Jánosi Annamária - Pszichológiai Lovasterápia

21/04/2026

1 évesek lettek a kicsik, akik már nem is annyira kicsik :)🥰 &Bonus

10/02/2026

"Számos címke kering a terápiás lovak körül, amelyeket a köztudatban igen nehéz levetkőzni. Mégis fontosnak tartom, hogy néhány szempont mentén ne pusztán szerepük, hanem teljes lényük és létjogosultságuk kapjon figyelmet. Jellemük ugyanis akkor válik valóban egyedivé a gyógyításban, ha lehetőségük van arra, hogy önnön lényükből fakadóan mutatkozzanak meg — akkor is, ha ez nem mindig az együttműködés készségét jelenti.
Hiszem, hogy az ember számára valódi gyógyító hatással kizárólag a biztonságos térben megélt élmények bírnak. Ez a biztonság sokszor nonverbálisan van jelen a terápiás térben, és akkor is hat ránk, amikor a ló viselkedése nemet, ellenállást vagy visszahúzódást jelez. Ezek a megnyilvánulások is kommunikációk. Címkék nélkül.
Ha már a címkéknél tartunk, gondoljunk csak bele milyen terhet ró egy lóra csak ez a néhány szinte már közhellyé vált csillogó mondat:
„A ló tükör”, „A ló lénye spontán gyógyító hatással bír”, „A ló közelében lenni terápiás hatású”, „A ló intuitív gyógyító lény”, „A ló mindig a jelenben van”.
Ez azt jelenti, hogy a ló számára elfogadhatatlan a nemet mondás eszköze? Az ellenállásé? A túlterhelődésé? A diszkomfortot, stresszt okozóé? Egy lónak mindenféle kényelmetlen ingert el kell tudnia tűrnie? Ugye, aligha tűnik terápiás szemléletűnek? Legalábbis a ló felé. Sok-sok kutatás van a ló-ember kapcsolat jótékony hatásaira vonatkozóan. A kapcsolat azonban csak két olyan fél között lehet gyógyító, akik szabadon megnyilvánulhatnak és kifejezhetik azt is, ami nem komfortos számukra. Legyen az akár a ló is. A terápia jelentősége nem abban van, ha egy meghamisított, pozitívra színezett térben keringünk, hanem, ha megértjük, hogy a kellemes hol vált át kellemetlenbe a ló mellett és ahol a ló együttműködési szándéka hiteles nem pedig kierőszakolt."- részlet a Lovas Nemzet márciusban megjelenő rovatából.

17/01/2026

A háziasítás óhatatlanul a mi igényeinkhez és világunkhoz formálta a lovakat, gyakran olyan viselkedésekkel és testi-mentális nehézségekkel együtt, amelyek nem az ő eredeti működésükből fakadnak. Újra és újra érdemes visszatérni ahhoz a ponthoz, ahol a lovat nem a házaink körül élő állatokként, hanem fajként szemléljük. Ahol megfigyelhetjük, mire képes akkor, amikor a környezetéhez alkalmazkodhat, nem pedig az emberek mellett adódó lehetőségekhez. Ezek a helyzetek segítenek abban, hogy a mai, velünk élő lovakat is árnyaltabban, nagyobb megértéssel lássuk.

13/01/2026

Nézzünk egy kicsit vissza a kezdetekhez, régen írtam arról, mi zajlik a lovasterápián.
Vagy ha gyakoribb kérdésre kanyarodok kérdezhetném úgy is: miért jó lóval zajló terápiában részt venni.
Részemről fontos hangsúlyozni jónéhány éve nem zajlik lóháton a pszichológiai lovasterápia.
A fókusz azon a kapcsolati relációs mezőn van, ami a ló mellett megélhető. Egy olyan élőlényről van szó, aki a körülötte lévő szociális háló mentén éli meg a biztonságát, képes kötődni, és rendkívül hasonló idegrendszeri sajátosságokkal bír, mint mi emberek. A nonverbális térben ez a tapasztalati tanulás a testi szabályozásra, a kapcsolati jelenlétre és az ebből fakadó jelentésalkotásra irányul. Ez különösen fontos traumás múlt esetén, ahol a kapcsolati tapasztalatok gyakran verbálisan nem hozzáférhetőek. A tapasztalati tanulás a lovasterápiában nem csupán azt jelenti, hogy „csinálunk valamit a lóval együtt, majd utólag megbeszéljük, mi történt”. Ez is egy út, hogy megértjük, különböző helyzetek, szituációk milyen érzést, gondolatot, emléket hoznak felszínre. Traumás tapasztalatoknál a múlt gyakran nem múlt idő: a test és az idegrendszer úgy reagál, mintha a helyzet most is veszélyes lenne. Ilyenkor a ló mellett megjelenő feszültség, bizonytalanság vagy kontrolligény nem a lónak szól, és nem a jelen helyzetből fakad.
A terápiás változás ezért nem abból születik, hogy a kliens addig próbálkozik, amíg „sikerül” elérnie valamit a lónál. Az újrakódolás nem teljesítményhelyzetekben történik, hanem akkor, amikor meg tudunk állni, és felismerjük: ami aktiválódott, az egy régi mintázat. Viszont, amikor a test biztonságosabb állapotba kerül, és megengedhetővé válik a megnyugvás, az idegrendszer új tapasztalatot szerez arról, hogy nem kell túlélési üzemmódban működnie.
Ebben az értelemben a lovasterápiában a tanulás nem „teljesítés és a lovon szerzett fölény”, hanem átélés és szabályozás – és ez az, ami tartós változást indíthat el.
Az emberi reakciók a nonverbális térben sokszor a testi reakciókkal kezdődnek. A „test hamarabb reagál, mielőtt tudom, hogy mire”. Egy szabadon és biztonságban lévő ló jelenléte ilyenkor azt jelenti, hogy hacsak megfigyeljük is a nyugalmát, testi, szenzoros ingerekkel is kiegészítve (megérintem, érzem az illatát, a természeti ingereket, napsütést, havat, szélfúvást), akkor az elsődleges reakciók nem kognitív, gondolati síkon, hanem az autonóm idegrendszer szintjén jelennek meg. A ló nyugodt állapota külső szabályozóként működik. A jelenléte csökkenti az amigdala (az agy „füstjelzője”) fenyegetettség jelzését, miközben növeli a paraszimpatikus aktivitást (a nyugalom bekapcsol). Az idegrendszer a ló békéjét olvassa le, és a fiziológiai reakció az erre való ráhangolódás. Ennek hatására csökken a szívritmus, lassul a légzés, mérséklődik az izomtónus, és a test kilép a túlélési készenlétből.
Mindamellett..gondoljunk csak bele. Egy körülbelül nyolc, tízszer nagyobb állat jelenléte felnőttként éppen azt jelentheti, mint gyerekként a felnőttek jelenléte. Egy ekkora élőlény jelenlétében újrakódolni a negatív tapasztalatokat és emlékeket, sokszor a szülői megnyugtatás hiányának a pótlólagos megszerzését, megismerését is jelképezi.

06/01/2026

Gyakran elcsodálkozom azon, mennyi új arcával találkozom a lovaimnak, sokszor sok év után is. Természetesen nem azért, mert az idő múlásával új tulajdonságokat növesztettek, bár egész biztosan vannak jellemzők, amik az őket ért hatások által fejlődnek.
Alakulnak az évek alatt, a koruk előrehaladtával, a környezetükben történő módosításokkal, az évszakok, az egészségi állapotuk változásával, most éppen a csikók születésével és növekedésével. Még a felnőtt lovak is érnek benne, és rengeteg szociális készséggel gyarapodnak, vagy egyszerűen csak kiderül, ki mennyi készséget szerzett az eddigi élete során és mit tud kezdeni egy kiscsikóval, aki még csak tanulja ezt a nyelvet. Van amelyikőjük ebben magabiztosabb és nyugodtabb, van, aki játékosabb és van, aki bölcsebb. Nem járnak stressz nélkül ezek a történések bennük, nem könnyű alkalmazkodni olyan kihívásokhoz, ami az eredeti stabilitásukat megbillenti. Viszont rendkívül gazdagon kommunikálják a változásra való érzékenységüket, és rendkívüli képességük van az alkalmazkodásra is.
Jó és biztonságos élmény a terápiában (is) csak egy olyan ló mellett létezik, aki ismeri a nyugalmat és nem marad néma a stressze. A lovak mellett kínált beavatkozások, programok sokszor kínálnak mosolygó élményeket stresszes lovakkal, akik vagy egyáltalán nem tudnak mit kezdeni az emberi bánásmóddal, vagy megtanultak robotpilóta módon szolgálni.
Azt hiszem a kapcsolat velük ott kezdődik, ahol a tisztelet, megérteni akarás, és tanulás róluk, valamint rengeteg... rengeteg megfigyelés egyénként is, együtt is.

30/12/2025

Hó ide, hó oda, a játék mindig érdekesebb:)

21/10/2025

Nemrégiben a Debreceni Egyetem GYGYK - Állatasszisztált segítő tevékenység koordináció szakos hallgatói látogattak el hozzám a Lovasterápia a gyakorlatban óra keretében.
Korábban már találkoztunk az elméleti órán, de saját élményt szerezni egészen más, mint csak hallani a lovasterápiáról.
A csoportos alkalmak mindig más hangulatot hoznak. Izgalmas látni, hogyan reagálnak a lovak, amikor új emberek lépnek be a terükbe. Fontos, hogy most mi igazodtunk az ő ritmusukhoz és nem fordítva, mert a cél a nap elején az volt, hogy megértsük a lovasterápia szemléletmódját, a lovak észlelését, érzékelését és csendben megfigyeljük őket és magunkat. Szinkronba kerülni így, eleinte szokatlan lehet, de tanulságos. Az ismerkedés fokozatos és lassú. A bizalom nem azonnali. A jelenlét nem automatikus. A tudatos ráhangolódás testtudatosságot és önszabályozást kíván.
Köszönöm a hallgatók nyitottságát, lelkesedését és azt az élénk érdeklődést, amivel színessé tették a napot ezúton is. 🥰
A nap egyik legszebb pillanata számomra a kiscsikók első csoporthelyzete volt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen bátran és kíváncsian ismerkednek majd, de fantasztikus volt látni. Az újdonság mellett mindig visszataláltak a biztonságot adó ponthoz is – Sallyhez, az anyjukhoz.

19/10/2025

Hat hónapos lett ez a két kis bogyó🥰🤗

02/09/2025

Itt még csak két hónapos ez a kismanó, és a tesó valahol a háttérben van éppen. Mostanra pedig annyit változtak, hogy meg sem mondanám, hogy ugyanazok a csikók 🙂

A cikkhez viszont hoznék egy rövid kedvcsinálót, mert a stresszválaszok a téma. Miért érdekes ez a lovasterápiában?
A lovakat megfigyelve látjuk azt, hogy egyes stresszválaszok milyen élénk viselkedésválaszokat produkálnak, és milyen testi válaszreakciókkal járnak. Hasonlóan az emberi idegrendszer is válaszol a stresszre, fenyegető vagy traumás helyzetekre, viszont erre tudatossá válni és megérteni a szervezet és az idegrendszerünk válaszait egy-egy külső hatásra – önismereti munka eredménye.
A ló idegrendszere a túlélésre van kódolva és a harcolj vagy menekülj állapot mellett gyakori a dermedtséggel, lefagyással járó stresszreakció is az ő esetükben, amelyek tisztán a testbeszédből leolvashatóak. Hihetetlenül érzékenyen reagálnak a környezet rezdüléseire, stresszére. Az életüket számtalan esetben szervezi annak a felismerése, hogy mi jár veszéllyel és mi nem. Ugyanakkor rendkívüli tulajdonságuk, hogy nem pazarolnak felesleges energiát a menekülésre és a félelemre, csak ami valóban szükséges a túlélésükhöz, aztán visszarendeződnek az alap nyugalmi helyzetre.
A lovasterápiában ez rendkívüli lehetőség. Megfigyelni a visszanyugvás ritmusát, a saját stresszválaszainkat is megérteni ennek az analógiáján keresztül, megtalálni azokat az eszközöket és tényezőket, amelyek révén a lehető leghamarabb vissza tudunk kerülni az eredeti kiegyensúlyozott biztonságos helyzetünkbe.

Megjelent magazinunk legújabb lapszáma! 🐴

26/08/2025

A lenti remek összegzés az állatasszisztált terápiáknál sem elhanyagolható kérdéskör, szuper, hogy született egy ilyen szemléletes ábra az állatok helyes értelmezéséhez.😍

Az állatok körüli bánásmód az emberi kapcsolatteremtés, kötődési képesség, problémamegoldó-készség, koragyerekkori hiányok és sok egyéb tényező platformjává tud válni. Ahogyan etetünk, nevelünk, vagy kifejezzük magunkat nonverbális módon. Ahogyan megérteni törekszünk a szokásaikat, reakcióikat. Ahogyan kezeljük a félreértések feszültségét, amit kezdünk a kapcsolat ismeretlen részeivel. Ahogy konfliktust kezelünk, segítünk, gyógyítunk ahogy kommunikálunk, vagy ahogy képesek vagyunk kilépni a beskatulyázásból és előfeltevésekből és megérteni minden egyes élőlény egyediségét.
Jól szeretni, jól gondoskodni, jól figyelni, jól bánni a másik lénnyel önismeret, önszabályozás és az adott fajra jellemző alapos ismeretek nélkül igen nehezen elképzelhető.
Lényegi különbség van a fajok közötti pszichológia és az antropomorfizálás között. Az előbbi az adott fajra jellemző viselkedéses jellemzőket tudományos alapokon magyarázza, az állatok érzelmeit, viselkedését, kognitív folyamatait az adott fajra jellemző módon igyekszik megérteni. Antropomorfizálásnál emberi érzelmeket vetítünk állatokra, amivel ugyan látszólag empatikusabban viszonyulunk állatainkhoz, lovainkhoz, de sok félreértés lehet az eredménye, és kevésbé szolgálja a ló érdekeit.
Amikor egy ló viselkedését próbáljuk megérteni, gyakran beleesünk gondolkodási hibákba: például mindent feketén-fehéren látunk, túlzottan általánosítunk, eltúlozzuk vagy éppenhogy elbagatellizáljuk a helyzetet. Nem mindegy persze, hogy ez milyen kontextusban történik, hiszen egy terápiás térben rendkívül gazdag felismerések születhetnek a másik lény megértése révén magunkról és a kapcsolati működéseinkről, de egyéb ló körüli tevékenységekben számtalan félreértelmezéshez vezethet.
A félreértelmezések gyökere gyakran kulturális eredetű is. Sok olyan mondás, mítosz és szokás él a lovakról, ami generációk óta öröklődik, és szinte megkérdőjelezhetetlenül jelen van: „a ló direkt csinálja”, „a kancák hisztisek" és sok hasonló.. Ezek a beidegződések azonban sokszor eltávolítanak bennünket attól, hogy tényleg megértsük, mit él át a ló vagy mit miért csinál.
A fajok közötti pszichológia tudománya még gyerekcipőben jár, a jelentősége azonban sokszorosan túlnövi a korát.
A terápiás térben ez a különbségtétel helyes és helytelen szándékutalajdonítás között segíti a ló hitelesítését, vagyis azt megérteni, hogy mikor mit tükröz a viselkedése. Mert nem mindig tükrözi a terápia résztvevőit. Hiszen az észlelése sok egyébre is kiterjed, akár arra is, ami egészen a távolban történik, amit mi nem is hallunk vagy észlelünk. Egyenrangú résztvevővé így tud válni a ló is, ha minél pontosabban helyet tudunk adni annak, hogy ő is sokféle állapotba kerülhet, és nem minden belőlünk ered. Néha fontos feloldozni őket a „tükör” skatulyából. Érző, reagáló lények, sokkal jobban, mint hinnénk. 🥰

TRANS-SPECIES PSYCHOLOGY IS NOT ANTHROPOMORPHISM

Both anthropomorphism - attributing human traits to animals - and anthropodenial can be problematic for several reasons:

1. Misunderstanding Behaviour: Misinterpretation of emotional state, such as assuming a dog's wagging tail always indicates happiness, or using 'one-technique-fits-all' practices.

2. Ethical Issues: It may justify the misuse and/or mistreatment of animals in particular contexts (e.g. entertainment, research) or more generally.

3. Biased Research: resulting in, and building upon, skewed scientific observations and conclusions.

4. Conservation Impact: Unrealistic expectations can affect conservation efforts, and lead to dangerous human-wildlife interactions.

5. Cultural Misrepresentations: perpetuating stereotypes and misconceptions, resulting in falsely-confident cultural belief and institutional bias.

FEEL FREE TO SHARE!

04/07/2025

A ma reggel új izgalmakkal telt.. Íme, a kiscsikók ismerkedése a nagyokkal 😊 Suzy és Tequila (a videón ők az érkező nagylovak) most sem okoztak meglepetést, bár az összeengedéssel jó pár hetet vártunk a kicsik születése után. Mostanra magabiztosan szaladgálnak az anyjuk, Sally mellett, így hát Sally is nagyobb eséllyel védhette volna meg őket, ha erre van szükség. Bár, mint ahogy a videón látszik, nagyon békésen zajlott le ez a folyamat.
Együtt mostanra a ménes 😊 Úgyhogy kezdődik számukra egy új szocializációs időszak. 😍