Dr. Kolumbár Réka pszichiáter szakorvos

23/08/2025

22/08/2025

Augusztus 22. a szivárványbabák napja. 🌈

Szivárványbabáknak nevezzük azokat a gyermekeket, akik egy hatalmas veszteség – egy meg nem született baba vagy egy elvesztett gyermek – után érkeznek a családba.

Ők a gyász és a felfoghatatlan fájdalom mélyében megtalált remény és öröm.

A név is erre utal: a vihart követő szivárványra, amely emlékeztet arra, hogy a legsötétebb pillanatok után is újra felragyoghat a fény. 🌈

19/08/2025

Alvászavarok

Napjainkban annyira elterjedtek az alvással kapcsolatos problémák, hogy külön elnevezést kapott az alvásorvoslás, a szomnológia.

A mai klasszifikációs rendszerek az alábbi alvászavarokat azonosítják:

-inszomnia zavar
-hiperszomnia zavar
-narkolepszia
-légzéssel kapcsolatos alvászavarok
-cirkadián ritmuszavarhoz társuló alvás-ébrenléti zavarok
-non-REM alvásfüggő ébredési zavarok
-rémálomzavar
-REM-magatartászavar
-nyugtalan lábak szindróma
-anyag/gyógyszer indukálta alvászavar.

Az alvászavarok összetettségük és társbetegségeik miatt interdiszciplináris megközelítést igényelnek.


🔹Inszomnia

Átmeneti inszomnia (álmatlanság vagy alváselégtelenség) a népesség kb. egyharmadánál fordul elő, a krónikus esetek gyakorisága kb. 10%, ez az arány az életkorral nő. Az inszomnia panasz 75%-ban cirkuláris oksági kapcsolatban áll más olyan betegségekkel, amik megzavarják az alvást. Az esetek 25%-ban társbetegség nem, de alvást zavaró háttértényezők detektálhatóak: rendszertelen életmód, stressz, az alvás miatti aggódás, a napi bioritmus felborulása, stb.
Az álmatlanság formái az elalvási zavar, az alvás fenntartásának zavara, korai ébredés és nem pihentető alvás. Az álmatlanság diagnózisához tartoznak a következményes nappali panaszok és tünetek: kialvatlanság, fáradtság, ingerlékenység, levertség, koncentrálási nehezítettség. Amennyiben ezek a tünetek nincsenek meg nem inszomniáról, hanem rövid alvásról beszélünk.

Az inszomnia kezelése minden életkorban 3 módszer együttes alkalmazásán alapszik. Az első lényeges teendő az alapbetegségek kezelése, a második alappillér a nem gyógyszeres kezelési módszerek alkalmazása, a harmadik lépcsőfok pedig a gyógyszeres terápia használata.
Minden esetben nagyon fontos az alvásbarát életmód kialakítása, ennek hiányában tartós siker nem érhető el.

Nem gyógyszeres kezelési módok

Legfontosabb az alváshigiénés tanácsadás, az életmódváltás, a kognitív viselkedésterápia, a fényterápia és az alváskorlátozás. Ezen módszerek alkalmazása a krónikus esetek során előnyt élvez a gyógyszeres kezeléssel szemben.

-Alváshigiéniés tanácsadás

Ezen metódus célja az alváshoz szükséges optimális környezet megteremtése. A tanácsadás témakörei:
Az alvásra vonatkozó alapvető információk
Életmód-tanácsadás
Megfelelő alvási környezet és szokások kialakítása
Az alvási helyzetre vonatkozó tanácsok
A tanácsadás lényeges eleme a személyre szabottság, az instrukcióknak a páciens saját alváshigiéniés problémáira kell vonatkoznia. Fontos a rendszeres gyakorlás, az előírások csak 3-4 hét után válnak rutinszerűvé és alakulnak alvást elősegítő viselkedéssé.

-Kognitív viselkedésterápia
Az inszomnia esetén a kognitív viselkedésterápiás technikákat 2 csoportra lehet osztani:
1. „első vonalbeli” beavatkozások- azok a döntően viselkedésterápiás technikák, melyek kihagyhatatlan részei a terápiának, sokszor önmagukban is alkalmazhatóak és hatásosak. Ilyen az alvásmonitorozás, a stimulus kontroll technikák.
2. „második vonalbeli” beavatkozások- ide azok a technikák tartoznak, amelyek speciálisabb felkészülést vagy technikai hátteret igényelnek, és ezeket csak akkor kell alkalmazni, ha az első vonalbeli technikák nem működtek. Ide sorolhatóak a relaxációs technikák, a kognitív újrastruktúrálás.

Egyéb, nem gyógyszeres kezelési módszerek

-Alváskorlátozás

Ilyen esetben mesterségesen csökkentjük az alvási időt, növeljük a kialvatlanságot, de ezzel az alvásnyomást is: a páciens a végén annyira fáradt lesz, hogy a szorongásos gondolatok már nem lesznek képesek meggátolni az alvást. Leggyakrabban alkalmazott módja az esti lefekvés idejének későbbre tolása, változatlan időpontban történő ébredés mellett. Az alvásminőség javulása és/ vagy az éjszakai felébredések csökkenése után, amennyiben a nappali kialvatlanság továbbra is fennáll, az alvási idő fokozatosan 15 perces egységekkel növelhető addig, míg a nappali tünetek nem rendeződnek.

-Fényterápia

2000 vagy nagyobb lux fényerejű, fehér teljes vagy kék spektrumú fény napi minimum fél órás használata történik. Főként a cirkadián ritmus zavarai esetében alkalmazható.

-Testmozgás

A rendszeres testmozgás hasznos alternatíva lehet, különösen az időskori inszomnia esetében.
Nappali stresszkezelés
A generalizált szorongás kezelésére kifejlesztett technika során arra kérjük a klienst, hogy iktasson be napközben egy olyan időszakot, amikor végiggondolja a problémáit és megfogalmazza, leírja, mi tehet a megoldásuk érdekében másnap. Ez minden nap ugyanakkor, változatlan körülmények között történjen, minél korábban és semmiképpen nem az alvást megelőző órákban.

Gyógyszeres kezelési lehetőségek

Fennálló társbetegség (pl. depresszió) során ennek kezelése az elsődleges, kiegészítve az alváshigiénés tanácsadással és egyéb nem gyógyszeres terápiákkal.
Az akut inszomnia gyakran a kiváltó ok eliminálásával megszűnik, illetve egyszerűen, időhatáros módon alkalmazott altatóval kezelhető.
Az esetek egy részében az alvászavar krónikussá válik. Ennek kezelése már komplexebb megközelítést igényel. A részletes anamnézis felvétele során fontos tisztázni a korábban szedett gyógyszereket az alvászavar kezelésére.

-GABA-receptorokon ható szerek
Ezek nagyrésze benzodiazepin (alprazolam, clonazepam), melyeknek számos mellékhatása ismert. Különösen idősebb betegek esetén megnövelhetik az elesések, csonttörések rizikóját. Nappalra áthúzódó hatásuk miatt az alvászavarok kezelésére kerülendőek.
A másik leggyakoribb GABA-erg szercsoport az ún. „Z-szerek” (zopiclon, zolpidem) csoportja. Ezek mellékhatásprofilja előnyösebb.

-Melatonin és melatoninagonisták
Az utóbbi években vény nélkül szerként került forgalomba a melatonin, mely elsőkörben a cirkadián ritmuszavarok kezelésében hatásos.

-Antidepresszívumok az inszomnia kezelésében
Egyes vizsgálatok alapján néhány antidepresszívum (mirtazapin, trazodon, amitryptillin) is hatékony az insomnia kezelésében, de számolni kell a mellékhatásokkal.
Egyes antidepresszívumok fokozhatják más alvásbetegségek tüneteit (pl. nyugtalan láb szindróma, bruxizmus).
Ezen szerek használata inszomnia esetén akkor jön szóba, ha egyidejűleg a szer indikációs területének megfelelő komorbid szorongásos vagy hangulati zavar is fennáll.

🔹A cirkadián ritmus zavarai

Ezen kórképek közös jellemzője, hogy maga az alvásszerkezet és alvásminőség érintetlen, azonban az alvás és a környezet ritmusa egymáshoz képest jelentősen eltolódott, és ez a betegnek alkalmazkodási problémákat okoz.

A késő alvás fázis típus (amikor a beteg egyre később fekszik le és kel) főleg a fiatalokra jellemző, az előrehozott (mikor a beteg korán fekszik és kel) típus az idősebbekre jellemző. Kezelésük során az alvásfázist a környezet ritmusához igazítjuk, alváshigiénés és viselkedésterápiás eszközökkel, fényterápia, alváskorlátozás segítségével, valamint melatoninerg gyógyszerek alkalmazásával.

Nagyobb probléma a nem 24 órás alvás-ébrenléti ritmus kezelése, amikor a napi bioritmus jelentősen hosszabb vagy rövidebb a napi 24 órás ritmusnál. Kezelése során a ritmusbeállító hatású ingerek (mozgás, fény, napi aktivitások ritmusa) rendkívül következetes, hosszú távú alkalmazása történik, sok esetben sajnos sikertelenül.

Az időzóna típusú (jet lag) esetében a beteg berögzült ritmusa nem képes a helyi fény-sötétség viszonyok és kulturális szabályok által meghatározott ritmushoz való alkalmazkodásra. A megérkezés után a helyi cirkadián ritmus mielőbbi felvétele az alváshigiénés tanácsok szigorú betartásával javasolt.

Váltott műszak típusú zavar esetén a legfontosabb a megváltozott cirkadián ritmushoz való alkalmazkodás meggyorsítása. Ez az éjszakai műszakban való fényterápia alkalmazásával, valamint nappali elsötétítéssel valósítható meg.


🔹Paraszomniák

A paraszomniák csoportját az alvás alatt megjelenő szokatlan viselkedés, mozgások vagy vegetatív jelenségek alkotják.

Az ébredései (NREM) paraszomniák a mély, lassú hullámú alvásból való részleges ébredésnek felelnek meg. Ide sorolható az alvajárás (szomnambulizmus), éjszakai felrettenés (pavor nocturnus), zavart ébredés, álomittasság, az alva beszélés, szexszomnia és alva evés.
Elalvás után 1,5-2 órával, az első alvásciklusban jelennek meg. Jellemző a részleges vagy teljes amnézia a cselekvésre. Nagyon fontos az anamnézis, főleg a hálótársi megfigyelés, hiszen könnyen összetéveszthető a frontális epilepsziás rosszullétekkel.

-Az alvajárás: 5-30 percig tartó, összetett cselekvéssor (pakolás, járkálás). Gyermekek több, mint 10%-át érinti. Általában ártalmatlan sétáról, majd szokatlan helyre fekvésből van szó. Ritkán fordul elő erőszakos, agresszív, veszélyes cselekedet.

-Alva beszélés (somniloquismus): összefüggő beszéd, amire az érintett általában nem emlékszik.
Éjszakai felrettenés (pavor nocturnus): az érintett sápadtan, szapora pulzussal, tág pupillákkal, rémülten, sikoltozva felül, esetleg felkel, majd nyugodtan visszafekszik és alszik tovább. A történtekre nem emlékszik.

-A zavart ébredés (álomittasság) mély alvásból ébredő személyek zavart, kábult, meglassult állapota, ami akár több óráig is eltarthat.

-Az alva evés néha nehezen különíthető el az éjszakai falásrohamoktól vagy nassolástól.

-Szexszomnia -sz*****is aktus alvásban, amire az érintett nem emlékszik. A partnert felkészületlenül, álmában éri, ezért erőszakként éli meg.

Specifikus gyógyszeres kezelésük nem ismert. Legtöbb esetben elegendő az alváshigiéné rendezése, illetve az alvást zavaró tényezők eliminálása.

🔹REM-alvásban jelentkező paraszomniák

-Lidérces álom zavar (nightmare diseorder): szorongást keltő rémálmok, jellemzően hajnalban, szinten minden éjjel, az éjszaka harmadik harmadában. Egy átfogó tanulmány szerint a felnőttek 4%-át érinti. Részjelenség is lehet bizonyos pszichiátriai kórképek esetén, pl. PTSD, depresszió. A kezelés alappillére a pszichoterápia. Alvásra ható és antidepresszív szerek mellett használatosak az atípusos antipszichotikumok is.

- REM-magatartászavar: az éjszaka második felében, a hajnali órákban kialakuló néhány perces mozgásvihar, esetleg agresszív viselkedés. Hatásosnak bizonyul a clonazepam alkalmazása.

🔹Hiperszomniák

Alvási apnoe

A nappali aluszékonyság leggyakoribb okai az alvásfüggő légzészavarok. Gyakoribb a hangos horkolással járó obstruktív apnoe és ritkább a centrális alvási apnoe. Közös jellemzőjük, hogy alvásban 10-70 mp tartalmú oxigénhiányos állapotok alakulnak ki a felső légút beszűkülése vagy elzáródása (obstruktív apnoe), ill. a légzési munka periodikus gyengülése következtében (centrális apnoe). A légzésszünetek a kemoreceptorok alarm közvetítésével periodikus szimpatikus akitivitás növekedéséhez vezetnek. Mikroébredésekkel rendeződik az állapot, de ezzel meggátolják a mély és REM-alvás kialakulást, ezzel alvásdeficitet létrehozva. A légzésszünetek idejét összeadva összességében azt mondhatjuk, hogy a beteg az éjszaka nagy részét fulladozva tölti.
A krónikus alvásdepriváció és éjszakai oxigénhiány nappali aluszékonyságot és változatos kognitív tüneteket eredményez.
Az obstruktív típus kezelése során ún. légsínkezelés révén valósul meg, amit CPAP-készülék biztosít. A centrális apnoék neurológiai, tüdőgyógyászati kezelést igényelnek.

🔹Narkolepszia

A központi idegrendszer orexindeficit talaján létrejövő, krónikus neurológiai betegség. A betegek liquorjából hiányzik vagy igen alacsony koncentrációban van jelen az orexin. Gyakori a családi halmozódás. A narkolepszia legfeltűnőbb jellemzői az alvásrohamok, amelyek élethosszig tartó, súlyos hátrányokat okoznak a betegeknek. A klasszikus tetrád elemei: nappali aluszékonyság vagy alvásrohamok; kataplexia (affektív tónusvesztéses roham); hipnagóg hallucinációk; alvási paralízis.
A kataplexia érzelmi ingerre bekövetkező részleges vagy teljes harántcsíkolt izomtónusvesztés. Ebben az állapotban a beteg az izomgyengeség miatt beszédképtelen lehet, szemei lecsukódnak, de éber, a körülötte történő dolgokra emlészik.
Álmos állapotban multimodális, legtöbbször vizuális hipnagóg hallucinációk jelentkeznek.

A narkolepszia előfordulási gyakorisága 20-30/100.000 fő, áltlában késő gyerekkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik. Életen át tartó betegség.
Tüneti kezelés a nappali éberséget fokozó stimulánsok adásából áll. Kiegészítő terápiás lehetőség a hétköznapi tevékenységek ritmusának minél pontosabb beállítása

14/08/2025

„Édesapa, 190 cm, 100 kg, izmos, sportos. Fia, 3,5 éves, kékszemű, cuki mosollyal. Némi fegyelmezési problémával kerestek meg. Beszélgetünk a szülőkkel, amikor a gyerkőc elkezd kiabálni, majd tombolni, hogy ő most, azonnal tévét akar nézni. A szülők mondják neki, hogy most nem, mert beszélgetünk. Erre a gyerkőc elkezdi ütni, rúgni, csípni az édesapját, közben pedig üvöltve kiabálja, hogy »buta vagy!« Apa reakciója: védekező póz és könyörgés, hogy ne csinálja!

4,5 éves fiúcska, foglalkozásából is adódóan határozott édesanyával. Az óvoda kötelezte a szülőket, hogy keressenek valakit, aki segít a gyerkőc agresszív viselkedésének megszüntetésében. Próbálok vele játszani, de csak akkor hajlandó, ha az van, amit ő akar. Közben ugráltatja az anyukát, hogy hozd ide, vidd innen, gyere ide, menj innen. Amint nem alkalmazkodik az anyuka, a gyerkőc üvölt, tombol, majd megharapja az édesanya karját úgy, hogy megjelenik egy vércsepp is! Anya reakciója: Bocsánatot kér a gyerkőctől és megígéri, hogy az lesz, amit csak akar!

5 éves lány, 39 éves apa, 36 éves anya. Azzal kerestek meg, hogy a gyerkőc nem akar oviba menni, de ha már ott van, akkor minden rendben, nagyon jól érzi magát. Beszélgetünk a gyerekszobában, megnézzük a játékokat, a rajzsarkot. Megkérem, hogy készítsen egy képet, amíg mi a nappaliban beszélgetünk a szüleivel. A válasz: »Nem!« Ránézek a szülőkre, hogy ők mit tesznek ilyenkor, hogyan érvényesítik az akaratukat. Letérdelnek hozzá, és megpróbálják rábeszélni. Apa is és anya is. Beígérnek már mindent, amikor a gyerkőc kijelenti: »Én vagyok a főnök és azt csináljátok, amit én mondok!« És így is lett.

12,5 éves lány, anya-apa hol együtt, hol külön. Azért kerestek meg, mert lányuk életében megjelentek a fiúk, az alkohol, a cigi, rendszeresen tűnik el otthonról pénz. Egy hétfői napon voltam ott, kiderült, hogy a lány pénteken és szombaton egy fesztiválon volt, hajnali háromkor ment haza. Anya ment érte! Leültünk négyen, hogy beszélgessünk iskoláról, barátokról, családról, célokról, szabályokról. Mit lehet és mit nem? Amikor a lánynak nem tetszett, amit hallott, felállt, bevágta az ajtót és elviharzott. Az apa azonnal utána futott, nehogy valami hülyeséget csináljon! Mint kiderült, azzal tartja sakkban a szülőket, hogy világgá megy és többé nem látják. Ezért mindent megengednek neki.

Sorolhatnám még ezeket az extrémnek tűnő példákat, de sajnos hetente legalább 3-4 hasonló esettel találkozom. Ami közös mindegyikben, hogy akárhány éves gyerkőcről is van szó: a szülők félnek a gyerekeiktől! Leginkább attól, hogy nem fogják szeretni őket! A másik félelmük pedig az, ha fegyelmeznek, szabályokat hoznak és következetesen be is tartatják velük, akkor az mit okoz gyermekeik lelkében. Nem fognak sérülni? Igen, fognak sérülni! Akkor, ha mindent megengedünk, ha mindent ráhagyunk, ha nem tanulnak meg alkalmazkodni, viselkedni. Nemcsak a társas kapcsolataikban válik akadállyá, hogy nem ismerik azt a szót, hogy nem, de saját szellemi fejlődésüknek is gátat szab!

Hányszor halljuk a következő mondatot, amikor a gyerekek 13-14 évesek lesznek: »több van ebben a gyerekben«, »ha odafigyelne, sokkal jobb jegyei lehetnének«, »nem is értem miért nem figyel«. A válaszom egyszerű: volt ott 2-3-4-5… éves korban némi »magatartászavar«! Lefordítva: hiányzott a rend, a rendszer, a fegyelem és a következetesség!

Tudom, hogy ez szörnyen hangzik az uralkodó liberális nevelési irányzat szerint, de a rideg valóság és a mindennapi tapasztalat az, hogy gyermekek, szülők és nevelők tíz- és százezrei szenvednek a mindent megengedő, a gyerkőcöket éjjel-nappal kiszolgáló irányzat szerint. Sajnos már évtizedek óta neves gyermeknevelési szakemberek hirdetik ezt a szinte mindent megengedő, a gyermek valós érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó nevelési módszert. Ezzel az irányzattal csak egyetlen gond van. Teljes káoszt okoz, mind a gyermek, mind a család, mind az óvodák, iskolák életében.
Vagyis: nem működik! Ezért fordulnak a szülők hozzám, és ezért hoz azonnali, gyors változást, mind a gyerkőc, mind a család életében a rend, a rendszer, a fegyelem és a következetesség bevezetése. És megváltozik minden!

Kiegyensúlyozott, boldog, kipihent lesz a gyermek (tudja, mihez tartsa magát, nincs káosz), megnyugodnak a szülők (újra lesz párkapcsolat anya és apa között), és lesz igazi családi élet, melyben mindenki tisztában van azzal, hogy mi a saját szerepe!

Soha nem késő elkezdeni és főleg változni, változtatni! Ha igazán szereted, ha tényleg jót szeretnél a gyermekednek, kérlek tiszteld meg azzal, hogy megtanítod neki a helyes gyermeki viselkedést, az életkorának megfelelő szabályok felállítását és azok betartását.

Mennyivel könnyebb lenne gyerkőcnek, szülőnek, ha nem kellene megküzdeni ennyi fegyelmezési és magatartás problémával!

Szeressünk végre helyesen! Képesek vagytok rá, meg tudjátok csinálni!

Mellettetek vagyok, mindig!”

Pribránszki Marianna, viselkedéspedagógus, tehetséggondozó

13/08/2025

📚 Hiánypótló könyv:

MÁTÓL VÉGRE ELŐJEGYEZHETŐ!!! :)
Szigethi Zsófia: Láthatatlan akadályok - Útmutató autista és ADHD-s gyerekek megértéséhez és támogatásához

E hiánypótló ismeretterjesztő könyv azoknak a szülőknek szól, akik szeretnék jobban megérteni és támogatni autista vagy ADHD-s gyermeküket. Pedagógusoknak, segítő szakembereknek, akik eltérő idegrendszeri működésű gyerekekkel és felnőttekkel is foglalkoznak, és gyakorlati megoldásokat keresnek. Valamint mindazoknak, aki nyitott szívvel megismernék a neurodiverzitás kihívásait és szépségeit.

Olvasmányos stílusban, mégis tudományos alapossággal mutatja be, mit jelent neurodiverz emberként élni egy neurotipikusokra szabott világban, amely tele van láthatatlan, de nagyon is érezhető akadályokkal. Érzékletesen világítja meg a szokatlan viselkedések mögötti okokat, és kipróbált stratégiákat kínál a mindennapi kihívások kezelésére. A diagnosztikától az akadálymentesítésig, a jutalmazási rendszerektől a társas készségek fejlesztéséig minden lényeges témát érint – kutatásokkal és gyakorlati példákkal alátámasztva. Külön fejezet foglalkozik az AuDHD-val, vagyis az autizmus és ADHD együttes előfordulásával, segítve az összetett igények megértését is.

A Láthatatlan akadályok nemcsak hasznos tudást ad, hanem új nézőpontot is. Átélhetővé teszi, min megy keresztül egy autista vagy ADHD-s ember, miközben a külvilág talán csak annyit lát belőle, hogy „furcsán viselkedik”. Ezáltal elmélyíti az empátiánkat, és kijelöli a valóban hatékony támogatás irányait, hogy az érintettek eredményesebben boldogulhassanak a mindennapokban, és jobban érezhessék magukat a bőrükben. Így a környezetük élete is könnyebbé válhat.

Megjelenik augusztus 29-én, kedvezményes áron előrendelhető közvetlenül a kiadótól, itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/szigethi-zsofia_lathatatlan-akadalyok-6996

11/08/2025

❗️ Fontos téma. Sajnos napjainkban rengeteg megjegyzést, bántó mondatot kapnak azok, akik nem vállalnak gyermeket.

Kérdés, hogy bárkinek van-e joga arra, hogy mások döntéseit bírálja?

Tanulságos írás.

Mit gondol a társadalom a gyermektelen nőkről – és hogyan válik ez belső hiedelemmé, ami meggátol abban, hogy szabadon éljünk gyerek nélkül is?

08/08/2025

❗️ Rengetegen szenvednek a nyári időszakban ettől a problémától:

06/08/2025

– Szia, hogy vagy? – kérdezte a radír kedvesen a ceruzától.

– Nem vagyok a barátod – csattant fel a ceruza. – Utállak.

A radír meglepetten és sértetten kérdezte: – Miért?

– Mert mindent kiradírozol, amit írok.

– Én csak a hibákat távolítom el – felelte a radír gyengéden.

– Attól még nem lesz jó – mondta a ceruza.

– De ezért vagyok itt. Ez a célom.

– Akkor a munkád értelmetlen – morogta a ceruza. – Az írás fontosabb, mint a radírozás.

– A rosszat kiradírozni ugyanolyan fontos, mint a helyeset írni – mondta a radír.

A ceruza szünetet tartott, majd halkan megszólalt: – De látom, hogy minden nap kisebb leszel…

– Azért, mert minden alkalommal adok egy kicsit magamból, amikor segítek kijavítani egy hibát.

– Én is kisebbnek érzem magam – ismerte el a ceruza.

„Nem tehetünk jót másokkal, hacsak nem vagyunk hajlandóak feláldozni valamit” – mosolygott a radír.

Aztán ránézett, és halkan megkérdezte: „Még mindig gyűlölsz?”

A ceruza visszamosolygott:
„Hogy gyűlölhetnék valakit, aki ennyit ad magából?”

Minden nap egy nappal kevesebbel ébredünk.
Ha nem lehetsz az a ceruza, amely örömet okoz másoknak, légy a radír, amely eltörli a fájdalmukat, reményt ültet, és emlékezteti őket:

A jövő még mindig lehet jobb, mint a múlt.

Légy hálás. Mindig.

04/08/2025

Andrássy Réka: Elfogyunk....

Minden elmúlik egyszer.
Elfogy a könny, kiszárad a tenger.
Elfogy a szó és elfogynak a hangok,
némán konganak súlyos harangok.

Elfogyunk lassan, mint füst a szélben.
Elfogy aki bántott és elfogy aki vétlen.
Elmossa talpunk nyomát az eső,
nem találja helyét a sírva kereső.

Elfogynak vicceink és mind a nevetések,
elfogynak egyszerű, tiszta szeretések.
Elfogynak vitáink, elfogynak a csendek,
akik elfáradtak, mind hazamennek.

Elfogy a rossz és elfogy a jóság.
Elfogynak védett kertünkből a rózsák.
Elfogynak reggelek, elfogynak az esték,
elfogy palettánkról mind a színes festék.

Elfogynak a csillagok és elfogy miben hittünk,
kiürül a szép kosár, mit közösen vittünk.
Elfogy összes vágyunk és végül csak az marad,
hogy elengedjük lelkünkből a reszkető madarat.