Balogh Péter szakpszichológus

Balogh Péter szakpszichológus Mérnök, Pszichológus, Tanár, Munka- és szervezeti, Pedagógiai szakpsz., Gyermekvédelmi szakértő

10/07/2025
10/07/2025

Nagyon sok gyermek éhesen érkezik be az iskolába.

Felnőttként is érezzük, milyen az, ha kimarad egy étkezés.
Ilyenkor feszültebbek, ingerültebbek vagyunk.

Gyermekként ez még erősebben jelentkezik.

🧠 A pszichológia egyik alaptétele: ha a biológiai szükségleteink – például az evés – nincsenek kielégítve, nem tudunk tanulni, kapcsolódni, fejlődni.
⚠️ Nem tudunk figyelni, nem születnek jó döntések, eltűnik a kreativitás.

„Addig, amíg éhesek vagyunk, nem tudunk kreatív és intenzív dolgokat létrehozni.” – mondja Balogh Péter szakpszichológus.

Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermekek megfelelően táplálkozzanak, hiszen ezzel nemcsak a mindennapjaikat könnyítjük meg, hanem hosszú távon a jövőjüket is megalapozzuk. 🍝🍎

A Gyermekétkeztetési Alapítvány azért dolgozik, hogy minél több gyermek napja induljon jóllakottan.

👉 Ha te is szeretnél segíteni, oszd meg a posztot, hogy még több emberhez eljusson a hírünk.

06/08/2023

Motiváció a mindennapokban
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen téma lehet az, ami általános érdeklődésre adhat választ, amely széles körben is foglalkoztathat embereket. Sok-sok lehetőség közül a MOTIVÁCIÓ témaköréről történő gondolkodást választottam. Ezt az írást több részletre tervezem, amely első részlete olvasható itt. Alapvetően közérthetőségre törekszem, igyekszem mentesíteni magam a szakmai részletek szintjén történő kifejtésektől. A célom, hogy olyan információt nyújtsak, amelyek általánosan érdekesek lehetnek a mindennapjainkban.
A pszichológia tudományának egyik nagyon fontos kérdése a motiváció, amely a mindennapok szintjén is folyamatosan felszínre kerül. Felteszik a kérdést mások, feltesszük a kérdést magunknak, „Mi motivál?” Mit is jelent maga a kifejezés?
A motiváció, a Wikiszótár meghatározása szerint, mint főnév, indíték, a cselekvés ösztönzője, kiváltója. A latin movere igéből ered, amely mozogni, mozgatni jelentéssel bír, azaz mi mozgat, mi ösztönöz cselekvésre. Egyik pszichológiai definíció szerint „A motiváció olyan belső késztetés, aminek hatására adott módon cselekszünk, de a motivációnkat számos tényező képes befolyásolni, külső és belső egyaránt.” (Zimbardo, 2018.) Ezen kifejezés fogalmi meghatározása széleskörű, valamint a motiváció kutatás elméletei is nagyszámúak. Összegzésként, olyan célok megvalósítására való törekvésünk, hajlandóságunk, amelyek személyes szükségleteinket (is) kielégítik. A személy belső ösztönzőit és a külső környezet hatásait is magában foglalja. A motiváció ezek alapján személyhez kötött, és társadalmi környezet által is determinált hajtóerő.
Nagyszámú szakmai elméletek különböző megközelítést alkalmaznak a hajtóerő, mint drive meghatározásában, talán Maslow szükséglethierarchia elmélete a legszélesebb körben ismert elmélet, amely ma már sokak értékelése szerint „A csapból is folyik.” (Pedig jó elmélet!)
Engedjük el a további tudományos irányultságú értekezést, nézzük meg mit is jelen ez a mindennapjainkban!
Elmondható, hogy mindenkinek szüksége van arra, hogy valamilyen irányú (pozitív/negatív) motivációt birtokoljon. Sok esetben ez a külső szemlélő számára nem meghatározható, különc, akár extrém, amely az aktuális kulturális és társadalmi elvárásoknak nem felel meg. Él bennünk egy kép, hogy a motiváció fontos, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy az egyén az, aki ezzel él, illetve akit cselekvésre ösztönöz és ez esetként a környezet számára nem felel meg az elvárásoknak. Általános szinten a külső motiváció az amely megjelenik, de egy éhes embertől ne várjuk azt hogy türelmes legyen, mert számára a biológiai belső szükségletének kielégítése a fontos és jóval alacsonyabb toleranciával rendelkezik egy helyzetben mint az akinek tele a hasa.
Manapság erősen motiváló, vagy talán a legmotiválóbb tényező a pénz, amelyhez munka révén juthatunk hozzá, azonban a munkát, amelyet esetleg végzünk nem szeretjük. Miért „kell” a pénz? Hogy hozzájuthassunk azokhoz a javakhoz, amely az életünkben „fontos” tényezőt tölt be. Ezt mindenki magának kell hogy átgondolja, ebben is különbözőek vagyunk! Van akinek a szenvedélye kielégítésére (utazás, sport, hobbi, tanulás, kulturális, habár könyvekre keveset költünk és hogy negatív is legyen dohányzás, alkohol) van szüksége pénzre. Van akinek a családja fenntartásához és olyan szintű eltartásához van szüksége rá amit ő igényel, vagy igényelne. Van aki a hatalom eszközeként tekint a pénzre. Összességében ennek megszerzése érdekében óriási energiákat képesek mozgósítani ez emberek, de egy idő elteltével, vagy egy-egy súlyosabb trauma hatására amikor átgondolják az életüket sokszor arra a következtetésre juthatnak, hogy „Mit értem el vele, hogy csak a pénz hajszolásra fordítottam az energiáimat? Ez a fokozott pénzmotiváció a gazdaság számára nagyon fontos, akár alapvető motivációként is értelmezett.
A motiváció életkoronként is változik, a fiatalok könnyen váltanak munkahelyet több pénz - kevesebb munka reményében, míg az idősebb generáció ragaszkodik a régi munkahelyhez, mert fontosabb motivációt jelent számára a biztonság, a kapcsolatok, a légkör, amelyben élnek, amelyben dolgoznak.
Generációs különbségek jellemzőek mert más értékrendben és más normarendszerben nevelkedtek a szocializációjuk során. Harminc éve el sem tudtuk képzelni, hogy ma, egy mobiltelefon elég a mindennapjaink vezényléséhez, sőt elengedhetetlen… Egyértelműen más tényezők azok, amelyek a fiatal és az felnőtt generációt motiválni képesek.
Összességében fontos, hogy motiváltak legyünk, motiváltak maradjunk, azaz legyenek egyéni és társas céljaink, amelyek megvalósítása érdekében megfelelő energiákat legyünk képesek mozgósítani ahhoz, hogy boldog, kiegyensúlyozott életet élhessünk, amelyek a realitáshoz köthető értékek mentén valósulhatnak meg.
Balogh Péter szakpszichológus

Kamaszkori pszichés problémák a mindennapokbanSajnálatos módon egyre gyakoribb problémává válik az önsértés, amikor vala...
19/06/2023

Kamaszkori pszichés problémák a mindennapokban
Sajnálatos módon egyre gyakoribb problémává válik az önsértés, amikor valaki a saját testén ejt fizikai sérüléseket. Szakmai nyelven ezen cselekményeket falcolásnak is nevezzük. A fiatalok körében ezen cselekmények jellemzően előfordulhatnak. A szakirodalom szerint jellemzően 12-14 éves kortól kezdődnek, de tapasztalataim szerint, már az ötödik osztályos életkortól előfordulhatnak. Jellemzőbb a lányok által elkövetett falcolás, igaz egyes álláspontok szerint a nemek közötti megoszlás a kiegyenlítődés irányába tendál.
A falcolás okait tekintve jelentős szerepe van az aktuális érzelmi konfliktusoknak, mindennapi problémáknak, azok megoldása irányába tett sikertelennek érzékelt erőfeszítéseknek, mely okán a kamasz „önbüntetve” magát sebeket ejt a testén. Ezen sérüléseket általában igyekeznek elrejteni, valamint titokban tartani. Sok esetben indokolják az alkari sérüléseket „szúrós növényzet”, kutyával, macskával történő játék közben a házi kedvenc okozta „karmolásként” vagy véletlen sérülésként. Szakmai tapasztalataim alapján ezen sérülések jellege, számszerűsége, elhelyezkedése a testen, valamint a sebesülés mintája, formája szerint jól elkülöníthető a fenti indoklásokban szerezhető sérülésektől. A szakemberrel történő kapcsolat során általában ezzel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján a kamasz gyermek el is mondja, hogy szándékosan, magának okozott sérülésekről van szó. A pszichológussal történő beszélgetés során általában megjelennek az egyes önsértések konkrét okai is. Ezek között traumák, érzelmi kapcsolati problémák (kamaszkori szerelemi kudarcok), iskolatársakkal való konfliktusok, tanulási sikertelenségek, eredménytelenségek és családi (szülő-gyerek, szülők közötti) konfliktusok kerülnek felszínre, mint az önsértést kiváltó okok. Általában nem ténylegesen súlyos sérülést kívánnak maguk részére okozni, hanem a sikertelenség, kudarc érzése gerjesztett frusztráció is jelentős szereppel bír ezen helyzetekben. Az agresszió egyfajta levezetése saját magának okozott fájdalom útján.
A saját test megsebzését sok esetben a közvetlen környezet észre sem veszi! A kamasz már egyedül van a fürdőszobában, a testét igyekszik nem mutatni a szüleinek sem, magára zárja a szobája ajtaját, elzárkózik a környezetétől. Hosszú ujjú ruházatot hord akár melegben is, testnevelés órán is tréningruhában van, vagy a karján viselt ékszerekkel, karkötőkkel igyekszik palástolni azt. A korosztálya számára sem ismeretlen az önsértő magatartás. Előfordult olyan eset, amikor az iskolatárs mondta el szüleinek otthon, hogy egy osztálytársa „vagdossa” magát, majd ezután a szülő tett jelzést a falcoló gyermek szülei részére, akik nem vettek észre semmit… Általában az alkaron okoznak maguknak sérülést, a tapasztalatok szerint azonban a test más részein okozott sérülések már több alkari sérülés után jelennek meg.
A világhálón sajnos szintén sok lehetőség van arra, hogy ezen cselekményükről a kamaszok „beszámoljanak”. Vannak olyan „önsegítő” kamasz csoportok, akik együttérző, támogató segítséget igyekeznek adni a társaiknak, de sajnos olyan csoportok is léteznek, amelyek a falcolásra „buzdítanak”! A felnőtt társadalom jó részének erről nincs is tudomása, valamint számunkra nem is elérhető, titokként kezelik a gyerekek ezen oldalak címeit! Emlékezhetünk ezzel kapcsolatban a „Kék bálna” interneten terjedő „kihívásaira” amely tragikus végkifejlethez is vezetett és a rendőrségi nyomozás is történt ennek felszámolása érdekében.
Mit tudunk tenni? Legfontosabb a kommunikáció, interakció, a kamasz meghallgatása, érzelmi élethelyzetének követése, beszélgetés, beszélgetés, beszélgetés... Nagyon nehéz, mert alapvetően elutasítással találja magát szembe a szülő, a pedagógus. Sok esetben az iskolában a viselkedésben, hangulatváltozásokban, egy-egy elejtett mondat során a pedagógus számára is nyilvánvalóvá válhat ilyen eset.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül! Ne legyintsünk a problémára, hogy „Előfordul.”, mert a későbbiek során akár mintává válhat, amely súlyossága fokozódhat!
Jelezzük a szülőnek, pedagógusnak, gyermekvédelemnek, igyekezzünk a gyermeket szociális szakemberhez, pszichológushoz, orvoshoz juttatni! Súlyosabb esetben szakorvosi pszichiátriai kezelés igénye is felmerül!
Vigyázzunk a gyermekeinkre!
Balogh Péter szakpszichológus, gyermekvédelmi szakértő
Köszönöm Jáger Jácint szakpszichológus kollégám szakmai konzultációját ezen témában!

07/06/2023

Balogh Péter szakpszichológus
Közlekedésmérnök, Pszichológus, Pszichológia szakos középiskolai tanár, Munka- és szervezeti szakpszichológus, Pedagógiai szakpszichológus, Gyermekvédelmi szakértő

Pályámat közlekedésmérnökként, műszaki pályán kezdtem, majd áttérve a humán területre, tanulmányaimat pszichológia szakon folytattam. Szakmai fejlődésemben jelentős szerepet játszott a hierarchikus szervezetekben eltöltött szakmai tapasztalatom, amely során felnőttek és fiatal felnőttek képzése, fejlesztése, pszichológiai szűrése, alkalmasságvizsgálata, valamint pszichológiai ellátása volt a középpontban. Jelentős szakmai tapasztalatra tettem szert kamaszkorú deviáns fiatalok ellátásában, terápiás gondozásában, szocializációs folyamataik segítésében.

Szakmai fejlődésem során, a tanulmányaim a szakmai gyakorlati tapasztalataimhoz kapcsolódtak, amelyek során a megszerzett elméleti ismereteket a gyakorlati munka során használtam, alkalmaztam, fejlesztettem.

A pszichológia több fontos, a mindennapi életünket jelentősen meghatározó területén szereztem markáns szakmai tapasztalatokat az évek során. Az egyik a munka világa, a szervezeti működés, szervezeti képzések, valamint a gyermekneveléshez, iskolai oktatáshoz kapcsolódó területek és a családi helyzetek, családi kapcsolatok területe.

Munkatapasztalatom a szervezetekben végzett munka, az oktatás, nevelés területén, valamint a gyermeknevelés, gyermekvédelem területén realizálódott.

Tevékenységhez kapcsolódó területek:
- kommunikáció, stresszkezelés, problémamegoldási folyamatok menedzselése, krízishelyzetek, konfliktusok, változás-, változtatásmenedzsment, személyes fejlesztendő képességek, személyes coaching
- tanulási zavarok, tanulással kapcsolatos képességek fejlesztésével kapcsolatos tanácsadás, pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás
- szociális kapcsolatok
- gyermeknevelési tanácsadás, életkrízisekkel, élethelyzetekkel kapcsolatos konzultáció, szülők és gyermekek részére
- családi krízisek, konfliktusok, valamint az ezen helyzetekhez kapcsolódó pszichés problémák megoldási folyamatainak feltérképezése, kezelése, folyamatkonzultáció
- válási kapcsolati problémák során felmerülő pszichés gondozás, ellátás
- gyermekelhelyezéssel kapcsolatos krízisek negatív hatásainak csökkentése

Cím

Budapest

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 20:00
Kedd 08:00 - 20:00
Szerda 08:00 - 20:00
Csütörtök 08:00 - 20:00
Péntek 08:00 - 20:00

Telefonszám

+36302501828

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Balogh Péter szakpszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Balogh Péter szakpszichológus számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória