09/03/2026
Kedden érkezik a Plútó-Vénusz szextil, miközben a Hold-Lilith (lánykori nevén Fekete Hold) együttállása is megtörténik a Nyilas jelében. Mindez könnyen eredményezhet radikális-lehetőség szerint építő jellegű-átalakulásokat, változásokat, lezárásokat a különböző kapcsolatokon belül. Itt és most eldől, hogy képesek vagyunk-e egymás emelésére, vagy inkább továbbra is teret engedünk a lehúzó, zsigeri érzelmekből táplálkozó működéseknek, hogy belefeszülünk-e újra ugyan azokba a játszmákba, vagy felismerve a mintát, egy bátor húzással megpróbáljuk végre másfajta hozzáállással másfajta mederbe terelni a kapcsolati dinamikákat.
Ha Plútó, akkor nincs több alku, nincs több mellébeszélés, és kiskapuk sem léteznek. A szextil bepontosulásának idején a Vénusz a tizenkettedik életházban foglal helyet, amely önmagában is feszegeti a kapcsolatok mélyén nyugvó titkos összefüggéseket. Ezáltal most tényleg lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, valami hogyan lehet élhetőbb, és hogyan adhatja meg számunkra a valódi harmóniát és belső békét. A tizenkettedik ház a nagy számvetések tere is. Ilyenkor érdemes végig gondolni mindazt, ami mögöttünk van: a befektetett energiát, saját működési mintáinkat, és azt is, hogy ezek valójában hová vezettek bennünket. De a tizenkettes ház az elengedés, befejezés területe is, így amiről már eldöntöttük, hogy nem vinnénk tovább, itt és most le is tehetjük végre. Mindezt még mindig a magasabb szintű kapcsolódások és a belső béke reményében.
Mivel ebben az életterületben zajlanak a legmélyebb belső megélések, most különösen fontos lehet időt adni magunknak az elcsendesedésre. Ez nem feltétlenül a külvilág felé való aktív működés ideje, sokkal inkább a belső átalakulásé. Most belül kell megtenni azokat a lépéseket, amelyek a valódi transzformációhoz vezetnek: elhatárolódni attól a részünktől, amely már nem méltó hozzánk, és amely eddig visszatartott bennünket attól, hogy tisztábban, szabadabban és őszintébben kapcsolódjunk – önmagunkhoz és másokhoz egyaránt. Eközben a Plútó a tízes életházban az átalakulások általi megadásokról, és előre lépésekről mesél. De ha előre lépés, akkor azt is érdemes tudatosítani, hogy hol találhatók azok az ajtók, melyeken hiába dörömbölünk, nem engednek be, és ahol talán egy szemléletváltás, belső megújulás sokat lendítene a későbbi sikereken.
A Hold és a Lilith kapcsolata mélyítheti a mostani élményeket, hiszen érzelmi szinteken a jelenlegi játéktér minden, csak épp nem kiegyensúlyozott. Miközben a Plútó olykor fogja magát, és lerángat bennünket önnön alvilágunkba, hogy ott aztán leszűrhessük a megfelelő konzekvenciát (ha már eddig nem sikerült), addig a Lilith és a Hold azon belső, zsigeri részeinkkel szembesít, melyeket vagy mi nyomtunk el, mert nem volt meg hozzá a kellő önbizalom, vagy minta, vagy mások próbáltak elhallgattatni bennünk több inkarnáción átívelő zsarnoki rutinnal. A Lilithben ugyan is ott a belső, zabolátlan, szenvedélyes lélek, amely ha nem kap kellő teret, akkor önmagát emészti fel, majd egy ponton lázad, illetve ha nem tanulta meg eddig önazonosan megélni a benne tomboló szenvedélyt, energiát, kreatív tüzet, az néha olyan formában törhet elő, hogy ott kő kövön nem marad. Röviden, most minden adott ahhoz, hogy saját érzelmi alapú működésünk terén bölcsebben járjunk el. Az érzelmű működésünk a harmóniából kiindulva, a szerelmen és szenvedélyen át egészen a prózai hisztiig ezerféle formában ölthet testet. Saját felelősségünk az, hogy tudatára ébredjünk, ebbéli sajátságainknak, és hozzánk méltó módon éljük meg.
A Lilith tehát nem az a fajta energia, amelyik szelíden üldögél a sarokban. Benne ott él a zabolátlan, szenvedélyes lélek – az a részünk, amely alkotni akar, érezni akar, élni akar. Ha viszont ezt az energiát túl sokáig próbáljuk kordában tartani, vagy egyszerűen nem adunk neki teret, akkor előbb-utóbb két dolog történhet: vagy belülről kezd el emészteni bennünket, vagy egy ponton kitör. És amikor kitör, az ritkán történik halk csengőszó kíséretében. Inkább afféle „akkor most mindent borítunk” jelleggel. Ha ez most megtörténik, és bárki olyan szituációban találja magát, amely "mintha ez már megesett volna velem egy párszor" dejavu érzésével jár együtt, akkor megint csak érdemes elgondolkodni azon, hogy innen talán mit lehetne másképpen.
Ezen túlmenően érdemes foglalkozni a női generációs mintákkal, családi sablonból táplálkozó drámákkal, elfojtásokkal, a ki nem élt szenvedéllyel. De nem azért, hogy még egy kört fussunk az „én vagyok az áldozati bárány” szerepben – abból már valószínűleg volt elég a családi archívumban.
Sokkal inkább azért, hogy végre csináljunk valami értelmeset azzal az érzelemmel, tűzzel és szenvedéllyel, ami bennünk van. Mondjuk például terveket. Sajátokat. Olyanokat, amelyek tényleg a szívünkből indulnak.
Talán itt az ideje annak is, hogy a belső iránytűnket végre oda állítsuk, amerre valóban húz. És közben – minden túlzott drámaiság nélkül – egy kicsit kevésbé aggódjunk azon, hogy erről vajon mit gondolnak mások. Mert az élet meglepően rövid ahhoz, hogy csak félgőzzel, óvatosan, a véleményektől való félelemben éljük.
Helyette lehet valódi, saját, lélekből fakadó szenvedéllyel, az élethez kötődő tiszta szerelem megélésével is ugyan ezt.
Összességében ez az időszak arra hív, hogy őszintén ránézzünk érzelmi működésünkre, kapcsolataink dinamikájára és azokra a mintákra, amelyeket eddig talán automatikusan követtünk. A Plútó mélyre visz, a Hold és a Lilith pedig megmutatja mindazt, ami bennünk nyers, ösztönös és sokszor elfojtott. Ha hajlandóak vagyunk tudatosan szembenézni ezekkel az erőkkel, akkor nem rombolás, hanem valódi belső átalakulás születhet belőlük. A kulcs most az, hogy a bennünk lévő érzelmet, szenvedélyt és tüzet ne elnyomjuk vagy másokra zúdítsuk, hanem saját utunk, döntéseink és teremtő erőnk szolgálatába állítsuk.
Pintér Erzsébet
Egyéni elemzések, asztrológiai, egyéni tranzit előre jelzések, és egyéb lehetőségek kapcsán kukkants az oldalra:
https://www.pintererzsebet.com/services
Tejút üzenetek-Pintér Erzsébet asztrológus
