26/11/2025
Egy kis pontosítás a megtermékenyítés folyamatáról, Fodor Marcsi tollából. :)
A magam részéről még két dolgot fűznék hozzá:
👩❤️👨 Mindez a csoda ( mármint a megtermékenyülés) a peteveztőben történik és onnan halad tovább a megtermékenyült sejt a méhfal felé. Ezért is nélkülözhetetlen hogy legalább az egyik oldalon legyen átjárható a petevezték. (Ha mindkét oldalon elzáródott, akkor természetes fogantatásra sajnos nincs esély, ez a szervi okú meddőség egyik típusa.)
Az Aviva Módszer alapsorozátnak gyakorlatai között számos olyan van, ami jótékonyan támogatja a peteveztők átjárhatóságának fenntartását! https://www.vivalaaviva.hu/alaptanfolyam
⌚️A másik pedig az időzítés. Ez nagyon fontros!
Az érett petesejt mindössze maximum 24 óráig életképes, ezért ha kisbaba a cél, nagyon fontos, hogy ezen időszak alatt létrejöjjön a randi. Viszont a spermiumok akár 2-5 napig is éltben tudnak maradni, mert a méhnyaknyák életben tartja őket! :) Azaz, érdemes már az ovuláció előtti napon is együtt lenni a párunkkal és nem csak azon a napon amikor ovulálunk.
Egyébként a nem termékeny időszakban a hímivarsejtek életképessége igen rövid. A méh savas közegében maximum fél óra.....🫢
Mindenki "jól tudja", hogyan zajlik a megtermékenyítés: milliónyi spermium rohan előre, majd a legerősebb, leggyorsabb áttöri a petesejt falát. Ez a narratíva évszázadokon át tartotta magát, és tökéletesen illeszkedett ahhoz a társadalmi elképzeléshez, miszerint a férfi aktív, aki legyőzi, birtokba veszi a passzív nőt.
Lehet, hogy most meglepetés, amit mondok, de a tudósok már a hetvenes évek óta tudják, hogy ez nem igaz, és azt, hogy ennek az oka a patriarchátus, azt 1991-ben írta meg Emily Martin antropológus, „The Egg and the S***m: How Science Has Constructed a Romance Based on Stereotypical Male-Female Roles” című cikkében (A petesejt és a spermium: hogyan alkotott a tudomány egy romantikus történetet a sztereotipikus férfi–női szerepek alapján.)
A petesejt ugyanis egyáltalán nem passzív elszenvedője ennek a folyamatnak. Valójában ő az, aki kiválasztja, melyik legyen az a spermium, amelyik megtermékenyíti. Olyan kémiai jelzéseket bocsájt ki, amelyek vonzzák azokat a spermiumokat, amelyek genetikai szempontból kompatibilisek vele, és elriasztják azokat, amelyek kevésbé. A jelenséget „kemotaxisnak” nevezik és több más emlősnél is kimutatták már. A megtermékenyítés folyamata pedig egyáltalán nem a nyers erőre és gyorsaságra épít, jobban hasonlít egy finoman szabályozott tárgyalásra. Hiszen az, hogy a sok beérkező spermiumból, amelyek a végén ott zsizsegnek a petesejt közül, nem az fog győzni, amelyik képes áttörni a petesejt falát. Arra ugyanis ezeknek a minifickóknak nem lenne esélyük. A petesejt bizonyos fehérjék összehangolt átrendeződésével maga „nyit kaput” annak a spermiumnak, amelyet megfelelőnek talál. Az érkező tehát nem betöri az ajtót, hanem kopog, és megvárja, hogy beengedjék. Amikor pedig megtörtént a bejutás, a petesejt azonnal lezárja a membránt, hogy más spermiumok ne juthassanak be. Ez az ún. kortikális reakció szintén arról árulkodik, hogy a petesejt az, aki (ami) kontrollálja a folyamatot.
Tehát az, hogy megszülettél, nem azt jelenti, hogy „megnyerted” a spermaversenyt, hanem azt, hogy „téged választott” a petesejt. Ugye mennyire másként hangzik?