21/03/2021
Miért nem mondtad el nekünk Istenünk?
Egy csillagos éjszakán kiléptem a házból, az égre néztem, és megszólítottam a Jóistent:
- Drága Uram, gyere le a Földre és pusztítsd el a gonoszt, mert lassan életünket, a létünket veszi!
Nagyon gyorsan jött a válasz, nem is hittem el, hogy azt mondta az Úr:
- A saját képemre teremtettelek. Isten van benned, egyek vagyunk a szeretetben, te is teremtőerővel bírsz.
Amit idáig nem tudtam neked elmondani, hogy a Sátán is ott volt a teremtés pillanatában, de róla sohasem akartatok tudni. A bűn eredendően elutasítandó. Óriási verseny zajlik a világban a szeretet és a gyűlölet között. Amikor féltek és nem reméltek, akkor a Sátán él bennetek.
- Hogy a Sátán is bennünk él?
- A duális világban együtt van a fény és az árnyék. Az árnyékot nyugodtan hívhatod a sátáni erőnek, ugyanakkor ő nem jelenik meg a világban. Nincs ott a fákban, a vizekben, a halakban, a gyönyörű tájakban, a napsütésben, hiszen ezek mind az én arcaim, az én teremtéseim. A rombolás, a gyűlölet, a csíkok az égen, a fegyverek, az oltások mind-mind a Sátán mesterkedései, és már nagyon messzire mehetett, mert nem akartátok elhinni, hogy létezik egy erő, ami pusztít benneteket. Ez a naivság közös bennünk, nem hisszük el, hogy ezt a gyönyörű világot bárki is el akarja pusztítani, semmi másért, csak hogy uralhassa. Tudja jól, hogyha mindent elpusztít, akkor vége a világnak, de neki a végtelen hatalom kell. Ki állítja őt meg? Csak te, Istenember, te vagy az egyetlen erő, aki felismerve a Sátán gonosz tervét megállítja!
- De hogyan Uram? Nincs fegyverem, nincs hatalmam, és semmilyen lehetőségem sincs a Sátán ellen küzdeni!
- Máris elvesztetted a csatát, mert csatát akarsz vívni. A Sátánt nem lehet erővel, kívülről legyőzni, csak magadban, a félelmeidben, ítéleteidben, gyűlölködésedben, haragodban kell legyőznöd. Ez minden. Ha legyőzöd magadban a sátáni tulajdonságokat, akkor elveszíti feletted az erejét.
- Amíg mindenki gazdagságra, hatalomra, vagyonra vágyik, addig mind a Sátán erejét tápláljátok! Mindent feláldozol, amid van, csakhogy békén hagyjanak. A Sátánnak nem ez a célja. Minél jobban feladod az elveidet, a szabadságodat, annál jobban nyom lefelé, mindaddig, amíg el nem pusztulsz, lehajtott fővel meg nem alázod magad és elfogadod a Sátán önkényuralmát. Jog, szabadság büszkeség, a természet gyönyörűsége, szeretet, béke, ezek mind-mind kezdenek elavult fogalmakká válni.
- Uram, Istenem, Atyám! Adj tanácsot, mert gyengék lettünk! Minden szavadban igazad van! Pénzért eladtuk a lelkünket, az egészségünket, mindenünket, és most rettegünk a végítélet napjától!
- Nincs végítélet, az ítélet is csak a ti fogalmatok. A Sátán fenyeget benneteket, semmi más!
- Uram, miért nem mondtad meg, hogy nem te voltál az egyetlen Teremtő? Hogy tudott belekerülni a Sátán ebbe a csodálatos teremtésbe?
- Sosem mondtam, hogy egyszemélyben teremtettem a világot. A Sátán mindig jelen volt, én magam sem akartam elismerni, elviselni, ahol lehetett, tagadtam. Ez az én gyengeségem, a Teremtő gyengesége. Ha le tudtam volna küzdeni magamban ezt a félelmetes erőt, ezt a kétséget, ezt a fájdalmat, akkor a ti életetekben sem lett volna soha borzalom, pusztulás, halál. A Sátán irányít, mióta az eszeteket tudjátok. Ügyesen a háttérből, sosem lépett a nyílt színre, most készül magát megkoronázni, egyetlen Istenként felétek emelkedik, de ő nem Isten, sosem volt az! Az intelligens összeesküvő, pokoli tervek kitervelője, az emberi hiszékenységek bankára most kamatos kamattal behajtja az emberi gyengeséget.
- Mi a megoldás?
- Érezd meg és fogadd el a benned lévő sátáni erőket – a félelmet, a kapzsiságot, de nem sorolom tovább, mert nem szeretnék több energiát adni neki. Nézd meg a forrását, és bocsáss fényt ezekre a tulajdonságokra, amik ma irányítják és nyomorban tartják a világot! Ha magadban felszabadítod ezeket a gyarlóságokat, a félelmeket, dühöt, haragot, abban a pillanatban elveszti az erejét a külvilágban is, hiszen mindent mi tartunk fent, a fényt is és a sötétséget is.
Ébredj ember(...) !
Szerző: Jakab István
