25/03/2026
Minden szó
🙏🏻
Miért pont Glastonbury?
Miért szeretjük annyira Glastonburyt? Egyáltalán, miért hív pont oda valami és miért kattanunk rá ennyien?
A Föld szakrális helyeinek egyike Glastonbury és környéke, ahol több energiavonal fut össze és nagyon vékonyak a dimenziók közötti fátylak. Itt volt.. van.. egy másik dimenzióban a misztikus Avalon, ahol papnők és mágusok tevékenykednek, mindannyiunk javára. A Mandorla Eszencia oldalán találtam egy csodálatos összefoglalót a szakrális szimbólumokról, helyekről és arról, hogy melyik színsugárhoz tartoznak (Ide is linkelem, lásd az írás legvégén!) Eszerint Glastonbury a Türkiz színsugárhoz tartozik, amiről lejjebb mindjárt írok.
Írtam már arról, hogy mindenkit azok a helyek vonzanak, ahol töltött már másik életet és esetleg lehet még dolga ezzel, akár otthagyott lélekrészeket kell visszaszerezni, vagy egy félbehagyott folyamatot végigvinni. Ezért is érzünk sokszor hívást külföldre – ám nagyon kevés embernek kell valójában máshol élnie, mint ahol eleve született. Akinek vannak kelta-druida-ír-skót-angol stb. gyökerei, azokat nem véletlenül hívja Avalon. Én is megkaptam a hívást, pár évvel ezelőtt és ez szorosan kapcsolódott nálam a füvesasszonyi minőséghez is, illetve ahhoz, hogy egy olyan csodálatos tanítótól kezdtem tanulni négy évvel ezelőtt a szakrális növénytant, aki a magyar gyökerei mellett Angliában tanult, már a ’80-as években. Ez azért fontos, mert a magyar és angol gyökerek nagyon mélyen egyek! Sokan írnak, beszélnek is arról, hogy a Szent Korona és az Excalibur együttműködése él és ma újra életre kel (ezen dolgozunk sokan egy ideje, akár a tudtunk nélkül is), hogy az égi kerekasztalnál ők egymás mellett ülnek, testvérekként. A két hely szakralitása pedig ugyanozon erejű! Hogy mi a különbség mégis kettőnk között? Miért látható ekkora eltérés?
Mert hatalmas a különbség, ha az ember utazik és látja, illetve megérzi azt. Nem csak a klíma miatt, amitől az angol földrész növényvilága, végtelen zöld mezői szépségesek és a szakrális helyek ereje határozottan érezhető! Ugyanolyan erős – sőt.. – szakrális helyeink vannak nekünk is, ám az emberi beavatkozás miatt ezek erőtere már nem érezhető mindenki számára! Nálunk nagyon más a helyzet. Mivel Európa öle vagyunk, nagyon erős női minőség a magyar ANYAföld, a Kárpát MEDENCE, ezért sok időn át ki voltunk téve annak, hogy mindenki “átment” rajtunk, rabolt, erőszakolt és kizsákmányolt! Teszik ezt a mai napig, most is. Ahogyan a női minőséget sárba tiporták, gyalázták és erőszakolták, az emberi szinten és a föld, a nemzet szintjén is. Amíg a nők és az anyák tisztelete nem áll helyre, amíg ez nem történik meg, addig tud csak ez működni...
Nagyon más az ottani mentalitás. Ami a leginkább szembetűnő, hogy TISZTELIK AZ ÉRTÉKEKET és ez egyaránt vonatkozik a földre, a növényekre, a fákra, a természeti és szakrális helyekre, az épületekre és a vallásokra, a hitre ugyanúgy. Egészen megdöbbentő, a teljes vidéket beleértve, hogy mi zajlik ott. Nálunk kegyetlen kizsákmányolása zajlik ehhez képest a jó anyatermészetnek. Mérgezünk, vegyszerezünk, ártunk, bántunk, gyilkolunk, erőszakolunk… Az egyik nagy élményünk volt Angliában, hogy az állatok minden nap közelebb jöttek hozzánk, NEM FÉLTEK! tőlünk! Őzek, madarak, nyuszik és mókusok… Csupa vadon élő állat, akik ott járkáltak, éldegéltek körülöttünk és nem féltek a közelségtől. Ez nálunk ma még elképzelhetetlen, mi nem így bánunk az állatainkkal, a vadainkkal!
A fiam, aki régésznek készül és most végez történészként az egyetemen, megdöbbent azon, hogy mennyire védik a régi épületeket, hogy nem rombolnak, hanem megtartanak, bármi áron (!) és nincs kitéve egyetlen ház falára sem, hogy “műemlék”, még így sem virít rajtuk egyetlen graffiti sem.
Ezek mind nagyon árulkodó és fontos dolgok! Az egész vidéken (direkt nem említem a nagyvárosokat, ott kicsit más a helyzet, de ott sincsenek távol ettől) tapasztalható az értékőrzés, a természet védelme és a hagyományok tisztelete! Nálunk pedig mi van? Kivágjuk a fákat, modern házakat építünk, nem vigyázunk az elemekre, földre, vízre sem, egymással acsarkodunk. Sokan tudják, akik járnak Angliában, hogy ott minden egyes helyen, üzletben, kávézóban, utcán – mindenki mosolyog a másikra. Nyilvánvaló, hogy ami nálunk van, az a sok időn át elszenvedett trauma okozata, de ez nem lehet mentség arra, hogy hogyan bánunk önmagunkkal, másokkal és a természettel! Ezt így érezni meg igazán, amikor egy ekkora ellentéttel találkozik az ember!
Szóval így maradnak erősek a szakrális helyek. Ezért! Ezért van akkora nagy ereje Glastonburynek is – a láthatatlan világ lényei szeretnek itt élni. Az erővonalak nem mozdultak el túlságosan (nálunk ez már nem mondható el). Persze, mindenhol vannak kivételek. A Tor alatt található két öreg fa, akik sokáig nagyon erősek voltak, őket Gógnak és Magógnak nevezik az angolok! Tábla is tanúsítja ezt. Mivel azonban odaépült köréjük egy kemping, így a fa entek már elköltöztek és az ottani erővonal odébbsétált.
Glastonbury tehát nagyon Türkiz – de mit jelent ez? A testünk (és ebben most nem pusztán a fizikai testet értem) rengeteg energiaközponttal bír, ezek közül van 12 fő csakra és ezek közül a szív- és torokcsakra közötti rész a Türkiz területünk. Az állatövi jegyen a Skorpió minőségéhez tartozik. Itt található a csecsemőmirigy – nem véletlen, hogy Tor alatt, ha a női úton megyünk a Tor felé, még az avaloni almáskertek alatt, ott áll egy gyönyörű oltár, amelybe egy csengőt építettek és ezt a csengőt meg lehet szólaltatni, ha kavicsot dobunk rá, ilyenkor a csecsemőmirigyet aktiválja az a hang, amire hangolva van! De miért fontos ez?
A szív- és torok közötti központunk felelős azért, hogy valóban a szívünk szerint szóljunk és éljünk! A folyamat, ami hozzá tartozik, hogy a külső hatások, környezetünk és traumáink hatására elhangolódunk, hogy manipuláljuk önmagunkat is, hogy nem merünk a szívünkből élni, szólni! A Türkiz energia segít ebben gyógyulni, oldódni és megérkezni. Amikor már valóban a szívünk szerint fejezzük ki magunkat, eszerint élünk, teremtünk, akkor gyógyult bennünk ez a terület, ez az energia. Aki járt már Glastonburyben, az tudja, hogy gyakorlatilag egy “hippi város”, így is emlegetik. Itt szinte mindenki laza, spirituális, itt természetes mindaz a működés, ami nálunk még sokszor nevetség, vagy megítélés tárgya! Elképesztően fantasztikus élmény azzal találkozni, hogy itt lehetsz önmagad! …és pontosan ezért gyógyító is.
Semmi nem véletlen, ezt gyakran hangoztatom. Pár hónapja jártam aurafotózáson (pár évente megteszem) és kiderült, hogy az aurám éppen halvány Türkiz. A halvány azt jelenti, hogy van benn egy kis szerafiszi energia (Serpahis Bay a tiszta sugár mestere, ez a fehér színhez tartozik, a világosság és fény erejéhez), tehát tiszta a szellem, szívemből szólok, élek, nem manipulálok senkit, önmagamat is beleértve. Egy kedves festőművész barátomat ez nagyon megragadta, így az egyik fényképemet (amit eredetileg Varga Móna asztrozófus-fényképész barátnőm készített) megfestette, halvány türkiz aurával! Megérintett, annyira szép lett.. és így, persze, értelmet nyert a vonzódás Avalonhoz is. (A festményt lásd az eredeti írás alatt, a lenti linken!)
Azt javaslom, hogy ha bármikor hívást éreztek, vagy csak azt érzitek, hogy nem ért meg a világ, nem fogadják el a spiritualitásotokat, akkor menjetek el ide! Ha nehéz önmagadnak lenni, ha nem találod önmagad, nem érted, hogy ki vagy valójában – akkor menj el Glastonburybe és csak tölts ott egy kis időt!
Két forrás ered itt, nagyon, nagyon mélyről, egy vörös és egy fehér forrás. A vörös a női (a menstruációs vérre utalva), a fehér pedig a férfi energia. (Lásd a fehér forrás terének egy részét a legelső, fenti képen). Csodálatosan szép szentély van itt, ami nincs mindig nyitva, figyelni kell, hogy mikor tudsz bemenni. Olyannyira őrzik a hely energetikáját, hogy tilos mobiltelefont, kütyüket használni, nem fotózhatsz, le kell némítani, vagy kikapcsolni a telefonodat! Nos, ebben lenne mit tanulni nekünk, itthon is!
Nekem meghozta a mostani utam a teljes magamra találást. Egy hosszú, sok éves folyamat végére értem – ami egy új kezdet is lett egyben. Hamarosan látható lesz mindez a fizikai térben is…
Zentai Anna
Festmény: Madarász Gábor Viktor festőművész
Az említett link itt található:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1302880784964666&set=pb.100057282707076.-2207520000&type=3
Sokan kérdezitek, kivel mentem? Itt a válasz: Takács Kata, kedves myrrhophór nővérem szervezte az utat. Tavaly nyáron voltam itt vele, először, egy 7 fős kis csapattal. Olyannyira jól sikerült az az utazás, hogy azt mondtam: ha legközelebb szervez, újra jövök és hozom a gyereket is! 🙂 Így is lett. Közben év elején egy barátnőmmel is erre kocsikáztunk. Ám hosszabb időre most, márciusban sikerült újra jönnöm, Katával és egy 17 fős csapattal. Nagyon szeretem Kata útjait, mert rendkívül könnyed, áramló és szeretetteljes! Nincsenek kötött szertartások és vezetett meditációk. Az van, hogy egyszerűen odamegyünk, ő látja és érzékeli, hogy hol mi van, ki van és mi történik és ezt tudatosítjuk. Kinyilatkoztatunk, kinyilvánítunk. Nem viszünk semmilyen módszert, nem csinálunk kötött feladatokat! Helyette megéljük azt, ami van. Sok szabadidőt is hagy – ha egyik nap program van, akkor a másik nap teljesen szabad. Ha délelőtt van program, akkor a délután szabad. Ha délután van program, akkor a délelőtt szabad.. stb. Ha valaki szeretné Kata elérhetőségét, szívesen megadom privát módon, e-mailben (más felületen továbbra sem vagyok elérhető, csak az e-mailt használom virtuális kommunikációra).
