Dr. Kolumbár Réka pszichiáter szakorvos

15/01/2026

💖

14/01/2026

🫶🏻

13/01/2026

🙏🏻

12/01/2026

“Egy férfi leült a lányom mellé a buszon. A busz nem volt zsúfolt, sok szabad hely volt, mégis pont azt a helyet választotta.
Nemsokára a lányom felállt és odajött hozzám. Nem szólt semmit, de egyértelmű volt, hogy nem érzi jól magát.

— Ugyan már, ne légy ilyen. Adj egy pacsit, — mondta.

Nem akart pacsit adni. Felém fordult és hozzám bújt. Udvariasan elmosolyodtam, és folytattuk a beszélgetésünket.

— Várod már a karácsonyt? — próbálkozott újra.

Arra gondoltam, talán csak magányos, ezért én válaszoltam helyette. Néhány szokásos udvariassági mondat hangzott el. Mindig igyekszem kedves lenni. Nem szeretem a gondolatot, hogy valaki egyedül érzi magát.

— A cica elvitte a nyelved? — folytatta, és megérintette a lányom állát.

Éreztem, ahogy a lányom szó szerint belém próbál bújni. A teste azt kiáltotta: STOP. De ő nem figyelt erre.

— Nem akar beszélni, — mondtam határozottan.

— Félénk?

— Nem. Egyszerűen nem akar beszélni, — ismételtem meg.

Szándékosan a terveink felé tereltem a beszélgetést, a gyerekekre, az estére — távol tőle.

— Meg kellene tanítania neki a jó modort. Legalább lehetne udvarias.— mondta.

És ekkor minden eszembe jutott.
Minden alkalom, amikor az én kényelmetlenségemet figyelmen kívül hagyták. Kötelező ölelések. „Ellopott” puszik. Csiklandozás pánikig — és ez egyáltalán nem volt vicces.
Az elvárás, hogy mosolyogjak. Hogy beszéljek. Hogy „kedves” legyek.

Eszembe jutott, hányszor neveztek neveletlennek, mert nem akartam beszélni. Hogy arra tanítottak, mások kényelme fontosabb, mint a saját érzéseim.
Eszembe jutott egy férfi egy szórakozóhelyen, aki nem fogadta el a nemet. Ellöktem, és „ridegnek” nevezett: Egy barátnőm nevetett, azt mondta, túlreagálom. Csak szórakozott. És a barátja barátja volt — tényleg el akartam rontani az estét?

Eszembe jutott, hogy haza akartam menni, de maradtam, nehogy megbántsak valakit.
És hogy később sírtam, mert csapdába esve éreztem magam.

— Nem volt udvariatlan. Nem tartozik senkinek semmivel. Nem kell beszélnie.— mondtam.

Ezután a lányomhoz fordultam úgy, hogy ő is hallja:

— Kicsim, NEM KELL beszélned ezzel az emberrel, ha nem akarsz. SENKINEK nincs joga ahhoz, hogy rosszul érezd tőle magadat. Mondhatod azt, hogy „STOP”. És ha valaki nem hallgat rád, az nem a te hibád.

— Ha nem hallgatnak rád, mondhatod hangosan: „Elég! Hagyj békén!” És ismételd, amíg meg nem hallják.

Motyogott valamit „egy őrült nőről”, majd elült.
Mi ezután nyugodtan folytattuk az utunkat.

Leszálláskor hangosan odaszólt:
— Tudom, kitől örökölte.

A szemébe néztem:
— Én is.

Ma egy tolakodó férfi volt a buszon.
Holnap lehet egy rokon. Egy családi ismerős. Vagy valaki, aki nem hallja meg a „nem”-et.

Azt akarom, hogy a lányom tudja:
van választása!
Nem kell hallgatnia mások kényelme miatt.
Az ő „stop”-ja STOP.
Az ő „nem”-je NEM.

És ha valakit zavarnak a határai — az az Ő problémája.”

Forrás: Internet

11/01/2026

“Írni kell róluk, akkor is ha beleszakad az érző emberek szíve. Írni kell, mert hangtalanul , egyedül fagynak meg az utcákon, úgy hogy észre sem vesszük. Akkor is ott halnak meg, ha nem akarjuk tudni, ha nem akarunk tudni róluk, ha nem akarjuk látni. És mi juttattuk őket oda a semmibe! Az emberek miatt halnak keserves halált !
Ez a kölyök valahol Szerbiában fagyott meg, mire az állatvédők odaértek érte. Ha valaki, csak egy valaki, a sok ember közül lehajolt volna érte és melegre vitte volna, míg érte megy valaki, akkor még élhetne…
Legalább a mostani hidegben ne hagyjuk magukra az állatokat! Főleg ne kicsi baba kutyákat, cicákat, mert azoknak olykor minden perc számít. Ha már nincs bennünk annyi lelkiismeret , hogy megmentsünk egy-egy utcára tett kedvencet, akkor legalább addig helyezzük biztonságba, míg nem találunk számukra megoldást! Nem elég azt írni, hogy megszakad a szívem, stb.
Tenni kell értük! És igenis mindenki tehet! Csak akarni kell! Ahol akarat, ott megoldás is van…. Csak át kell érezni fájdalmukat , végre be kell látnunk, hogy az állatok is velünk egyenrangú érző lények! És olyan sincs, hogy falusi kutya nem fázik! Nincs különbség közöttük, csak annyi, hogy gazdijuk, hogyan érez irántuk. Mert minden állatnak jólesik most a meleg, a védelem, éljen bárhol is !
Az évek óta megszokott enyhe telek után, a mostani hideg, havas időszak próbára teszi az állatokat. Adjunk nekik esélyt a túlélésre!
Vigyük haza az utcán talált állatokat és takarjuk be őket szívünk melegével!
Hogy emberek maradhassunk ….”

Forrás: Internet

11/01/2026

10/01/2026

“Ha meghízol, az emberek azt hiszik, hogy túl sokat eszel.
Ha lefogysz, az emberek azt hiszik, hogy beteg vagy.
Ha jól öltözködsz, akkor mutogatod magad.
Ha egyszerűen öltözködsz, szegény vagy.
Ha kimondod a véleményed, durva vagy, ha nem, akkor gyáva.
Ha sikeres vagy, akkor arrogáns vagy.
Ha őszinte, akkor naív.

Látod? Nem számit, mit csinálsz az életben, az emberek mindig kritizálnak.

Tedd tehát azt, ami boldoggá tesz, ne törődj mások véleményével!”

09/01/2026

💝

Forrás: Internet

09/01/2026

Nem felelősségem azt az embert megváltoztatni, aki engem bántani akar.
Felelősségem magamon változtatni, hogy ne hagyjam, hogy bánthassanak.
Felelősségem megtanulni nemet mondani.
Felelősségem a békességemet megőrizni.
Felelősségem a bántást elutasítani és a saját lelkemre igent mondani.
Nem felelősségem, hogy te jó ember legyél.
Az a felelősségem, hogy én jó ember legyek.

(Lőrinczi Emese)

09/01/2026

„Fáradt vagyok, főnök. Fáradt attól, hogy állandóan úton kell lennem, és egyedül vagyok, mint egy veréb az esőben. Fáradt vagyok attól, hogy sosem akad egy barát, akivel beszélhetnék, aki megmondaná, hová tartunk, honnan jövünk, és miért. De legfőképp attól vagyok fáradt, hogy az emberek bántják egymást. Fáradt vagyok a fájdalomtól és a szenvedéstől, amit ebben a világban érzek.”

A Halálsoron (La Ligne verte) – Frank Darabont rendezésében, Stephen King regénye alapján – egy megrendítő amerikai filmremekmű Tom Hanks, Michael Clarke Duncan és a fiatal Sam Rockwell főszereplésével.

08/01/2026

❄️ Elgondolkodtató….

Forrás: Internet

07/01/2026

Régi, de igazán fontos és megfontolandó “szabályok”: