Reflektorom fényében ÉN - Farkas Vera, mentálhigiénés szakember

07/05/2026

Az erdő és a fák személyes kedvenc terem, szabadidőmben sokat töltődöm onnan. Ez a leírás Feldmár Andrástól pedig jól kifejezi, hogy mit is jelent számomra a segítői jelenlét a közösen töltött időben.

Ha most olyan élethelyzetben vagy, hogy jól jönne egy kísérő, amíg a saját erdődben megtalálod a megoldásod és a kiutat, várlak szeretettel személyesen vagy online segítő beszélgetésre.

03/05/2026

Anyák napjára újra 🩷

Lehet, hogy a héten az óvodában kislányod először mondott anyák napi verset és amikor csak rágondolsz, könnyek szöknek a szemedbe. Lehet, hogy bevillan a vers, amit te mondtál anno, megmelengeti szíved és elmondod újra. Lehet, hogy kamasz fiad hetek óta először szól hozzád egy szál virág kíséretében. Lehet, hogy gyermekeiddel együtt köszöntitek fel a nagymamákat. Lehet, te vagy az a nagymama, aki izgatottan várja kaláccsal a családot. Lehet, hogy ma anyukádat kényezteted ebéddel és cukrászdában süteménnyel.

Lehet, hogy hálával teli szívvel, csokor virággal a kezedben látogatod meg édesanyádat vagy aki ebben a szerepben van. Lehet, hogy a ma igazi örömökkel teli nap, ahol saját magad és csodálatos anyai léted ünnepled. Lehet, hogy a szívedben köszöntöd édesanyád és a temetőben ültetsz egy virágot. Lehet, hogy fizikailag vagy érzelmileg távol van anyukád és rövid üzenetben fejezed ki háládat. Az is lehet, hogy most éppen van benned valami harag vagy fájdalom. Lehet, hogy tudod anyád mindent odaadott, ami nála volt. Lehet, hogy ma felhívod őt, köszöntöd és megbeszélitek mit csinált megint a szomszédja. Lehet, hogy a benned élő kislány elszomorodik, mert sokat hiányzott az anyukája. Lehet, hogy ma kicsit szomorú, mert nemrég’ kirepült felnőtt gyermekeid hiányolod. Lehet, hogy a mai nap egy része nehéz és magányos, mert valamiért nem érkezett meg az, akinek az anyukája lehetsz.

Lehet, hogy elgondolkodsz, milyen anyát szerettél volna. Lehet, hogy felidézel emlékeket, milyen volt az, aki mellett felnőttél és most milyen lenne felnőttként az a jelenlét, amihez igazán kapcsolódni tudnál. Lehet, hogy ma nehéz a saját belső elég jó anyukádnak lenni, mégis veszel egy virágot magadnak is. Lehet, hogy lelkedben foglalkoztat ma az anyaság és anyai szereped - akár van gyermeked, akár nincs. Lehet, hogy ma hullanak könnyeid örömtől, hálából vagy bánatból. Lehet, hogy nyugalom érkezik és újra megbékélsz azzal, ami van.

Lehet - sőt biztos - , hogy sok minden nem is került a felsorolásba. Egy biztos, bármi is van most benned, bárhogyan is éled meg a mai napot, az úgy van rendben, ahogy van.

Anyák napján is lehet az, ami van!

📸 Диана Дунаева

29/04/2026

Kedvelem Adri írásait, inpsirál, fontos nézőpontokat hoz. Tőle idézek most egyet, ami tágabb perspektívát adott:

"Legyél önzőbb nő

Az utóbbi korok legnagyobb spirituális vezetői (pl. Konfucius, Buddha, Jézus) mind férfiak voltak. A Goodreads statisztikái szerint az 5 legnépszerűbb könyvet, amelyik a házasságról szól mind férfiak írták (az egyiket egy házaspár). És bár ezek az emberek mind nagyszerű értékeket tanítanak, mint a

együttérzés
empátia
megbocsátás
szerető kedvesség
kompromisszum

amik nélkül tényleg pokoli lenne a földi életünk, mégsem lehet elmenni amellett, hogy neveltetésüknél fogva ezek már elég jól mennek a nőknek, akiket kislány koruk óta efelé terelnek.

Ezért, amikor egy spirituális vezető, vagy éppen házassági tanácsadó azzal az úttal rukkol elő, hogy szorítsd háttérbe az egodat, az önző vágyaidat, az individualista elképzeléseidet, és akkor minden jó lesz, akkor egy olyan nő, aki eleve ezt csinálja egész életében még szűkebb utcába kerül. Eddig is lemondott magáról a férfiért, gyerekekért, főnökéért, és még sorolhatnánk kikért, eddig se hangoztatta a saját vágyait, eddig se mondta azt, hogy "nem", és akkor még álljon neki tovább faragni az egyébként is alulműködő önzéségét.

Ezzel szemben a férfiak útján tényleg a fejlődést jelentheti, ha a túlműködő egót elkezdi hátrébb húzni. Ez főleg érvényes a vezető pozícióban lévő férfiakra, vagy az egész család felett basáskodó "papákra".

Ha kiveszem ebből a férfi-nő felosztást, akkor általánosságban is érvényes, hogy az egót (önzőséget) erősíteni kell ott, ahol alulműködik és gyengíteni ott, ahol túlműködik. Akár spirituális útról beszélünk, akár házasságról vagy párkapcsolatról.

Ha tehát nőként azt éled meg, hogy állandóan másokat helyezel előtérbe, hogy állandóan a párod/gyerekeid igényét figyeled és a sajátod valahol a sor végén kullog, hogy előbb vagy kedves másokkal mint saját magaddal, akkor a kapcsolatod és életed nem attól lesz jobb, hogy még keresztényibb értékeket kezdesz el kifejleszteni magadban, hanem attól, hogy önzőbb leszel, azaz visszahelyezed magadat az életed középpontjába. "

Az önazonosság művészete
https://www.facebook.com/onazonossagmuveszete

📸 pexels

28/04/2026

Edith Eva Eger-től kaptam legalább két meghatározó gondolatot - szemléletet.

"Szenvedésben nincs hierarchia": számomra jelenti ez azt, hogy nem érdemes összehasonlítani az emberek szenvedését, mert a fájdalom szubjektív — attól, hogy valaki „objektíve” súlyosabb dolgon ment keresztül, a másik ember fájdalma még ugyanúgy valós. Ez segít abban, hogy együttérzésem fenntartsam embertársaim és saját magam felé.

"Nem az vagyok, ami történt velem. Az a fontos, mit kezdek ezzel": Vannak dolgok, amire nincs hatásunk: ilyenek a külső történések, megélt traumáink jórésze. Arra viszont van hatásunk, hogyan tekintünk erre és hogyan élünk tovább: akadály ez, amire hivatkozunk vagy kiindulópontként egy másfajta, vágyott további életre. Edit Eva Eger élettörténete a kézzelfogható bizonyíték erre, hozzáállása és szemléletmódja tovább él bennünk.

Legyen könnyű útja 🖤

Edith Eva Eger maga volt a fény, ami most kihunyt. Ez a törékeny alkatú asszony, aki fáklyaként mutatta a poszttraumás növekedés felé vezető utat, tegnap örökre itt hagyott minket.

Edith Eva Eger elment, de a legtörődöttebb és legküzdelmesebb időkben erőt adó gondolatai, az ő története és az, amit a történetével kezdett, velünk marad.

Emlékét nemcsak a szívünkben őrizzük tovább, hanem minden olyan gesztusban, amelyet azért teszünk, hogy kiszabaduljunk a saját börtönünkből, áldozat helyett, szabad emberként tekintsünk önmagunkra.

A családja azt írta, „Ugyanolyan méltósággal távozott, ahogyan élt. Mintha egy angyal térne haza”.

Jó utat, Dr. Edie! Mindent köszönünk. 🖤

24/04/2026

Bizonytalanság, változások, zaklatottság?

Ha most jól esne egy hely, ahol meghallgatást és elfogadást tapasztalhatsz és ahol a figyelem rajtad van, akkor várlak szeretettel egyéni segítő beszélgetésre, akár rövidebb 5 alkalmas vagy hosszabb folyamatra is.

Keress bátran elérhetőségeimen!
Derűs napot! ☀️

hello@farkasvera.hu
+36703324297

19/04/2026

Vannak, akik már egészen korán megtanulnak alkalmazkodni.

Mások igényeihez.
Mások érzéseihez.
Mások terheihez.

Nem azért, mert egy gyermeknek ez volna a természetes helye, hanem mert a családi rendszerben sokszor ezen keresztül élhette meg a kapcsolódást, a szeretetet és a figyelmet. A parentifikált gyermek sokszor túl korán tapasztalja meg, hogy mások érzelmi terheinek megtartása fontosabb a saját szükségleteinél.

Megtanul figyelni.
Megtanul készenlétben lenni.
Megtanul hajolni.

És ez a működés gyakran felnőttkorban is vele marad.

Kívülről ez látszódhat érettségnek, erőnek vagy rugalmasságnak. Belül azonban sokszor egy régi megküzdési mód húzódik meg. Ami korábban fontos funkciót látott el, megvédett, mára akadályozó tényezővé vált.

Felnőttként már nem az a kérdés, hogy valaki mennyi terhet bír el. Hanem az, hogy felismerje: nem minden teher az övé, amit egykor meg kellett tartania.

És az is kérdés, meddig lehet hajolni úgy, hogy közben valami belül meg ne törjön.

Talán ezen a ponton válik igazán fontossá a saját felelősségünk: felismerni, amikor egy régi működés már nem szolgál minket, segítséget kérni, és lépésről lépésre közelebb kerülni egy belső egyensúlyhoz, amelyben már nemcsak másokat tartunk meg, hanem elsősorban önmagunkat.

📸 Isabelle Wenzel

17/04/2026

Örömmel osztom meg, hogy mostantól egy új helyszínen, az Oktogon közelében várom a hozzám fordulókat. 🤍

Mentálhigiénés szakemberként egyéni segítő beszélgetésekre várlak, ahol a témát te hozod, a biztonságos kereteket pedig én biztosítom.

Hiszek abban, hogy mindannyiunk életében vannak olyan időszakok, amikor jól jön egy külső, elfogadó figyelem – egy tér, ahol meg lehet állni, ránézni arra, ami éppen van. Egy ilyen egyéni önismereti folyamat során a belső erőforrásaidhoz kapcsolódhatsz és új eszközöket is felfedezhetsz. Ebben kísérlek, non-direktív, személyközpontú szemlélettel.

Témák, amikben fordulhatsz hozzám:

▫ kapcsolati és/vagy konfliktuskezelési nehézségek
▫ túlterheltség, testi-lelki-mentális kimerültség
▫ parentifikáció
▫ veszteségek feldolgozása
▫ krízishelyzetek, változások kezelése
▫ életszakaszváltások
▫ munkahelyi stressz, kiégés vagy annak megelőzése
▫ önérdekérvényesítés, asszertív kommunikáció
▫ érzelmi elakadások, életvezetési dilemmák

Ha megszólít, amiről írok, keress bizalommal elérhetőségeimen.

📧 hello@farkasvera.hu
☎️ +36 70 332 42 97

15/04/2026

Neked milyen mondatokat ismétel a belső "papagájod"?

Mondatok és magyarázatok, amik túlzott felelősségvállalás tünetei lehetnek. Nézd végig, rövid leszek. 🙂

Bármilyen egyezés a valósággal nem a véletlen műve. Csoporttagok, a hozzám forduló kliensek, ismerősök és saját élményeimből merítettem.

Van hasonló mondatod túlterheltséged kapcsán? Írd ide bátran hozzászólásba!

Lesz egy rövidebb önismereti csoport túladás, túlvállalás és parentifikáció témájában. Kiváló lehetőség neked:

▫️ ha ránéznél e működésed mozgatórugóira
▫️ ha megpihennél biztonságos, elfogadó körben
▫️ ha szívesen szánsz magadra heti 3 órát
▫️ ha nem voltál még önismereti jellegű csoportban
▫️ ha voltál már csoportban és ez a téma most feszít

Nézd meg eseményünket. Részletek és jelentkezés itt 👇

https://fb.me/e/a5Q40ZSbG

11/04/2026

Édes semmittevésre hívlak újra.

Mondhatom, hogy sokan eléggé kimerültünk az elmúlt időszakban? Mondhatom, hogy sokunknak fárasztó már ebben a választások előtti információáradatban, várakozásban, feszültségben és bizonytalanságban lenni? Mondhatom, hogy akármi is lesz, következő hétfőt más érzéscsomaggal nyitjuk? Hogy milyennel azt még nem tudni, de talán valamiféle megkönnyebbülés lehet, mert egy szakasz lezárul. És nyílik új, amihez szükségünk lesz a stabilitásra, a belső vázra, ami megtart. Az édes semmittevés nem valami luxus, hanem alapvető most az idegrendszerünk kifésüléséhez.

'Óriási terveim' vannak e hétvégére semmittevés témájában. A függőágyam nyáron szoktam használni, de ma ki fogom feszíteni két fa közé ebben a hűvösebb, de napos időben. Hálózsákomba fogok bebújni, sapkát húzok és alszom a függőágyban, mint a kisbabák bebugyolálva a babakocsiban. Aztán ha felébredek csak nézem az eget meg a fákat.

Te hogyan töltődsz? Fürdő, jóga, teázás, kapcsolódás, nevetés, túra, vagus ideg ütögetés, olvasás, kertészkedés vagy filmezés?

Tarts most egy kis szünetet és ajánlom, hogy ma próbáld ki a semmittevést is - legalább 20 percre. Amikor semmi hasznosat nem teszel, nem lehet elszámolni az idővel vagy elmesélni, hogy mi történt. Mert akkor nem történik semmi, csak VAGY és az idegrendszered így pihenhet.

📸 Alev Neto

10/04/2026

Túlvállalsz? Igent mondasz, mikor valójában nemet szeretnél? Keresed hol is vagy TE a saját életedben?

Lesz egy csoport, ahol kicsit megpihenhetsz, önmagadra szánva néhány órát, ránézhetsz e működésed mozgatórugóira, lehetséges következő lépéseket fogalmazhatsz meg biztonságos, elfogadó körben.

Esemény link commentben. 👇

📸 Isabelle Wenzel