https://www.facebook.com/107602888247622/

LélekbőL élek, személyesen, online, Kisbér (2025)

08/11/2025

ÁLDÁS

Nagyjából két héttel ezelőtt egy reggeli gyógyító meditációm során felsóhajtottam:
"Drága Istenem, áldásodat kérem."
Azonnal jött a válasz:
"Nem kell kérned. Folyamatos áldásban van részed."
Sejtjeimig hatolt az érzés: valóban áldás minden pillanata az életemnek minden fájdalmával és nehezével együtt.
Akkor, ezt az élményt csak storyban osztottam meg, nem készült bejegyzés belőle. Ma azonban...

Figyelmet kért magának Müller Péter egyik új beszélgetése, amelyben a következőt fogalmazta meg:
"... Érzi az ember, hogy áldása van. Ezt úgy lehet érezni... Ezt nem érdemli ki az ember. Ha már azt hiszi, akkor nem kapja meg. Az áldás egy olyan dolog, hogy ahogy jön az égből az eső, az is azért jön, mert jön. Nem azért, mert kiérdemeltük. Nem. Nincs ilyen..."

Ebben az áldásban neked is részed van. Akár észreveszed, akár nem. Akár hiszed, akár nem. Nem kell, hogy vallásos legyél. A Jóisten nem a vallásokon és gyülekezeteken keresztül osztja az áldását. Nem a templomba kell menni érte.

Az áldás önmagadon keresztül érkezik. Érezni akkor tudod leginkább, amikor minden nehézség ellenére is azt tudod mondani: ezzel nekem van dolgom. Erről nem a gyerekem, a párom, a szülőm, a főnököm, a kormány... tehet. Bennem van valami, amire ők csak rámutattak. De teendőm nekem van vele.

És elindulsz. Mögé nézel a dühödnek, a fájdalmadnak, a tehetetlenség érzésének. Nem kívülről várod, hogy szeressenek, lássanak, megerősítsenek, táplálják az önbizalmadat, biztonságot adjanak, megértsenek, megtartsanak. És legfőképp nem várod, hogy miattad változzon meg bárki is.

Mert már tudod, érzed, hogy minden változás belőled indul ki. Mindennek benned van a mozgatórugója. Az életednek te vagy a felelőse. Senki más nem tehet se róla, se érte.
Amikor visszaveszed az életed irányítását, amikor békében vagy az életeddel és annak történéseivel, amikor visszatalálsz önmagadhoz akkor érzékeled kristálytisztán, hogy mekkora áldásban van részed. Mert visszatalálsz ahhoz az isteni részedhez, legtisztább önvalódhoz, belső isteni fényedhez, amely minden áldás forrása.

Az áldás eddig sem volt kérdés. Sosem az. (Tudod, mint az eső...) Csak épp nem vetted észre. Mert "nem voltál otthon". Máshol jártál, másra figyeltél, másra mutogattál, meg akartál felelni... De amint hazarérsz, világossá válik minden. Az áldást nem kell kérned. Hisz folyamatos áldásban van részed.

Szeretettel: Meli ✨

04/11/2025

Lecsengés

Rendben van, ha nem érzel késztetést arra, hogy mozdulj.
Rendben van, ha nehezen indulsz el bármi felé is.
Rendben van, hogy "nem történik semmi". (A legmélyebb dolgok mindig ilyenkor történnek bennünk.)
Rendben van, hogy nincs motiváció újba kezdeni.

Nem csak azért, mert az évnek ezen (skorpió) időszakában a befelé indulásnak, lecsendesedésnek van itt az ideje.
Nem csak azért, mert (naptári) évet zárunk. (Bár a valódi energetikai fordulat inkább a tavaszi napfordulóra tehető, de én személy szerint a szülestésnapokat is hasonló energetikával érzékelem.)

Ennek ellenére mégis lecsengésben vagyunk. Hiszen nem csak ezt a 9-es évet zárjuk, hanem egy 9 éves ciklus végén járunk. Ez egy végjáték. Aminek és akinek nincs már itt az ideje, távozik. Eltávolodik, megszűnik, kikerül a terünkből.

Senkit és semmit nem érdemes sajnálni.
Senki és semmi után nem érdemes kapaszkodni.
Csak ülj csendben és figyeld a tisztulást. Az Életed tisztulását. Csak hagyd! Csak engedd! Akivel, amivel dolgod van, maradni fog. Akivel, amivel nincs, hadd menjen.
Nincs dolgod. Talán ezt érzed mélyen, belül. Ezért a mozdulatlanság.

Még akkor is, ha már érzed belül az új irányt. Már lehet, hogy valami mocorog. Valami új. Valami más.
De most még csak figyelj csendben, lélegezz és bízz az isteni rendezésben. 🙏

Szeretettel: Meli ✨

21/10/2025

Egyszer csak elég lesz...
Egyszer csak elég lesz a harcból.
Elég lesz a küzdelemből.
Elég lesz abból a rengeteg fájdalomból, amit önmagunknak és másoknak okoztunk.

Mert erősek akartunk lenni.
Mert mi akartuk jobban tudni.
Mert irányítani akartunk.
Kontrollálni akartunk....

Páncélt hordtunk, ami megkeményítette a szívünket is.
Sisakot hordtunk, hogy ne lássák a valódi arcunkat.
Kardot ragadtunk, hogy minden és mindenki ami fájdalmat okozhat, távol maradjon.

Mert csak így éreztük magunkat biztonságban.
Mert amit és akit nem engedteünk közel, az bántani sem tudott.
Mert amit mi irányítottunk, az nem hozhatott váratlan bajt.

De egyszer csak elég lesz...
Elég lesz a távolságból. Közelségre vágyunk.
Elég lesz a páncél hideg érintéséből. Forró, megtartó ölelésre vágyunk.
Elég lesz az irányításból. Közös célra és együtt haladásra vágyunk.

Egyszer csak elég lesz...
Egyszer csak nehéz lesz...
Levetnénk a páncélt. Megvan a szándék, megvan a késztetés. De nem mozdul. Szinte ránk égett. Mintha a bőrünkké vált volna. A részünkké lett. Erős nőkké váltunk. De nem azért, mert így akartuk.

Ezt hoztuk, ezt örököltük. Életek és évszázadok terheit cipeljük. Ezért kellett a páncél, máskülönben nem bírtuk volna el őseink és a lelkünk fájdalmának súlyát.

De már nem véd. Már teher.
Mert már tudjuk, hogy az erő nem mások irányításban van.
A valódi Erő a lélekből s a hitből fakad.

Levetnénk a páncélt, letennénk a kardot. De nem megy könnyen. Először belül kell erőssé válnunk, hogy ne legyen többé szükség külső eszközökre.
Ehhez azonban fel kell dolgoznunk a múltat. Nem csak a sajátunkét.

Le kell menni a pokol legmélyére, hogy átégethessen a tüze. Hogy leégjen minden fájdalom és leolvadjon a páncél. Hogy aztán valódi, tiszta fényünkkel irányítsunk. Semmi és senki mást, csakis a saját Életünket. ✨

Ezen az úton (is) lehet segítségedre a szombati Kundalini jóga óra, ahova már csak egy főnek van helye.
Ha letennéd, ami már nem szolgál...
megéreznéd a saját belső Erődet...
tágítanád a határaidat...
vágysz arra, hogy a középpontodba kerülj...
akkor várlak szeretettel 🤗

Részletek a fenti, rögzített posztban.

Szeretettel: Meli ✨🤗

14/10/2025

Az Élet újra és újra eléd hozza azokat a helyzeteket, amelyek a lelked legmélyéig nyúlnak és megmarkolják annak a kicsi gyereknek a szívét, aki sérült benned.
Akit nem vettek észre.
Akire nem figyeltek.
Aki soha nem volt elég jó.
Aki nem kapott érintést, becéző szavakat.
Akit bántottak.
Akivel nem kapcsolódtak.

Az Élet ezzel nem bántani akar. Sokkal inkább segíteni hogy meglásd, hogy felismerd és elkezd gyógyítani a lemélyebb sérüléseidet.
Semmi nem fog egy nap alatt meggyógyulni. Hisz a fájdalmat sem egy napja őrzöd.
De ha elindulsz és elköteleződsz önmagad mellett, (sok-sok hullám hegy és völgy után) egyszer csak valami megváltozik.

Az Élet mutatja, te észleled, felismered, de már nem húz be. Már nem fáj. Látod, tudatosítod, békével a szívedben magadhoz öleled a benned mosolygó kicsi gyereket és sétáltok tovább.

Együtt, a legmélyebb s legmagasabb szeretetben. Önmagaddal.

Ehhez a belső békéhez vezető úton a Kundalini jógával tudlak a leghatékonyabban kísérni.
Az első személyes órámra már csak ketten tudtok jönni. 🙏 (Részletek az előző posztban.)
Itt az idő (d)❣️

Sat Nam 🤍🙏
Szeretettel: Meli

12/10/2025

Kedvesek, örömteli hírt hozok. 🤗

Érkezik az első Kundalini jóga óra velem, egyenlőre "csak" személyesen. 🥰
(A későbbiekben online is lesz lehetőségetek gyakorolni velem, de erről később tudok konkrétumot mondani.)

Olyan gyakorlatsorral készülök nektek, amelyet eddig a legtöbbször (közel 60-szor) végeztem. Ez volt az a kriya, amellyel 10 hónappal ezelőtt elindultam az úton. 🙏

Várlak szeretettel, ha
💚 kezedbe vennéd az életedet, de nem tudod még hogyan,
💚 fogva tart egy fájdalom, nehéz az elengedés,
💚 ismétlődő szenvedés körökben találod magad és nem tudod hogyan lépj ki belőlük,
💚 vágyod a belső békét, de nem találod a hozzá vezető utat,
💚 vagy csak egyszerűen kíváncsi vagy, hogy milyen is ez a Kundalini jóga, amiről hónapok óta áradozom. 😊

Az órán való részvételhez nem szükséges különleges hajlékonyság, mozgékonyság vagy bármilyen jógás múlt. 😉

Időpont: Október 25. Szombat 17:00-18:30
Helyszín: Ászár
Mivel még folyik a képzésem, így az órán való részvétel díjmentes.
A nappalim befogadó képessége korlátozott, így mindenképpen jelezd számomra kérlek, ha húz a szíved vagy a kíváncsiságod erre a különleges alkalomra. 🤗

Sat Nam 🤍
Szeretettel: Meli

04/10/2025

Igen, benned is. ✨

30/09/2025

Sziasztok Kedvesek!

Hetek óta újra és újra megszólal bennem ez a régi versem. Teret kér magának...
Engedek neki...
Talán épp Neked szól.

✨✨✨

Visszahúz a múlt

Mint kegyetlen fogvatartó nem ereszt
Néha enged kicsit a láncon, hogy bevegyem
Elszakadhatok tőle, s szabad már az út
De hideg mosollyal arcán visszahúz a múlt.

Kegyetlen s elhiteti, nincs már hatalma felettem
Közönyt színlel s én lassan elosonnék mellette.
Fellélegeznék, de hirtelen valami visszahúz
Hátra sem kell néznem, a mellkasomban érzem: utánam nyúlt a múlt.

Mint macska az egérrel, úgy játszik velem
Pofozgat, lökdös, de nem veszi még el az életem.
Ad egy kis egérutat, de figyelme nem fakul
Újra, újra és újra engem követel a múlt.

Miért van ekkora hatalma felettem?
Miért állok és nézek rá dermedten?
Miért hagyom hideg szívvel, hogy fogva tartson?
Miért engedem, hogy mindig a lelkembe marjon?

Tévedek, ha azt hiszem, ő rajtam kívül áll.
Nem ő a fogvatartó s nem nála van a lánc.

Sinigla Melinda
2022.04.16.

18/09/2025

"Úgy segített, hogy nem segíthetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra."
(József Attila)

Apu 63 😇

Kesereghetnék, hogy még mindig csak 63 éves lennél és már 4 éve nem vagy velünk.
Szomorkodhatnék, hogy nem látod az unokáidat felnőni és nem látod a boldogságukat, amiből mostanában hál'Istennek jut bőven. 🥰

De nem teszem. Hisz tudom, hogy pont addig voltál földi testben, ameddig arra szükség volt.
Épp ennyi idő kellett ahhoz, hogy mindenkenkinek megtanítsd azt, amit általad kellett megtanulnunk.
Hogy más mit hordoz belőled, azt nem tudom. Én az együtt töltött 37 év alatt főleg a csendedet kaptam, ami sokszor fájt. Sok minden volt nehéz a kettőnk kapcsolódásában, de épp ezek a súlyok húztak le abba a mélységbe, ahol aztán megtaláltam az eltemetett fájdalmaimat. Megtaláltam, újraéltem, kiüvöltöttem, elfájtam és gyógyultam. 🙏

Még mindig úton vagyok. Úgy sejtem, mindig úton is leszek. Hisz mindig van mire ránézni, felengedni, átszeretni. S ebben a sokszor lelket tépő munkában (főleg az elmúlt fél évben) te vagy a legnagyobb segítségemre. 😇
Már a tested halálának napján is bizonyosságot adtál, hogy attól, hogy nem látunk, ugyanúgy velünk vagy. Azóta, hogy fentről látsz, már tisztán érzékelsz engem. Már nem értesz félre. Már látod, hogy miért születtem és adod ehhez a legerősebb támogatást. Már megtart a csendes jelenléted, de ha kell, szólsz is hozzám.
Míg közöttünk éltél, ritkán néztünk ennyire egy irányba, mint ezen a fotón. 🤗
Mióta elmentél, már egy a célunk: Mindenben meglátni és mindenbe beletenni a tiszta szeretet mindent gyógyító erejét. 🤍💞

08/08/2025

A Kundalíni Jóga és én. Még mindig csak ismerkedünk. Ízlelgetjük egymást. Főleg én őt. Ő pedig szelíd türelemmel hagyja.

7 hónapig "csak" heti néhány alkalommal gyakoroltam.
Fél év után kezdtem érezni, hogy valami megváltozik bennem. Elkezdtem látni magam egy olyan semleges térből, amiből felismertem a szenvedésprogramjaimat. Megláttam, de már nem analizáltam. Nem (mindig 🫣) kerestem a gyökerüket. Csak hagytam, hogy legyen az, ami van.

Majd 2 héttel ezelőtt beléptem A Kapun. Olyan ez, mint amikor hónapokon keresztül készülsz egy nagy utazásra, majd egyszer csak kiszállsz a repülőből, szippantasz egy mélyet a vágyott, új, mégis idegen világ levegőjéből és azt érzed: Itt vagyok végre! Megérkeztem. 🙏
Itt vagyok hát. Még éppen csak néhány lépést tettem ebben az új, valahol idegen, valahol mégis nagyon ismerős világban. Még csak néhány mély levegő járta át a testemet, mégis érzem, ahogy napról-napra itatja át minden sejtemet.

De már itt vagyok. Elindultam. Lassan, türelemmel, mindent megszemlélve haladok. Főleg magamat figyelem ebben az új térben. Csodálom a testemet, ahogy napról-napra lazul, könnyül, tágul. (Az a test, amit világ életemben rugalmatlannak gondoltam.)
Elismerően konstatálom minden este, hogy ma is eleget tettem a vállalásaimnak.

Jelenleg napi két elköteleződésem van a tanárképző folyamat és önmagam felé. Egy 22 perces mantra meditáció és egy másfél órás gyakorlatsor. Mindkettő 40 napon keresztül, megszakítás nélkül.
Mélységes alázattal végzem a dolgom és nem kérdés, hogy felkelek miattuk hajnalban, és/vagy tovább maradok fent, hogy eleget tegyek.

Minden nap könnyen megy? Nem állítom. De sokkal könnyebben, mint gondoltam. S mindez azért, mert már két hét után is sokszorosan térült meg a befektetett energia. Ez a két vállalás fix, stabil alapot ad a napjaimnak, az Életemnek. Olyannyira, hogy ma azon kaptam magam: napok óta nem billentem ki. Napok óta tartanak a gyakorlásaim egy olyan stabil semleges, naturális nézőpontban, ahonnan minden velem történt eseményt kívülről látok.

Ez nem azt jelenti, hogy nem érint meg semmi. Sokkal inkább azt élem, hogy könnyebben hordozok el mindent. Ha jön a nehéz fogadom, de tovább is engedem. Aki/ami viszi az energiámat, zokszó nélkül eresztem el.
Mert már értem, érzem, látom, hogy könnyedségre és nem szenvedésre születtem. Azért születtem, hogy ÉLJEK. Azzal és abban, aki és ami része tud lenni ennek a könnyűségnek.
S amint elkezdtem tenni magamért s megengedtem magamnak, hogy könnyű legyen körülöttem minden, megsokszorozódtak a szeretettel teli, lelket emelő pillanatok. Elkezdett bennem és körülöttem más minőségben lüktetni az Élet. 💞

Itt vagyok hát. Én adom magamat, az időmet, a figyelmemet. Ő pedig adja magát. Az erejét, a könnyedségét, a semlegességét. Mindazt, ami én magam is vagyok.
Jól megvagyunk. S úgy érzem egyre jobban megleszünk. Kéz a kézben önmagam felé.
A Kundalíni jóga és én.

Sat Nam 🤍🙏

26/07/2025

Megint úton.
Mindig úton.
Ugrok.
Nagyot.
Mélyet.
Mert csak így lehet.
Mert csak így érdemes.
Féltem-e ettől? Igen.
Át kell lépnem a komfortzónámon? Nem! Szét kell rúgnom azt.
Le kell vedlenem minden álarcomat? Nem kérdés!
Készen állok-e rá? Fogalmam sincs.
Hívást éreztem és itt vagyok. Adom magam 110%ban. Beleteszem amit tudok, a többit az Égiekre bízom.

Ahogy érzékeltétek, jó ideje csendben vagyok. Az utóbbi 5 hónap olyan mélyre vitt és olyan mély fájdalmakat éltem meg a szívemben, mint soha eddig. Fájt minden ébredés. Üvöltöttek belül a miértek, a hogyan továbbok. Szembesültem az összes múltbéli hibámmal, amivel fájdalmat okoztam másoknak (nem keveset) és újra éltem azokat. Mint amikor az élet végén lepereg a film és újra éljük az összes nehéz pillanatot.
Csak ez most nem másodpercekig, hanem hónapokig tartott és még jut belőle a mai napig.

Kevesen múlott, hogy ne forduljak a sötétség felé. Egyszerűbb lett volna. Könnyebb lett volna.
Valahol mélyen azonban éreztem, ez egy áldás. Újjá születhetek anélkül, hogy testet kellene váltanom. Csak bírjam elhordozni ezt az irdatlan testet, szívet maró és elmét becsavaró fájdalmat. Nem mindig hittem, hogy sikerülni fog...
Egyetlen szalmaszálam volt, amibe kapaszkodni tudtam: a kundalíni jóga. Igaz, nekem kellett odaállnom és csinálnom. De onnantól kezdve megtartott. Kérdés nélkül húzott vissza a tengelyemhez és erősítette meg azt minden szinten. Pucolta le a fájdalom rétegeket és üvöltetett ki velem olyan mondatokat és mintákat, amelyeket mások helyett hordoztam.

Majd egy 62 perces meditáció után belém hasított a felismerés: De hát én céllal születtem erre a Földre! Ha pedig vállalt célom van, ahhoz minden segítséget meg fogok kapni odafentről. 🙏
A következő pillanatban pedig kiviláglott az eszköz, ami a célomhoz vezet. Hónapokig toltam el magamtól, de végül az utolsó pillanatok egyikében beleálltam: elvégzem a 300 órás Kundalíni Jóga Tanárképzést.

Nem tudom mi a pontos cél. Nem biztos, hogy tanár leszek. De hogy levisz ez az egy év a legsötétebb részeimhez, ahhoz nem fér kétség.
Kemény lesz? Biztosan!
Meg fogom bánni, hogy elindultam ezen az úton? Nagy valószínűséggel igen.
Lesz erőm majd folytatni? Lesz. Valahonnan mindig van. Magam sem értem honnan. (Na jó, azért kapisgálom)
Félek-e? A mai első nap után már nem. Mert megéreztem, hogy a helyemen vagyok. Már nincs itt a kicsi Meli, aki kevésnek érzi magát ehhez. Az a Meli van itt, aki ugyan nem tudja még hogy hogyan, de végig fogja csinálni. Mert a végén egy olyan Meli vár, aki még csak fel-felsejlik, de érzem, hogy nagyon is valódi és egyre inkább élni kíván. Aki már most is itt él bennem, de még erősödnie kell.
Aki tele van Kincsekkel.
Aki tele van ajándékokkal a világnak.
Aki tele van odaadó, emelő tiszta szeretettel és szerelemmel.
Egy olyan Meli, aki egyre inkább azt az Utat járja, amire hivatott.
De ehhez úton kell lenni.
Mindig.
Mert csak így érdemes. ❣️

LélekbőL élek

08/11/2025

04/11/2025

21/10/2025

14/10/2025

12/10/2025

04/10/2025

30/09/2025

18/09/2025

08/08/2025

26/07/2025

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória