09/04/2026
MÁR ELÉG JÓ VAGYOK?
És most?
Ismerős neked is a kérdés?
Te mit gondolsz magadról, amikor eldőlsz pl. a Fa állásban, vagy nem sikerül egy gyakorlat, ami a többieknek megy..?
A jóga egyik legfontosabb tanítása, hogy tükröt tart. Mert minden, az életünkre jellemző attitűd kristálytisztán megjelenik benne.
Amikor nem sikerül egy ászana, csalódottak vagyunk. Amikor jó formában vagyunk és könnyűnek érezzük benne magunkat, örülünk és büszkék vagyunk magunkra. Ez így mind rendben is van és természetes. Csak közben észre vesszük-e, hogy ez egy véget nem érő folyamat..?
Hogy ugyanúgy, ahogy az életben is, mindig lesz egy újabb helyzet, egy újabb kihívás, amit megpróbálunk megugrani, és amiben kendőzetlenül őszintén újra átélhetjük azt, ahogyan magunkról gondolkodunk?
A gyakorlás annyi mindenre rávilágít..Például arra:
💮Ahogy a nehézségekhez, a kihívásokhoz hozzá állunk.
💮Hogy mit gondolunk magunkról, ha valami esetleg nem sikerül.
💮Hogy felismerjük, tiszteletben tartjuk és ami még talán ezeknél is fontosabb: Elfogadjuk-e a határainkat.
💮Hogy mennyire tudunk elmélyülni, átadni magunkat a folyamatnak...
A jó hír az, hogy a matracon eltöltött idő nem csak tükröt tart, hanem lassacskán le is tisztogatja azokat a "szennyeződéseket", amelyek az önszabotáló, negatív gondolatok formájában jelentkeznek.
A gyakorlás művészete, amit én magam is napról napra tanulok, annak a finomhangolása, ahogyan magunkat ezekben a folyamatokban megéljük.
Mert bár fejlődni való mindig akad, nem mindegy, hogy mi hajt minket. Hogy mi az üzemanyag a cselekvés mögött.
A folyamatos elégedetlenség és a "még mindig nem vagyok elég jó" érzése nem fog elmúlni azzal, ha megtanulunk kézen állni. De ha a kíváncsiság, a nyitottság és a felfedezés vágya hajt belül, akkor igencsak messzire juthatunk.
A valóság pedig az, hogy:
Már most, ebben a pillanatban, ezen a fejlődési fokon is minden okunk megvan ahhoz, hogy teljesnek és elégedettnek érezzük magunkat.
Élvezzük hát! És örüljünk az Életnek úgy, ahogy van! 💜
Egyetértesz? 😉
