Kiss Vanda - Lelki Ismeretek

Kiss Vanda - Lelki Ismeretek Család- és rendszerállítás
Integrál pszichológia - személyiségfejlesztés

Tízmilliószoros nap ✨️🙏🤍Sokan úgy gondolják, ez a nap arra való, hogy kívánjunk valamit.Hogy most kell igazán kérni, viz...
28/07/2025

Tízmilliószoros nap ✨️🙏🤍

Sokan úgy gondolják, ez a nap arra való, hogy kívánjunk valamit.
Hogy most kell igazán kérni, vizualizálni, mert ilyenkor minden erősebb.

De mi van akkor, ha ez a nap nem is a kívánságokról szól?
Hanem arról, hogy egy kicsit jobban ránézzünk arra, mi van bennünk valójában.
Mi az, ami nem hagy nyugodni.
Mi az, amit már évek óta csendben cipelsz magaddal.

Lehet, hogy nem is az a legfontosabb, mit szeretnél elérni.
Hanem az, hogy miért akarod azt annyira.
Talán azért, mert nem hiszed el, hogy elég vagy úgy, ahogy most vagy.
Vagy mert azt tanultad, hogy szeretve lenni csak akkor lehet, ha bizonyítasz, teljesítesz, megfelelsz.

Ez a nap lehetőség lehet arra, hogy végre kicsit megállj, és megengedd magadnak azt a kérdést:

• Mit cipelek még mindig, amit már nem kellene?
• Milyen érzés vagy gondolat fáraszt már régóta, de még mindig ragaszkodom hozzá?
• Mi az, ami miatt mindig visszahúzom magam?

Nem kell rá rögtön választ adni.
Nem kell mindent megérteni vagy megoldani.
Elég, ha most észreveszed.
És belül, csendben elismered: már nem akarod tovább vinni.

Ez most nem egy kívánságlista nap.
Ez most egy elengedésnap.
Ahhoz, hogy megérkezzen valami új, előbb legyen helye.

És amikor már nem a hiány határozza meg, hogy mit szeretnél…
hanem a jelenlétedből születik valami…
az lesz az igazi teremtés.

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Mérgező kapcsolatok – 1. részAz ember, aki soha nincs jelen – csak önmaga kirakatában állVan olyan ember, aki kifelé tök...
19/07/2025

Mérgező kapcsolatok – 1. rész
Az ember, aki soha nincs jelen – csak önmaga kirakatában áll

Van olyan ember, aki kifelé tökéletesnek mutatja magát. Jó autó, márkás ruha, éles fellépés. Minden részlet kontroll alatt. Ő az, aki mindig elmeséli, mit ért el, kivel beszélt, hova jutott.

A tökéletesség csak látszat. Nincs mögötte valódi tartalom. Csak egy szerep.
És benne egy ember, aki önmagához sem kapcsolódik.

A kapcsolatok díszletek csak

Másokat nem emberként lát, hanem szereplőként a saját történetében.
Te vagy a hallgatóság, a rajongó, a versenytárs vagy az akadály. De sosem vagy partner. Soha nem tudtok egyenrangúan jelen lenni a térben.

Ha sikeres vagy, fenyegetést jelentesz.
Ha gyenge vagy, lenéz.
Ha figyelmet kérsz, azonnal elnyomja.

Ő csak akkor „kapcsolódik”, ha dicséred vagy csodálod. A többi nem érdekli.

Ő nem kapcsolódik – ő szerepel.

Nem azért fárasztó, mert sokat beszél.
Hanem mert mindig csak magáról beszél.
És minden egyes mondatával megpróbál lejjebb nyomni téged.

Ő dönt, hova mentek, mit csináltok, miről lehet szó.

Amikor valamit megosztanál vele, nem valódi figyelmet kapsz, csak egy futó pillantást vagy egy félmondatot.
Nem kérdez vissza, nem reagál rád, vagy épp kéretlen tanácsokat ad, mintha okosabbnak kellene lennie nálad.
És ha mégis megpróbálnál valami mélyebbről beszélni, azonnal kijavít, megmagyaráz, vagy legyint. Mert ő tudja.
Te csak beszélsz.

A beszélgetés nem kapcsolat számára, hanem hatalmi tér:

– Ki tud többet?
– Kinek van igaza?
– Ki irányít?

Ha nem adod át neki ezt a terepet, vagy tükröt tartasz, megsértődik, feszültté válik, eltűnik.
A kapcsolódás számára nem cél. Csak eszköz, hogy megerősítse saját fontosságát.

És közben jönnek a „vicces” beszólások, amik alattomosan teszik a dolgukat:

– „Nem hittem volna, hogy ezt te meg tudod csinálni.”
– „Meglepődtem, hogy sikerült.”
– „Majd én elmondom, hogy kéne.”

Ezek a félmosollyal csomagolt szurkálások elbizonytalaníthatnak, leértékelhetnek, kimeríthetnek.

És ami igazán tragikus: ő nem tud szeretni.

Nem azért, mert gonosz.
Hanem mert nem tanulta meg, hogyan kell valóban jelen lenni valaki másért.

A figyelem számára mindig egyirányú:
Ő kapja. Ő vezeti. Ő irányítja.
De adni, és törődni nem tanult meg.

Mi van mindennek a mélyén?

Gyakran egy sérült, figyelemre éhező belső gyerek.
Valaki, akit vagy sosem szerettek igazán, vagy csak akkor, ha tökéletes, sikeres, „jobb” volt másoknál.

Most felnőttként is minden pillanatban bizonyítania kell, hogy értékes.

Nem kapcsolódik – pozíciót épít.
Nem kérdez – irányt szab.
Nem figyel rád – csak a saját tükrét nézi, amiben visszaláthatja magát valakinek.

Ez a viselkedés gyakran nárcisztikus sérülésből vagy kompenzáló önbizalomhiányból ered.

Lehet, hogy kifelé tökéletes: sikeres, határozott, gondosan felépített a megjelenése.
De belül nem stabil.
Csak egy örökös bizonyításkényszer.
Mert ő maga sem hiszi el, hogy szerethető lenne egyszerűen csak úgy, ahogy van.

Ez nem mentség, de magyarázat.

Ez a fajta ember gyakran nem tud másképp létezni, csak szerepben:
erősebbnek, tájékozottabbnak, felsőbbrendűnek tűnve.

A valódi intimitás, őszinteség, egyenrangúság félelmetes számára.
Mert ott már nem lehet „jobbnak” lenni.
Ott már valóság van. És attól menekül.

És mit hagy maga után?

Feszültséget.
Bizonytalanságot.
Lelki fáradtságot.

Olyan embereket, akik próbáltak kapcsolódni hozzá, de mindig falakba ütköztek.
Akik elhitték, hogy „csak túl érzékenyek”, miközben szépen lassan önmagukat veszítették el a kapcsolatban.

Mit tehetsz te ilyenkor?

1. Ne bagatellizáld a rossz érzéseidet.
Ha minden találkozás után szorongsz, feszengsz, vagy kimerülsz, az nem véletlen.
Az nem a te gyengeséged. Az egy üzenet.

2. Ismerd fel a mintát.
Nem te vagy „túl érzékeny”.
Csak épp valaki energiát vesz el tőled rendszeresen.
Tiszta dinamika: ő beszél, irányít, dominál, te meg csendben alkalmazkodsz.
Ne csináld tovább.

3. Ne akarj „megjavítani” egy ilyen embert.
Ha ő nem látja be, nem nyit, nem kérdez, akkor nem is fog változni.
Egyoldalúan nem lehet kapcsolatot fenntartani.

4. Húzz határt. Finoman, de egyértelműen.
Nem kell magyarázkodni.
Nem kell vitázni.
Néha elég annyi:
„Köszönöm, de most nem.”
És csöndben kisétálni.

A valódi kapcsolódás tiszteletből, figyelemből, kölcsönösségből áll.

Ha ezek nincsenek ott, csak a szerep, dominancia, hatalmi játszma, akkor az nem valódi kapcsolat.
Csak egy ismétlődő pszichodráma, amiből ki lehet, és ki is kell lépni.

Nem kell mindenkinek megfelelni.
Nem kell mindent megérteni.
Van, amikor a legnagyobb szeretet az, ha nem veszel részt többé a játszmában. Hanem kilépsz. Magadért.

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Ha Isten köztünk élne, szerintem nem vennénk észre.Nem világítana a homloka, és nem beszélne héberül. Nem mondaná, hogy ...
01/07/2025

Ha Isten köztünk élne, szerintem nem vennénk észre.

Nem világítana a homloka, és nem beszélne héberül. Nem mondaná, hogy ő az. Egyszerűen csak lenne.

Talán egy panellakás ötödik emeletén lakna. Olyanban, ahol a lift néha megáll a harmadikon, de ő nem sietne. Tudná, hogy minden késésnek értelme van. A redőny félig leeresztve, a szobanövények kicsit túlöntözve, a kávéfőző halkabban szuszog, mint a vágyaink reggelente.

Dolgozni is járna. Nem menedzser lenne, nem pap, nem szónok. Talán postás. Vagy könyvtáros. Vagy egy biciklis futár, akit nem zavar az eső.

Nem lenne hangos, nem tenne csodákat. Csak ott lenne a dolgok mögött. A buszvezető mosolyában. A tejfakasztó csöndben egy újszülött szobájában. Vagy a hajléktalan kezében, ahogy nem kéreget, csak köszön.

Ha kérdeznék tőle, miben hisz, nem mondaná, hogy önmagában.
Azt mondaná: „Még mindig bennetek.”

És lehet, hogy kedvenc városa sincs. Csak helyek, ahol többet figyelnek. Ahol nem néznek el az emberek egymás mellett. Ahol valaki egyszer csak lelassít a zebránál.

Szerintem Isten nem ül trónon. Inkább egy kopott szivacsfotelben olvas, a hetedik fejezetnél tart, és közben jegyzetel az agyad hátsó falára.

És ha egyszer elmenne innen – észre sem vennénk, csak hiányozna valami, amit nem tudunk nevén nevezni.

Valami, ami emlékeztetett rá, hogy nem kell hangosnak lenni, ha igazán ott vagyunk.

És talán ezért jön vissza minden nap.
Nem dicsőségért.
Hanem miattunk.

🤍

Mert élni jog, nem kiváltság 🏳️‍🌈Nem mindenki meri megmutatni azt, aki valójában.Sokan csak csendben nézik, ahogy mások ...
28/06/2025

Mert élni jog, nem kiváltság 🏳️‍🌈

Nem mindenki meri megmutatni azt, aki valójában.
Sokan csak csendben nézik, ahogy mások kézen fogva mennek az utcán, nevetnek, megérintik egymást.
De ők nem merik megtenni ugyanezt.

Nem azért, mert nem akarnák.
Hanem mert megtanulták, hogy ezért elítélik őket.
Egy fél pillantás, egy rosszkor elsuttogott szó is elég lehet ahhoz, hogy elinduljon a háttérzaj: a megszólások, a nevetések, a "viccek", amik sosem viccesek.

Vannak, akiknek az otthon nem menedék, hanem rejtekhely.
Vannak, akik nem a véleménykülönbségtől félnek, hanem attól, hogy egy mozdulat miatt elveszíthetnek mindent.
És vannak, akik nap mint nap eljátsszák a "rendes életet", miközben belül csend van, de nem a nyugalomé, hanem az elfojtásé.
A csend néha védekezés.
Egy belső hang, ami azt mondja: van valami, amit nem lehet kimondani, nem mindenhol, és nem mindenkinek.

A szabadság nem arról szól, hogy mindenki ugyanúgy él.
Hanem arról, hogy mindenkinek helye van.
Az is, aki halk, és az is, aki hangos.
Az is, aki illeszkedik, és az is, aki nem akar.
Hogy valaki már nem szégyelli, amit érez.
Nem kér bocsánatot azért, aki és ahogy szeret.
Nem akar többé a négy fal között élni.

Ez nem kiváltság.
Ez alapvető jog.
És ha valakit zavar, hogy mások vállalják önmagukat, és szabadon élnek,
valójában a saját elfojtásával nem tud mit kezdeni.
A másik csak emlékezteti arra, amit ő maga nem tud megélni.

Sokan azt hiszik, a szeretet csak akkor jó, ha úgy néz ki, ahogy a többség várja.
Pedig attól, hogy valami más, még nem rossz.
Nem szégyen.

Aki látható lesz, nem azért teszi, hogy bántson másokat.
Egyszerűen csak nem akar többé láthatatlan maradni.
A büszkeség nem arról szól, hogy "több" vagy "hangosabb".
Hanem arról, hogy végre vállalhatja önmagát.
Nem elbújva, nem elnyomva.

Akit pedig zavar más szabadsága, sokszor saját magával küzd.
Az élet megtanította, hogy el kell rejteni, amit érez.
Aki ezt tapasztalta, nehezen nézi el mások szabadságát.
A szabadság látványa tükör, ami megmutatja, mi maradt ki annak, aki régóta "rendesen" él.

A színek nem bántanak.
De megmutatják, hogy lehet másképp is élni.
Őszintébben, bátrabban, emberibben, jelenléttel.

Amikor valaki önmaga lesz, nem kér engedélyt.
Nem vár el elfogadást,
csak létezik.

Élni jog.
Nem kiváltság.

Ne a színeket akard megváltoztatni.
Engedd meg magadnak is a szabad létezést.

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Kapcsolódás vagy csak energiaátadás? Ismerd fel a különbséget!Vannak olyan érzések, amikor úgy tűnik, mélyen kapcsolódsz...
16/06/2025

Kapcsolódás vagy csak energiaátadás? Ismerd fel a különbséget!

Vannak olyan érzések, amikor úgy tűnik, mélyen kapcsolódsz valakihez. A vonzás, a figyelem, a vágy erős, de egy idő után elkezdesz fáradni, elkezded észre venni, hogy már nem feltölt, hanem lemerít. Ha van is egy kis töltekezés, egy idő után mégis rosszabbul érzed magad tőle.

Ez nem mindig szeretetről, vagy a mély kapcsolatról szól. Lehet, hogy nem a másik személy energiáját érzed, hanem a sajátodét, visszatükrözve.

Amikor valakire túl sok figyelmet, vágyat, jelentést vetítesz, akkor gyakran nem őt látod, hanem azt, amit belé helyezel.
A te energiádon keresztül válik különlegessé.
És ha egyszer csak visszahívod magadhoz azt az energiát, akkor történik valami:
Észre veszed, hogy nélküle nem is történik semmi.
A „kapcsolódás” szinte elillan. Eltűnik a vonzás.

Mert valójában nem ő volt jelen benned, hanem te voltál benne túlságosan jelen.

Ez nem egy hiba. Ez egy felismerés.
És egy lehetőség is: visszatérni önmagadhoz, újra a saját teredből látni, nem hiányból, nem ragaszkodásból.

Ha úgy érzed, valaki „elszívja” az energiádat, próbáld ki:
Gondolj arra a személyre akivel kapcsolatban ezt érzed, és mondd ki magadban vagy hangosan:
Visszahívom minden részemet, amit nálad hagytam. Visszaveszem a figyelmem, a vágyam, a jelentést, amit rád vetítettem. Visszahívom az energiát, amivel megtöltöttem a kapcsolatot.
És figyeld meg, mi marad. Ki marad. Van-e ott még valami, vagy valaki.

Néha nem is a másik hiányzik.
Csak az energia, amit odaadtál.

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Családállítás – tér, ahol végre elindulhat a változás• Úgy érzed, te cipeled a családban a terheket, és szeretnéd végre ...
11/06/2025

Családállítás – tér, ahol végre elindulhat a változás

• Úgy érzed, te cipeled a családban a terheket, és szeretnéd végre letenni őket?
• Ismét hasonló párkapcsolatokba keveredsz, és nem érted, miért?
• Nehezen engeded el azt, aki már nincs jelen, mégis hatással van rád?
• Nem találod a helyed az életedben?
• Egészségügyi problémákkal küzdesz?
• Szeretnél megoldást találni a kapcsolataidban lévő elakadásokra?

Ha bármelyik kérdés ismerősen hangzik, vagy ha úgy érzed, életed bármely területén blokkolva vagy, lehet, hogy egy mélyebb, tudattalan családi minta hat rád.

Szeretettel hívlak egy ingyenes, csoportos család- és rendszerállítási napra, ahol biztonságos, megtartó térben, nyitottsággal és tisztelettel dolgozunk a láthatatlan családi minták, kapcsolati dinamikák és belső folyamatok megértésén.

A családállítás vezetése régóta jelen van az életemben. Most viszont szeretném elindítani egy új helyszínen a rendszeres csoportos alkalmaimat, Budapesten.

Ezért ezen az alkalmon a részvétel ingyenes, nincs kötelező díj. Ha a végén úgy érzed, adott neked valamit a tér, és szeretnél cserébe visszaadni, azt becsületkasszás formában megteheted.

Részt vehetsz:

• Állítóként: saját témával érkezel, amelyen dolgozunk,

• Képviselőként: mások állításában segítőként kapcsolódsz,

• vagy megfigyelőként, ha először csak ismerkednél a módszerrel.

Ez a nap rólad szól. A szándékodról.
Arról, hogy mélyebben kapcsolódj önmagadhoz, és másokhoz is.

Együtt mozdulunk, kapcsolódunk, gyógyulunk. 🤍

🗓 Időpont: 2025. június 15.
📍 Helyszín: Napalatti Közösségi Tér – 1092 Budapest, Kinizsi utca 37.
⏰ Időtartam: 10:00–18:00

A létszám korlátozott, hogy valódi figyelem és tér jusson mindenkinek.

📩 Jelentkezés és kérdések:
privát üzenetben vagy e-mailben:
📧 lelkiismeretek.kv@gmail.com

Te vagy a fordulópontVan, amikor egyetlen ember elég ahhoz, hogy egy egész történet újraíródjon.Minden családban van egy...
16/05/2025

Te vagy a fordulópont

Van, amikor egyetlen ember elég ahhoz, hogy egy egész történet újraíródjon.

Minden családban van egy ember,
aki már nem akar elhallgatni.
Aki nem tud tovább úgy élni,
ahogy mindig is „szokás” volt.
Aki megérzi: valaminek véget kell érnie.
Aki nem akar többé elfordulni a múlt elől,
hanem kérdez.
Keres.
És közben magát is újraérti.

Ez az ember gyakran fáradt.
És sokszor egyedül van.
De valójában ő a legnagyobb ajándék a családjának.
Mert általa szakadnak meg a régi minták,
és születik meg egy új történet.

Ha úgy érzed, te vagy ez az ember,
tisztelet jár neked.
És talán most jött el az idő,
hogy ne csak mások történetét vidd tovább –
hanem végre a sajátodat írd meg.

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

LÁTHATATLAN KÖTELÉKEKBizonyos kapcsolatok túlmutatnak a megszokott dolgokon. Nem a mindennapi jelenlétről vagy gyakori t...
16/05/2025

LÁTHATATLAN KÖTELÉKEK

Bizonyos kapcsolatok túlmutatnak a megszokott dolgokon. Nem a mindennapi jelenlétről vagy gyakori találkozásokról szólnak, hanem valami mélyebb, megfoghatatlan szintről. Az alábbi írás ezt a láthatatlan, mégis érzékelhető köteléket mutatja be.

Van, hogy két ember kapcsolata nem a gyakoriságról szól. Nem a hétköznapokról, az együtt elfogyasztott kávéról, nem a közös vacsorákról vagy a megosztott ágyról. Hanem valami egészen másról.

Valamiről, amit nem lehet definiálni, sem körülírni. Csak megérezni. Egy ismerős érzésről, ami váratlanul tör az emberre. Amikor nem tudni, miért pont akkor jut eszébe. Egy csendben, ami beszél.

Ez a kapcsolat nem a jelenlétről szól – mégis jelen van. Nem az állandóságról – mégis újra meg újra visszatér. Nem a közelségről – mégis mélyebbre hatol, mint bármelyik másik.

És van, hogy az egyik fél menne – de mindig megáll egy ponton. És van, hogy a másik nem ad semmit – de mégsem enged el teljesen. Mert tudják: ha beszélnek, valami megnyugszik. Ha csend van, valami feszül. De valahogy, valami mindig van.

Lehet, hogy ez nem az a szerelem, amit a világ előtt élnek meg. De az, amit nem tudnak kitörölni egymásból. Mert nem választották, hanem történt. Mert nem ők írták, hanem íródott.

És ha megkérdezed, mi ez – csak annyit mondanak:
Nem tudom. De ott van.

És néha ez az „ott” minden választ felülír.

MÁS DIMENZIÓK

Mert van olyan kapcsolat, amit nem lehet beteljesíteni, csak hordozni. Mint egy belső tudást, amit nem lehet elmondani senkinek, de attól még ott van, és formál. Egy másik síkon összefonódnak, miközben az életük külön úton halad. Ők nem gyakran találkoztak, mégis mélyebb nyomot hagytak egymásban, mint azok, akikkel naponta találkoznak.

Talán valaki mindig kicsit távolabb van. Talán valaki sosem volt igazán szabad. De ott, ahol a szavak véget érnek, és már nem számít, hogy mi volt, vagy mi lehetne — csak az marad: valaki tudja, hogy a másik ott van. Akkor is, ha nem lehet.

Vannak kapcsolatok, amik nem a mindennapi találkozásokon vagy az együtt töltött időn múlnak. Olyanok, amelyek évek múltán is életben vannak, akár ritkán, vagy szinte soha nem találkozva. Ez a látszólagos ellentmondás sokszor a lélek mélyebb rétegeiben gyökerezik, ahol az érzelmek és kötődések egy másik dimenzióban élnek.

Ilyen kapcsolatban a jelenlét nem feltétlenül fizikai, mégis érezhető. A távolság ellenére ott van a biztonság érzése, a tudat, hogy „valaki mégis ott van”, és ez a tudat valahogy erősebb lehet, mint a legközelebbi érintés. Ez a mély kötődés gyakran ambivalens: egyszerre van jelen a vágy, a hiány, a félelem és az elfogadás. A kapcsolat tehát nem csak két ember összefonódása, hanem egy belső út is – egy utazás önmaguk mélyebb megismeréséhez.

BELSŐ TÜKRÖK

Pszichológiai szempontból ezek a kapcsolatok tükröt tartanak: megmutatják a sebezhető oldalakat, a bizalmi kérdéseket, a szabadság és kötődés közötti egyensúlykeresést. Lehet, hogy a felek között nem alakul ki a hagyományos értelemben vett „boldog kapcsolat”, de mégis fontos szerepet töltenek be egymás életében. Ez a kötelék lehet egyfajta lelki tanítás is, amely segít az elengedésben, a felelősségvállalásban, vagy a feltétel nélküli szeretet jelentésének felismerésében.

Spirituális nézőpontból ezek a kapcsolatok lehetnek ikerlángok vagy mély lelki társak, akik azért találkoznak újra és újra, hogy együtt fejlődjenek, hogy a lélek utazása teljesebb legyen. Nem feltétlenül arról szólnak, hogy együtt legyenek fizikailag, hanem arról, hogy a kötelék szellemi és érzelmi szinten éljen tovább.

ELFOGADÁS ÉS SZABADSÁG

Ha valaki ilyen kapcsolatban van, fontos, hogy tisztán lássa, mit ad és mit vesz el ez a kapcsolat az életéből. Az igazi szabadság nem a kapcsolat megszüntetésében vagy fenntartásában rejlik, hanem abban a belső békében, amelyet akkor találunk meg, amikor elfogadjuk a helyzetet olyannak, amilyen. Amikor megtanuljuk, hogy a szeretet nem birtoklás, hanem elfogadás, és hogy a valódi kötődés felszabadít, nem pedig megköt.

Mert a lélek útja mindig az önmagunkhoz vezető út. És néha a legmélyebb kapcsolatok nem azok, amiket szemmel látunk, hanem azok, amiket a szívünk érez.

Van olyan kapcsolatod, amely többet jelent, mint amit a külvilág látni enged?

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Állítsuk meg a gyermekbántalmazást! ‼️Mennyire kerül előtérbe a gyermekvédelem és a gyermekek alapvető jogai a mai társa...
20/03/2025

Állítsuk meg a gyermekbántalmazást! ‼️

Mennyire kerül előtérbe a gyermekvédelem és a gyermekek alapvető jogai a mai társadalomban? Kiemelve az állami gondozásban lévő gyermekeket, akik nevelőszülőknél lettek elhelyezve. A válasz elég sarkalatos, mégis szomorú képet fest. Sajnos a helyzet gyakran árnyaltabb, mint azt elsőre gondolnánk!

A gyermekvédelem egyik kulcsfontosságú eleme a nevelőszülői rendszer, de vajon ez valóban a gyermekek érdekeit szolgálja?

Mit jelent az a fogalom, hogy nevelőszülő?

Amikor valakiben megszületik az elhatározás, hogy nevelőszülőként szeretne elindulni egy ilyen úton, az azt jelenti, hogy köteles a gyermek jólétéhez, biztonságához, neveléséhez hozzájárulni, és felelősséggel tartozik a gyermek egészséges fejlődéséért, mind fizikailag, lelkileg, és mentálisan egyaránt.

De mi rejlik valójában emögött?

Bár szerencsére sok nevelőszülő valódi hivatástudatból segít, sajnos sokan azonban anyagi haszon reményében indulnak el ezen az úton, de nem számolnak a hatalmas felelősséggel, amely ezzel jár. Fontos megemlíteni, hogy bár alapvetően minden felnőtt embernek és gyermeknek vannak sérülései és traumái, ezek a gyermekek halmozott sérüléseket hordoznak magukban. Különösen sok odafigyelést, törődést, és szeretetet igényelnek. Megérdemlik, hogy olyan környezetbe kerüljenek, ahol valódi odafigyelést és szeretetet kapnak – nem pedig csak egy adatként szerepelnek a gyermekvédelmi rendszerben.

A rendszer hibája: Ki védi meg a gyermekeket?

A nevelőszülői rendszer célja a gyermekek biztonsága és fejlődése lenne, mégis sok esetben ez nem valósul meg. A problémák egyik gyökere az, hogy a gyermekek jólétét nem ellenőrzik megfelelően, így gyakran nem derül ki időben, ha nem megfelelő körülmények közé kerülnek. Még nagyobb gond, hogy a nevelőszülők kiválasztása sem elég szigorú. Jelenleg bárki lehet nevelőszülő, ha megfelel az alapkövetelményeknek, de ezek nem garantálják, hogy valóban alkalmas is erre a felelősségteljes feladatra. Hiányoznak a pszichológiai vizsgálatok, amelyek kiszűrnék azokat, akik mentálisan vagy érzelmileg nem megfelelőek a szerepre.
Miért nincs kötelező pszichológiai teszt? Miért nem ellenőrzik szigorúbban, hogy valóban a gyermek érdekében cselekszenek-e?
Bár mentális egészségügyi igazolást kérnek, ez általában csupán egy háziorvosi igazolás vagy egy alapvető szakorvosi vélemény. Nincs kötelező, mélyreható pszichológiai teszt vagy személyiségvizsgálat, amely alkalmatlanság esetén kiszűrné a jelentkezőket.

A gyermekvédelmi rendszer hibája: A külsőségek számítanak, de a valódi biztonság nem

A mai gyermekvédelmi rendszer legnagyobb hibája, hogy elsősorban a külső körülményekre fókuszál, miközben a gyermek valódi érzelmi és mentális szükségletei háttérbe szorulnak. Egy nevelőszülőnek megfelelő lakhatási körülményeket kell biztosítania, de azt már sokkal kevésbé vizsgálják, hogy valóban képes-e szeretetteljes, biztonságos közeget teremteni egy traumatizált gyermek számára.
Ez a rendszer nemcsak abban hibázik, hogy nem szűri ki megfelelően az alkalmatlan nevelőszülőket, hanem abban is, hogy gyakran indokolatlanul szakít ki gyermekeket a vér szerinti családjukból. Sok esetben egy gyermeket azért vesznek el a szüleitől, mert azok nem tudnak megfelelő anyagi hátteret biztosítani – még akkor is, ha valójában egy szerető, gondoskodó családban él. Így előfordul, hogy egy szegénységben élő, de szerető családtól elszakított gyermeket egy anyagilag stabilabb, de bántalmazó nevelőszülőhöz helyeznek el.
A gyermekvédelemi rendszernek nem szabadna pusztán egy lakhatási feltételrendszer szerint működnie. A valódi kérdés az kellene legyen: hol van a gyermek biztonságban, hol kapja meg azt a szeretetet és érzelmi stabilitást, amire szüksége van?

A bántalmazás különböző formái: Hogyan hatnak a gyermekekre?

• Fizikai bántalmazás
• Érzelmi bántalmazás
• Elhanyagolás
• Veszélyeztetés
• Sz*****is bántalmazás
• Zaklatás
• Kizsákmányolás
• Manipuláció

Mindegyik más és más hatást gyakorol a gyermekekre, és mindegyik ugyanúgy súlyos következményekkel járhat, amelyet nem mindig könnyű észrevenni, különösen ha a bántalmazás rejtett vagy manipulált módon történik.

A bántalmazás mégsem mindig rejtett: Miért hunynak szemet a környezet és az intézmények?

A gyermekbántalmazás nem mindig rejtetten, titokban történik. Sok esetben a bántalmazás nyíltan, mégis a közvetlen környezet – legyen szó hozzátartozókról, barátokról, ismerősökről vagy akár intézményekről – gyakran nem tesznek semmit annak megállítására.
Gyakran tudomást szereznek a történtekről, de a konfliktuskerülés miatt nem lépnek közbe. Elnézik a bántalmazást, mert nem akarják, hogy a helyzet nyilvánosságra kerüljön, vagy mert félnek a következményektől. Az intézmények, amelyeknek feladatuk lenne a gyermekek védelme – például az iskolák, óvodák, gyermekvédelmi szolgáltatók vagy a helyi hatóságok – gyakran figyelmen kívül hagyják a jeleket, vagy nem lépnek fel kellő határozottsággal. Ez pedig tovább súlyosbítja a problémát, mivel a gyermekek védelme és jogai elmaradnak, miközben a bántalmazás továbbra is jelen van.

Konkrét esetek a bántalmazásról: Mi rejlik a háttérben?

A gyermekek bántalmazása különböző formákat ölthet, és nem mindig rejtetten történik. A fizikai bántalmazás – mint például ütlegelés, fenyegetések, vagy büntető jellegű fizikai kényszerek – gyakori, de emellett pszichikai bántalmazás is előfordulhat, amikor a gyermekeket szóban megalázzák vagy érzelmileg zsarolják.
Sok esetben a gyermekek rabszolgaságként végzik a háztartási és különböző munkát, például az egész házat takarítják, miközben ki vannak rekesztve a családi étkezésekről, és nem ehetnek, amit szeretnének, vagy nem kapnak elegendő ételt. Az ilyen gyermekek nem élhetnek a normális szórakozási lehetőségekkel, például nem nézhetnek tévét, és gyakran ezeknél is kegyetlenebb dolgok érik őket, ami maradandó lelki és fizikai sérüléseket hagyhatnak.
Mindezek a bántalmazási formák nemcsak elfogadhatatlanok, hanem bűncselekménynek számítanak, és szigorúan büntetendők. Egy ilyen környezet nemcsak a közvetlenül bántalmazott gyermekeket veszélyezteti, hanem az együtt élő családtagokat is. A bántalmazó szülők példát mutatnak a saját gyermekeiknek, hogy a bántalmazás elfogadható, így ők is traumatizálódnak, és a jövőben nagy hatással lehet rájuk.

A gyermekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzhető!

Mi a megoldás? Miért fontos az azonnali cselekvés?

A gyermekek védelme nemcsak a hatóságok és a gyermekvédelmi intézmények feladata, hanem mindannyiunké. Ha bármilyen jelét észleljük a gyermekbántalmazásnak, akár a szomszédban, a családunkban vagy a baráti körben, nem hunyhatunk szemet felette. A legfontosabb, hogy azonnal cselekedjünk. Minden információ, minden észlelés, még a legkisebb jel is életet menthet. Ha valaki bántalmazásról hall, vagy éppen látja annak jeleit, akkor ne tűrje el, hanem tegyen jelentést a megfelelő hatóságoknak. Egyetlen elhallgatott eset is elég ahhoz, hogy egy gyermek szenvedjen, míg a bántalmazás folytatódik. Ne hagyjuk, hogy a gyermekek szenvedjenek, ha rajtunk múlhat! Mivel a legtöbb bántalmazott gyermek nem tudja saját magát megvédeni, rajtunk múlik, hogy észleljük és megfelelően reagáljunk.

Statisztikák a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekekről és a bántalmazásokról:

• Állami gondoskodásban lévő gyermekek száma: 2023 végén 29910 gyermek élt állami gondoskodásban Magyarországon, ami 17,8 ezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorút jelent.

• Nevelőszülői elhelyezés: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek közül mintegy 70%-a nevelőszülői családokban él, ami viszonylag magas arányt jelent Európában.

• Bántalmazási esetek növekedése: 2023-ban 2902 gyermekkorú sértettet regisztráltak, ami növekedést mutat az előző évekhez képest.

• Bántalmazás típusai: A bántalmazások között jelentős szerepe van a gondatlanságból elkövetett eseteknek, de a szándékos bántalmazások is magas számban fordulnak elő.

• Halálesetek: Bár pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, a gyermekbántalmazás következtében évente több haláleset is előfordul.

A gyermekek védelme mindannyiunk szívügye

A gyermekbántalmazás, legyen az fizikai, lelki vagy sz*****is, súlyos hatással van a gyermekek fejlődésére és egészségére. A gyermekek, akik nevelőszülői családokba kerülnek, sokszor még több traumát élnek át, hiszen az ő életük már eleve tele van fájdalmas emlékekkel, és ha a védelmet kereső helyen bántalmazás éri őket, az örökre nyomot hagy bennük. Fontos, hogy mindannyian felelősséget vállaljunk a gyermekek védelméért. Ne hagyjuk, hogy a félelem és a hallgatás védje a bántalmazókat! Az áldozat nemcsak a bántalmazástól, hanem attól is szenved, hogy senki nem áll ki mellette.
A gyermekek számára a legfontosabb, hogy úgy nőjenek fel, hogy érezzék, fontosak, hogy védve vannak, és hogy bárhol is vannak, mindig számíthatnak a körülöttük élő felnőttekre. Mi mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy biztosítsuk számukra ezt a védelmet, és hogy egészséges felnőttekké váljanak, akik teljes életet tudnak élni!

Legyünk tehát azok, akik figyelnek, akik segítenek, és akik biztosítják, hogy minden gyermek számára elérhető legyen a szeretetteljes és biztonságos környezet. Mert a gyermekek védelme mindannyiunk szíve ügye.

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Gillian egy hétéves kislány, aki nem tud ülni az iskolában. Folyamatosan feláll, elkalandozik, röpködnek a gondolatai, é...
12/03/2025

Gillian egy hétéves kislány, aki nem tud ülni az iskolában. Folyamatosan feláll, elkalandozik, röpködnek a gondolatai, és nem követi a leckéket. A tanárai aggódnak érte, büntetik, szidják, jutalmazzák azt a néhány alkalmat, amikor figyelmes, de semmi. Gillian nem tud ülni, és nem tud figyelmes lenni.

Amikor hazamegy, az anyja is megbünteti. Így Gillian nemcsak az iskolában kap rossz jegyeket és büntetést, hanem otthon is szenved tőlük.

Egy nap Gillian édesanyját behívják az iskolába. A tanárnő szomorúan, mint aki rossz híreket hoz, megfogja a kezét, és bemennek az interjú szobába.
A tanárok betegségről, nyilvánvaló rendellenességről beszélnek. Talán hiperaktivitás áll a háttérben, vagy talán gyógyszerre van szüksége.

A beszélgetés közben megérkezik egy idős tanár, aki ismeri a kislányt.
Megkéri az összes felnőttet, az anyát és a kollégákat, hogy kövessék őt egy szomszédos szobába, ahonnan a lányt még látni lehet. Amikor távozik, közli Gilliannel, hogy hamarosan visszajönnek, és bekapcsol egy régi rádiót, amelyben zene szól.

Mivel a lány egyedül van a szobában, azonnal feláll, és elkezd fel-le mozogni, a lábával és a szívével kergetve a zenét a levegőben. A tanár mosolyog, ahogy a kollégák és az anya zavartan és együttérzőn néznek rá, ahogy ez az időseknél gyakran előfordul. Erre ő azt mondja:

"Látod, Gillian nem beteg, Gillian táncos!"
Javasolja, hogy az édesanyja vigye el táncórára, a kollégák pedig időnként táncoltassák meg.

Gillian elmegy az első órára, és amikor hazaér, elmondja az anyjának:

"Mindenki olyan, mint én, senki sem tud ott ülni!"

1981-ben, miután táncos karriert futott be, megnyitotta saját táncakadémiáját, és nemzetközi elismerést kapott művészetéért, Gillian Lynne lett a "Macskák" című musical koreográfusa.

Remélhetőleg minden "más" gyerek talál olyan felnőtteket, akik képesek elfogadni őket olyannak, amilyenek, és nem azt nèzni, ami hiányzik belőlük.

Éljenek a másságok, a kis fekete bárányok és a meg nem értettek.
Ők azok, akik annyi szépséget teremtenek ebben a világban.

💝

Félelemben létezés aspektusai, mint társadalmi probléma Mennyire érinti globálisan a félelem és mennyire irányítja az em...
11/03/2025

Félelemben létezés aspektusai, mint társadalmi probléma

Mennyire érinti globálisan a félelem és mennyire irányítja az emberiséget? Az utóbbi időben egyre több ember ébred fel, és kezd el járni egy olyan úton, ami előre mozdítja őt a fejlődése szintjén. Azonban még mindig túlnyomóan jelen van az, hogy az emberek benne ragadnak egy olyan állapotban, ami tudattalanul is negatív energiát fog szülni.
Ez nem más mint a félelem. A félelem ami irányítja őket, mozgatja a döntéseik meghozatalát, cselekedeteiket, vagy éppen amikor nem cselekednek. Amikor egy ember félelemben van tartva, az elméje olyan beszűkült tudatállapotban van, amitől nem látja a saját világát, és a külvilágot teljes valójában, ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a félelem félelmet fog teremteni. És itt bezárul a kör. Ilyenkor ezekben a körökben lévő emberek tulajdonképpen félelmet cserélnek egymással, és ebből táplálkoznak, merítkeznek, ellenben a valósággal nem törődnek. Emiatt maradnak passzívak, annak ellenére, ha tudják is mi lenne a helyes lépés. A társadalom egyik fő problémája, hogy sokan a külső megítélés, és mások véleményétől teszik függővé saját magukat. Sok esetben ha az egyén felismeri a helyes utat, de a többségi véleménnyel való szembemenetel túlságosan kockázatosnak tűnik számára, több ok miatt is, akár a saját komfortzónája, vagy önös érdekei miatt, inkább marad a megszokott, biztonságos, kényelmes, de hibás helyzetben.
Ez pedig automatikusan ahhoz vezet, hogy a félelem fogja uralni az életét, és nem élni fogja, hanem csak túlélni az életét!

Hogyan lehet segíteni egy ilyen személyen vagy kialakult helyzeten?
Elfogadással.

Elfogadni azt, hogy az egyén nem áll azon a tudatossági szinten, ráerőszakolni márpedig senkire nem szabad, hogy nyissa ki a szemét, és ez nem is a másik felelőssége, csak az övé egyes egyedül! Ugyanis az elfogadás azt jelenti, hogy elfogadom, hogy ő ebben a tudatállapotban van jelenleg, és én a saját felelősségemre fókuszálok, nem rá. Mert egyszerűen nem kell, nincs szükség győzködésre, hiszen a te energiádat fogja felemészteni, ő pedig nem kér belőle. Nagyon fontos, hogy a választása mindenkinek meg van, az élet folyamatosan próbál segíteni, és különböző helyzeteket kínál, hogy végre válassza önmagát, válassza a bizalmat, a hitet, a jóságot. Ehelyett ha ő a félelmet választja, az azt jelenti, hogy nem képes a komfortzónáján kívül létezni abban a pillanatban, és lehet hogy 2 év múlva sem fog, előfordulhat az is, hogy ebben az életben nem jut el arra a tudatossági szintre. Ezt mégis szükségszerű elfogadni, hiszen a legjobb döntés számodra ez. Az univerzum mindig megadja azt, amire szükséged van, olyan embereket, akikkel együtt tudtok rezegni, akikkel pedig nem, előbb utóbb eltávolodtok egymástól. Ez az élet rendje.

Te csak járd a saját utad.
Higgy magadban.
Állj ki a sorból.
Fókuszálj önmagadra.
Áramoltasd és fogadd be a szeretetet.
Élj szabadon korlátok nélkül.
Figyelj a belső hangodra, az mindig a helyes utat fogja mutatni!

💝

/Kiss Vanda - Lelki Ismeretek/

Cím

Budapest

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Kiss Vanda - Lelki Ismeretek új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Kiss Vanda - Lelki Ismeretek számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram