Mosonmagyaróvári pszichológus, Mike Zsuzsanna, tanácsadó szakpszichológus

11/03/2025

"Igen, akinek gyereke van, az szorong. Elengedjem a buliba? Elengedem. Szorongok. Egyedül jön haza. Szorongok. Ha úgy tűnik, hogy valami baj van, netán droghelyzet, akkor sokszorosan szorongok. De ez az élettel jár. Ki kell bírni. Aki nem tudja a saját szorongását kordában tartani, az kezeltesse magát. Ez a tanácsom. Tehát szorongok, és folyamatosan vacillálok, hogy egy aggasztó helyzetben szóljak-e, mondjak-e valamit, vagy ne, vagy még ne. Nem mindig célravezető ugyanis szólni, néha épp az ellenkező irányba lököm vele a gyereket. Persze van olyan helyzet, amikor úgy érzem, most muszáj valamit mondanom – akkor mondok. De nem érzelmi nyomatékkal, nem terrorisztikusan, inkább gondolatokat vetek fel, segítséget kínálok, ötleteim vannak, kérdezek. Nevelni kamaszkorban már – késő. Hogy mi történik a gyerekkel 14-16 éves korában és utána, az igenis az újszülöttkorban és a kisgyerekkorban dől el. Nem tévedés, amit az analitikus pszichológia és pszichoanalízis állít: hogy az első három év benyomásai döntő jelentőségűek a gyerek egész élete szempontjából. Ezt mindig érdemes szem előtt tartanunk." Dr. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság - 25%-os kiadói kedvezménnyel megrendelhető itt:

Vajon mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtot...

24/02/2025

A gyógyulás hosszú, kitartást igénylő folyamat, egymásra épülő lépésekkel, melyek mindegyike fontos szerepet tölt be. A szakaszok akár többször is visszatérhetnek, ahogy újabb rétegeit fejtjük fel a múltnak.

A gyógyulás lépései:

1. FELISMERÉS: Minden a felismeréssel kezdődik. Az első lépés, amikor rádöbbenünk, hogy bizonyos negatív minták vagy diszfunkcionális kapcsolati dinamikák újra és újra megismétlődnek az életünkben.

2. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: A felelősség hárítása helyett el kell fogadnunk, hogy a változás velünk és bennünk kezdődik. A gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy életünk aktív alakítóivá váljunk és felelősséget vállaljunk önmagunkért.

3. TÁMOGATÁS KERESÉSE: A trauma ritkán gyógyul izolációban. Mivel kapcsolatban sérültünk, a gyógyuláshoz is kapcsolatokra van szükségünk. A terápia és a támogató közösségek korrektív érzelmi élményt biztosítanak, vagyis új és pozitív tapasztalatokkal helyettesítik a korábbi fájdalmas megéléseket.

4. ÚJ NARRATÍVÁK KIALAKÍTÁSA: A trauma gyakran torz hiedelmeket és értelmezéseket hoz lére, amik megakadályozzák a gyógyulást és a változást. Az egészségesebb és adaptívabb narratívák kialakítása a gyógyulás fontos lépései.

5. A CIKLUS MEGTÖRÉSE: Az új készségeink segítségével többek között képesek leszünk érettebben reagálni az érzelmileg megterhelő helyzetekre, meghúzni a határainkat, konstruktívan kezelni a problémáinkat, és kölcsönösségen alapuló kapcsolatokat kialakítani.

6. EGÉSZSÉGES MINTÁK ÁTADÁSA A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓKNAK: A gyógyulási folyamat során szerzett tudás és készségek révén olyan környezetet teremthetünk, amelyben a következő nemzedékek már támogatóbb és kiegyensúlyozottabb mintákat sajátíthat el.

Te melyik lépésnél tartasz éppen?

A poszt célja a traumatudatos gondolkodás elősegítése és a figyelem felkeltése. Terjedelmi korlátai miatt nem fed le minden egyéni élményt, és nem helyettesíti az önismereti folyamat hosszú, vívódásokkal teli, olykor fájdalmas útját.

—-Orvos-Tóth Noémi

23/05/2024

Érdekes, elgondolkodtató téma. Hátha épp hasznos Önnek/Neked. 🙂

Egy igen nèpszerű témát járunk körül a Lélekben legújabb epizódjában. Mik azok az örökölt minták? Miért rögzülnek? Miképp írhatjuk őket felül? Egyáltalán felülírhatóak? Hogy nem adjuk át a gyerekünknek? Előbb Kozma-Vízkeleti Dániel, család-pszichoterapeuta magyarázza el nekünk mindezeket, majd Járai Máté mondja el saját történetét, mesél gyerekkoráról.
Nézzétek, szeressétek!
Itt tudjátok megnézni:
https://m.youtube.com/watch?v=FwUj-T_507I

27/02/2024

Mozaikcsaládosoknak ajánlom.

Pontosan 1 hét múlva szombaton 10.00 órakor ismét ingyenes szülőklubon találkozhatunk! Teamünk két oszlopos családterapeuta tagja Várhegyi Linda klinikai szakpszichológus és Schwanner Zita tanácsadó szakpszichológus, szimbólum-, és EMDR terapeuta várja az érdeklődőket.

Végiggondoljuk a mozaikcsaládok jellegzetességeit: miben más ez a forma mint a "hagyományos" nukleáris család? Milyen nehezítő tényezők, szerepek és szerep-konfliktusok tapasztalhatóak? Mik lehetnek a mozaikcsalád "tartó pillérei", és milyen előnyökkel jár a benne élők számára? Hogyan tud a külön élő szülő megbirkózni a helyzettel és mit szólnak a benne élő gyermekek a változásokhoz?

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Linket kérhetnek a projuventa.szuloklub@gmail.com e-mail címen.

02/02/2024

Elgondolkodtató... olvassátok!

Mindig is voltak fenntartásaim a “kapcsolódó nevelés” nevű módszert illetően, de mivel nem vagyok gyerekpszichológus, úgy éreztem, hogy nem kontárkodhatok bele a témába. Igaz a tanítványaim között sokan vannak, akik gyerekekkel foglalkoznak, és a szupervíziókon sorra kerülnek elő olyan esetek, ahol a gyerek tünetei (pl. szenzorosság, dühkitörések) visszavezethetőek arra, hogy a családban a szülők nem tudnak vagy nem akarnak szabályokat felállítani. A “kapcsolódó nevelés” egyik eszközének tartja ugyan a határszabást, a gyakorlatban mégis úgy látom, hogy ez nem valósul meg. Azok az anyák azonosulnak ugyanis előszeretettel ezzel a módszerrel, akik már eleve bizonytalansággal és megfelelni akarással indulnak neki az anyaságnak. Nagyon szeretnének jó anyák lenni, sok esetben erre nincs hozott mintájuk, a “kapcsolódó nevelés”-t pedig úgy éretelmezik, mint a módszert, melytől jó anyák lesznek és amely felmenti őket azalól, hogy fegyelmezzék a gyereküket és emiatt bűntudatuk legyen.
De nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy mindez hogyan szivárog át a mi párterápiás munkánkba: egyre többször találkozom ugyanis olyan párokkal, akiknek a párkapcsolata azért került a szakadék szélére, mert az anya elvakult híve lett a “kapcsolódó nevelés”-nek. Az apa pedig annyit érzékel mindebből, hogy kiszorul az anya-gyerek összeolvadt kapcsolatából, hogy nincs szava a családban, hogy ha szeretne bevezetni egy szabályt, esetleg rászól a gyerkőcre - ráadsául teszi mindezt úgy, hogy nem guggol le hozzá - akkor az anya legszívesebben elüldözné őt a családból. Egy idő után ezek az apák, kerülve a konfliktust, inkább háttérbe húzódnak, kivonódnak a gyerek neveléséből, ezáltal a gyerekükkel való kapcsolatuk is egyre színtelenebbé válik. Amit a párterápiás munkában tehetünk ilyenkor, az a család struktúrájának újratervezése, a szerepek újradefiniálása, a szülői szövetség megteremtése és a közös családi szabályrendszer felállítása. Mélyebb rétegekben pedig a szabályállítástól és fegyelmezéstől való kóros félelem gyökereinek megértése és feloldása. Mindemellett pedig annak támogatása, hogy az anyák ne a “kapcsolódó nevelés” módszerében higgyenek, hanem önmagukban.

22/11/2023

Ki a főnök a családban?

https://www.facebook.com/100057406422943/posts/829338472323026/?sfnsn=mo

Tegnap munkából hazafelé az autóban rádiót hallgattam. Kívánságműsor, egy apuka lelkesen kér egy számot kislányának, aki 8. szülinapját ünnepli. A műsorvezető minden jót kíván, majd megkérdezi: „Ő a főnök a családban?”. Apuka kicsit vonakodva, bizonytalanul igennel válaszol. A műsorvezető fokozza: „És Ti anyával jó szolgái vagytok?” Apuka válasza egy még bizonytalanabb „Igyekszünk”.
Bennem pedig megszólalt a szakember. Mert lehet, hogy ez így a rádióban kedves, cuki és vicces, de ha egy kicsit mögé nézünk inkább tragikus. Mert úgy tűnik manapság ez az általános, sőt akár az elvárt is (hisz apuka válaszából érezhető volt, hogy ő itt nem mondhat mást, mint igent).
Miközben ezekben az esetekben szaknyelven szólva családi diszfunkcióról beszélhetünk. Mert egy olyan családban, ahol a gyerek a főnök
😞 a szülők félnek attól, hogy korlátokat állítsanak
😞 a gyerek ebből adódóan nem érzi magát biztonságban
😞 a biztonságérzet hiányában szorongani fog
😞 a szorongásos tünetek következtében a szülők még bizonytalanabbá válnak és még inkább alárendelődnek a gyereknek
😞 ebbe a spirálba kerülve mindenkinek megbillen a lelki egyensúlya, és a család, ahelyett, hogy betöltené védelmező, támogató funkcióját egy olyan közeggé válik, ahol feszültség uralkodik és senki sem érzi jól magát.
És félreértés ne essék, nem várom el egy zenei rádiócsatorna műsorvezetőjétől, hogy támogassa a szülők kompetenciaérzését vagy pszichoedukációs tevékenységet folytasson a jó család működéséről, de akkor legalább az ellenkezőjét se tegye.

02/10/2023

Kedves Érdeklődök, leendő Kliensek!

Újra vannak szabad időpontok, készen állok a közös munkára, elsősorban a délelőtti órákban. Életvezetési-, nevelési-, párkapcsolati kérdések, elakadások kapcsán keressenek bizalommal! 🙂

02/10/2023

A pszichológusi munka fontos része ez a megváltozott hozzáállás.

„A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből.”

(Andrew Matthews
kép: Mila Marquis)

29/09/2023

25/08/2023

Pszichológus munkám során egyik fontos célom, hogy a hozzám fordulók megtalálják ezt a szerethetőséget önmagukban és másokban is.

„Mindig van a másik emberben valami, ami szerethető, s ha ehhez visszatalálunk, mint a mágnes, összeránt bennünket a széthúzásból s az egység újrateremthető. Lényegében minden igazi közösségnek szeretet alapja van…”

(Müller Péter
kép: Lindy Longhurst)

25/08/2023

Kedves Érdeklődök, Segítséget keresők!

Szeptemberben nem tudok új klienseket vállalni, de szeretettel ajánlom a kollégáimat. Mosonmagyaróváron rendelő pszichológusok:
Ajtay Lilla, Doholucki Magdolna, Németh-Hofmann Katinka (gyerekek), Nick Bernadett, Papucsek-Lelkes Viktória.

Kedves kollégák, hozzászólásban linkeljétek az oldalatokat, elérhetőségeteket!
Remélem mindenki megtalálja a megfelelő segítőt!

01/06/2023

esti szép

Szentgyörgyi László: Kérdés

Magam elől hol találok menedéket?

Kép: https://hu.pinterest.com/pin/544654148699094517/
Vers: https://mek.oszk.hu/15000/15096/15096.htm #45