Dina fejlesztés

23/11/2025

Pipiskedés – a lábujjhegyen járás elfeledett üzenete

Sokan mosolyognak rajta, ha a gyerek pipiskedve jár, vagy ha a tornatanár felszólít: „lábujjhegyen, körbe-körbe!”. Pedig ez a mozdulat sokkal többről szól, mint egyszerű játék vagy fárasztó gyakorlat. A talpunk első érintkezése a talajjal, amikor kisgyerekként először próbálunk felállni, gyakran a pipiskedésből indul. Ez az ösztönös kapcsolatfelvétel a földdel, amelyben rengeteg idegvégződés aktiválódik a láb elülső részén, olyan üzeneteket küld a testünknek, amelyek befolyásolják a tartásunkat, az egyensúlyunkat, és hosszú távon a járásmódunkat is.

Miért fontos a pipiskedés?
A láb elülső részének megterhelése nemcsak az izmokat edzi, hanem a finom idegi kapcsolatokat is erősíti. Amikor lábujjhegyre emelkedünk, a boka körüli izmok aktívabbá válnak, a talpboltozat dolgozni kezd, és ezzel hozzájárulhatunk a süllyedéses problémák megelőzéséhez. Ilyenkor a test folyamatosan egyensúlyt keres, a gerincig feljutó idegpályákon keresztül jeleket küldve a központi idegrendszernek. Ez a „mikrotréning” hosszú távon javíthatja a stabilitást, a testtartást, sőt még a koncentrációt is.

Miért lett mégis mumus?
Talán azért, mert sokan a pipiskedést fárasztónak, kényelmetlennek érzik, vagy mert összekötik bizonyos mozgásproblémákkal (például ha a gyermek állandóan lábujjhegyen jár, az már jelezhet fejlődési eltérést). A pedagógiai gyakorlatban sokszor kényszerként jelent meg – „már megint pipiskedni kell” –, így elvesztette azt a játékos, ösztönös üzenetet, amit eredetileg hordozott: a test és a talaj természetes kapcsolatának megélését. Pedig ha helyesen gyakoroljuk, egyfajta gyakorlati földelési forma lehet, ami újra összehangolja a mozgásunkat a gravitációval.

A helyes és helytelen mozgásminták kapcsolata
A járásunk szokásaink lenyomata. A rossz testtartás, a gyenge izomzat, vagy a folyamatos ülő életmód torzíthatja az alapmintákat. A helytelen cipőválasztás – túl szoros, túl puha vagy magas sarkú – tovább fokozza ezt. Ha a sarok túl nagy hangsúlyt kap, a talp elülső része „elszunnyad”, a boltozat süllyed, a boka befelé vagy kifelé dőlhet. Ez pedig nemcsak a láb formáját, hanem az egész test tengelyét megváltoztatja: térdfájás, csípőprobléma, derékpanasz lehet a következmény.

Ezzel szemben a rendszeres pipiskedés – mértékkel, tudatosan – újra felébreszti azokat az idegi és izomkapcsolatokat, amelyek a helyes járást támogatják. Amikor lábujjhegyen állunk, megtanuljuk, hogy a test súlya nemcsak a sarokban, hanem elöl is biztonságosan eloszlatható. Ez egyben a járás rugalmasságát is visszaadhatja.

Érdekességek a pipiskedés világából

A balett táncosok egyik alappozíciója a lábujjhegyen állás, ami nemcsak művészi mozdulat, hanem komoly idegrendszeri edzés is.

Egyes kutatások szerint a lábujjhegyen járás aktiválja a láb reflexzónáit, így indirekt módon a belső szervekre is hatással lehet.

A modern cipők világa sokszor „kikapcsolja” a talpunk első részét – nem véletlen, hogy a mezítlábas cipők mozgalma újra a természetes, gördülő járást szeretné visszahozni.

Mit tehetünk a mindennapokban?
Nem kell extrém gyakorlatokra gondolni. Elég, ha otthon néha mezítláb végigpipiskedünk a szobán, vagy fogmosás közben pár másodpercre lábujjhegyre állunk. Ez apróságnak tűnik, de hosszú távon erősíti a bokát, a talpboltozatot, és emlékezteti a testet arra, hogy a járás nem csak a sarok léptetése, hanem egy sokkal teljesebb, összetettebb mozgásforma.

A kép forrása az internet.

22/11/2025

19/11/2025

SZAKÉRTŐI JAVASLATOK

A sajátos nevelési igényű gyerekek szakértői véleményének végén szerepelnek a szakértői javaslatok. Bár a neve azt sugallja, hogy ezek "csak" javaslatok, valójában ezek betartása kötelező.

Tehát, ha egy gyereknek több időt, kevesebb feladatot, valamilyen eszköz használatát, alternatív számonkérési lehetőséget stb. ír elő a szakértői véleménye, azt nem kérdőjelezhetjük meg.

Akkor sem, ha a gyereknek jó, netalán kiemelkedő képességei vannak. Akkor sem, ha úgy tűnik, hogy "csak egy kicsit jobban kellene figyelnie", vagy "csak meg kellene erőltetnie magát, vagy többet kellene gyakorolnia, és akkor menne neki".

Nem. Nem menne. Ezeknek a gyerekeknek azért biztosít a köznevelési törvény többletjogokat, mert így lehet a helyzetük némileg méltányosabb.

Az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanolyan feltételeket biztosítunk. Azt jelenti, hogy méltányosan járunk el, azaz, akinek szüksége van rá, annak különböző támogatásokat nyújtunk.

Higgyétek el, ezen a téren bőven van még tennivalónk, az a néhány könnyebbség, amit az iskolában megkaphatnak, a minimum minimuma...

15/11/2025

„De hát ez nem fair…” – Tényleg nem?

Néha elhangzik:
„Miért könnyítünk neki?”
„Miért van itt, ha nem bír ugyanannak az elvárásnak megfelelni?”
„Ez kiszúrás a többi diákkal.”

De nézzük meg, mi is történik valójában:

A neurodivergens tanulók nem kevesebbek, hanem másképp működnek. A támogatásuk nem előny, hanem ALAPVETŐ FELTÉTEL (amit biztosítanunk kell) ahhoz, hogy esélyük legyen kibontakozni ugyanabban a térben, ahol a többségi tanulók is haladnak.

A cél nem az, hogy kevesebbet várjunk el, hanem hogy más eszközökkel, más tempóban tudják megmutatni, mire képesek.
Ez nem kivételezés – ez méltányosság. Az igazi igazságosság nem egyformaságot jelent, hanem azt, hogy mindenki azt kapja, amire szüksége van.

És hogy miért fontos ez?

Mert minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Ez azt is jelenti, hogy jelentős a szerepünk abban, hogy a diákunk milyen emberként éli meg magát a kezeink között. Nem mindegy, hogy folyamatos kudarcélmény éri, mert az iskola nem alkalmazkodik a speciális szükségleteihez, vagy megfelelő támogatás mellett meg tudja élni, hogy értékes és kompetens ember.

12/11/2025

Kislányok a csendben: lehet-e a szeletív mutizmus korai jelzője az autizmusnak a lányok, nők esetében?

Egyszer az egyik egyetemi tanárom azt mondta: a jó tudományos cikk olyan, mint a jó vicc: a végén van valami csattanó. Napjaink tudományos robbanásában naponta születnek az autizmusról szóló, fontos és kevésbé fontos cikkek, szinte lehetetlen őket követni. Az igazán csattanós ritka közöttük. Nem baj ez, attól még a tudomány fejlődik.

Ritka kivételek egyike Hagit Nagar Shimoni, Efrat Zilbershot Fink és Yael Leitner cikke az izraeli Marot Autizmus Központból, mely egyszerűen, de olvasmányosan feszeget egy témát, amivel nagyon fontos foglalkoznunk: a lányok autizmusát.

A lányok autizmusának felismerése világszerte nehézséget okoz: kevesebb a feltűnő, „klasszikus” tünet, gyakoribb a szociális maszkolás, és a szorongásos zavarok – köztük a szelektív mutizmus (SZM) – gyakran elfedik a háttérben rejlő autisztikus jellegzetességeket.

Hagit Nagar Shimoni, Efrat Zilbershot Fink és Yael Leitner essetsorozatukban négy, jó intellektuális képességű lányt követtek: mindannyiuknál kora gyermekkorban szelektív mutizmus jelent meg, később pedig autizmus spektrum zavar (ASD) diagnózist kaptak.

A cikk tanulsága egyszerű és fontos: ha óvodáskorban tartós, helyzetfüggő „némaságot” látunk egy kislánynál, érdemes az ASD finom jeleit is célzottan vizsgálni.

Miért kihívás a lányok sutizmusának felismerése?

1. Maszkolás és kompenzáció: a lányok gyakran utánozzák társaik viselkedését, „szabálykövetéssel” és csendes visszahúzódással kompenzálnak.

2. „Normatív” érdeklődések: a beszűkült érdeklődések is tűnhetnek társadalmilag elfogadott hobbinak (pl. állatok, rajz, kézműveskedés), így kevésbé keltenek gyanút.

3. Szorongás kerül az előtérbe: amikor a klinikai képben az SZM áll az első helyen, az ASD könnyen háttérbe szorul.

Kik szerepeltek az esettanulmány-sorozatban:

1. Orly (álnév), 7 éves

• SZM-diagnózis életkora: 4,5 év.
• ASD-diagnózis életkora: 7 év.
• Beutalás oka: tartós szociális/kommunikációs nehézségek, szelektív beszéd, repetitív viselkedés, szenzoros érzékenység; tananyagértés mellett csekély társas bevonódás.
• Korai fejlődés: császármetszés 38. hétre, 2900 g; késői járás (>2 év), gyógytorna; első szavak >2 év; szobatisztaság 3 évesen.
• Családi háttér: négy gyermek közül a harmadik; egyik testvér autista.
• Korai szociális/érzelmi jellemzők: óvodában kifejezett SM (csak kiválasztott személyeknek beszél), kerülte a társas helyzeteket, szeparációs szorongás.
• Jelen működés: szorgalmas, felelősségteljes, de társas helyzetekben bizonytalan; szelektív beszéd, alig kezdeményez, szemkontaktust kerüli; kézlebegtetés, rigid rutinok, zaj- és textilérzékenység; intenzív érdeklődés: rajz, művészet.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 15 (küszöb 7–8); SCQ = 24 (küszöb 15); ABAS-II általános adaptív = 53 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: kifejezett SM, nonverbális kommunikációs nehézségek, repetitív, nem kölcsönös funkcionális játék; vizsgálaton nem beszélt, szemkontaktussal kommunikált; képzeletjáték nincs, konkrét kártyajátékok; kifejezett „piszok” miatti distressz.
• Diagnózis: ASD.

2. Betty (álnév), 12 éves

• SZM-diagnózis: óvodáskor (kb. 4–5 év).
• ASD-diagnózis: 12 év.
• Beutalás oka: tartós szociális/kommunikációs nehézségek, szelektív beszéd, restriktív érdeklődés, szenzoros érzékenység; friss depresszió- és szorongástünetek, auditív hallucinációk; gyenge adaptív működés.
• Korai fejlődés: 34. hétre született, 2000 g; járás 1 év körül; két nyelv (orosz, héber), SZM mindkettőben; enyhe beszédkésés; szobatisztaság 90; ADOS-2 = 13; SCQ = 12 (küszöb 15); ABAS-II = 42 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: részleges szemkontaktus, limitált mimika; alapvető mentalizáció jó, de komplex szociális helyzetek megértése gyenge; absztrakt nyelv nehézségei; „tic-szerű” orrmozgások; macska-téma perseveráció; szókeresési és grammatikai nehézségek.
• Diagnózis: ASD.

3. Gali (álnév), 10 éves

• SZM-gyanú/diagnózis: óvodáskor (3–4 év).
• ASD-diagnózis: 10 év.
• Beutalás oka: tartós szociális kihívások, szelektív beszéd, repetitív viselkedés, szenzoros érzékenység, rigid rutinok; korlátozott kortárskommunikáció, érzelemszabályozási nehézségek.
• Korai fejlődés: 39. hét, 2900 g; járás 14 hónap; kerékpározni nem tud; enyhe ügyetlenség, ergoterápia; beszédfejlődés tipikus, regresszió nélkül; szobatisztaság 2 év.
• Család: öt testvér közül a harmadik; három testvér autista.
• Jelen működés: babajáték, zajérzékenység, rigid napirend; komplex szociális helyzetek megértése gyenge; minimális kortárskapcsolatok; nagyon halk hang.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 13; SCQ = 19.
• Orvosi/pszichológiai észlelések: intermittáló szemkontaktus, limitált mimika; arc/nyak/váll ismétlődő mozgásai; játék merev, strukturált; szorongás magas, anyától nem válik el; fejmozdulatokkal kommunikál; „lámpalázról” suttog.
• Diagnózis: ASD.

4. Dorit (álnév), 14 éves

• SZM-diagnózis: 3 évesen.
• ASD-diagnózis: 14 év.
• Beutalás oka: szelektív mutizmus, szociális visszahúzódás, szenzoros érzékenység, rigid viselkedés, limitált kortárskapcsolatok – jó tanulmányi teljesítmény mellett.
• Korai fejlődés: 42. hét, 3200 g; járás 18 hónap; biciklizni csak 13 évesen tanult meg; enyhe motoros késések, óvodáskorban koordinációs terápia; első szavak 2 évesen, regresszió nélkül.
• Család: hat testvér közül a második; négy testvér autista/szorongó.
• Korai jellemzők: 3 éves kortól kifejezett szociális szorongás és SZM; idegenek elől elbújt; óvodában visszahúzódó, csoportból kimarad, nincs barátság.
• Jelen működés: jó tanuló, de nem kér segítséget; önállóságban elmaradás; fiatalabbakkal szívesebben van; beszűkült érdeklődés (gyöngyfűzés, rajz); zajérzékenység; rigid rutinok és étkezési szokások.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 20; SCQ = 28; ABAS-II = 43 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: intermittáló szemkontaktus, limitált mimika; erős ragaszkodás a rutinhoz; komplex szociális helyzetek megértése nehéz; magas szorongás, minimális válaszok, magányos aktivitás.
• Diagnózis: ASD.

A négy eset hasonlóságai

• Szelektív mutizmus: mindegyik esetben kisgyermekkorban jelentkezett, és gyakran szorongásos zavarként/SZM-ként diagnosztizálták, nem pedig ASD-ként.

• Késleltetett ASD-diagnózis: az autizmus diagnózisa jellemzően később született meg, sokszor serdülőkorban; az SZM diagnózisa megelőzte az ASD azonosítását.

• Családi háttér: mindegyik résztvevőnek volt autista testvére.

• Szociális nehézségek: gyenge kortárskapcsolatok, kevés kezdeményezés, strukturált/egyéni helyzetek preferálása.

• Kognitív működés: IQ > 90, ugyanakkor adaptív működés (különösen szociális domén) sérült.

• RRB: rigid rutinok, repetitív mozgások, beszűkült érdeklődések.

• Szenzoros érzékenységek: zaj/textil stb.

• Szorongás és autizmus együttjárása: több esetben komorbid szorongás/depresszió.

• ADOS-2 küszöb: mind a négy lány meghaladta az autizmus besorolási küszöbét – ez ellentmond korábbi adatoknak, amelyek szerint normál IQ-jú lányok gyakran a küszöb alatt teljesítenek.
Különbségek

• ASD-diagnózis életkora: 7–14 év között változó.

• Nyelvi fejlődés: egyeseknél (Orly, Dorit) késés, másoknál (Gali) tipikus.

• Szociális károsodás súlyossága: mély visszahúzódástól (Orly, Dorit) a szűk, de létező baráti körig (Betty).

• Komorbiditások: ADHD, tanulási zavar, depresszió változóan.
Restriktív érdeklődések természete: állatok (Betty), kézművesség/művészet (Dorit) stb.

Diagnosztikai kihívások lányoknál

• Differenciáldiagnosztika: idősebb gyermekeknél neurológiai és pszichiátriai kórképekben való jártasság szükséges; sok az átfedő kommunikációs tünet.

• Életkori sajátosságok: az autizmus megjelenése idősebb gyermekeknél eltérő lehet.

• Nemi sajátosságok és maszkolás: lányok gyakrabban „álcázzák” vagy kompenzálják autista jellemzőiket, ezért a sztenderd eszközök aluldetektálhatnak.

• Pszichés komorbiditás: szorongás, depresszió, SZM – egymást is elfedhetik.

ADOS-2 mintázatok: bár sok lány a küszöb alatt teljesít, esetsorozatunkban mind a négy a küszöb felett volt, ami finom értelmezést igényel az ADOS-2 használatakor.

Mit talált a vizsgálat?

Korai SZM → későbbi ASD: a négy lány mindegyikénél az SZM jelent meg előbb, az ASD diagnózis csak később született.

Ép intelligencia, sérültebb adaptivitás: az IQ mindvégig átlagos, a mindennapi önállóság és szociális alkalmazkodás mégis gyengébb.

Szenzoros és rugalmatlansági jegyek: zaj- és tapintásérzékenység, rutinokhoz ragaszkodás, ismétlődő mozgások – gyakran finom, „alacsony zajszintű” formában.

ADOS-2 küszöb felett: mind a négy lány autizmus-tartományban teljesített egy vezető sztenderdizált mérőeszközön, ami rámutat: a finom női fenotípus nem zárja ki a teszt-pozitivitást, de tudatos, célzott vizsgálat kell.

Gyakorlati kimenetek:

• SZM mint korai marker tudatosítása: kognitívan ép lányoknál a korai SZM felvetheti a későbbi ASD lehetőségét; korai, célzott értékelés szükséges.

• Kettős fókuszú intervenció: az ASD- és az SZM-tünetek egyaránt célpontok; szociális/adaptív készségek fejlesztése, szorongáscsökkentés, kommunikációtámogatás; SZM-kezelésben viselkedésterápiák, gyógyszeres és integrált megközelítések; ASD-ben egyéni/csoportos terápiák, szülőképzés, megfelelő oktatási környezet.

• Nemi különbségek figyelembevétele: finom/atipikus női fenotípusra érzékeny diagnosztikai keretek biztosítása.

• Átfogó szakmaközi értékelés: több szakember, több eszköz, a korai és a jelenkori klinikai kép integrálása, megbízható diagnózis és célzott javaslatok érdekében.

A bejegyzés végén bennem ismét felmerül a kérdés: más-e a lányok autizmusa? Lehet. A véleményem szerint más, de ezt egyelőre nehéz számomra is megfogalmazni, miért. Sok mindent meg kell még ismernem, tapasztalnom.

A lányok csendje nem mindig „hiszti” vagy „válogatott makacsság” – lehet a szorongás és neurodiverzitás összetett, finom jelzése is. Ha időben felismerjük, oldható a szorongás, támogatható a kommunikáció és a szociális részvétel.

A lányoknál különösen figyeljünk a szelektív mutizmusra, mint az autizmus lehetséges korai jelzőjére, és kérjünk, végezzünk olyan komplex vizsgálatot, amely számol a női autizmus jellegzetességeivel. Mert ők akár a szelektív autizmust, akár az autizmust nőként élik meg: érzékenységgel és sokszor szorongással.

Forrás: Nagar Shimoni, H., Zilbershot Fink, E., & Leitner, Y. (2025). The clinical phenotype of early selective mutism and later autism spectrum disorder in girls: A case series analysis. Children, 12, 237.

10/11/2025

10/11/2025

Mindig elmesélem a hallgatóknak azt a régi-régi kutatást, amiben véletlenszerűen kiválasztottak néhány diákot, akikről azt állították, hogy kiemelkedő fejlődés várható náluk – anélkül, hogy ezt a mérések igazolták volna. Később újra felmérték őket, és kiderült: ezek a gyerekek valóban jobban fejlődtek, mint társaik. A magyarázat egyszerű: a pedagógusok másként viszonyultak hozzájuk, mert elhitték, hogy bennük több van.

Ezt nevezik Pügmalión-effektusnak – amikor a pozitív elvárás, a bizalom és az érzelmi támogatás életre kelti a rejtett képességeket. A gyerekek fejlődése tehát nemcsak adottság kérdése, hanem nagyban függ attól is, hogyan tekintünk rájuk.

"Mindössze" ennyi múlik rajtunk, pedagógusokon. Elég nagy felelősség! Használjuk jóra!

Remélem, Takács tanár úr megbocsájtja nekem, hogy ehhez a Tőle amúgy független tartalomhoz is a közös fotónkat teszem, de egyszerűen imádom ezt a képet.
Gábor Farkas köszönöm! 🥰

09/11/2025

Ma egy autó mögött haladtam, amelynek hátsó ablakán ez a tábla volt
„Kezdő sofőr. Tanulok vezetni. Elnézést a lassú haladásért.”
Rájöttem, hogy egyáltalán nem bosszankodom. Türelmesen figyeltem minden kanyart és megállást. Őszintén szólva, a sofőr egészen jól vezetett ahhoz képest, hogy még tanul.
Aztán elgondolkodtam:
👉 Vajon ugyanolyan nyugodt lennék, ha nem láttam volna ezt a táblát?
Valószínűleg nem.
És ez a gondolat megállított.
A legtöbb ember nem hord magán táblát, ami elmagyarázza, min megy keresztül.
Nem látjuk a feliratokat:
💔 „Váláson megyek keresztül.”
🕊️ „Elvesztettem a gyermekem.”
🌧️ „Depresszióval küzdök.”
💊 „Szörnyű diagnózist kaptam.”
Ha el tudnánk olvasni ezeket a láthatatlan szavakat, talán kicsit kedvesebbek lennénk.
De lehet, hogy nem is kellenek táblák ahhoz, hogy emberségesek maradjunk.
Minden ember, akivel találkozol, hordoz valamit, amit te nem látsz.
Ezért —
🌿 válaszd a türelmet,
💫 válaszd a jóságot,
❤️ válaszd a szeretetet, még ha senki sem kéri."
(Forrás:Életfája)
Dr. Kolumbár Réka pszichiáter oldaláról

06/11/2025

Az autizmusban gyakori a végrehajtó funkciók zavara.

Ebben a posztban ezekről lesz szó részletesebben és majd segítő techinkákról is írok később.

❓Mik azok a végrehajtó funkciók❓

📌Ezek a következők:

- tervezés, szervezés
- problémamegoldás
- munka memória
- figyelem
- érvelés
- kezdeményezés
- gátlás
- kognitív rugalmasság
- megfigyelés/monitorozás

📍Milyen nehézségeik lehetnek ezekben az autistáknak?

❗️Fontos tudni, hogy nem minden autistának vannak ezekkel nehézségei, vagy van, hogy csak 1-2-vel közülük, vagy olyan is, hogy minddel. ❗️

🔸tervezés, szervezés:
A tervezés, szervezés annak a képessége hogy előre gondolkozzunk és kiválasszuk és megszervezzük azokat a szükséges lépéseket és folyamatokat, amik ahhoz kellenek, hogy elérjünk egy célt. Ezeket a megfelelő sorrendbe állítsuk és kialakítsunk egy tervet.
Az autistáknak ezzel sokszor problémája van.

🔸problémamegoldás:
A probléma megoldáshoz az illetőnek fel kell ismernie a problémát és kitalálni, hogy oldja azt meg. Ehhez gyakorlatilag az összes többi végrehajtó funkció jól működése szükséges. Attól függően, hogy melyik végrehajtó funkcióval van az illetőnek problémája, úgy tud több helyen megtörni ez a folyamat.

🔸munkamemória:
A memória működése autistáknál érdekes.
Van, hogy egy adott témáról mindent meg tudnak jegyezni gyorsan, vagy kiskorukból nagyon sok mindenre emlékeznek de a rövidtávú memóriájuk nem annyira jó, pl. elfelejtenek alapvető hétköznapi feladatokat mint az evés és a fogmosás, hogy melyik nap van, mit kértek tőlük 5 perce

🔸figyelem:
Az autisták nagyon intenzív figyelemre és fókuszra képesek, de sokszor nehézségük van ennek a fókusznak az irányításában.
Tehát csak bizonyos dolgokra tudnak nagy figyelemmel fókuszálni, ami kizárna fejükből minden mást, amire figyelniük kéne még, vagy elterelhetik a figyelmüket zavaró szenzoros ingerek

🔸összetett, következtető gondolkozás, logikai érvelés:
Ennek a lényege hogy megértsünk analizáljunk és kritikusan gondolkozzunk valamiről, amit mondanak nekünk, amit hallunk, erre reagáljunk az adott helyzetnek és mondandónak megfelelően.
Ez sokszor az autistáknak nehézséget okoz a szociális-kommunikációs nehézségeik miatt, hogy nehezen értenek meg szociális jelzéseket
és a késleltetett feldolgozási mód miatt.

🔸kezdeményezés:
Sokszor az autista pontosan tudja hogy mit szeretne megcsinálni, de nagyon nehéz elkezdenie neki azt. Van amikor úgy tudja csak elkezdeni, hogyha valaki elkezdi neki, vagy segít neki elkezdeni. Ennek semmi köze ahhoz hogy az illető mennyire akarja az adott dolgot megcsinálni, hanem egyszerűen emiatt a nehézség miatt nem képes rá.

🔸gátlás:
A gátlás lényege, hogy az impulzusainkat késztetéseket le tudjuk gátolni, hogy pl.:egy adott helyzetben ne azonnal reagáljunk, vagy, hogy bizonyos környezetben nem szabad valamit megcsinálni, akkor meg tudjuk állni hogy ne csináljuk. Ha egy autistának ez nagyon nehezen megy, akkor nehezen tudja visszafogni magát, az impulzusait. Van, hogy emiatt nem képes strukturált helyzetben lenni, mint például iskolai környezet

🔸kognitív flexibilitás:
Az autistáknak nagyon fontos a bejósolhatóság, kiszámíthatóság, rutin és ha ezektől eltérünk az nagyon rossz hatással tud lenni rá. Ez azért van mert az idegrendszere, a gondolkodásmódja általában merevebb, nem elég rugalmas.
Ez megjelenhet abban, hogy nagyon ragaszkodik a rutinokhoz, egy gondolkodásmód, gondolatmenethez, véleményhez. (alapvetően ez nem egy rossz tulajdonság, akkor probléma, ha rossz irányba befolyásolja az életét a túlzott merevség, vagy nagyon beszűkíti az életét)

🔸monitorozás:
A monitorozás lényege, hogyha több mindent végzünk egyszerre pl. megyünk és közben beszélgetünk, akkor az agy nem figyel tudatosan a járásra, hanem az automatikusan, rutinszerűen megtörténik és a beszédre tudunk figyelni.
Tehát a testünk monitorozza saját magát és megakadályozza automatikusan, hogy pl. neki menjünk dolgoknak.
Ha ebben a végrehajtó funkcióban zavar van, akkor nehezen automatizálódnak folyamatok és így nehezen végzünk több dolgot egyszerre.

❗️Tehát ha ezek közül van, amivel nehézségeid vannak nem vagy lusta, akaratgyenge, szetszórt, rendetlen, akaratos, merev, idegesítő stb, hanem egyszerűen az idegrendszered működése miatt ezek neked nehezebben mennek, mint sok embernek. Ezekkel nem vagy egyedül. Az autizmuson kívül más kondíciókban is gyakori.
mint pl.: OCD, szorongásos zavar, hangulatzavar, ADHD.❗️



(fotó: https://www.betteraging.com/cognitive-aging/ways-to-improve-executive-function-as-you-age/)

06/11/2025

Az autista gyereked folyton zajong?
Hangokat ad ki?
Csapkod, kopog, zörög és egyéb?
Ha csend van csak azért is keres valamit ami felborítja a csendet?
Folyton mennie kell a mesének? Telónak? Zenélő játéknak? Mindegy minek? Csak szóljon valami?

Nem te vagy rossz szülő. Nem neveletlen a gyereked. Nem is direkt akar a gyerek idegesíteni.
Hanem a gyereked egy erősen ingerkereső autista.
Ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy belül a fejében nyugalom legyen, jól érezze magát, ne legyen meltdown-ja, folyamatos stimuláció szükséges.
Ez ingerkereső autistáknál gyakran a zajok, hangok.
Felnőtt autistáknál is jelen lehet ez.
Pl olyan formában, hogy mindig hallgat valamit a fülesén, folyton énekelget, dúdol, megy a zene, youtube videó a háttérben.
Ez ADHD-soknál is nagyon nagyon gyakori jelenség.

A szinte folytonos ingerek stimulációt adnak az érintett személynek, nyugtatják, szabályozzák, megadják neki a kiszámíthatóság és kontroll érzetét.

Ami még egy fontos részlete ennek, hogy így is érzékenyek lehetnek a hirtelen, külső zajokra, amiket nem ők keltenek vagy kontrollálnak. Pont ezért. Mert a külső zajok kiszámíthatatlanok, nem kontrollálhatók.
Ezért lehet ez a paradoxon, hogy ő folyton zajong, de mégis érzékeny a külső zajokra.

Az ingerkereső magatartás más szenzoros téren is jele lehet, pl.: tapintás, vizualitás
Ezért lehet az, hogy egy autista gyerek pl. folyton rajtad lóg, ölelget mindenkit, undorító dolgokba is beletúrkál, vagy ha vizuális, mindig keresi a színes, pörgő, csillogó villogó dolgokat, vagy bármit ami érdekesen néz ki

(kép: https://www.madeformums.com/toddler-and-preschool/50-tuff-tray-ideas-for-learning-through-play/)

28/10/2025

Kedves Szülők!
Felszabadult néhány hely! Várom a gyerekeket logopédiára, iskolaelőkészítőre, komplex fejlesztésre! Keressetek bizalommal! Mindenkinek szép napot kívánok!
Ölelés, Dia!

09/10/2025

Mi lesz ha elfojtod a stimminget?

A stimming autistáknál és gyakran adhd-soknál is jelen van. A stimming funkciója az érzelmeink, szenzoros érzeteink regulációja, érzelmeink,érzéseink kifejezése, kommunikáció, önnyugtatás szenzoros túltelítődés esetén, kevés inger esetében pedig önstimuláció.
Stimming lehet: kézrázás, dobogás, lábrázás, körömrágás, bőrtépkedés, ugrálás, lábujjhegyen járás, hangadás és még sok más.
A stimming az autista, adhd-s emberek lételeme, mint másnak az, hogy ráncolja a homlokát ha mérges, vagy sír ha szomorú.
Ezért nagyon rossz következményei lesznek annak ha valaki elfojtja a stimminget.
Mik lehetnek ezek?

- túltelítődés, dührohamok, meltdownok
- folyamatos szorongás
- önbántalmazás
- alvászavarok
- hiperaktivitás, mert nem tudja levezetni az energiáját
- kiégés
- ha évekig tart a visszafojtás komoly mentális problémák is kialakulhatnak, mint pl.: generalizált szorongás, depresszió, pszichoszomatikus fájdalmak, tünetek, kényszeres zavarok, krónikus stressz