
20/06/2025
https://www.facebook.com/61567068553210/posts/122170803254568951/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v
Biztosan ti is találkoztatok már olyan vicces(nek szánt) képekkel vagy videókkal, ahol anyuka megmutatja, hogy ő milyen divatosan öltöztette fel a kicsi, néhány éves gyerekét (általában kislányát), majd kontrasztként melléteszi, hogy milyen hacukában nyomul ugyanaz a kölök, amikor az apja ruházza fel.
Ez a trend tud valóban szórakoztató is lenni, amikor a cuki, összeillő és színben harmonizáló ruhákat felváltja a csiricsáré összevisszaság, de újabban egyre gyakrabban látok olyan kisfilmeket, ahol a 3-4 éves kislányok felnőtt nőkre való göncök lekicsinyített másába vannak öltöztetve és anyuka úgy tálalja, hogy ez a kívánatos kinézet az apuka által ráadott átlagos gyerekruhák helyett.
Nem tudom mi indította el ezt a hullámot, de azóta már számtalan cég meglovagolta a „mini me”, a női divat aktuális trendjeit gyerekruhaként megvalósító áramlatot (a lenti kép pl. a Fashion Nova cég katalógusképeiből lett összeválogatva) és én még mindig nem értem, hogy hogy létezik, hogy erre van kereslet.
Nem akarok álszent lenni, én is szeretem, ha a lányaim szépen, ízlésesen vannak felöltöztetve, ha összeillenek a ruhadarabok, amiket rájuk adok és úgy általában összeszedett a megjelenésük – már amennyire ez ebben a korban lehetséges – de ezek a kitételek számomra nem azt jelentik, hogy legszívesebben a saját cuccaim lekicsinyített másait szerezném be nekik.
Őszintén szólva, amikor ránézek ezekre a katalógusképekre, nem az jut eszembe, hogy „hű, milyen divatosak ezek a kislányok, milyen menő cuccaik vannak”, hanem frankón összeszorul a gyomrom és szinte szorongani kezdek a rengeteg negatív gondolattól, ami betolul a fejembe.
Nem tudok olyan élethelyzetet elképzelni, amikor ezek közül bármelyik outfitet is ráadnám a gyerekeimre és sajnálom azokat a kislányokat, akiknek – a szüleik megkérdőjelezhető ízlése miatt – ilyen holmikban kell járniuk.
Mindamellett, hogy ezek a felnőtt női testre kitalált ruhák betegesen szexualizálják a kislányokat, maguknak a gyerekeknek is rettenetes üzenetet közvetítenek.
Ennyi idősen a kicsik még nyilván nem értik a szexualitás fogalmát, de azt ők is érzékelik, hogy az adott ruhadarabot az anyukájuk azért adta rájuk, mert ő ezt tartja a megfelelő öltözetnek és ez akaratlanul is azt a képet ültetni el a fejükben, hogy a testüknek „felnőttesnek” kell tűnnie vagy egy bizonyos módon kell bemutatni ahhoz, hogy az mások számára tetszetős legyen.
Mi, felnőtt nők ezzel persze tisztában vagyunk, nem véletlenül virágzik a divatipar, nem véletlenül kaphatóak mindenféle szebb, jobb alakot imitáló nadrágok, pushup melltartók, hasleszorítós bugyik és dekoltált blúzok; a különbség az az, hogy mi szabadon, az adott holmi által kiváltott reakciók és a viselésükkel közvetített üzenetek teljes tudatában dönthetünk úgy, hogy felvesszük a kiválasztott darabot vagy sem.
Egy óvodás korú gyerek nyilván nem tudja megítélni, hogy őt az anyukája nem csak egy szép ruhába öltöztette, hanem valami olyasmit adott rá, ami nemcsak a korának és a szükségleteinek nem megfelelő, hanem konkrétan felnőtt nővé maszkírozva szexualizálja, amellett, hogy azt az üzenetet közvetíti, hogy a megjelenés fontosabb a jó közérzetnél – mert ne legyenek illuzióink, egy átlagos ovis kislány magától, külső benyomás nélkül tízből tízszer választana egy Mancs őrjáratos pólót a lenti képen szereplő göncök helyett.
Igen, tudom, hogy sokan vagyunk – magamat is ideértve –, akik hajlandóak kisebb-nagyobb kényelmetlenségeket bevállalni a tökéletes, de picit szűk ruha vagy a színben pont passzoló, de nem a legkomfortosabb magassarkú érdekében, de ez a gondolatmenet megint ugyanoda vezet: mi magunk döntünk így!
Az óvodás, kisiskolás korú gyerekek esetében pedig a szülők feladata az, hogy megítéljék, milyen ruhák alkalmasak arra, hogy az életvitelüknek megfelelő szükségleteiknek eleget tegyenek, kényelmesek legyenek és a megfelelő módon védjék, takarják a testüket, anélkül, hogy bármennyire is szexualizálnák őket, de a fentieken túl legalább annyira fontos az is, hogy a kiválasztott ruhaneműk a kicsik tetszését is elnyerjék.
…és nem, ez nem jelenti azt, hogy csak a legcsicsásabb, tiritarka, mesehősökkel túldíszített holmikkal kell feltölteni a szekrényüket!
Elvégre ma már több ezer üzlet gyerekruha kínálatából lehet válogatni ízléses és a fent említett feltételeknek is maximálisan megfelelő darabokat – nem kell a miniatűr crop topokhoz és a leopárdmintás, bodycon ruhákhoz nyúlnunk, ha trendi ruhákba szeretnénk öltöztetni a csemeténket.
Egy gyerek öltözködjön a korának megfelelően és élvezze a gyerekkorát, ameddig tart.
Az élete legnagyobb részét úgyis felnőttként fogja leélni, lesz még bőven ideje és lehetősége ilyen cuccokat hordani.
Salty