20/08/2024
MIÉRT ÉS HOGYAN PÓTULJUK A MAGNÉZIUMOT?
A nyugati étrend gyakran túl alacsony magnéziumban, emiatt táplálkozással még a napi ajánlott mennyiséget sem tudjuk bevinni a szervezetünkbe csupán táplálék formájában. Sajnos, a fejlett országokban nagyon gyakori a magnéziumhiány.
A teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek és a finomított barna rizs miatt táplálékunk magnéziumtartalma akár 85%-al is lecsökkenhet (Schroeder 1971-es tanulmánya alapján), ugyanakkor amiatt, hogy zöldségeinket vízben főzzük meg, azok magnéziumtartalma is lecsökken 50-75%-kal ( Schroeder 1969-es tanulmánya alapján).
A modern mezőgazdasági módszerek műtrágyázása miatt (ammóniavegyületek használata) a talaj magnéziumtartalma a gyökérszint alá juthat (Hall 1981) az esővel, ami miatt hosszabb távon azt értük el, hogy 1940 és 2000 között megvizsgálva a friss zöldségek és gyümölcsök magnézium tartalmát, az USA-ban és Angliában is 21-36% csökkenést mutattak (Worthington 2001).
Évtizedek óta ismerjük és tudjuk ezeket a problémákat, és sajnos nem csak a magnézium, hanem minden más biológiailag fontos anyag mennyisége rohamosan lecsökkent napjainkra az alapélelmiszerekben. Tehát, nem kérdés ma már az, hogy ha az élelmiszereink nem tartalmazzák egészséges mennyiségben ezeket az anyagokat, akkor azokat valamilyen módon pótolnunk kell, ha nem akarunk tápanyaghiányos állapotokba kerülni, illetve el szeretnénk kerülni számos „civilizációs” betegséget.
MILYEN SZEMPONTOKRA FIGYELJÜNK A MAGNÉZIUM PÓTLÁSA SORÁN?
1/ Együnk nyugodtan rostban gazdag ételeket, a rostok nem befolyásolják a szervezetünket a Mg felszívódásában, de ha valakinek zsírfelszívódási zavarai vannak, akkor abban az esetben célszerű zsírszegény étrendet követni, mert akkor nagyobb eséllyel tud a Mg felszívódni a szervezetében számos más ásványi anyagot is beleértve.
2/ Nagyon érdekes az a megfigyelés, hogy amikor egyszerre nagyobb dózisú magnéziumot veszünk be, akkor relatíve kevesebb tud biológiailag felszívódni belőle, ezért ne napi egyszer vegyünk be egy nagyobb mennyiséget, hanem osszuk szét napi 2-3-4 alkalomra a napi adagot.
3/ NE MULTIVITAMINNAL EGYÜTT VEGYÜK BE A MAGNÉZIUMOT! Minél több ionszerű (vas, króm, réz, cink, stb.) társaságában fogyasztunk magnéziumot, a többi anyag annál inkább GÁTOLJA A MAGNÉZIUM FELSZÍVÓDÁSÁT. Érdemes 1-2 óra különbséggel bevenni ezeket az anyagokat!
4/ Vannak olyan gyomorban lévő élelmiszerek, amelyek elősegítik, és vannak olyanok is, amelyek kifejezetten gátolják a Mg felszívódást. Ezek felsorolása az ábrában keresendő.
5/ Nagyon fontos tudni, hogy bizonyos népszerű savlekötők (protonpumpagátló típusú gyógyszerek) és a különböző vérnyomást szabályozó gyógyszerek kiürítik a szervezet magnéziumraktárait (Burford-Mason 2006 tanulmánya alapján). Ilyen esetekben mindenképpen célszerű pótolni a magnéziumot, de időben elkülönítve kell bevenni a gyógyszerekhez képest.
Mivel nagyon nem mindegy, hogy milyen molekulaformát választunk hatóanyagként a magnézium pótlásához, erről egy külön cikkben térünk ki részletesebben.
Összefoglalásként megjegyezzük, hogy mindamellett, hogy a táplálékunkkal már nagyon nehezen tudjuk fedezni a napi magnézium szükségletünket, azt is figyelembe kell vennünk, hogy mind a fizikai, mind a mentális stresszhelyzetekben a szervezetünk hajlamos szándékosan is kiüríteni a magnéziumraktárait, mert így jobban tudja kezelni a minket ért stresszt, ennek köszönhető, hogy a sejtjeinkben lévő magnéziumkoncentráció drasztikusan lecsökkenhet ezekben a helyzetekben (Burford-Mason 2006).
Dr.Bíró Szabolcs, kutató vegyészmérnök Vitaminipar című könyvében az alábbiakat írja a magnéziumról:
„Napjaink rohanó életvitele, a kevés alvás, az akár évtizedekig tartó banki hitelek törlesztése, stb.folyamatos stresszhelyzetet teremtenek. Ezért véleményem szerint a magnézium az egyik legfontosabb mikrotápanyag, amit érdemes pótolni.”
Vargáné Nagy Marianna
okl. közegészségügyi-járványügyi felügyelő
foglalkozás-és környezetegészségügyi népegészségügyi msc.
okl. fitoterapeuta-bioenergetikus természetgyógyász
a www.fitomanna.hu webáruház gyógynövény specialistájának írása
Források:
Dr. Bíró Szabolcs Vitaminipar című könyve, 2024, Budapest
[Chiu 2016] – Chiu, Y., H., Yeh, H., T., Huang, C., Y., et al.: Effects of Intravenous and Oral Magnesium on Reducing Migraine: A Meta-analysis of Randomized Controlled Trials, Pain Physician., 01, 2016.
[Costello 2016] – Costello, R., Wallace, C., T., Rosanoff, A.: Magnesium, Adv Nutr., 15, 01, 2016.
[Durlach 2004] – Durlach, J., Pagés, N., Bac, P., et al.: Magnesium research: form the beginnings to today, Magnes Res., 09, 2004.
[Makrides 2014] – Makrides, M., Crosby, D., D., Bain, E., et al.: Magnesium supplementation in pregnancy, Cochrane Database Syst Rev., 03, 04, 2014.
[Purves 2001] – Purves, D., Augustine, J., D., Fitzpatrick, D., et al.: GABA and Glycine, Neuroscience, 2nd edition, 2001.
[Swaminathan 2003] – Swaminathan, R.: Magnesium metabolism and its disorders, Clin Biochem Rev., 05, 2003.
HA ÖN IS SZERETNE JÓ MINŐSÉGŰ MAGNÉZIUMKÉSZÍTMÉNNYEL ÖNGONDOSKODNI A SAJÁT EGÉSZSÉGÉRŐL, INNEN VÁLASSZON TERMÉKET:
https://www.fitomanna.hu/Magnezium
