Dr. Kolumbár Réka pszichiáter szakorvos

08/04/2026

Forrás: Internet

07/04/2026

07/04/2026

Forrás: Kedveste

06/04/2026

Húsvét hétfő van.

A hagyomány szerint ilyenkor vödrök lendülnek, kölnik illata száll, és a figyelem középpontjába kerülnek azok, akiket van, aki „meglocsoljon”.

​De mi van azokkal, akikhez ma nem kopogtat be senki? Akik előtt nem nyílik ki az ajtó, és akiknek a telefonja néma marad?

​Az elhervadás valójában nem a locsolás hiánya, hanem egy mély, belső állapot.

Az a csendes kiszáradás, amikor az ember elhiszi, hogy már nincs benne több szín, nincs benne több illat, és a világnak sincs szüksége a virágzására. Amikor a meg nem értettség falai, a magány pora és az élet ütései rétegenként rakódnak a lélekre, mígnem a belső tűz már csak parázslik.
​
​Mert a feltámadás üzenete pont az, hogy a legszárazabb ágból is pattanhat rügy. Hogy a remény nem egy külső adomány, amit mások hoznak el nekünk egy üvegcsében, hanem egy forrás, ami ott buzog a legmélyebb rétegeink alatt – még ha el is torlaszolták a kövek.

​Ne várd, hogy meglocsoljanak. Ne várd, hogy más mondja ki: értékes vagy.

​Ma légy Te a saját forrásod. Kezdd el Te locsolni a saját lelkedet azzal a hittel, amid megmaradt. Azzal az akarattal és alázattal, amivel annyi mindent túléltél már.

Mert az elhervadás ellen nem a külső figyelem a végső gyógyír, hanem az a pillanat, amikor újra beleszeretsz a saját létezésedbe. Amikor megérted, hogy a Te virágzásod nem a közönségtől függ, hanem a belső napfénytől, amit te magad gyújtasz meg.

Hiszen ​senki sem hivatott a pusztaságra.

​Bárki is vagy, bárhol is ülsz ma egyedül: tudd, hogy benned is ott a kert. Lehet, hogy most gazos, lehet, hogy most szomjas, de a gyökereid még élnek. Lélegezz mélyet, és döntsd el, hogy ma – csakazértis – kinyílsz. Mert a világ szegényebb lenne a Te színeid nélkül. (Todorovits Rea)

06/04/2026

„Optimista vagyok. A húsvét is mindig arra hívja fel a figyelmünket, hogy – hívőnek és nem hívőnek – igenis lehetséges az újjászületés. A feltámadás is igazolja: az élet győzedelmeskedik a pusztulás felett. A romboló, veszélyes, egészségtelen, elfajzott játszmáknak véget kell tudni vetni. A jelenlegi helyzet lehetőséget ad erre, és arra, hogy fejlesszük magunkban az empátiát, törődjünk azokkal, akik körülöttünk vannak, akik fontosak nekünk, s ráébredjünk, micsoda kiváltság az, hogy együtt élhetünk és megérinthetjük egymást.”

(Andrea Bocelli )

05/04/2026

4 NEM az életért

Húsvéti jótanács, figyelj a szavamra,
Négy sziklaerős szabály – vigyázz magadra!

Ha ittál, a volánhoz ne nyúlj!
Baleset árnyéka elé ne gurulj.

Ha ivott, ne ülj be mellé!
Ne váljon az ünnep sötét eseménnyé.

Kulcsot ittasnak át ne adj!
Felelős barátként józan és hű maradj.

Ne kínáld, ha útra kelne még!
A tragédiához egy pohár is elég.

4 egyszerű NEM – ennyi a súlya,
Hogy ne legyen az út tragédiák útja.
A döntés a tiéd, az élet a tét: Vigyázzunk egymásra, ez a fő érték!
Szabad-e locsolni?

Forrás: Baleset-megelőzés

05/04/2026

Kellemes, családdal, barátokkal, önmagukkal töltött, békés és nyugodt húsvéti ünnepeket kívánok jó egészségben! 🙂🐰🤍

04/04/2026

❗️❗️❗️

Megálltam scrollozás közben.
Nem a hír miatt. A kommentek miatt.

Egy nő, aki kamerák előtt mondta ki azt a szót, amit senki nem akar hallani. Egy édesanya, aki odaállt és nem bújt el. Tudod ehhez mekkora bátorság kell? Szerintem a legtöbben el sem tudjuk képzelni.

Mert könnyű lenne csöndben maradni. Bezárkózni. Azt mondani, ez magánügy, hagyjatok békén. De nem. Megmutatta magát, a sebezhetőségét, egy olyan világnak, amelyik — és ez most derült ki igazán — nem érdemli meg.

Egyet akarok mondani neki, még ha valószínűleg sosem olvassa Rubint Réka: küzdj. Küzdj úgy, ahogy eddig is csináltad mindent. Felemelt fejjel. Amit most csinálsz, az nem gyengeség, az a legnagyobb erő, amire ember képes. És bármilyen hangosak is azok, akik most röhögnek — mi többen vagyunk. Csöndben vagy hangosan, de itt vagyunk, és szurkolunk.

Na de most rólatok.

Mert amiket láttam... nem tudom. Tényleg nem tudom, hogy mi megy az ilyen emberek fejében. Vihogó reakciók. Olyan kommentek, amiket ide leírni sem vagyok hajlandó. Egy beteg ember alatt. Aki most az életéért küzd. Tényleg ezen röhögtök?
Most tényleg nem arról akarok beszélni, hogy kedveljük-e, hogy egyetértünk-e vele, hogy mit gondolunk arról, amit csinál. Komolyan. Most ez ennyire lényegtelen. ENNYIRE.
Mert itt nem róla van szó. Hanem rólatok.

Arról, hogy valahol útközben elveszett belőletek valami. Valami alap. Az, hogy ha valakit nem is szeretsz, akkor is tudsz ember maradni. Hogy van egy minimum. Azt régen úgy hívták, hogy tisztesség, de már nem is tudom, hogy ez a szó jelent-e még valamit.

És tudod mi a legrosszabb? Mert erről nem akartam írni, de mégis... Végigolvastam a kommenteket. És akik a legdurvább dolgokat írták, nagyrészt nők voltak. Édesanyák. Profilképen ott a család, a gyerekek mosolyognak, és közben az anyjuk ilyen undorító dolgokat ír egy beteg nő alá.

Egyszer azok a gyerekek felnéznek majd rátok. És megkérdezik: anya, te milyen ember voltál?

Na mit mondtok majd?
Nem kívánom senkinek, hogy átélje ezt. Még nektek sem. Mert többre tartom magam ennél. De azt igen... hogy csak egy másodpercre érezzétek azt, amit ő érezhet, amikor ezeket olvassa.

Egyet kérek. Tényleg, csak egyet.

Mielőtt legközelebb lenyomjátok azt a gombot — álljatok meg. Egy pillanatra gondoljatok bele, milyen lenne, ha rólatok írná valaki ugyanezt. A legszarabb napotokon. Amikor egyedül vagytok. Amikor féltek.

Ha ez a poszt egyetlen embert is megállít, mielőtt valami borzalmast ír oda — már megérte leírni. 💔

Kép forrása: TV2

04/04/2026

“Mindenki a természetével és a szívében rejlő szeretettel lát téged”.

“Megtalálod azokat az életedben, akik a legjobb embereknek tekintenek téged, és megtalálod azokat, akik a legrosszabbnak látnak téged.
Találsz majd olyan embereket, akik elfelejtenek ötven gyönyörű emléket rólad, mert csak egyszer elbuktál.
Olyan emberekkel fogsz találkozni, akik nem hagyják abba a kritizálást, másoknak pedig a kedves szavak nem lesznek elégek, hogy jellemezzenek téged.
Találkozni fogsz olyan emberekkel, akik ok nélkül utálnak, és olyanokkal, akik okokat találnak ki arra, hogy szeressenek.
És a végén ugyanaz a személy vagy.
De minden szem annyira lát és olyannak, amennyire szeret.
És mindenki, abból a szögből lát, amely a szívéből fakad."

Forrás: Internet

03/04/2026

📸: Internet

02/04/2026

💙 Ma az autizmus világnapján kékbe öltözött a világ, jöttek a szebbnél szebb kék képek, idézetek, jelezve, hogy ma világnap van. Hazánkban közel 10 ezer gyermek él az autizmus diagnózissal. Igen, vannak köztük zsenik és vannak, akik sosem beszélnek. Vannak, akik egy sarokban ülnek és vannak, akik időközönként szétverik a lakást és a benne élőket, vannak, akik normál suliba járnak és csak a szülők tudják, mennyi gyógyszer, fejlesztés, akarat és piszok szerencse, hogy talán lesz esély a normál világra. A diagnózis ugyanaz. Autizmus.

Ma az autizmus világnapján én a szülőket köszöntöm. Magunkat. Akik nem adják fel bármekkora is az akadály. Akik csendben terelik a gyermeket és sokszor a pedagógust is, aki nem kapott erre képesítést. A szülőt, aki nem megy falnak a számtalan kéretlen jótanács, rosszindulatú ármánykodás ellenére sem. Aki ma is a netet bújja majd éjszaka, újabb információt kutatva, hogy jobb legyen a gyermeknek, vagy csak egy hajszállal könnyebb. Mert csodák vagytok Szülők! Ez a nap a Ti napotok is!

Ti vagytok azok, akik velük küzdenek, akik vállt vállnak vetve minden nappal egyetlen lépést tesztek előre és ha úgy érzitek itt a maximum, zokogtok, mert érzitek itt még nem lehet vége.

Tesszük mindezt pszichológusok nélkül, sokszor támasz nélkül, brutál erősen és ugyanabban a pillanatban a legsebezhetőbben. Mert mi "csak" szülők vagyunk. A kékbe öltözött világ örzői a világért és ha kell a világ ellen.

És nem, nem rontottál el semmit, nem a Te hibád, nem rossz a gyermeked és Te sem vagy az. Legalább ma húzd ki magad, nézz a tükörbe és legyél piszok büszke magadra! Mert jó vagy, a legjobbak egyike. (Todorovits Rea) 💙