mire figyeljünk?

A szerhasználati zavar és a viselkedéses függőségek kezelése önmagában sem tekinthető pusztán akarat kérdésének; kezeletlen ADHD fennállása esetén pedig a kizárólag akaraterőre építő megközelítések különösen nagy arányban vezetnek kudarchoz. Az ADHD-hoz társuló impulzivitás, végrehajtó funkciós nehézség, érzelemszabályozási sérülékenység és a gyors jutalmazás keresése olyan talaj, amin a visszaesés könnyebben „megtalálja” az embert. A jó hír: integrált, párhuzamos kezelésben sokkal jobbak az esélyek. (https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5986068)

Sorrendben az első mindig a biztonság.

Ha van intoxikáció, megvonás, delíriumrizikó, pszichózis, súlyos depresszió/öngyilkossági veszély, akkor ezek sürgősségi/akut ellátást igényelnek. (Ilyenkor nem „ADHD-kezelést” indítunk először, hanem stabilizálunk.) Szerhasználat mellett sok ADHD-tünet ,,utánozható” (alvásmegvonás, szorongás, stimulánsok/alkohol hatása, posztakut megvonás). Ezért szükséges a részletes anamnézis és heteroanamnézis (gyermekkori kezdet, több életterület, harmadik személy bevonása). Emellett fontos a komorbiditások (szorongás, hangulatzavar, trauma) feltérképezése, valamint a szerhasználat mintázatának pontos leírása. Az ADHD diagnózisa és gyógyszeres kezelése képzett, tapasztalt pszichiáter kompetenciája. ADHD és függőség esetén olyan pszichiáter javasolt, aki addiktológiai ráépített szakképzéssel/addiktológiai szakvizsgával is rendelkezik. (https://www.nice.org.uk/guidance/ng87 )

Az ADHD-t és a szerhasználati zavart nem egymás után, hanem integráltan, párhuzamosan érdemes kezelni (gyógyszeres kezelés + pszichoterápia/pszichoszociális intervenciók). Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az addikció-specifikus elemek (motiváció, visszaesés-prevenció, triggerkezelés, közösségi támogatás) és ADHD-specifikus elemek (pszichoedukáció, strukturálás, készségtréning, végrehajtó funkciók támogatása) együttes megsegítése szükséges.

Komorbid ADHD és függőség esetén a kezelés minősége sokszor itt dől el. Ez esetben az alapelvek: gyakori kontroll az elején, szerhasználat követése (megbeszélt keretekkel), mellékhatások, alvás, szorongás/hangulat követése, családi/hozzátartozói rendszer bevonása, ha lehetséges, visszaesési előjelek korai felismerése.

Amennyiben érintett vagy, vagy hozzátartozóként próbálsz kapaszkodót találni: nem kell egyedül végigcsinálni, és nem is „jellemgyengeség” kérdése. ADHD-val a felépülés útja sokszor más térképet igényel, de jól felépített keretekkel és megfelelő szakemberrel nagyon is lehetséges.
Ha szeretnél ebben segítséget (pszichoedukáció, keretek, visszaesés-prevenció, hozzátartozói támogatás), telefonon várom a megkeresést és ha szükséges, abban is segítek, hogyan találd meg a számodra megfelelő, addiktológiában jártas pszichiátert.

06 70 90 74 234

További szakirodalmi háttér a témában:
Crunelle CL, et al. (2018). International consensus statement on screening, diagnosis and treatment of ADHD with comorbid substance use disorder.
European Addiction Research.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5986068/
NICE (2018, updated). NG87 – Attention deficit hyperactivity disorder: diagnosis and management.
https://www.nice.org.uk/guidance/ng87
Young S, et al. (2023). Identification and treatment of individuals with ADHD and concurrent substance use disorder.
Journal of Attention Disorders.
Royal College of Psychiatrists (2017/2023). ADHD in adults: good practice guidelines.
ASAM (2024). Clinical Practice Guideline on the Management of Stimulant Use Disorder.

16/01/2026

ADHD-paralízis és a függőségi viselkedési mintázatok kapcsolódása

Egy őszinte írás ösztönzött arra, hogy most erről írjak. Ezek azok a gondolatok és megközelítések, amelyekből én is folyamatosan tanulok, és amelyek segítenek meglátni azokat a pontokat, ahol érdemes megállni, ránézni, máshogy kapcsolódni és írni róla.

Az ADHD-paralízisről szólt a poszt – és arról a veszélyes metszéspontól, ahol az idegrendszeri leállás és a függő viselkedés összekapcsolódik. Amikor nem a „vágy” jelenik meg először, hanem az ígéret: egy itallal/cuccal majd menni fog.

Az ADHD-paralízis azt az állapotot jelöli, amikor az ember pontosan tudja, mit kellene tennie, mégsem képes elindítani az első mozdulatot. Ilyenkor gyakran órák telnek el passzív tevékenységekkel – például céltalan telefonhasználattal –, miközben a cselekvőképesség csak átmenetileg, sokszor kizárólag egy szer hatására válik elérhetővé. Ilyenkor nem az akarat hiányzik, hanem az első mozdulat idegi indítása. Kívülről lustaságnak, belülről viszont idegrendszeri leállásnak él meg az ember. Fontos kimondani: ez nem jellemhiba, hanem állapot.

Mi történik ilyenkor valójában?
• A prefrontális kéreg (tervezés, sorrendiség, döntés) túlterhelődik.
• A feladatlista nem motivál, hanem fenyegetésként jelenik meg.
• A test lefagy (freeze), nem harcol és nem menekül.
• A szégyenhang („egy roncs vagyok”) aktiválja a régi addiktív megküzdést.
Ezért különösen veszélyes pont függőségben:
nem a „vágy” jön elő először, hanem a funkcionálás ígérete.
pl: Ha innék/használnék → el tudnék indulni.”
Ez az egyik legerősebb visszaesési csapda.

Mi segít ténylegesen?

Gyógyszer

Sokaknál nem megkerülhető.
Nem azért, mert „gyenge”, hanem mert az idegrendszeri indítást pótolja.
A gyógyszer nem motivál, hanem elindíthatóvá tesz.

Terápia – de nem akármilyen

Önmagában insight-terápia kevés.
Ami működni szokott:
• ADHD-specifikus megsegítés
• trauma-informált megközelítés
• addiktológiai szemlélet (visszaesési pontok felismerése)
A „beszélünk róla, miért nehéz” nem oldja meg a problémát.

Mikro-mozdulat technikák (ezek tényleg életmentők tudnak lenni)
Nem „feladat”, hanem testindítás:
• ❌ „Fel kell kelni és rendet rakni”
✅ „Megmozdítom a lábujjam”
• ❌ „Elkezdem a napot”
✅ „Iszom egy korty vizet”
• ❌ „Felnyitom a laptopot”
✅ „Megfogom a fedelét”
Elsőre fura lehet, amit írtam, de ez egy neurológiai kerülőút.

Szégyenhang leválasztása-ez lehet egyedül nem megy, viszont akkor a segítség kérése elengedhetetlen, mivel nagyon tud blokkolni.
A hang (,,egy roncs vagyok”) nem Te vagy.
Ez egy tanult, addiktív-traumatikus narrátor.
Hasznos mondat ilyenkor:
„Ez nem lustaság, hanem idegrendszeri lefagyás. Nem kell megoldanom, csak elindítanom.”

Külső struktúra
• test-duplázás (valaki jelen van, nem segít, csak ott van)
• időzítő nem feladatra, hanem jelenlétre
• vizuálisan elérhető egy darab következő lépés (nem lista)

És a legfontosabb:
Ne ostorozd magadat 😊 Nem elromlottál, hanem túlterhelt lett az idegrendszered.

További információ és bejelentkezés: 06 70 90 74 234

Forrás:
https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2016.01230/full
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3462342/
https://www.mdpi.com/1660-4601/17/10/3509
https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1087054710365054

14/01/2026

ADHD és függőség, kutatás a háttérben

Kutatásomat az ADHD mint kockázati tényező szerepéről végeztem a szenvedélybetegségek kialakulásában.

A kutatás eredményei tudományos alapokon is megerősítették, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a különböző addikciók szorosan összekapcsolódhatnak, és egymás szempontjából jelentős rizikófaktort jelenthetnek.

Az ADHD-val élő személyek esetében az impulzivitás, az érzelemszabályozás nehézségei és az önszabályozási eltérések fokozott sérülékenységet eredményezhetnek a szerhasználat és viselkedési függőségek irányába.

Ezen az oldalon a jövőben folyamatosan meg fogok osztani a kutatás eredményeiből származó szakmai tartalmakat, magyarázatokat és gondolatébresztő összefüggéseket: közérthetően, mégis szakmailag megalapozott formában.

Célom: az információátadás, a stigmacsökkentés és a tudatosabb megértés támogatása az ADHD és az addikciók metszetében.

Kérdés vagy személyes konzultáció igénye esetén az alábbi elérhetőségen tudnak velem kapcsolatba lépni:

06 70 90 74 234

13/01/2026

Addiktológiai konzultáció

A függőség nem elszigetelt jelenség, hanem egy állapot, amely az egész életet és a kapcsolatrendszert érinti. Az addiktológiai konzultáció célja nem az, hogy megmondja, mit kellene „jobban csinálni”, hanem hogy segítsen rálátni arra, mi az, ami már nem működik – és mi az, ami mégis hordoz változási lehetőséget.

A beszélgetések során közösen értelmezzük azokat az élethelyzeteket, érzelmi terheket és kapcsolati mintákat, amelyek a szerhasználat vagy a függőségi viselkedés hátterében állhatnak. A munka tempója igazodik az egyéni teherbíráshoz; nincs siettetés és nincs megfelelési kényszer. A folyamat biztonságos, ítéletmentes és együttműködésre épül.
Az első találkozás tájékozódás, a kiindulási állapot meghatározás. Az aktuális helyzet feltérképezésével közösen kijelöljük azt a folyamatot, amely mentén a továbbiakban együtt dolgozunk.
Megnézzük, hol tart most az érintett vagy a családtag, milyen erőforrásokra lehet támaszkodni, és mi az, ami jelenleg túl sok. Konkrét technikák helyett közös gondolkodás történik, amely kijelöli a továbblépés irányát.
Az egyéni konzultációkban az önszabályozás erősítése, a visszaesést fenntartó helyzetek felismerése és egy új, kevésbé terhelt működés kialakítása kerül előtérbe.

A függőség rendszerszintű jelenség, ezért lehetőség szerint a családi dinamika is a közös munka részévé válik.
Hozzátartozókkal dolgozva a fókusz gyakran eltolódik:
mit jelent a segítség, hol húzódik a felelősség határa, és hogyan lehet jelen lenni úgy, hogy az ne önfeladás legyen. Ezeknek a kérdéseknek a mentén dolgozunk közösen azon, hogy a támogatás ne kimerítő teher, hanem megtartható jelenlét legyen.

A konzultáció során közösen tekintünk rá a jelenlegi helyzetre és az egyéni működésre. Azokra a folyamatokra fókuszálunk, amelyek mentén változás válhat lehetővé, akár saját
érintettség, akár családtagként megélt nehézségek kapcsán.

A közös munka célja a felépülés támogatása, az absztinencia elérésének és megtartásának segítése, valamint egy kezelhetőbb, kiszámíthatóbb mindennapi működés kialakítása.

Online vagy személyes konzultációra telefonon kérhető időpont.
06 70 90 74 234

Mi az ideális sorrend ADHD és függőség esetén?Az ADHD megfelelő (és jól beállított) gyógyszeres kezelése jelentősen csök...
29/10/2025

Mi az ideális sorrend ADHD és függőség esetén?

Az ADHD megfelelő (és jól beállított) gyógyszeres kezelése jelentősen csökkentheti a visszaesés kockázatát és a függőséggel járó késztetéseket, de csak akkor, ha mellette pszichoterápiás / addiktológiai munka is folyik.

Az ADHD egyik „magja”: impulzivitás, alacsony késztetéskontroll, dopaminrendszer eltérő működése. A szerhasználat (alkohol, nikotin, drog, játék, telefon…) rövid távú dopaminlöketet ad →
„megnyugtat”, „kikapcsol”, fókuszt és jelenlétet ad.
Amikor valaki későn kapja meg a diagnózist, addig sokszor már: megtanult szerrel szabályozni magát kialakult a függőség mint megküzdési stratégia és minta lett: „így tudok működni”
Mit tesz a gyógyszer?
Stabilizálja a dopaminháztartást, ezáltal:
csökkenti az ingerkeresést, csökkenti az önjutalmazó szerhasználat késztetését, javítja a fókuszt, lassítja az impulzust → „nem kell azonnal csinálnom valamit, hogy csend legyen bennem”

Mikor nem segít a gyógyszer?

Amennyiben csak tablettát kérünk, terápia nélkül.
Ha nem megfelelő típus vagy nem megfelelő adag.
Ha aktív használat mellett kezdik (pl. stimuláns + drog. A gyógyszer a stabilizált felépülési folyamatot erősíti, nem helyettesíti.

Mi az ideális sorrend?

1. Függőség stabilizálása / absztinencia vagy kontrollált szakasz
2. ADHD diagnózis pontosítása
3. Gyógyszer beállítása (fokozatosan, biztonságosan)
4. Addiktológiai terápia + CBT + megküzdési eszközök tanítása

Segítségre van szükséged?

☎️ 06 70 90 74 234

Te nem vagy „gyenge”.
Csak eddig egyedül próbáltad szabályozni azt, amire másnak támogatása van.

(Fotó: pixabay)

Cím

5600 Békéscsaba, Kazinczy Utca 4
Békéscsaba
5600

Telefonszám

+36709074234

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, szenvedélybeteg-segítő új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás