14/05/2024
Skorpióként életemet kitölti a dolgok mélyére hatolás. Mi miért van? Ez kombinálva a Kígyótartó énemmel, aki gyógyító és beavató, egy olyan élet jön ki, amiben a sötétséget és a szenvedést látom főleg, erre van ráállva a szemem. Sebzett gyógyítóként pedig még magamra is vettem a sebeket és a szenvedést.
Ezért nyel el gyakran a sötétség. Mélyre megyek és ott gyógyítok. Sokszor nem tudok egyedül kijönni, ilyenkor kell a segítség. Legközelebbi barátaim ezt már tudják, nem ítélnek meg, amikor magam alatt vagyok, hanem kihúznak a mocsárból újra a fényre. Ahonnan mindig kincsekkel térek vissza.
Nem könnyű ez a lét. Mélyen átérzem mások, az emberiség szenvedését. A lehető legmélyebben, ha beleengedem magam, kifeszít a fájdalom. Ezért szoktam sokszor keménynek tűnni kívülről, hogy védjem magam. Minden alkalommal, amikor találkozom valakivel, érzem a benne lévő kibillenést és fájdalmat. Mosolyoghat kívül, meg mondhat dolgokat, de az én szemem, ahogy sokan mondták már rá, a lézerszemem vagy röntgenszemem azonnal látja mi van belül. Azt nem mondom, hogy pontosan be tudom azonosítani, ahhoz egy hosszabb beszélgetés kell, de a fájdalmat, kibillenést azonnal érzékelem és átérzem. Legszívesebben azt csinálnám ilyenkor, hogy kiraknám elé a saját érzéseit. Dühöngenék, sírnék, ordítanék, zokognék, hogy tessék, ez van benned! Hát, ez még egy terápiás ülésen is fura, nemhogy egy hétköznapi találkozáson. Így hát hallgatok, csak nézem, vagy védem magam, vagy valamennyit átengedek és később átdolgozom magamon. (Korábbi posztban említett fénymunka). Ezért nehéz egyszerre sok emberrel lennem, mert ott ömlesztve kapom ezt. És ezért jó már önmunkát végző, magukon dolgozó emberekkel lennem, mert már az is nagy könnyebbség, ha érzem a szándékot, vagy nem hazudnak maguknak és kikommunikálják ami bennük van.
Miért írtam most ezt? Mert éjjel arról álmodtam, amikor gyerek voltam, és sokáig azt hittem, hogy a szüleim ismernek engem és úgy szeretnek, de aztán kiderült, hogy nem ismerik ezt a képességem, egy bennük élő képet szeretnek, és én ennek a képnek próbálok megfelelni, hogy szeressenek. Így alakult ki aztán a lehasítás és a párhuzamos élet, amiről szintén egy kisregényt tudnék írni. Így kiírtam most magamból, hogy milyen vagyok, mi zajlik bennem.
Nem én mondtam, de a legnagyobb szégyenünk a legnagyobb képességünk (Idézve Szentes Róbert).
Átérzek minden fájdalmas érzést, szenvedést és Isten kozmikus szeretetét közvetítve szeretném, ha gyógyulnánk közösen.
Születésem pilllanatában Antares, a Skorpió csillagkép szíve együttállt a Nappal. Antares, a kozmikus, Isteni Szeretet szimbóluma. Születésünk pillanata egy kód, jelzi, mivel jöttünk a Földre. Én ezzel.
Te mivel? 🌟
