Dr. Berényi Károly

Dr. Berényi Károly Hódmezővásárhely 7. egyéni választókerület képviselőjének és a város alpolgármesterének oldala

Ma Panni unokámmal látogattuk meg "Olgát". Láthatóan sokan kíváncsiak a Kása-erdő különleges lakójára. Amíg ott voltunk ...
28/09/2025

Ma Panni unokámmal látogattuk meg "Olgát". Láthatóan sokan kíváncsiak a Kása-erdő különleges lakójára. Amíg ott voltunk addig is számos vásárhelyi család jött gyalog, kerékpárral az erdei utakon követve a kék félholdat (vagy patkót?). De sokan jöttek hozzánk hasonlóan autóval a Zrínyi utca végétől az erdő irányába letérve, de az erdő szélén leparkolva...

Kezdetektől fogva biztos voltam a sikeres fogadtatásban és most úgy tűnik mindez beigazolódik. Asztalok, padok is készültek a látogatóknak, hogy egy rövid pihenő után újult erővel térhessenek haza. Mindenkitől azt hallottam, hogy érdemes volt "Ölelő Olgát" felkeresni.

Panni unokám lelkesen tervezte máris a következő látogatást szüleivel, mert nemcsak a troll-szobor, de az erdő is nagyon tetszett neki. És ennek "Olga" is örülhet, hisz az volt az egyik célja ideköltözésének, hogy kicsábítsa az embereket az erdőbe és hogy ráirányítsa a figyelmet a természet szépségére, a fák szeretetére...

Szerda délután ismét néhány órát a trollszobor építésének megsegítésére fordítottam. A kedves alkotómunka eredményeként ...
27/09/2025

Szerda délután ismét néhány órát a trollszobor építésének megsegítésére fordítottam. A kedves alkotómunka eredményeként már a haja is "kinőtt". Én is gyűjtöttem és feladogattam "ág-hajszálakat". A madármedállal díszített nyakláncát is felrögzít***e a nemzetközi csapat, erősítve a sejtést, hogy a fát átölelő troll egy nőnemű egyed, amit persze a neve is igazol, hisz az őt megálmodó Thomas Dambo az "Olga" nevet adta neki...

Közben a segítőkkel a fel nem használt faanyagot és a hulladékot szállítottuk el, rendet rakva "Olga" körül. A szobor gyakorlatilag elkészült, estére már csak a szeme hiányzott...

Péntekre már mosolygó szemmel nézett körül. Sajnos én nem lehettem ott a délutáni átadáson a Kása-erdőben, de este az építők búcsúvacsoráján még meg tudtam köszönni a rendkívül szimpatikus és barátságos nemzetközi csapatnak a közös munkát.

Nagy élmény volt nekem is és minden önkéntes segítőnek, hogy személyesen is hozzájárulhattunk Közép-Európa első Dambo-trolljának megszületéséhez!

Máris sokan érdeklődnek, hogy miként lehet megtalálni a vásárhelyi trollszobrot. Az erdei kék patkó-turistajel odavezet! Jó kirándulást!

Nagybánya 2001-óta, 24 éve testvérvárosa Hódmezővásárhelynek.Az idén is meghívást kaptunk a Gesztenye Fesztiválra. Ez az...
25/09/2025

Nagybánya 2001-óta, 24 éve testvérvárosa Hódmezővásárhelynek.

Az idén is meghívást kaptunk a Gesztenye Fesztiválra. Ez az ünnep 1993 óta a város napja. Azóta csak két évben maradt ki a kulturális fesztivál. Ezért a mostani alkalom a jubileumi 30. volt. Márki-Zay Péter polgármester úrral már legalább a harmadik alkalommal vettünk részt a nagybányai ünnepen. Mostani utunkon velünk tartott Dr. Nátyi Róbert a Szegedi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, a Vásárhelyi Őszi Tárlat kurátora. A biztonságos célbaérésünket és hazajutásunkat Balogh Imre gépkocsivezetőnek köszönhettük.

Nagybánya környékén, a város síkság felé lejtő „hegyeinek” déli, délnyugati oldalain, Misztótfalu és Felsőtótfalu között 450 hektáron terem a szelídgesztenye. Termesztéséről az első adatok az 1600-as évekből származnak. A századok folyamán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek igyekezett kedveskedni. A város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is...

A három napos fesztiválból mi tulajdonképpen csak 24 órát tudtunk érdemben Nagybányán tölteni, de ebbe az egy napba is az elmúlt évekhez hasonlóan rendkívül sok élmény, a két testvérváros szempontjából is jelentős közéleti és kulturális kapcsolatteremtő találkozás fért bele. 5 óra oda és 5 óra a visszaút ideje is… Nagy élményem volt, hogy a korábban jócskán megakasztó román-magyar határátlépés a schengeni határ miatt alig észrevehető, megállni egy percre sem kell már…

A mostani látogatásunk során rám ismét a legmeghatározóbb benyomást a nagybányai festőiskola múltja és jelene t***e. A „bányászvárosból a festők városává” lett Nagybányán – annak ellenére, hogy már a 10 %-ot sem éri el a magyar lakosok aránya – a román művészek, és a román hivatalosságok is őrzik és ápolják a híres magyar festőművészek emlékét. Legalábbis ezt bizonyítja a nagybányai művésztelep alapító atyáiról, a telepen megfordult művészekről elnevezett utcák sora, illetve a múlt év nyara óta a főteret díszítő szoborkompozíció, Deák Árpád alkotása, amely a művésztelep alapítóinak – Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly festőművészeknek – állít méltó emléket.

Alkalmunk volt a Vásárhelyi Őszi Tárlathoz hasonló Éves Művészeti Kiállítás megnyitóján is részt venni, a Nagybányai Festők Telepén, a Kolónián, ahol nagy örömünkre egy vásárhelyi festőművészünk képei is láthatók voltak a kortárs festőművészeti kiállítás alkotásai között, aki szintén jelen volt. Ez a Vásárhelyen közismert művésztanár: Zoltai Attila, akivel közösen látogattuk meg később a neves nagybányai magán-gyűjtő Várvédő Zsolt galériáját is.
Másnap eljutottunk a Nagybányai Művészeti Központba is, ahol Várvédő Zsolt tartott tárlatvezetést a nagybányai festőiskola neves festőművészeinek alkotásai között.

Polgármester úrral meglátogattuk Nagybánya emblematikus, Munkácsy Mihály-díjas idős festőművészét, Véső Ágostont, akit én már közel 20 éve ismerhetek. A 95. évében járó művész nagy szeret***el fogad mindig és harcosan, elkötelezetten képviseli ma is a hagyományos nagybányai iskolát, melynek stílusát alkotásai is tükrözik. Egy hónapja Kolozsváron alkotó életművét Barabás Miklós díjjal ismerték el...

De nem hagytuk ki a nagybányai magyar közösség fontos találkozási helyének, a Teleki Magyar Háznak a felkeresését sem, ahol pezsgő kulturális élet folyik. Vezetője polgármester úr rokona, Dávid Lajos, akitől megtudtuk, hogy egy hét múlva megkapja a Teleki Magyar Ház is a Magyar Örökség Díjat Budapesten. (Hódmezővásárhely 2010-ben kapta meg ezt a kitüntető elismerést, városi közösségként először…)

Persze részt vettünk a közéleti ünnepi rendezvényeken is. Pl. a hagyományos utcai felvonuláson, amelyen a városvezetők vonulnak elöl és utánuk a város iskoláinak tanulói, a sportegyesületek képviselői, és még számos nagybányai polgár. A menetet fúvószenekar és pompomlányok vezetik. Nagybánya polgármestere baráti gesztussal mindig maga mellé vonja a vásárhelyi polgármestert is. A felvonulás alatt angol nyelven sokat beszélgettek a mostani alkalommal is… A vonulás Nagybánya főterén ért véget, ahol a felvonulók a hatalmas színpad elé felsorakozva énekelték el Románia, az Európai Unió valamint Nagybánya himnuszát. Mi a többi testvérvárosi delegáció tagjaival és a nagybányai közgyűlés képviselőivel együtt szintén a színpadon állva hallgattuk mindezt Nagybánya román polgármesterének beszédével együtt. Ezután egy nagyszabású fogadáson vettünk részt, ahol a testvérváros vállalkozóival, a közintézmények vezetőivel is találkoztunk. Segítő kísérőink Pap Zsolt, magyar alpolgármester, Dan Carpov szintén magyar kulturális referens, Vida Noémi korábbi alpolgármester asszony, jelenleg a szociális ellátóintézmények vezetője voltak.
Meghívtuk Őket városunkba október 5-re a Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitójára… Augusztusban a Szent István Napok egyikén szintén nálunk járt Nagybánya képviseletében Dan Carpov a román alpolgármesterrel és az egyik román képviselő asszonnyal együtt. Reméljük újra találkozhatunk itt Hódmezővásárhelyen is…

Dr. Nátyi Róbert művészettörténész festmény-kiállítások cseréjéről tárgyalt a nagybányai festő kolónia vezető asszonyával… Reméljük rövidesen rendszeres cserekiállításokon ismerkedhetünk egymás képzőművészeti alkotásaival!

Napok óta tervezem, hogy megszólalok Szabó Zsolt rendőrkapitányunk halála kapcsán. Nagyon nehéz érzelmek és a pontos kör...
23/09/2025

Napok óta tervezem, hogy megszólalok Szabó Zsolt rendőrkapitányunk halála kapcsán. Nagyon nehéz érzelmek és a pontos körülmények ismerete nélkül megfogalmazni valami általános tanulságot. De van aki ezt elvégezte helyettünk is kívülállóként bölcsen, elfogultság nélkül. Szeretném most közreadni Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa írását, aminek minden szavával csak egyet érteni tudok.
Hosszú, de a követőim már megszokhatták, hogy én sem írok röviden... Érdemes végig elolvasni! Ajánlom a Promenád24 munkatársainak is (bár már bizonyára olvasták, csak nem tanulnak belőle)...

Rácz András:

Amikor a propaganda szó szerint öl - a magyar Charlie Kirk-pillanat kapujában vagyunk.
------------------------------------------------------------------------
Ami történt, az utolsó lépcsőfok azelőtt, hogy valaki a fegyverét elkeseredésében ne saját maga, hanem az őt lejáratók ellen fordítsa. Nem kellene addig eljutni. Ez minden újságíró, laptulajdonos és hirdető közös felelőssége - és egyben személyes érdeke is.
1.. A független, 1989 utáni Magyarország történetében ez volt az első olyan eset, hogy egy lejárató kampány közvetlenül egy ember öngyilkosságához vezetett. A kilencvenes évek vadkeleti médiaviszonyai között nagyon mocskos valótlanságokat is írtak emberekről, bal- és jobboldalon egyaránt, de ilyesmi nem történt akkor sem.
A 2010 óta eltelt időszak egyre erősödő lejárató kampányai törtek félbe politikai karriereket, okoztak súlyos károkat pszichékben és egzisztenciákban (lásd a Valótlanul című, roppant tanulságos filmet - beteszem első linkbe), de olyan, hogy egy öngyilkosság ennyire közvetlen kiváltó oka legyen egy-egy lejárató cikk, nem történt.
Mostanáig. Ez pedig mérföldkő. Akkor is mérföldkő, ha kényelmetlen belegondolni.
Onnan tudjuk, hogy a lejárató cikk biztosan komoly szerepet játszott Szabó Zsolt rendőr alezredes halálában, hogy az öngyilkosság nyilvánosságra kerülése után a Promenad24 is azonnal eltünt***e az adott cikket mindenhonnan. Ezzel tartalmilag ők maguk ismerték el a felelősségüket. (Az, hogy utólag kegyeleti okra hivatkoznak, egyszerű mellébeszélés.)
2. Az eszkalációs logika az információs hadviselésre is igaz. Az információs műveletek területén is érvényesül, hogy önmérséklet vagy külső szabályozók nélkül a konfliktusok fokozatosan eszkalálódnak, az érintett felek egyre durvább és durvább eszközöket használnak, amik egy idő után szükségszerűen kilépnek az információs térből és más terekben is következményekkel járnak.
A legtriviálisabb ilyen a jogi következmény, ami pénzbeli következménnyel (bírság) is járhat. Szintén gyakori a politikai következmény: lejárató kampányok hatására sokan döntöttek a politikai terveik feladása mellett.
És igen, az információs erőszak spirálja tud oda eszkalálódni, hogy a következmények a fizikai térre is kiterjedjenek. Olvassatok információs hadviselésről szóló szakirodalmat: alaptétel, hogy az információs hadviselés képes a fizikai valóságot is befolyásolni.
(Mellékszál, de azért ideírom: én pont ezért nem tűröm a saját Facebook oldalamon sem a személyeskedést, sem a trágárságot - ugyanis pontosan tudom, hogy az ilyesmi eszkalációhoz vezet. Egyszer figyelmeztetek mindenkit, de másodjára kérdés és kímélet nélkül kitiltom.)
A pénteken történtek után két fő kérdést látok, egyet rövid, egyet pedig hosszú távon.
3. A rövid távú kérdés az, hogy hogyan lehet viszonyulni ahhoz a sajtótermékhez, ami ezt elkövette. Másképp fogalmazva, erkölcsileg vállalható-e Promenad24-et olvasni ezek után - és hasonlóképpen, a Promenad24-nél dolgozni, illetve ott hirdetni.
És nyilván, ki kell mondani, hiába evidens: egészen biztos, hogy a Promenad24 munkatársai nem kívánták Szabó Zsolt rendőr alezredes halálát. Számukra ez az írás afféle tizenkettő-egy-tucat lejárató cikk lehetett, rutinszerűen név nélkül megírva... és mégis belehalt egy ember.
Van az a régi példázat-szerűség, hogy ha a Völkischer Beobachter-nél (ugye Hi**er pártjának legfontosabb szócsöve volt ez a lap) dolgoztál 1945-ig, de csak a sportrovatnál, akkor vajon náci vagy-e.
Azt gondolom, hogy igen: ha valaki még 1945-ben is ott dolgozott, akkor is egyértelműen nácinak tekintendő, ha ő maga esetleg soha nem írt le egyetlen antiszemita sort sem - egyszerűen azért, mert annyi év után már biztosan tudod, hogy mi ez a lap, mit csinál és miért felelős. Azzal, hogy ennek ellenére hosszú évekig ott dolgozol, kevés kérdést hagy a szimpátiáid felől.
A történtek után a Promenad24 felelőssége kapcsán sincs kérdés. Aki ezek után is ott dolgozik, az nagyon pontosan beárazza magát. És ennek megfelelően kell hozzá sajnos viszonyulni. Eddig is lehetetett tudni, hogy Promenad24 alapvetően Lázár János érdekeivel összehangban működik (kommentbe beteszem az erről szóló cikket). De most meghalt egy ember.
A felelősség kapcsán az lehetne fordulópont, ha a Promenad24 szerkesztősége nemcsak bocsánatot kérne, de a személyi és működésbeli konzekvenciákat is levonná. Nem lehet ugyanis elégszer elmondani: egy lejárató cikk következtében meghalt egy ember. Ezért pedig morálisan akkor is felelősséget kell(ene) vállalni, ha büntetőjogi felelősség nem is állapítható meg.
Azt gondolom, hogy normális országban a főszerkesztő azonnali lemondása lenne a minimum. De egyébként a lap önfelszámolását / átnevezését sem tartanám túlzásnak. Azzal, ha mostantól mondjuk Promenad48 néven működne, legalább egy szimbolikus gesztust tenne abba az irányba, hogy elhatárolódik a történtektől.
Szóval a rövid távú kérdésre az a válasz, hogy a Promenad24-hez mint médiafelülethez és az ott dolgozókhoz való további viszony alapvetően annak függvénye kellene, hogy legyen, hogy elismerik-e a felelősségüket és levonják-e a morálisan szükséges konzekvenciát.
4. Ennél jóval fontosabb viszont a hosszú távú kérdés: hogyan lehet megakadályozni az információs nyomás (lejáratások) további eszkalációját. Ugyanis, mint fentebb írtam, az eszkaláció logikája a lejárató kampányok dinamikájára is igaz.
És mielőtt bárki, bármelyik politikai oldalon akár kaján mosollyal, akár vérben forgó szemekkel azt mondaná, hogy "Miért kéne megakadályozni?! Eszkaláljunk csak tovább, addig kell ütni, amíg meleg! Üssük csak őket minél keményebben, megérdemlik a büdös gazemberek!"... nos, az egy pillanatig dőljön hátra, és gondolkodjon el.
Gondolkodjon el azon, hogy mi van akkor, ha éppen most, amikor ő ezt fröcsögi, a másik oldalon esetleg valaki más épp őróla fröcsögi ugyanezt. Mi van akkor, ha valaki épp most fantáziál arról, hogy azzal a büdös gazemberrel szemben minden megengedett...? Mi van akkor, hm? Ki és hogyan fog tudni megvédeni akár téged, akár a szeretteidet egy puskás, késes, stb. őrülttől...?
Csak hogy egyértelmű legyen: az eszkalációs logika mentén a lejárató kampány hatására elkövetett öngyilkosság az utolsó lépés azelőtt, hogy egy másik áldozat esetleg ne saját maga, hanem az őt lejáratók ellen fordítson fegyvert.
Azt gondoljátok, hogy a lejárató kampányokkal szembeni düh nem tud átfordulni a vélt propagandisták elleni fizikai erőszakba?! Rossz hír: már réges-rég átfordult. Majdnem húsz éve már, hogy tüntetők felgyújtották a Magyar Televízió épületét 2006 véres őszén. Azóta számtalan olyan eset volt, hogy az ellenségnek vélt média munkatársait bántalmazták különféle tüntetéseken és utcai megmozdulásokon. Nemcsak szidalmazták (az volt 2006 előtt is), de bántalmazták is.
Hangsúlyozom: minden oldalon történtek ilyenek. Nem a darabszám a lényeg, hanem az, hogy a fizikai erőszak határát már régen túllépte az események dinamikája.
Nem vagyunk ezzel egyedül: egyre több a politikai indíttatású merénylet, nemcsak politikusok, de médiaszereplők ellen is. Charlie Kirk tragikus halála messze nem az első eset: több, mint tíz éve már, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségének jó részét lemészárolta két elmebeteg terrorista.
Magyarországnak annyi szerencséje volt, hogy eddig súlyosabb sérüléssel vagy halállal járó ilyen támadás nem történt. De az eszkalációs logika mentén előbb-utóbb be fog következni ez is - hacsak nem sikerül megállítani az eszkalációt.
5. Elsősorban nektek írom, újságírók, sajtómunkások, propagandisták (mindenki válasszon egyet, amit magára igaznak tart): ez már régen nem játék. A ti életetekről is szó van ugyanis. A ti személyes életetekről. Mindannyiótokéról, mert egy, a végletekig hergelt társadalomban bárkiből lehet célpont, aki másokat lejárat, besároz, mocskol. Bármelyikőtökkel előfordulhat, hogy egy végletekig megalázott, lejáratott embernél elszakad a cérna és rátok ront.
A ti felelősségetek, mindannyiótoké, egyszerű riportertől rovatvezetőn és szerkesztőn át a laptulajdonosokig és a hirdetőkig: meg kell állítani a lejáratás eszkalálódását, mielőtt még valaki belehal.
És igen, az eszkalációs dinamikákból ismert problémák persze itt is jelentkeznek: honnan fogom tudni, hogy ha én önmérsékletet gyakorlok, akkor a másik oldal is ezt fogja tenni? Nem kerülök-e esetleg hátrányba akkor, ha én kevesebb lejárató cikket gyártok, nem fordulnak-e el tőlem a politikai támogatóim vagy szponzoraim? Nem fognak-e puhának tartani? Nem rajtam múlik-e majd pont emiatt a választás kimenetele...?
Egyszerű megoldás természetesen nincs. Külső korlát sincs, a magyar jogrendszer de facto alkalmatlan (egy csomó okból) arra, hogy rövid távon megakadályozza az eszkalációt..
Ergo, önkorlátozás kell. Kell, mert muszáj megoldást találni.
El tudnék képzelni informális, először teszt-jellegű megegyezéseket különböző oldali szerkesztőségek között. El tudok képzelni valamiféle viselkedési kódexet. El tudom képzelni, hogy a laptulajdonosok állapodnak meg egymás között. El tudom képzelni, hogy a hirdetők gyakorolnak nyomást a normalizálódás, vagy legalább valamiféle önkorlátozás irányába. El tudom képzelni, hogy a főszerkesztők állapodnak meg. Az is el tudom képzelni, hogy a Rogán-minisztérium képviselője is ott üljön ennél az asztalnál és része legyen a nem hivatalos megállapodásnak.
Megoldást találni ugyanis nemcsak erkölcsi vagy politikai, hanem kőkemény, személyes biztonsági érdeke is mindenkinek, aki másokat besározó cikkeket ír vagy ilyen tartalmat gyárt, vagy egyáltalán, így kommunikál. Aki ugyanis azt hiszi, hogy áldozat csak valaki másból lehet, az nemcsak felelőtlen, de önveszélyesen ostoba is.
UPDATE: természetesen tisztában vagyok vele, hogy a kialakult helyzetért viselt felelősség nem egyenlően oszlik meg. Egyes szerkesztőségekben valódi újságírók ülnek, másokban meg nem. De ezen rövid távon nem lehet változtatni, állandóként kell kezelni sajnos. Amin lehet változtatni, az a viselkedés - és a kölcsönös önkorlátozáson kívül nem látok más lehetőséget az eszkaláció érdemi kontrolljára.

A mai napomat a vásárhelyi troll-szobor építésének szenteltem önkéntes segítőként.Jól halad az építés, már a külső megje...
22/09/2025

A mai napomat a vásárhelyi troll-szobor építésének szenteltem önkéntes segítőként.
Jól halad az építés, már a külső megjelenésén dolgozik a 6 tagú fiatal nemzetközi csapat. Ma 5 önkéntes helyi lakos segít***e munkájukat. A 4 férfi mellett 2 hölgy segítőnk is volt Jambrich Nikoletta díszítő szobrásznő és Fodor Györgyi képviselőtársam személyében...

Az építők közül három fiatal férfi a troll-szobrok származási országából, Dániából jött:
Laus de Fré
Viktor Zachariassen
Aske Hansen

Emil Gunnarsson Izlandból és az egyetlen hölgy Mady (Madlen) Heine Chiléből érkezett Vásárhelyre.

A csapatot Matthew McGraw kanadai ácsmester vezeti.

Az önkéntesek között rendszeres napi segítő már az építés 6 nappal korábbi kezdetétől Szűcs Péter a vásárhelyi BMX kerékpáros sportolók vezetője és Ágoston Ferenc László nyugdíjas hegesztő, aki egyúttal az önkéntesek korelnöke, valamint Török Attila a Katasztrófavédelem munkatársa is...

A múlt héten az általam, Szűcs Péter és Antalóczi Tibor segítségével elkészített madár-házak egy része a troll-hölgy (akit már mindenki Olgának szólít...) nyakában, nyakláncon fog lógni... Ma már a "ruháját" is varrták az építők, Még néhány nap és a troll-szobor a látogatók örömére készen fog állni az ünnepélyes átadásra. Önkéntesek még jelentkezhetnek!

Ma este ismét gyújtottam egy mécsest... Felfoghatatlan ami történt... Alezredes Úr, nem felejtünk!
21/09/2025

Ma este ismét gyújtottam egy mécsest... Felfoghatatlan ami történt... Alezredes Úr, nem felejtünk!

Mától önkéntesek is segíthetik a Thomas Dambo világhírű dán újrahasznosító művész vásárhelyi troll-szobrának építését. É...
16/09/2025

Mától önkéntesek is segíthetik a Thomas Dambo világhírű dán újrahasznosító művész vásárhelyi troll-szobrának építését. Én is jelentkeztem, és ma délelőtt további 3 vásárhelyi segítővel mi is részesei lehettünk a különleges, Közép-Európában példa nélküli vállalkozásnak…

Thomas Dambo olyan kültéri műalkotásokat készít, amikhez hulladék anyagokat, vagy már éppen kidobott anyagokat használ.
Dambo korábban 6000 madárodú készítésével vált ismertté, az elmúlt 11 évben pedig nagy méretű trollokat alkotott, szám szerint eddig 155-öt.
Az óriási trollok már 17 országban megtalálhatóak Amerikától Európán át, egészen Ausztráliáig.

A világhírű dán "recycling artist" Márki-Zay Péter polgármesterünk meghívására Hódmezővásárhelyen járt 2025 márciusában. A szoborállítás helyszínét már akkor kiválasztotta. Április végén megszavazta Vásárhely Közgyűlése a troll-szobor megvalósítására szánt összeget. Most pedig már készül a 156. Dambo troll-szobor Hódmezővásárhelyen a Kása-erdőben…

A szobor trollok félnek az emberektől, nem kedvelik az autókat, az erdőket viszont nagyon szeretik. Thomas Dambo trolljainak többsége az erdőkben bújik el, egy titkos helyszínen, amit az embereknek meg kell találniuk. A művész küldetésének tartja, hogy megmutassa, milyen fontos feladat manapság az egész világon a természet védelme és a hulladék újrahasznosítása.

A művész nemzetközi szoborépítő csapatának 6 munkatársával dolgozni nekem nagy élmény volt. A végeredmény szerethetőségében, üzenetének korszerűségében biztos vagyok. A gyerekek nemhogy félni nem fognak tőle, de nagy kedvencük lesz, és elkészülte után számos családot csábít majd az erdőbe egy kiadós sétára. Biztos vagyok a nemzetközi érdeklődésre is.

Köszönöm, hogyha csak egy kis mértékben is hozzájárulhattam egy újabb troll-szobor vásárhelyi megszületéséhez!

Igen, mi is ott voltunk a batidai kastélyúton és beneveztünk az aszfalt-rajzversenyre. Rajzoltam, feleségem tervrajza al...
15/09/2025

Igen, mi is ott voltunk a batidai kastélyúton és beneveztünk az aszfalt-rajzversenyre. Rajzoltam, feleségem tervrajza alapján...

Hogy megértsék a „promenádi polip”: mindenki annyit ér, amennyije van…emlékezetes mondatát - felidéztük, hogy mit is kellett tennie a "polipnak" azért, hogy hozzánk, átlagos állampolgárokhoz képest elég sokat érjen. A 7 évvel korábban írt értelmező szöveget bizonyára sokan ismerik, de érdemes most újra felidézni, mert az elmúlt években exponenciálisan növekedett a batidai földesúr "értéke". Mert ő is hisz a kitartó és tisztességes munka eredményességében! Az írás szerzője ismeretlen, csak annyit tudunk róla, hogy egy Vásárhelyet elhagyó fiatal értelmiségiről van szó. Mi most illusztrációt készítettünk az íráshoz...

A PROMENÁDI POLIP (2018. január!)

Kedves olvasó, szeretném elmagyarázni Önnek, mi és miért történik ma az Ön szeretett városában, elemezném kicsit az időközi választások körüli felfokozott hangulatot. Ez az írás egy vezetőről, az ő hatalmáról, iszonyúan sok pénzről, és az ő még több hatalmáról szól.

Mindenekelőtt szeretném, ha tisztában lenne azzal, milyen személyisége is van az Ön zsarnokának, akit nevezzünk nemes egyszerűséggel polipnak.

A polip hideg és érzelemmentes, tárgyként bánik az emberekkel, érzelem nélkül hoz döntéseket. Pontosan tudja, mikor, milyen álarcot kell viselnie, hogy elérje a célját: a még több hatalmat. A jóságos, odaadó vezető szerepében csupán tetszeleg az elszegényített népnek, a megértést csak eljátssza a kisembereknek, hiszen ez a hatalma kulcsa: a kisember szavazata. És lássuk be: egyre több a lecsúszott kisember. Nekik tudja eladni magát, mint a mosóport, az értelmiségieknek igazából sosem sikerült. A látványosan felívelő karrierje alatt kétséget kizáróan megmutatkozott valódi jelleme:

egy igazi pszichopatával, de inkább szociopatával, egy velejéig romlott és beteg lelkű emberrel állunk szemben.

Semmi és senki nem számít, ha a polip politikai szándéka úgy kívánja. Felfele nyalt, lefele taposott, amíg a hatalom csúcsára nem ért. A polip, az Ön országgyűlési képviselője, a volt polgármestere minden dolgok irányítója az Ön városában. Mindenhová a hozzá hű embereket ült***e már, legyen szó iskoláról, közigazgatási intézményről vagy alapítványról, de még az elvileg állami fenntartású kórházba is. Neki ír és dolgozik a helyi sajtó, a helyi rádió, melynek megalkuvó tulajdonosát találóan már csak Bégető Gyulának emlegetik. (Égető Gyula… azután elzavarták, „megvásárolták” a Rádió7-et tőle a polip emberei és még a régióból is elköltözött!)
Az elmúlt bő 15 évben módszeresen épít***e fel gengsztereket megszégyenítő városi és országos hatalmát. A polipnak mindenhová elérnek a láthatatlan karjai, és azok mindent és mindenkit fojtogatnak, fenyegetnek.
A polip, ellentmondást betegesen nem tűr, sem a képviselőtestületben, sem az ellenzékben, és minden jó vagy rossz döntését keresztülviszi. Helyi szinten még az ellenfelei sem mernek igazán szembeszállni vele.

Képtelen feldolgozni vagy megbocsátani egy őt ért vélt vagy valós sérelmet. Lételeme a bosszú, és mindent megtesz azért, hogy bosszúi látványosak is legyenek. Ezzel is üzen mindenkinek: vele ne merjen senki packázni. Volt iskolatársai szerint már a gimnáziumi évei alatt is volt már egy listája, kiken kell majd az élete során megtorlást tenni. És ezt a bosszúálló képet a polip tudatosan formálja és sugallja saját magáról.
Hihetetlen képességeit, szorgalmát, munkabírását azonban még ellenfelei is elismerik. Igazán kár, hogy ez a tehetség lelketlen, sátáni rosszindulattal és aberrált hataloméhséggel párosult személyében.
Tudatosan képezte és képezi ma is magát a hatalom megszerzésére, a megfélemlítés technikáira. Alkalmazza például a sztálini módszereket is. Besúgóhálózatot tart fenn a városban, akik rendszeresen jelentenek neki minden városi pletykát, véleményt, családi viszályt, vállalkozási kudarcot vagy sikert. Mint a rákosi-korszakban: jelentenek neki a kórházból, a fodrászoktól, az önkormányzati intézményektől, a honvédségi laktanyából, a cigány közösségekből, a csókos vállalkozók és még a nagyobb cégek dolgozói is. És az ember természete már csak ilyen: fél és meghajol a látványos és bosszúálló erőnek, és elvtelenül a könnyebb utat, a saját boldogulását választja: jelentést ír és besúg. Legyen biztos benne: az Ön környezetében is van ilyen nemtelen személy, legfeljebb ezt Ön nem tudja róla.

Emberei vannak megbízva azzal, hogy figyeljék az internetes kommenteket és lájkokat. Lista van arról, ki a szimpatizáns és ki az ellenség. Mivel a belföldi titkosszolgálatok is alá tartoznak, nem igazán maradhat előtte titokban semmi lényeges. Bárkire ráuszítja az államhatalom szerveit. A polip mára már fehér galléros gengszterré vált, akinek állami jogosítványai vannak. A klasszikus olasz maffia ipari tanulók csapata hozzá képest. Minek is lövöldözni, ha azt csukatsz le, teszel tönkre, akit csak akarsz?

A mindent átható félelem a polip hatalmának első pillére.
Nem tűr meg maga mellett erős, önálló gondolatokkal bíró munkatársakat. Az önkormányzati cégeket vagy tehetséges, de betört és megtört lelkű emberek vezetik, de leginkább tökéletesen alkalmatlan, középszerű, néha egyenesen buta embereket emel pozícióba. Reszketve, elvtelenül hajtják végre a polip minden döntését, ami az önálló, jobbító szándékot eleve kiöli a bürokratákból.
A polip tökéletesen tisztában van egy köztisztviselő vagy egy intézményi alkalmazott egzisztenciális félelmeivel: ha az nem hajol meg, rosszul pofázik, vagy nem kussol, esetleg bírálni merészeli, akkor elveszíti a munkahelyét. Mindenki pontosan tudja: a polip bosszúja függelemsértés esetén mindenképpen eléri őt. Ha a polip ő rajta nem talál fogást, akkor találni fog a testvérén, az anyósán, vagy a legjobb barátján: valakin mindenképpen csattan majd az ostor. A polip különösen perverz húzása, hogy előszeret***el alkalmaz rokonságban, barátságban lévőket az önkormányzati hivataloknál. Ha az egyik repül – repülni fog a másik is. Az emberek egymásért aggódva törnek be.

Hadd világítsam meg néhány konkrét téma és ügy kapcsán, nem légből kapottak a fent leírtak.
20.000 fácánt lövöldöznek le elit vadászcimboráival egyetlen nap alatt, és pár nap múlva fogadóórát tart a szikáncsi olvasókörben, pár kilométerre az összeharácsolt vadászkastélyától. Ön szerint hogyan fér össze a polip lelkiismeretében mindez? Elárulom: sehogy, mert nincs neki. Magasról tesz rá, ahogy Önre is.
Nem számított neki Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója tisztes életpályájának derékba törése koholt rágalmakkal, de nem számított az országos hírű Kossuth Műszaki Szakközépiskola megszüntetése és lebontása sem pusztán azért, mert a tantestület az ő javaslatával szembe mert menni: nem akarták az egyébként köztörvényesen elítélt, néhai dr. Rapcsák Andrásra átnevezni az iskolát. Ezért kellett pusztulnia a műszaki képzés egyik fellegvárának.

Nem számított a város ütőerének számító Szántó K. J. dr. Rapcsák András utca lezárása sem a gépjárműforgalom elől. Egy országos főútról beszélünk, ami nem mellesleg összeköti a városrészeket, és a forgalom előli lezárása megnyomorítja a mindennapi közlekedést. A Katasztrófavédelem védelmi aggályait, miszerint ez védelmi helyzetben nélkülözhetetlen lenne, idegből félresöpörte. A polip kitalálta – és úgy lett.
Káromkodott már Ön a legnagyobb kiterjedésű magyar város bedugult forgalma miatt? Hány plusz kilométert és plusz percet vett már el ez az elmebaj az Ön életéből?

Tudja például, hogy egy szép emlékű építőipari cég 80 emberrel miért lett tönkre téve? Mert a cég tulajdonában (is) lévő főtéri hotelre a mi polipunk szemet vetett, de azt nem akarták neki átengedni. A város ezért minden indok nélkül a céggel kötött hosszú távú szerződését felbontotta, és nem fizetett, és végül minden pert el is vesztett – de ő akkor sem hátrált meg. Az időközben csődvédelembe menekülni próbáló céget az önök polipja nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítt***e, és így a csődgondnokot már az állam jelölte ki. Csak összehasonlításképpen: a MALÉV nem volt ilyen fontos cég, de az Önök városában az a kis cég igen. Hát nem furcsa?
Még a tönkretett cég adósságát is megvásároltatta a várossal CIB-banktól, és elképzelés sincs arról, hogy a CIB Bankot erre mivel kényszerít***e rá. Mindenesetre viccet csinált a magyar jogból, az államigazgatásból, a banki etikából, és úgy általában az igazságból, de legfőképpen Önből.

A polip tudatosan sorvasztja el a város lakosságát, Önt anyagilag is.
Ez a hatalma másik pillére.
Pontosan tudja, hogy a szegény embereket a legkönnyebb manipulálni. Nem kellenek oda jól menő vállalkozások, feltörekvő emberek, jómódú polgárok. Egy erősebb polgárság sokkal felelősebben hozna döntést, és nem hagyná, hogy értelmetlen, fenntarthatatlan látványberuházásokra költsék el a városa pénzét. Mennyivel könnyebb pár ajándékcsomag a nyugdíjasoknak, vagy egy bográcsozás a cigánysoron? Képzelje el, ha jómódú embereket kellene megnyernie! Az nem menne egy tízezer forintos utalvánnyal választások előtt.
Ön háborodott már fel az építményadók budapesti kerületeket meghaladó mértékén? És mi történt? Bekussolt? Vállalkozóként szorította már össze sziszegve a fogát, mert tulajdonát, a befektetését képező ingatlant olyan adó terheli, mintha banki törlesztőt fizetne? Mert ezért felszólalni a közmeghallgatáson? Ugye-ugye, a fortélyos félelem már igazgatta Önt is.

Tudja, hogy például Szegeden nincs építményadó? Hogy sok önkormányzat még a súlyadó felét is visszaadja támogatásként, csak menjen oda valaki?
Ön tudja, mennyibe kerül fenntartani az Emlékpontot? A kibővített Tornyai Múzeumot? A felújított Alföldi Galériát?

Ne legyenek illúziói. Ezek a beruházások szépek, de azért készültek el, mert szarrá lehetett lopni őket. Kezdetben 10 % volt a zsebbe visszajuttatott összeg, ma már néha 30-40 %. És a fenntartást majd Önök fogják kifizetni az építményadókból, és a még itt vegetáló vállalkozásoktól.

Nem furcsa, hogy ömlik a pénz városba, de az embereknek még sincs pénzük? A folyamatban lévő 165 milliárd forint beruházás sem Önről szól, és még csak nem is a városról. Ezeknek a pénzeknek jelentős részét éppen most lopja el a polip és az ő pártbandája. Ép ésszel felfoghatatlan a Tram-train ötlete is, nemhogy a (jelenleg) 37 milliárdos ára is. Legyen biztos benne: a járatok fenntartási költsége mattot fog majd a adni mindkét város költségvetésének. A városközi buszközlekedést megszüntetik, és Ön kerülni kényszerül minden alkalommal legalább 15 percet, hogy a polip zsibbadtra kereshesse magát rajta. Az Ön ideje és kényelme nem számít. Ön is csupán egy birka-türelemű senki a polip szemében.

Az ipari park bővítése egy lózung: a rendszerváltás óta nem jött ide nagy cég, miközben még Mórahalom is leköröz betelepült cégek tekintetében. Tudja miért? Mert ez így pont elég neki (is). Nem kell fejlődés, ezt a langyos pocsolyát már megtanulta uralni.
És lássuk be: gazdasági és politikai dilettáns, aki egy ilyen kegyúr városába merészel invesztálni. Jó pár vállalkozás menekült már el innen, vagy ad abszurdum: vásárhelyiként esze ágában sem volt itt beruházni. Csak egy idióta akarhatja magát kiszolgáltatni a polipnak.
Az Ön helyi adóját módszeresen megdézsmálja ez az intelligens zsarnok.
Hogy egy friss példát mondjak: egy köztéri kamera HÁROMMILLIÓ forintjába került a városnak. Egy ÖTVENEZER forintos kínai kamera egy új autó áráért. ÉS 30 KELL BELŐLE CSAK EBBEN A PÁLYÁZATBAN ! A (folyamatosan) nyertes kivitelező cég tulajdonosa a polip unokatestvérének a férje. Az Ön fantáziájára bízom, hogyan osztoznak meg csak ennek az egy ügyletnek a hasznán a polippal.

Vagy, hogy mindig ugyanaz a két-három cég nyer el minden kivitelezést a városban? Az egyik tulajdonosa full alkoholista, míg egy másiké a megye legnagyobb adótartozója, de ez sem számít, hiszen tudják: a polip a rajtkőről is hugyozhat a medencébe, Ön akkor sem mer szólni.
Az Ön túladóztatásának ezek a céljai. Hogy Ön, a vállalkozása és úgy általában minden vásárhelyi csóró maradjon, és a választásokat minél könnyebben manipulálhassa és megnyerhesse a polip által kijelölt személy.
ÚGY IS FOGALMAZHATNÁNK: ÖN VAGY AZ ÖN CÉGE JELENLEG A POLIP JOBBÁGYA.
LEGINKÁBB NEKI FIZETI A HÁZÁNAK ÉS A GÉPJÁRMŰVÉNEK ADÓJÁT,
A VÁLLALKOZÁSA HELYI SARCAIT.
MIATTA CSÓRÓ A VÁROS, MIATTA MENTEK ÉS MENNEK EL A FIATALOK, KÖZTÜK ÉN IS. A POLIP MIATT KIHALT A KIFÉNYEZETT BELVÁROS.
OTT MOST NEM JÓ ÉLNI, MERT A POLIP MEGMÉRGEZI AZ EMBERI KAPCSOLATOKAT.
A VÁROS EGY FEUDALIZMUSBAN ÉL, ÉS A POLIP AZ ÖN HŰBÉRURA.
HA ÖNNEK EZ MEGFELEL, HA EZT JÓNAK TARTJA,
SZAVAZZON ISMÉT A POLIP BÁBJÁRA, A MÁSODHEGEDŰSRE...

És a vásárhelyiek szavaztak 2018. februárjában… és elzavarták a "polipot" és bábjait. A város 7 éve szabad és jó itt élni!

Ha a szövegben szereplő "polip" személyiségében hasonlóságot fedezett fel az olvasó egy valós, országos karriert (NER-karriert) befutott vásárhelyi politikuséval, az nem a véletlen műve...

Cím

Hodmezovasarhely
6800

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dr. Berényi Károly új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Dr. Berényi Károly számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram