21/09/2025
Készülő könyvemből 2:
Munkacíme: Mire használjuk a betegséget?
„Segíts, hogy kinyílhassak feléd!”
Egy középkorú nő autoimmun pajzsmirigybetegségével keresett meg. A pajzsmirigybetegségén túl abban kért segítséget, hogy kevésbé szorongjon és ne rendelje alá magát a párkapcsolataiban.
Az esetfelvétel alapján úgy tűnt, hogy a hölgynek két, a mindennapjait befolyásoló gyerekkori sérülése van. Az egyiknek az esszenciáját úgy fogalmazta meg, hogy „büntetlenül nem lehetek boldog”, vagyis a téveszméje (meggyőződése) az, hogy a boldogságnak ára van. Nem engedheti bele magát az ellazulásba, mert akkor valahonnan jön egy bántás. A nő másik nehézsége az, hogy nem nyílhat meg mások előtt, nem adhatja önmagát, mert akkor kinevetik vagy kigúnyolják: „túlságosan félek kipakolni magam, mert akkor valami sérülés érhet” – mondta a beszélgetés során.
A harmadik betegséget okozó trauma, az élettársával tíz évvel korábban történő szakítása volt. Azóta nem volt komoly kapcsolata. Ezen sérülések következménye lett a rejtőzködés, „megtanultam jól álcázni magam... elpalástolom, nehogy más rájöjjön, hogy bent valami probléma van. Vagy, hogy rájöjjenek arra, hogy nem vagyok jó fej” – mondta.
Ezen sérülések talaján alakult ki az autoimmun pajzsmirigy betegség. A pajzsmirigy normális működésének visszaállításán túlmenően a gyógyítással az volt a cél, hogy a beteg ki merjen nyílni és az érzései mentén szabadon kapcsolódni férfiakhoz.
Két ellentétes vágyat látunk összefeszülni, ami a betegséget okozza. A kliens egyrészt tudatos szinten párkapcsolatot szeretne, de a tudattalanja nem engedi, mert azok az élmények raktározódtak el benne, hogy „büntetlenül nem lehet boldog”, és „nem nyílhat meg, mert akkor kinevetik vagy kigúnyolják”. Emiatt nehezen engedte bele magát a párkapcsolatba. A Natrium muriaticum (a sóból készült homeopátiás szer) segített neki ezen meggyőződésének az elengedésében, az eredeti trauma, mint seb, gyógyításában.
„A Natrium muriaticum állapotnak a legalapvetőbb sajátossága a nagyfokú sebezhetőség. A Natrium muriaticumot igénylő beteg rendkívüli érzékeny ember. Átérzi az emberek fájdalmát, számára bármiféle visszautasítás, gúnyolódás, megalázás vagy bánat elviselhetetlen. Ezért falat épít maga köré, bezárkózik a saját belső világába, és igyekszik ellenőrizni a környezetet. A legkisebb lelki sérülést is igyekszik elkerülni." Vithoulkas-nak, a neves görög homeopatának, ezen leírása a Natrium muriaticumról teljesen ráillett a beteg mentális tüneteire.
Bóna László alkímiai homeopátiás rendszerében azt mondja, hogy a Natrium muriaticum központi esszenciája az, hogy „szeretne kinyílni, de fél, hogy megsérül”. Majdnem szó szerint ezt mondta a nő is, „túlságosan félek kipakolni magam, mert akkor valami sérülés ér.” „… a homeopátiás Natrium muriaticum megtanít arra, hogy csak a szabad és gazdag érzelem-áramlásból lesz szeretet. Mert tapasztalatot ad arról, hogy van olyan érzés, ami úgy nyit ki a világra és a másik emberre, hogy közben nem sért meg.” - írja Bóna László a Párhuzamos valóságok című könyvében
Fotó: Pixabay