https://www.facebook.com/107602888247622/

LélekbőL élek, személyesen, online, Kisbér (2025)

04/10/2025

Igen, benned is. ✨

30/09/2025

Sziasztok Kedvesek!

Hetek óta újra és újra megszólal bennem ez a régi versem. Teret kér magának...
Engedek neki...
Talán épp Neked szól.

✨✨✨

Visszahúz a múlt

Mint kegyetlen fogvatartó nem ereszt
Néha enged kicsit a láncon, hogy bevegyem
Elszakadhatok tőle, s szabad már az út
De hideg mosollyal arcán visszahúz a múlt.

Kegyetlen s elhiteti, nincs már hatalma felettem
Közönyt színlel s én lassan elosonnék mellette.
Fellélegeznék, de hirtelen valami visszahúz
Hátra sem kell néznem, a mellkasomban érzem: utánam nyúlt a múlt.

Mint macska az egérrel, úgy játszik velem
Pofozgat, lökdös, de nem veszi még el az életem.
Ad egy kis egérutat, de figyelme nem fakul
Újra, újra és újra engem követel a múlt.

Miért van ekkora hatalma felettem?
Miért állok és nézek rá dermedten?
Miért hagyom hideg szívvel, hogy fogva tartson?
Miért engedem, hogy mindig a lelkembe marjon?

Tévedek, ha azt hiszem, ő rajtam kívül áll.
Nem ő a fogvatartó s nem nála van a lánc.

Sinigla Melinda
2022.04.16.

18/09/2025

"Úgy segített, hogy nem segíthetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra."
(József Attila)

Apu 63 😇

Kesereghetnék, hogy még mindig csak 63 éves lennél és már 4 éve nem vagy velünk.
Szomorkodhatnék, hogy nem látod az unokáidat felnőni és nem látod a boldogságukat, amiből mostanában hál'Istennek jut bőven. 🥰

De nem teszem. Hisz tudom, hogy pont addig voltál földi testben, ameddig arra szükség volt.
Épp ennyi idő kellett ahhoz, hogy mindenkenkinek megtanítsd azt, amit általad kellett megtanulnunk.
Hogy más mit hordoz belőled, azt nem tudom. Én az együtt töltött 37 év alatt főleg a csendedet kaptam, ami sokszor fájt. Sok minden volt nehéz a kettőnk kapcsolódásában, de épp ezek a súlyok húztak le abba a mélységbe, ahol aztán megtaláltam az eltemetett fájdalmaimat. Megtaláltam, újraéltem, kiüvöltöttem, elfájtam és gyógyultam. 🙏

Még mindig úton vagyok. Úgy sejtem, mindig úton is leszek. Hisz mindig van mire ránézni, felengedni, átszeretni. S ebben a sokszor lelket tépő munkában (főleg az elmúlt fél évben) te vagy a legnagyobb segítségemre. 😇
Már a tested halálának napján is bizonyosságot adtál, hogy attól, hogy nem látunk, ugyanúgy velünk vagy. Azóta, hogy fentről látsz, már tisztán érzékelsz engem. Már nem értesz félre. Már látod, hogy miért születtem és adod ehhez a legerősebb támogatást. Már megtart a csendes jelenléted, de ha kell, szólsz is hozzám.
Míg közöttünk éltél, ritkán néztünk ennyire egy irányba, mint ezen a fotón. 🤗
Mióta elmentél, már egy a célunk: Mindenben meglátni és mindenbe beletenni a tiszta szeretet mindent gyógyító erejét. 🤍💞

08/08/2025

A Kundalíni Jóga és én. Még mindig csak ismerkedünk. Ízlelgetjük egymást. Főleg én őt. Ő pedig szelíd türelemmel hagyja.

7 hónapig "csak" heti néhány alkalommal gyakoroltam.
Fél év után kezdtem érezni, hogy valami megváltozik bennem. Elkezdtem látni magam egy olyan semleges térből, amiből felismertem a szenvedésprogramjaimat. Megláttam, de már nem analizáltam. Nem (mindig 🫣) kerestem a gyökerüket. Csak hagytam, hogy legyen az, ami van.

Majd 2 héttel ezelőtt beléptem A Kapun. Olyan ez, mint amikor hónapokon keresztül készülsz egy nagy utazásra, majd egyszer csak kiszállsz a repülőből, szippantasz egy mélyet a vágyott, új, mégis idegen világ levegőjéből és azt érzed: Itt vagyok végre! Megérkeztem. 🙏
Itt vagyok hát. Még éppen csak néhány lépést tettem ebben az új, valahol idegen, valahol mégis nagyon ismerős világban. Még csak néhány mély levegő járta át a testemet, mégis érzem, ahogy napról-napra itatja át minden sejtemet.

De már itt vagyok. Elindultam. Lassan, türelemmel, mindent megszemlélve haladok. Főleg magamat figyelem ebben az új térben. Csodálom a testemet, ahogy napról-napra lazul, könnyül, tágul. (Az a test, amit világ életemben rugalmatlannak gondoltam.)
Elismerően konstatálom minden este, hogy ma is eleget tettem a vállalásaimnak.

Jelenleg napi két elköteleződésem van a tanárképző folyamat és önmagam felé. Egy 22 perces mantra meditáció és egy másfél órás gyakorlatsor. Mindkettő 40 napon keresztül, megszakítás nélkül.
Mélységes alázattal végzem a dolgom és nem kérdés, hogy felkelek miattuk hajnalban, és/vagy tovább maradok fent, hogy eleget tegyek.

Minden nap könnyen megy? Nem állítom. De sokkal könnyebben, mint gondoltam. S mindez azért, mert már két hét után is sokszorosan térült meg a befektetett energia. Ez a két vállalás fix, stabil alapot ad a napjaimnak, az Életemnek. Olyannyira, hogy ma azon kaptam magam: napok óta nem billentem ki. Napok óta tartanak a gyakorlásaim egy olyan stabil semleges, naturális nézőpontban, ahonnan minden velem történt eseményt kívülről látok.

Ez nem azt jelenti, hogy nem érint meg semmi. Sokkal inkább azt élem, hogy könnyebben hordozok el mindent. Ha jön a nehéz fogadom, de tovább is engedem. Aki/ami viszi az energiámat, zokszó nélkül eresztem el.
Mert már értem, érzem, látom, hogy könnyedségre és nem szenvedésre születtem. Azért születtem, hogy ÉLJEK. Azzal és abban, aki és ami része tud lenni ennek a könnyűségnek.
S amint elkezdtem tenni magamért s megengedtem magamnak, hogy könnyű legyen körülöttem minden, megsokszorozódtak a szeretettel teli, lelket emelő pillanatok. Elkezdett bennem és körülöttem más minőségben lüktetni az Élet. 💞

Itt vagyok hát. Én adom magamat, az időmet, a figyelmemet. Ő pedig adja magát. Az erejét, a könnyedségét, a semlegességét. Mindazt, ami én magam is vagyok.
Jól megvagyunk. S úgy érzem egyre jobban megleszünk. Kéz a kézben önmagam felé.
A Kundalíni jóga és én.

Sat Nam 🤍🙏

26/07/2025

Megint úton.
Mindig úton.
Ugrok.
Nagyot.
Mélyet.
Mert csak így lehet.
Mert csak így érdemes.
Féltem-e ettől? Igen.
Át kell lépnem a komfortzónámon? Nem! Szét kell rúgnom azt.
Le kell vedlenem minden álarcomat? Nem kérdés!
Készen állok-e rá? Fogalmam sincs.
Hívást éreztem és itt vagyok. Adom magam 110%ban. Beleteszem amit tudok, a többit az Égiekre bízom.

Ahogy érzékeltétek, jó ideje csendben vagyok. Az utóbbi 5 hónap olyan mélyre vitt és olyan mély fájdalmakat éltem meg a szívemben, mint soha eddig. Fájt minden ébredés. Üvöltöttek belül a miértek, a hogyan továbbok. Szembesültem az összes múltbéli hibámmal, amivel fájdalmat okoztam másoknak (nem keveset) és újra éltem azokat. Mint amikor az élet végén lepereg a film és újra éljük az összes nehéz pillanatot.
Csak ez most nem másodpercekig, hanem hónapokig tartott és még jut belőle a mai napig.

Kevesen múlott, hogy ne forduljak a sötétség felé. Egyszerűbb lett volna. Könnyebb lett volna.
Valahol mélyen azonban éreztem, ez egy áldás. Újjá születhetek anélkül, hogy testet kellene váltanom. Csak bírjam elhordozni ezt az irdatlan testet, szívet maró és elmét becsavaró fájdalmat. Nem mindig hittem, hogy sikerülni fog...
Egyetlen szalmaszálam volt, amibe kapaszkodni tudtam: a kundalíni jóga. Igaz, nekem kellett odaállnom és csinálnom. De onnantól kezdve megtartott. Kérdés nélkül húzott vissza a tengelyemhez és erősítette meg azt minden szinten. Pucolta le a fájdalom rétegeket és üvöltetett ki velem olyan mondatokat és mintákat, amelyeket mások helyett hordoztam.

Majd egy 62 perces meditáció után belém hasított a felismerés: De hát én céllal születtem erre a Földre! Ha pedig vállalt célom van, ahhoz minden segítséget meg fogok kapni odafentről. 🙏
A következő pillanatban pedig kiviláglott az eszköz, ami a célomhoz vezet. Hónapokig toltam el magamtól, de végül az utolsó pillanatok egyikében beleálltam: elvégzem a 300 órás Kundalíni Jóga Tanárképzést.

Nem tudom mi a pontos cél. Nem biztos, hogy tanár leszek. De hogy levisz ez az egy év a legsötétebb részeimhez, ahhoz nem fér kétség.
Kemény lesz? Biztosan!
Meg fogom bánni, hogy elindultam ezen az úton? Nagy valószínűséggel igen.
Lesz erőm majd folytatni? Lesz. Valahonnan mindig van. Magam sem értem honnan. (Na jó, azért kapisgálom)
Félek-e? A mai első nap után már nem. Mert megéreztem, hogy a helyemen vagyok. Már nincs itt a kicsi Meli, aki kevésnek érzi magát ehhez. Az a Meli van itt, aki ugyan nem tudja még hogy hogyan, de végig fogja csinálni. Mert a végén egy olyan Meli vár, aki még csak fel-felsejlik, de érzem, hogy nagyon is valódi és egyre inkább élni kíván. Aki már most is itt él bennem, de még erősödnie kell.
Aki tele van Kincsekkel.
Aki tele van ajándékokkal a világnak.
Aki tele van odaadó, emelő tiszta szeretettel és szerelemmel.
Egy olyan Meli, aki egyre inkább azt az Utat járja, amire hivatott.
De ehhez úton kell lenni.
Mindig.
Mert csak így érdemes. ❣️

18/06/2025

Sziasztok Kedvesek ❣️

Csendben vagyok.
Úton vagyok.
Kúszom át a tű fokán s közben levedlek mindent, ami a múlt, ami elavult, ami már nem szolgál.
Csendben vagyok.
Figyelek.
Magamat főleg s mindazt, amit a körülöttem történő események kiváltanak. Ami fáj, ami nyom, ami nehéz, ami és aki üvölt bennem.
Jelen vagyok.
Ölelő karokat nyújtok magamnak s a folyamataimnak.
Gyógyítom magam.
Élek. Egyre tisztábban, egyre stabilabban, egyre nagyobb szeretetben önmagammal, a körülöttem élőkkel, az Élettel, a Jóistennel. 🙏

A folyamataimat rendszeresen kísérem tiszta esszenciális olajokkal, amelyek közül a szívem legerősebb gyógyítója az olasz szalmagyopár, a Helichrysum. Mézédes illata gyógyír és balzsam a lelkemnek. Olyan számomra, mint egy tiszta, szeretettel teli, gyógyító ölelés. 🤗💚

Nem is volt kérdés, hogy a kertbe is ültetek Helichrysumot. Minden nap szeretgetem, becézgetem, szagolgatom, szívom magamba mindazt, amit áraszt magából. Gyógyítom, erősítem magam általa (is). 🌼

A tavaszi metszéskor levágot ágait leszárítottam és vártam, hogy majd megérkezzen hozzám a felhasználásuk módja.
A legutóbbi Kundalini gyakorlás meg is mutatta a sorsukat: egy szíveteret gyógyító, színtiszta füstölő lesz belőlük.
Így egy mélymeditáció után leültem és minden mozdulatomra ráhangolódva kötegeket kötöttem belőlük.

Ide teszem most a lehetőségét, hogy téged is gyógyíthasson ez a csodás, természet adta, tiszta gyógynövényből készült füstölő.
Amennyiben megszólított a lehetőség, jelezz kérlek privátban és megbeszéljük a részleteket. Személyesen Kisbéren és Győrben tudom átadni, vagy Foxposttal tudom küldeni hozzád (1699 Ft).
A füstölőnek nem határoztam meg árat. Amennyit jó szívvel adsz érte, annyit jó szívvel fogadok. Néhány darab mézédes olasz szalmagyopár füstölő várja gazdáját. 🤗

Szeretettel a csendből:
Meli

08/05/2025

...

29/03/2025

Aki átkelt, már mindent lát 😇

Ne bántsd magad azért, mert nem mondtál ki valamit, amit úgy érzel, hogy ki kellett volna.
Ne gyötörd magad azért, mert nem tettél meg valamit, amiről úgy gondolod, hogy meg kellett volna.
Számodra ugyan úgy tűnhet, hogy benned ragadt, rekedt egy érzés, egy mondat, egy cselekedet...
Lehet, hogy benned van, mert nem tudtad, merted vagy egyszerűen nem volt idő, lehetőség átadni.

Fontos, hogy tudd: az a lélek aki eltávozott, már mindent lát, érez. Azt is ami benned van. Onnantól kezdve, hogy a lélek elhagyja a testet (sokszor már akkor is, amikor a test még működik), nincs előtte titok. Érzi minden szeretetedet (akkor is, ha nem fejezted ki), minden haragodat és minden fájdalmadat. Mindazt, ami általa született meg benned.

Lélek a léleknek nem tud hazudni. A lélek világában semmi sem kimondatlan vagy meg nem cselekedett. A túlvilágon tisztán látás, tisztán érzékelés és mérhetetlen szeretet van.
Bármit is érzel elhunyt szeretted iránt tudd, hogy az elért hozzá és feloldódott a lelkében.

Szeretettel: Meli 🤗

25/03/2025

MINDEN emberi kapcsolat alapja a szeretet.

A feltétel nélküli szeretetből jövünk és oda is térünk vissza. Így a lélek elsődleges és fő "összetevője", "beállítása", alapja a szeretet.

A földi lét tanulópálya. Ha úgy tetszik, egy extrém kihívás. A lélek számára egy igazi komfortzónán kívüliség. De mint tudjuk, az igazi fejlődés pont, hogy itt kezdődik.
A leszületéssel a lélek magára vállal olyan "terheket", amelyek elfedik az alapbeállítást. Ezek a "szemellenzők" olyan, egyrészt a lélek által még hordozott, másrészt a választott családtól kapott fájdalmas sérülések, amelyek épp arra hivatottak, hogy többé kevésbé (inkább többé) eltakarják előlünk a lényeget. A valódi alapot, a szeretetet.

Mindehhez pedig az emeri létezés még magában foglal egy kötelező "hátráltató" tartozékot, az elmét, amely (nagyjából két éves kor körül) szépen lassan átveszi az irányítást a lélek felett.
Minden földi életciklus arra hív, hogy visszataláljunk a lelkünkhöz. Hogy emlékezzünk arra a szeretetre, ami MINDEN ember alapbeállítása.
Ehhez nem leküzdeni kell az elmét, hanem összehangolni a lélekkel.
Ehhez nem elfojtani kell a sérüléseinket, a hozott és kapott fájdalmainkat, hanem megélni és ezáltal meglátni a gyökerüket.
Lefejteni önmagunkról mindent, ami eltakarja a szeretetet.

Elsősorban azt a szeretetet, amit önmagunk iránt érzünk. Azt a feltétlen elfogadást, amellyel magunkat öleljük körbe. Addig, amíg ez nem történik meg, a másokkal összekötő szeretetet sem tudjuk valódi mélységében megélni. Tudom, közhely. De mint minden klisé, ez is magában hordozza az igazságot.

Ahogyan az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az emberiség jelentős hányada még az első feladatnál, az önszeretet gyakorlásánál tart (én is).
Ritkák azok a valódi, mély (magas) pillanatok, amikor felsejlik az alapbeállítás. A mindenkivel összekötő szeretet. Ritka, de legalább már van róla tapasztalatom. Kezdetnek ez is elég, azt hiszem.
Az életem nagy részében persze én is elveszek a sérülések és az elme sötétségében. Van, hogy köröm sötét van, de van, amikor csak félhomály. És vannak pillanatok, amikor megcsillan a Fény. A lélek Fénye, hogy emlékeztessen:
MINDEN emberi kapcsolat alapja a szeretet.

De persze nem tudok minden percben ebben élni, hisz az már maga lenne a megvilágosodás, a földi életciklusok vége. Attól még nagyon messze vagyok, vagyunk.
De kétségkívül afelé tartunk és ez már nagy lépés. Ezen az úton azonban sokszor megbotlunk és van, hogy el is esünk. De felállunk és továbbmegyünk, mert már ismerjük a célt.
Visszatérni az alaphoz: a valódi szeretethez.
Első lépésként önmagunk felé.

Szeretettel: Meli 🤗

23/03/2025

Újhold - Március 29.

Néhány poszttal ezelőtt az önismereti túra létrejöttéről meséltem ahol is bevallottam, hogy ugyan direkt olyan napot választottam a túránknak, ami Teli- vagy Újholdra esik, de azt nem néztem meg, hogy az a bizonyos nap milyen energiákat hordoz asztrozófiai szempontból. Egyszerűen csak bíztam (vagy inkább hittem) benne, hogy minden adott lesz ahhoz, hogy egy emelő, sokat adó napot töltsünk együtt.

Ma jutottam el odáig, hogy megnézzem a szombati bolygóállásokat. És hát mit ne mondjak, repes a lelkem és hatalmas hálával van tele! 🙏🥰
Ugyanis olyan égi erők állnak össze a túránkhoz, amelyre alig találok szavakat.
Kezdve azzal, hogy a rák Mars a 12. házban fog állni az Újhold pillanatában (29-én délben), ami csodásan támogatja a természetbe való elvonulást és az önmagunk felé fordulást. 💚
Az Uránusz otthon lesz a 11-es házban, amellyel segíti a tisztulást, megújulást és az égi ajándékok befogadását. ☺️
Ha csak ennyi lenne az univerzum támogató ereje is már sokat kapnánk, de ennél sokkal többről fog szólni az Újhold napja.
További részleteket és azt, hogy az aznapi energiákat hogyan tudják a maguk életére vonatkoztatni, a túra résztvevőinek mesélek majd. 🤗
Köztük leszel? Amennyiben érdekelnek a részletek, hozzászólásban megtalálod az eseményt. 😉

Én már nagyon várom, remélem találkozunk!
Szeretettel: Meli 🤗

22/03/2025

Merj fájni!
Merj nehézben lenni!
Merj sírni!
Merj üvölteni!
Merj kiborulni!
Merj önmagad lenni mindeneddel együtt!

Miért? Mert ebből nyerheted a valódi Erőt.
Vegyünk példának egy tízmilliószoros napot. Mindenki igyekszik pozitív dolgokra koncentrálni, mert tudjuk, hogy ilyenkor (szerintem amúgy mindig) az teremtődik, ami bennünk van. Naná, hogy csittifitti, csillámpónis jövőt szeretnénk. Ennek kedvéért pedig akár "meg is erőszakoljuk magunkat", hogy csupa szépre és jóra koncentráljunk még akkor is, amikor szívünk szerint csak magunkra csuknánk az ajtót és telesírnánk a párnánkat.

És akkor most jöjjön a fekete leves:
Egy tízmilliószoros (minden) napon, ha nem engeded meg magadnak a nehezet (mondván, hogy nehogy az teremtődjön már!), akkor elfojtásba kerülsz lelki szinten és sajnos tetszik vagy nem tetszik, ezzel pont ezt, vagyis az elfojtást teremted. Ugyanis a lélek (érzések) rezgése sokkal erősebb infirmációkat hordoz a térben, mint az elmébe erőltetett pizitív gondolatok.

Akkor most mivel is teszünk és teremtünk jót egy tízmilliószoros (minden) nap?
Azzal, ha meg merjük élni a fájdalmunkat, nehezünket, merünk sírni, üvölteni. Mert ezzel azt éljük át, s ezáltal azt az információt bocsátjuk a térbe, hogy EZ VAGYOK ÉN! Vagyis: ÖMAGAM MEREK LENNI! Ez amúgy jó kis teremtés nemde?

De tovább megyek: ha merünk lemenni a gödör aljára, ahonnan aztán tényleg nincs tovább lefelé, egyszer csak megérezzük a saját erőnket, hamarosan megérkezik a megoldás, a feloldozás, a kikönnyülés és elindulhatunk egyre felszabadultabban, megerősödve felfelé.
Ezzel pedig nem a nehezet fogjuk megteremteni, hanem épp az ellenkezőjét: az érzést, hogy ERŐS VAGYOK, RÁTALÁLTAM A MEGOLDÁSRA, EGYRE KÖNNYEBB VAGYOK...

Szóval:
Merj fájni!
Merj nehézben lenni!
Merj sírni!
Merj üvölteni!
Merj kiborulni!
Merj önmagad lenni mindeneddel együtt!

Mert minden nap ezzel adhatsz magadnak (és szeretteidnek) a legtöbbet. Légy önmagad, önmagadért!

Ölelésem: Meli 🤗

21/03/2025

Minőségi énidő és mi-idő, az igazi ajándék 🎁

Tudjuk, hisz mindenhol ezt látjuk és halljuk, hogy mennyire fontos a minőségi idő amit magunkkal és egymással töltünk. De mit is jelent ez tulajdonképpen?
Az én szemüvegemen keresztül a minőségi idő valódi jelenlétet, odafordulást és odafigyelést jelent akár önmagunk, akár egymás felé. Nem időt szakítok, nem rászánom az időt, hanem odaszentelem. Ha kell magamnak, ha kell annak, aki számára az épp sokat jelent.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az énidő. Amikor csak önmagunkra figyelünk, azt tesszük amihez kedvünk van és nem azt, amit elvárnak tőlünk, amikor valódi figyelemmel odaülünk magunk mellé és megkérdezzük önmagunktól: Hogy vagy? Mi van most benned? (Nem, magunkkal beszélgetni nem ciki és attól nem leszünk skizofrének. 😁)
Az önmagunkkal töltött idő feltölt. Új lendületet ad. Újra huzaloz és erőt ad a hétköznapokhoz. Szinte kicserélődünk.

Amikor pedig mi jól vagyunk önmagunkkal, akkor tudunk valódi, minőségi figyelemmel a párunk, gyerekünk, barátaink, szüleink felé fordulni. Az együtt töltött időt, az egymásra figyelést, a kölcsönösen érdeklődő beszélgetést nem lehet mással pótolni. A valódi jelenléttel együtt töltött idő felbecsülhetetlen érték minden kapcsolódásban.

Tudom, ezt elméletben mind tudjuk. De csináljuk is? Szentelünk elég minőségi időt magunkra és/vagy egymásra? Nehéz ezt kivitelezni egy családi és munkahelyi teendőkkel zsúfolt életvitelben, igaz? Hidd el, tudom miről beszélek.
Éppen ezért ajánlom szeretettel figyelmedbe ezt a különleges lehetőséget. 😍

A március 29-i önismereti jelenlét túra mindkét minőségi időre csodás lehetőséget nyújt. Ha elhívod magaddal (feltéve, hogy nyitott rá) a (felnőtt) gyermekedet, szülődet, párodat, barátodat/barátnődet, akkor együtt, mégis külön élhetitek meg azt az élményt, amit ez a nap fog adni mindkettőtök számára.

A gyakorlatok és jelenlét feladatok, azok hatásai, majd az abból fakadó felismerések az önmagaddal való kapcsolódást fogják erősíteni és új szintre emelni.
A "párod", akivel jössz ugyanazokon a folyamatokon fog végigmenni, mégis biztos vagyok benne, hogy a megélései mások lesznek.
Ezek az élmények aztán végeláthatatlan beszélgetések témai lehetnek köztetek, amely a kettőtök kapcsolatát is gyógyítja és emeli.
Nem mellesleg ha ketten jöttök, kedvezőbb a részvételi hozzájárulás. ☺️

Akár egyedül, akár egy számodra fontos személlyel érkezel biztos vagyok benne, hogy feltöltődve fogsz hazatérni. Várlak (titeket) nagy szeretettel! 🤗

Meli

Minden részletet a hozzászólásban lévő eseményben találsz. 😉

LélekbőL élek

04/10/2025

30/09/2025

18/09/2025

08/08/2025

26/07/2025

18/06/2025

08/05/2025

29/03/2025

25/03/2025

23/03/2025

22/03/2025

21/03/2025

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória