Buligovic Renáta- Pszichológus

24/06/2024

31/05/2024

Kedves Mindenki,

Szeretettel várom Önöket a Keleti Károly utcában található pszichológiai magánrendelőbe. A rendelő könnyen megközelíthető, hiszen a Millenáris parktól pár perc séta, illetve Mechwart Liget liget csomóponttól is. Parkolás az utcában is, illetve a Mammut bevásárlóközpontban is megoldható.

07/03/2024

Hamarosan szerb és angol nyelven is elérhető lesz a honlap!

https://www.buligovicrenata.hu/jelentkezes/

22/09/2023

Elkészült a honlapom, kattintsatok a részletekért! 🙂

Pszichológus vagyok, és a Semmelweis Egyetem gyermek- és ifjúsági klinikai szakképzés szakpszichológus jelöltje.

28/02/2021

Örömmel osztom meg az interjút, amit az onlinepszichológus.net csapata készített velem.

https://onlinepszichologus.net/igaz-tortenetek/interju-buligovic-renata-pszichologussal/?fbclid=IwAR1IBAY2lw0rOzOU1zmlLXfTsNIB28LZMjrpIPUOHYCf4UThgHXjdsjEsUM

Egy pszichológus esetében nagyon nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy mennyit mutasson meg magából. A szakszerű pszichoterápiás helyzet megteremtése végett fontos a távolságtartás, hogy a klienst ne befolyásolja semmilyen információ a terapeutáról. Ugyanakkor annak, akinek se...

01/12/2020

A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attention-Deficit Hiperactivity Disorder=ADHD) a gyermekek esetében az egyik leggyakrabban diagnosztizált kórkép.

📚Kialakulásában számos tényező szerepet játszik, így neurobiológiai, genetikai tényezők, családi halmozódás és olyan környezeti okok is szerepet játszhatnak, mint pl. az alkoholfogyasztás vagy dohányzás terhesség alatt. Előfordulási gyakorisága iskoláskorúak között 6-12%, míg felnőttek esetében 2-5%, tehát gyermekkorban kezdődő rendellenesség mely felnőttkorig végigkiséri az érintetteket. A tünetek 10-25 év között 5. évente általában 50%-kal csökkenek, főleg a hiperaktivitás tünetek mentén. A tünetek megjelenési formája is gyakran változik 10-25 éves kor között, így pl. a hiperaktivitás tünetek a kisizmokra terelődnek, és a probléma fókuszában a figyelemzavar és az impulzivitás lesz. Nemek közötti különbségek is észlelhetőek, így gyermekkorban 3:1 a fiú-lány arány, ugyanakkor szakemberhez kerülők esetén 6:1 a fiú-lány arány. A nemi megoszlás a kórkép mentén betulajdonítható a tünetek megjelenési formájának, hiszen a fiúknál a hiperaktivitás és impulzivitás tünetek, míg a lányoknál a figyelemzavar tünetek dominálnak, ezáltal a tüneteik kevésbé zavarják a környezetet és így nem jutnak el megfelelő számban szakemberhez. Fiatal felnőtteknél 2:1 a férfi-női arány, mely 40 éves kor felett kiegyenlítődik.

📚Az ADHD jellemző tünetei
Nagyon fontos a tünetek felismerése már egészen hamar, hiszen 12. éves kor előtt megjelennek az ADHD-ra jellemző tünetek. Előfordulhat az is, hogy a gyermeknél nem ismerik fel a nehézséget és "rossz" gyermekként titulálja a környezete, miközben egyáltalán nem erről van szó. Az ADHD-ban érintett gyermekek kognitív képességei nem mutatnak elmaradást a tipikus gyerekekétől, azonban a tüneti kép miatt nehezen tudnak figyelni, impulzívabbak társaiknal és kevésbé tudják nyugodtan és fegyelmezetten végigülni a tanórákat. A stigmatizáció elkerülése érdekében is fontos, hogy minél hamarabb szakemberhez kerüljön a gyermek, hiszen fejlesztés és pszichés megsegítés esetén a tünetek enyhíthetőek és nem okoznak szenvedésnyomást sem a gyermek, sem a környezete számára. A DSM-5 kritériumrendszer szerint megkülönböztetjük a figyelemhiány tüneteit, és a hiperaktivitás és impulzivitás tüneteket, melyek kódolása és diagnózis felállítása gyermekpszichiáter feladata.

📝 Figyelemhiány tünetek (legalább 6 tünet legalább 6 hónapon keresztül, olyan mértékben mely nem felel meg a fejlődési szintnek és jelentős negatív hatással van az otthoni, iskolai vagy munkatevékenységre):
1. Elnéz vagy nem vesz észre részleteket, pontatlanság a munka során
2. Nehézséget jelent a figyelem fenntartása feladatok vagy játék során
3. Úgy tűnik máshol jár az esze, akkor is ha nincs semmilyen figyelemelterelő dolog
4. Elkezdi a feladatokat, de hamar hanyatlik és könnyen elterelődik a figyelme
5. Gyakran nehézséget okoz számára a feladatok és tevékenységek megszervezése
6. Kerüli, nem szereti vagy vonakodik részt venni tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokban
7. Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat
8. Gyakran könnyen elterelik a figyelmét külső ingerek
9. Gyakran feledékeny napi tevékenységeiben

📝 Hiperaktivitás és impulzivitás tünetek (legalább 6 tünet legalább 6 hónapon keresztül, olyan mértékben mely nem felel meg a fejlődési szintnek és jelentős negatív hatással van az otthoni, iskolai vagy munkatevékenységre):
1. Gyakran keze-lába-fel alá jér vagy ütöget a kezével/dobol a lábával vagy fészkelődik a helyén
2. Gyakran elhagyja a helyét olyan helyzetekben, amikor egy helyben kellene ülnie
3. Gyakran szaladgál vagy mindenre felmászik olyan helyzetekben, ahol ez nem megfelelő
4. Gyakran képtelen csöndben játszani vagy csöndben lenni a szabadidős tevékenység közben
5. Gyakran "mehetnékje" van, vagy olyan "mint aki felhúztak"
6. Gyakran túl sokat beszél
7. Gyakran kimondja a választ, megmielőtt a kérdés befejeződött volna
8. Nehezére esik várakozni
9. Gyakran félbeszakít másokat vagy tolakodóan viselkedik

📚 Az ADHD prognózisa és kezelése
Több területet érintő klinikai kórkép, hiszen iskolában vagy munkahelyen a teljesítés nehezített, továbbá a szociális kapcsolatokat kedvezőtlenül befolyásolja és a szülő-gyermek kapcsolatra is negatív hatást gyakorol. A hétköznapok irányítása ilyen gyermekek esetében nehéz feladatot jelent a szülő és pedagógusok számára. Ezért lényeges a komplex intervenció, mely bizonyítottan hatékony módszereken alapul, így pl. a pszichoedukációnak kiemelt szerepe van a szülő-gyermek kapcsolat javításában. Bizonyítottan hatékony terápiás módszer az ADHD esetén a kognitív viselkedésterápia, továbbá lehetőség szerint 12. évnél fiatalabb gyermekek esetén szülőcsoport indítása. A pedagógusképzésnek is szerepe van a gyermek javulásában. Amennyiben a korábban említett terápiás elvek nem váltják ki az elvárt hatást, a szakember javasolhat a terápia mellé gyógyszeres kezelést.

📚Gyógyszeres kezelés tévhitek
Leggyakoribb tévhit a szülők részéről a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatosan, hogy a gyermek később szerhasználó lesz, hiszen korábban szedett gyógyszert az ADHD miatt. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekpszichiáterek irányelvek mentén dolgoznak, így indikáció szerint javasolják a gyógyszeres kezelést, tehát mindig alaposan megfontolt, evidenciákon alapuló indokok előzi meg a döntést. Fontos, hogy rövid távon a gyógyszeres kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a nem gyógyszeres kezelés, azonban a kombinált (gyógyszer és terápia) hatékonyabb mint a gyógyszer önmagában. Az egyik ilyen tévhit, mely szerint az ADHD-ban érintett gyermek a gyógyszeres kezelés miatt szerhasználó lesz számos tanulmány cáfolta, hiszen a függőség alapismerve hogy kialakul tolerancia, tehát egyre nagyobb dózisra van szükség a korábban elért hatás érdekében, illetve sóvárgás észlelhető a gyógyszer megszakítása után, mely nem igaz. A gyógyszeres kezelést gyermekpszichiáter irányítja, hazánkban kétféle hatóanyag-tartalmú gyógyszer érhető el az ADHD kezelésére: metilfenidat és atomoxetin. A metilfenidat (methylphenidate) a gyógyszer bevétel után kb. fel órával kifejti hatását, javítja az ADHD tüneteit, hatása kiszereléstől függően lehet rövid kb. 4 óra vagy hosszú 8-10 óra. A metilfenidat esetén akkor érdemes alkalmazni a gyógyszert, amikor célzottan csökkenteni akarjuk a tünetek. Az atomoxetin esetében titrálással érjük el a szükséges dózis beállítását, majd ezt minden nap ugyanabban az időben kell beszedni, így 24. órán át folyamatosan javítja az ADHD tüneteit. Az atomoxetin alkalmazási előírása szerint gyermekek és felnőttek esetében is használható gyógyszer.

Hogyan tovább az ADHD gyanú esetén?
A weboldalamon megosztottam egy segédanyagot, mely átlathatóan feltérképezi az elérhető intervenciókat: https://www.buligovicrenata.hu/l/a-gyermek-az-adhd-tukreben/.

Források:
Balázs Judit (2015). Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar/Hiperkinetikus zavar.Balázs J. & Miklósi M.(szerk.): A gyermek‐és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó.
American Psychiatric Association. (2014). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és Társai Kft., Budapest.
Kép forrás: https://med.stanford.edu/news/all-news/2019/07/school-readiness-impaired-in-preschoolers-with-adhd-symptoms.html

28/11/2020

Az elmúlt 20-25 évben született meg az állásfoglalás, miszerint gyermek és serdülőkorban is lehetnek hangulatzavarok. Fontos megkülönböztetni a hangulati érintettséget a visszahúzódó, szégyenlősebb személyiségtípustól. Nem minden serdülő aki fekete ruhában jár, és erős sminket visel depressziós, hiszen ezek még lehetnek serdülőkori sajátosságok, amit egy idő után kinőhet a kamasz. Kis gyerekek esetében látom, hogy hihetetlennek gondolják a szülők, hogy a 8 éves gyermek lehet depressziós, hiszen „mindene megvan”. Ez sajnos nem ennyire egyszerű, ezért lehet jó, ha a szülő tudja mire érdemes odafigyelni. Normális tartományba tartozik a „rossz hangulat”, ezért még nem szükséges a szakember bevonása.

🔴 Mikor kell odafigyelni és mire hangulati érintettség esetén?

Ha a gyermek vagy serdülő viselkedése jelentősen megváltozott a korábbi funkcionáláshoz hasonlítva, így pl. tartósan „rossz hangulat” vagy „irritábilis hangulat” jellemzi. Örömtelenségre panaszkodik, a korábban kedvelt tevékenységek iránt elveszíti az érdeklődését, étvágya és alvási szokásai jelentősen megváltoznak (csökkenés; növekedés), továbbá fáradtság, meglassultság és csökkent kognitív képesség jellemzi a gyermeket. A serdülők esetében inkább, de gyermekkorban is felléphetnek halálal kapcsolatos gondolatok, szuicid késztetés és próbálkozás. Amennyiben a gyermek beszámol öngyilkossági gondolatokról vagy kísérletről minél előbb szakemberhez kell fordulni. Gyakori tévhit a szuicid gondolatok kapcsán, hogy a gyermek vagy serdülő „csak figyelmet akar” és „úgysem gondolja komolyan”, azonban mindig minden esetben komolyan kell venni a gyermek beszámolóját. A szuicid veszélyeztettség krízisállapotnak számít, így azonnal segítséget kell nyújtani az érintett gyermeknek vagy serdülőnek. Fokozott odafigyelésre ad okot, amennyiben már korábban volt öngyilkossági kísérlet a gyermek vagy serdülő esetében.

Sajnos igen, lehet egy kicsi gyermek is depressziós. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a gyászreakció és a hangulati érintettség között, hiszen a gyász esetén gyászfeldolgozás javasolt elsőkörben, míg a hangulati érintettség hátterében nem trauma vagy gyászreakciót valószínűsítünk.

🔴 Mit tehet a szülő akkor, ha egyre gyakraban oszt meg a gyermek halálal kapcsolatos gondolatokat?

Lényeges tisztázni, hogy hány éves a gyermek, továbbá mikor kezdett el beszélni először a halálról, esetleg volt-e valamilyen előzmény? Gyakran a családban történt betegség vagy halál esetében kezdi foglalkoztatni a gyereket a téma. Ez még nem jelenti azt, hogy aggódnia kell emiatt, viszont fontos erről nyíltan beszélni otthon. Nyugodtan kérdezzen tőle, talán kiderül, hogy az osztályban egyre többen beszélnek a halálról, vagy éppen a közösségi oldalon, filmben láthatott valamit és emiatt foglalkoztatja a kérdés. Számos tévhit van a szülőkben és felnőttekben egyaránt az öngyilkossági magatartással kapcsolatosan, így pl.„aki beszél róla nem lesz öngyilkos”, „aki öngyilkos lesz az nem beszél róla”, illetve hogy a halállal kapcsolatos gondolatokat nem szabad feszegetni, mert a gyermek „kedvet kaphat tőle”, pedig sajnos ez nem így van.


🔴 Az öngyilkosság figyelmeztető jelei és kezelése

A figyelmeztető jel lehet szóbeli pl.a gyermek halállal kapcsolatos fantáziákról mesél, esetleg kifejezi, hogy már nem szeretne élni vagy „bárcsak meghalna”. Egyes cselekedetekre is érdemes odafigyelni pl. búcsúlevél megírása, magatartás megváltozása, befelé fordulás. Elkezd felszámolni az életével, odaadja a saját tárgyait, ruhait másoknak mondván hogy „neki már nem fog kelleni”. Ezek intőjeleknek számítanak és minden esetben fontos a felismerés és adekvát kezelés, mind a szülő úgy a szakember részéről is. A szuicid veszélyeztettség esetén fontos a szubjektív megítélés a szakember részéről, hiszen a kezelési irányelvek mentén krízisállapotnak számít és kórházi felvételt igényel az illetékes gyermekpszichiátrián. A gyermekpszichiátriára való továbbküldés azért lényeges, mert megfigyelésre kerül sor ami alatt megszűnhet a vészelyeztető állapot pl. önsértés. Amennyiben a kórházi felvételre nincs szükség a szakember megítélése szerint, fontos az érintett számára 24. órás segítség bíztosítása, továbbá szülőkkel és gyerekkel egyaránt tisztázni a körülményeket és ismertetni a teendőket a rizikó fokozódása esetén. Otthonra korlátozó tevékenység alkalmazása pl. szúró, vágo eszközök eltávolítása az egyén környezetéből.

🔴 Öngyilkosság prevenció
​
Az öngyilkos magatartás úgynevezett multifaktoriális esemény, rizikó és védőfaktorai vannak. Elsődleges rizikófaktornak számít a pszichiátriai betegség. A befejezett öngyilkosságok több mint 90%-ánál fennáll valamilyen -legtöbbször kezeletlen- pszichiátriai betegség minden korosztálynál. Másodlagos rizikófaktor lehet a negatív életesemény pl. szülők válása, kortárskonfliktusok, bullying, iskolai kudarcok. A harmadlagos rizikófaktorokba tartoznak a nem megváltoztatható tényezők pl. biológiai nem, serdülőkör és időskor. Ezek az elsődleges és másodlagos rizikófaktorokkal szövődve növelik az öngyilkosság esélyét. Az utóbbi évtízed biológiai kutatásai neuroanatomiai (nucleus caudatius, cingulum) és biomarker (pl. szerotonin, oxitocin) elváltozásokat mutattak az öngyilkos magatartású személyeknél, illetve az epigenetika szerepét is hangsúlyozták. A védőfaktorokhoz soroljuk a jó szülő-gyermek kapcsolatot, a szülői segítséget fontos döntésekben, a jó szociális hálót, vallásosságot, könnyen elérhető egészségügyi szolgáltatást, illetve ha egy társadalomban nem stigma a pszichiátriai betegség.

❗️Amennyiben öngyilkossági gondolataid vannak vagy ismersz valakit, aki bajban van látogass el a „Kapcsolj egyből” lelki elsősegély telefonszolgálat weboldalára! Többlet információ érdekében nézd meg az „Alapítvány az Öngyilkosság Ellen” weboldalon elérhető anyagokat.

❗️Elsősegély szolgálat:
https://www.kapcsoljegybol.hu/o/17_lelki_elsosegely_telefonszolgalatok
http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/krizis-kozpontok.html

Források:
Kapornai Krisztina; Vetró Ágnes (2015). Hangulatzavarok. Balázs J. & Miklósi M.(szerk.): A gyermek‐és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó.

Balázs Judit (2015). Öngyilkos magatartás és nem-szuicidális önsértés. Balázs J. & Miklósi M.(szerk.): A gyermek‐és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó.

Kép forrás:
https://parenting.firstcry.com/articles/depression-in-children/

23/11/2020

Az izomdiszmorfia és az Instagram- használat vonatkozásai.

Fontosnak tartom körbejárni azokat a tanulmányokat, melyek érintik az izomdiszmorfia és Instagram- használat kapcsolatát, főként a serdülők és fiatal felnőttek esetében. Alább olvashattok bővebben a jelenségről.

📝Amíg a nők a vékony testalkat elérésére törekszenek (Tiggemann, 2006), addig a férfiak izmos testalkatra vágynak minimális testzsírral, amely a mezomorf testalkatnak felelne meg (Nowell & Ricciardelli, 2008). A testtel való elégedetlenség számos egészségtelen viselkedéssel társul, így pl. testedzésfüggőség, szélsőséges súlyemelés és teljesítménynövelő szerek használata. Ezek mind az izmosságra való törekvéshez kapcsolható problémák, amelyek abból a percepcióból fakadnak, hogy az egyén testileg alulfejlett és ez kiváltja az intenzív törekvést az izomtömeg növelésére.

📝Olivardia, Pope és Borrowiecki (2004) eredményei alapján az egyetemista férfiak 27%-a vallott törvényes és törvénytelen testépítőszer- és szteroid-használatról. Továbbá a fiatal felnőtt férfiak 25 %-a számolt be túlzott testedzésről (Rash, 2004). Ezen problémák mind hozzájárultak a klinikai szempontból problémás növekedéshez az izmossági problémában érintett egyéneknél. (Pope, Gruber, Choi, Olivardia, & Phillips, 1997).

📝Több tanulmány megerősíti, hogy a családnak és a kortársaknak szignifikáns hatása van a testkép alakulására (Groesz, Levine, Murnen, 2002; Sheffield, Thesse, Soffronoff, 2005). Így pl. azon nők esetében, akiknél magas volt a testtel való elégedetlenség és alacsony az önértékelés, nagyobb hatást gyakoroltak a pozitív és negatív hozzászólások az online szférában (Herbozo & Thompson, 2006). Tehát a pozitív hozzászólás egyfajta emlékeztető arra, hogy az emberek ítéleteket mondanak a megjelenésre és testalkatra, ami megerősítheti a túlzott aggodalmat a testalkattal kapcsolatban (Nowell & Ricciardelli, 2008).

📝A férfiaknál a pozitív megerősítés protektív faktornak számított és segítségükre volt a pozitív testkép kialakításában, ami összefüggésben állt a testtel való elégedettséggel (Nowell & Ricciardelli, 2008). Ahogyan a férfiak befogadják a pozitív hozzászólásokat, az kapcsolatba hozható az önértékeléssel, ami a férfiak esetében általában magasabb, mint a nőknél ( (Kling, Hyde, Showers, & Buswell, 1999). Az alacsony önértékelésről tudjuk korábbi vizsgálatokból, hogy szignifikáns kapcsolatban áll a testtel való elégedetlenséggel és az izmosságra való törekvéssel férfiaknál (McReary & Sasse, 2000) (Olivardia, Pope, & Borrowiecki, 2004).

Felhasznált irodalom :
Tiggemann, M. (2006). The role of media exposure in adolescent girls body dissatisfaction and drive for thinness : Prospective results. Journal of Social and Clinical Psychology, 523- 541.
Nowell, C., & Ricciardelli, A. (2008). Appearance-based comments,body dissatisfaction and drive for muscularity. Body Image, 5.
Kling, K., Hyde, J., Showers, C., & Buswell, B. (1999). Gender differences in self-esteem :A meta-analysis. Psychological Bulletin, 125.
McCReary, D., & Sasse, D. (2000). An exploration of the drive for muscularity in adolescent boys and girls. Journal of American College Health, 48.
Olivardia, R., Pope, H., & Borrowiecki, J. (2004). Biceps and body image : The relationship between muscularity and self-esteem,depression and eating disorder symptoms. Psychology of men and muscularity, 5.
Pope, H., Gruber, A., Choi, P., Olivardia, R., & Phillips, K. (1997). An underrecognized form of body dysmorphic disorder. Psychosomatics, 38.
Herbozo, S., & Thompson, J. (2006). Appearance-related commentary,body image and self- esteem : Does the distress associated with the commentary matter. Body Image, 255- 262.
Groesz, L., Levine, M., & Murnen, S. (2002). The effect of experimental presentation of thin media images on body satisfaction :A meta-analytics review. International journal of eating disorders, 31.

Kèp forrása :
https://medium.com//self-image-in-bodybuilding-8f737945dd53

22/11/2020

Hogyan függ össze az Instagram használat a testtel való elégedetlenséggel?

Megosztanék veletek néhány kutatási eredményt, mely rámutat a közösségi oldalak használatának veszélyeire elsőkörben a testtel való elégedetlenség mértékére a serdülők esetében.

📝Az empirikus kutatások eredményei szerint a testtel való elégedetlenségre a legjelentősebben a kortársakhoz való összehasonlítás és önértékelés hatott: minél alacsonyabb egy fiatal nő önértékelése, annál valószínűbb a testi elégedetlenség tapasztalása, míg a kortárs összehasonlítás a negatív hatáshoz járult hozzá a legmarkánsabban (Vonderen & Kinnally, 2012). Negatív hatásnak számít, ha a médiában szereplő vékony nőkhöz hasonlítják magukat az egyének - miközben saját vonzóságukat értékelik -, akiknek a fizikai megjelenését nem tudják elérni, ekkor alakulhat ki a tesi elégedetlenség (Tantleff & Gokee, 2002).

📝 Korábbi tanulmányok vizsgálták a barátokkal vagy hírességekkel való társas összehasonlítás hatásáit a testtel való elégedetlenség mértékére az SNS (Social Networking Sites- közösségi oldalak-) - használat következtében, és az azután kialakult törekvésüket a vékony vagy izmos testalkat elérésére (Ho, Lee, & Liao, 2016). Ho, Lee és Liao (2016) eredményei szerint az SNS-használat összefügg a serdülők testtel való elégedetlenségével; pontosabban a barátokkal való összehasonlítás az SNS-használat során szignifikánsan összefügg a testtel való elégedetlenség mértékével, illetve a vékonyságra és izmosságra való törekvéssel.

📝 Ho, Lee és Liao (2016) nemi különbségre is rámutattak: a hírességekhez való társas hasonlítás a serdülő lányoknál szignifikánsan összefüggött a testtel való elégedetlenség és a vékony testalkatra való törekvéssel, míg a fiúk esetében a hírességek életébe való bevonódás szintjével függött össze szignifikánsan az izmos testalkatra való törekvésükkel.

kèp forrás : Los Angeles Loyolan
felhasznált irodalom:
Ho, S., Lee, W., & Liao, Y. (2016). Social Network Sites,Friends,and Celebrities : The Roles of Socia Comparison and Celebrity Involvement in Adolescents Body Image Dissatisfaction . Social Media + Society.
Vonderen, E., & Kinnally, W. (2012). Media effects on body image : Examining media
exposure in the broader context of internal and social factors. American Communication Journal, 14(2).
Tantleff, D., & Gokee, J. (2002). Interpersonal influencer on body image development. In T. Cash, & T. Pruzinsky, Body Image : A Handbook of Theory,Research,and Clinical Practice (pp. 108-116). New York: Guilford Press.