10/05/2025
Beszéljünk az AGRESSZIÓRÓL 1.
Mit nevezünk agressziónak, és hogyan alakul ki?
Biztosan minden szülő és pedagógus megtapasztalta már valamilyen formában a gyermeki agresszió különféle megnyilvánulásait. Amikor gyermekünk kitépi a másik kezéből a játékot, vagy ellöki, hogy ő játszhasson vele, esetleg dühében megharapja a társát, netán csúfolja valami miatt, akkor agresszív viselkedésről beszélhetünk. De ide sorolható az is, amikor a serdülő pletykát terjeszt egy osztálytársáról azért, hogy kirekesszék a többiek.
📖 Az agresszió nagyon sokféle formában megnyilvánulhat, számos definíciójának középpontjában pedig egy olyan cselekvés áll, amelynek célja egy másik személy számára fizikai vagy lelki sérülés okozása, vagy a tulajdonának elpusztítására irányuló törekvés. Ez a többféleképpen megközelíthető és csoportosítható fogalom összetett folyamatok mentén alakul ki.
Az agresszió fajtái:
🧸 Instrumentális agresszió: Nem maga az ártás a cél, hanem valamilyen más előny elérése (hatalom, pénz, státusz). Pl. amikor egy gyerek megüti a másikat, hogy megszerezze a játékát.
😤 Az ellenséges agresszió célja ezzel szemben fájdalom vagy sérelem okozása, általában érzelmi indíttatásból (pl. düh, frusztráció).
Megnyilvánulási formái:
🤬 Verbális agresszió: sértegetés, fenyegetés, megalázás, gúnyolódás, szidalmazás, rágalmazás.
🥊 Fizikai agresszió: ütés, rúgás, lökés, verekedés.
😒 Passzív (indirekt) agresszió: Rejtett, kerülő úton történő ártás vagy ellenállás, amely során gyakran jellemző a düh direkt kifejezésének elkerülése, így az ellenségesség indirekt formában nyilvánul meg. Pl. szándékos késlekedés, hallgatás, mások szabotálása.
😮💨 Kapcsolati agresszió: mások társas kapcsolatainak, hírnevének vagy közösségi helyzetének szándékos rombolása. Pl.: pletykák terjesztése, kiközösítés, baráti kapcsolatok szétzilálása.
👤 Önagresszió (autoagresszió): amikor az agresszió önmaga ellene irányul - falcolás, szuicid viselkedés esetén.
Az agresszív viselkedés fejlődése:
🌱 Az agresszió egy veleszületett ösztön, amely segíti az önérvényesítést. A kezdetben még ösztönös megnyilvánulásokat a gyermek a szocializáció, azaz a családi és tágabb környezet (óvoda, iskola) hatásai révén tanulja meg szabályozni.�� 👶 Azt feltételezzük, hogy az újszülött kezdetben még két pólus mentén éli meg az érzelmeit: pozitív (elégedettség) és negatív (pl. éhség) érzetei vannak. A fejlődés előrehaladtával érzelmei folyamatosan differenciálódnak, így megjelenik a düh érzése is. A csecsemő dühödt sírása és hánykolódása a szoptatás váratlan megszakításakor vagy mozgásának korlátozásakor az agresszió első megnyilvánulásának is tekinthető.
😮💨 A gyerekek már 16-18 hónapos kor között is képesek egymást csúfolni, hiszen nagyon jól tudják, hogy mitől borul ki mondjuk a testvérük. 2 éves kor körül már egyre jobban ragaszkodnak a tárgyaikhoz, így a tulajdonjog körüli viták felerősödnek.
Az első három életévben még nagyon meghatározó a gyermek temperamentuma, ezért míg egyesek már kezdettől türelmesen kivárják a sorukat, és nem okoz számukra gondot osztozkodni egy játékon, addig mások azonnal kitépik társuk kezéből a homokozólapátot.
👧🧒🏽👦🏻 3-4 éves korban ez mérséklődni kezd, ám előtérbe kerülhet a verbális agresszió: fenyegetések, élcelődések, sértések. Iskoláskorban a fizikai agresszió aránya tovább csökken, a verbális agresszivitás különféle megnyilvánulásai gyakrabban fordulnak elő.
🚹🚺 Sok kutatás szerint a fiúk nagyobb valószínűséggel alkalmaznak fizikai agressziót, mint a lányok, így őket gyakran agresszívabbnak is gondoljuk. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy a lányok esetében jelentősen magasabb a kapcsolati agresszió aránya, ami nehezebben tetten érhető és enyhébbnek tűnhet, ám az áldozatok számára szintén komoly károkat tud okozni.
❔Miért van az, hogy némelyik gyermek rögtön lökdösődni, csúfolódni kezd, míg mások ritkábban kerülnek konfliktusba társaikkal, esetleg kerülik is ezeket a helyzeteket ❔
🧬 Számos kutatás vizsgálta a genetika és az öröklődés szerepét az agresszió kialakulásában, amelyek során konkrét géneket nem tudtak ugyan azonosítani, ám feltételezhető, hogy bizonyos mértékben veleszületett jelenségről van szó.
🧑🧒 A szülő-gyermek kapcsolat több szinten is befolyásolhatja az agresszió kialakulását.
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az autoriter nevelési stílus (szigorú, merev szabályok, amelyek nincsenek megmagyarázva) közvetve és közvetlenül is hozzájárul az agresszió kialakulásához, mivel csökkenti a gyermek empátiás készségét. Emellett a családi konfliktusok, a szülők közötti következetlenség, illetve a szülői agresszió mind hozzájárul ehhez a folyamathoz.
Fontos tudnunk, hogy a szülők érzelemszabályozási stratégiái (mint az érzelmek elfojtása vagy újraértékelése) moderálják a gyermekek agresszióját. A szülők ezen képessége befolyásolja, hogyan reagálnak az agresszív megnyilvánulásra, ami hatással van a gyermek viselkedésére. Ha tehát szülőként mi sem vagyunk képesek saját érzelmeinket, akár a dühünket megfelelő módon szabályozni és kifejezni, gyermekünknek sem tudjuk megtanítani azt.
Sok szülő azt gondolja, hogy az agresszív viselkedés megfékezése csak büntetéssel lehetséges. A büntetéssel azonban éppen az ellenkezőjét érhetik el, ugyanis sokszor ők maguk mutatják meg, hogyan kell agresszívan viselkedni. Amint a gyerekek elég idősek ahhoz, hogy megértsék, képesek ártani másoknak, a felnőttektől eltanulják egyrészt az agresszió sajátos típusait, másrészt azt az általános felfogást, hogy az agresszív viselkedés elfogadható lehet. Az erősen büntető, heves válasz és a testi fenyítés kifejezetten növeli az agresszív viselkedés előfordulását.
🤦🏻 Ehhez járul hozzá az is, amikor a szülő nagyon gyakran kritizál, és általában negativisztikusan, elutasítóan reagál a gyermek viselkedésére.
Egyes kutatások szerint a figyelemzavarok, az impulzuskontroll-problémák, valamint a szorongás is hozzájárulhat az agresszív viselkedés kialakulásához.
➕ A szociális tanulás elmélete szerint a gyerekek azért viselkednek agresszívan, mert általa valamilyen módon jutalomhoz jutnak. A kutatások szerint az agresszív gyerekek szülei gyakran pozitívan megerősítik az agresszív viselkedést, pl. azzal, hogy emiatt több figyelmet szentelnek a gyermeknek, esetleg mosolyognak és helyeselnek amikor gyermekük agresszíven viselkedik. De megerősítő válasznak számít az is, hogyha a szülő a gyermek tiltakozó reakcióinak hatására feladja saját szándékának érvényesítését.
🧒🏽👦🏻👧 Óvodai csoportokban az agresszív viselkedés a dominancia-hierarchia viszonyok kialakításában is fontos szerepet játszik.
🎬🎮🖥️ Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a filmekben, képernyőn, verbálisan megjelenített durvaság gyakran legitimálja és megerősíti az agresszív viselkedést.
Látható tehát, hogy a gyermeki agresszió egy összetett jelenség, amely nagyon sokféleképpen megnyilvánulhat. A hátterében komplex okokat feltételezhetünk, ezért a beavatkozás is akkor lehet hatásos, hogyha mindezeket figyelembe vesszük. Ezekről bővebben mesélek egy következő bejegyzésben.
Ebben a posztban a fejlődés során általánosan előforduló agresszív viselkedésekről írtam, természetesen vannak atipikus fejlődési utak, speciális igényű és magatartászavarral küzdő gyermekek is, akik egyéni megközelítést igényelnek.
(folytatása következik)
Kép forrása: Unsplash
