04/05/2025
MI A KÜLÖNBSÉG AZ EGÉSZSÉGES FÜGGÉS ÉS TÁRSFÜGGŐSÉG KÖZÖTT?
Nehéz lehet megérteni az egészséges függőség és a társfüggőség közötti különbséget, különösen, ha még soha nem tapasztaltál egészséges kölcsönös kapcsolatot.
Ne feledd ! A társfüggő „partnered” lehet HÁZASTÁRS, SZÜLŐ, GYERMEK, CSALÁDTAG VAGY AKÁR BARÁT.
Az egészséges kapcsolatban mindkét fél ad és kap , illetve el is tudják fogadni mind két irányban a támogatást, bátorítást, gyakorlati segítséget a másiktól is . A társad segítése és bátorítása megkönnyíti, hogy kilépj a világba, megbirkózz a problémákkal, új dolgokat próbálj ki és legyőzd a félelmeidet, támogat abban, hogy a legjobb önmagad lehess.Összefoglalva, egy kölcsönös kapcsolat nem veszélyezteti az identitásodat ,lehetővé teszi, hogy kapcsolódj másokhoz is, valamint megőrizd az egyéniségedet és az önállóságodat.
A társfüggő kapcsolatokban azonban az egyik személy adja a legtöbbet, de cserébe nem sokat kap a másiktól.
A társfüggőség nem egyszerűen a másik személytől való túlzott összefonódást jelenti . Annyira a másik személyre koncentrálsz, hogy az igényeid, céljaid és érdeklődési köreid elnyomódnak és figyelmen kívül maradnak.
Persze lehetsz független ember abban az értelemben, hogy képes vagy dolgozni, fizetni a számlákat és gondoskodni a gyerekekről (a kemény munka, a megbízhatóság és a gondoskodás gyakori tulajdonságok a társfüggők körében). Mégis van egy egészségtelen igényed arra, hogy szüksége legyen rád, ami miatt függővé teszed magad , mert így érzed magad értékesnek és szerethetőnek.
SZÜKSÉGED VAN RÁ, HOGY SZÜKSÉGE LEGYEN RÁD?
Igen, mert a társfüggők mások segítésére, javítására és megmentésére építik önértékelésüket.Tehát mindkét félnek el kell fogadnia a szerepét – az egyik gondozó ,a másik beteg (pl.problémás társ, függőséggel élő, stb), az egyik adja , a másik elveszi.Sok társfüggő bántalmazó, beteljesületlen és boldogtalan kapcsolat csapdájába van, mert céltalannak és szerethetetlennek érzik magukat a gondoskodó szerep nélkül.
MIÉRT?
A gyermekkori érzelmi elhanyagolás és a diszfunkcionális családi dinamika következtében az „adakozó” alapvetően hibásnak és értéktelennek érzi magát, és úgy hiszi, hogy ki kell érdemelnie a szeretetet. Ezért feláldozza a saját szükségleteit, hogy elfogadottnak és értékesnek érezze magát. Az is lehet gyermekként nem tapasztalt biztonságos kötődést, saját igényeit és érzéseit háttérbe kellett szorítani. Felnőttként kapcsolataiban ismétlődnek ezek a minták.
MILYEN DINAMIKÁJA VAN A TÁRSFÜGGŐSÉGNEK?
Tudat alatt is lehetővé teheted, hogy a szeretted ne működjön jól és függő maradjon, mert ha az ELFOGADÓ „jobbá” válik (kijózanodik, dolgozik, mentálisan egészséges lesz stb.), akkor már nem lesz rád szüksége – és nem érzed magad fontosnak. Ez egy ijesztő gondolat lehet, és az elhagyatástól való félelem áll mögötte , mert addig is önbecsülést nyersz a „segítségnyújtásból”, és panaszaidból. Ez utóbbi egy igen jellemző viselkedésforma, hogy másoktól való elismerést és együttérzést behajtod magadnak. És az ELFOGADÓNAK közben kielégíted a fizikai, érzelmi, anyagi vagy egyéb szükségleteit. A társfüggők, így kompenzálják alapvető önértékelési hiányukat.
Az emberek társas lények; mindig is közösségekben éltünk, és egymásra támaszkodtunk a túlélés érdekében. Tehát nincs semmi baj azzal, ha másokra szükségünk van időnként , vagy másokra támaszkodunk, és segítséget kérünk.De ha mégis rá ismertél a társfüggőségedre dolgozz rajta mert mindkét fél szenved benne az adakozó is, és a az elfogadó is.
Talán tedd fel a következő kérdéseket magadnak?
- Milyen volt a kapcsolatod a szüleiddel gyerekként? Kihez álltál közelebb?
- Úgy érezted, megértenek, elfogadnak, amikor szomorú vagy dühös voltál?
- Milyen üzeneteket kaptál arról, hogy mit érezhetsz vagy fejezhetsz ki?
- Milyen típusú partnerekhez vonzódsz? Mi a közös bennük?
- A jelenlegi kapcsolatodban mikor érzed magad meg nem értettnek vagy büntetettnek?
- Milyen érzések jönnek elő a jelenlegi kapcsolatodban leggyakrabban?
- Úgy érzed, megérdemled a szeretetet, figyelmet?
- Mi történik benned, amikor az ELFGOGADÓ nem figyel rád vagy büntet?