27/02/2026
Gondolkodtató Üzenet Neked-Tőlem:💥🌺
( szösszenet 😉 )
Ha vágyat láttál lelki szemeiddel és elakadtál, mert komoly akaratokkal szembe találkoztál, vagy saját magad akadályává váltál, segített-e valami vagy valaki , hogy lépteidet ne lassitsd, sőt haladni tudj tovább?
Ha mégsem volt külső segítség, mégis tovább haladtál, gondolkoztál-e már rajta, hogy vágyad mennyire lehetett erős szívedben, ha kitartásodat nem törte meg, és némi lelki sérülés sem szegte kedvedet, csak átmenetileg? Honnan volt hát az a belső erő??!
Gondolkoztál-e már azon, hogy miként válik ketté akarat és vágy és vajon melyik pontján e kettőnek fordulhat elő egy hibás, "csakazértis" ragaszkodás?
Mi az a pont, ahol belátás kellene és elfogadás,hogy eddig és ne tovább vagy csak egy kis módosítás a tervben, hogy vágyad célja ne akarattá legyen, de a vágyad célját megőrizve, mindent, mit érdekében teszel, beszélsz és ígérsz magadnak vagy éppen másnak, önazonos legyen?
Ha magaddal őszintének tudsz maradni, még akkor is , ha halványul elképzelésed fénye, a kudarc megízlelése utáni első lemondó lépés után, legalább már a második, ne a feladásról szóljon! Sok minden átfuthat az agyon ilyenkor mint gondolat, de nem minden gondolat hordoz valós tartalmat! Ne hidd el hát minden felbukkanó gondolatod! Tudj közöttük szelektálni, szünetet teremteni, mert nem kell minden gondolatot érzésekkel felruházni és főleg nem megszokásból, emlékekből reakciókat ismételgetni!
Az Erőt, ami belőled árad, tehát erősítheti a kívülről érkező méltatás és szeretet, de igazivá és tartóssá csak akkor válhat, ha magadban hiszed, tudod,s hiszel abban a megtapasztalásban, ha adsz időt magadnak, kisebb szünet után fel tudod rázni saját magad! Már sikerült is, de hányszor? Mert jól tudod, az élet sokkal értékesebb annál, mint hogy dacból, haragból vagy épp mások által benned okozott sérülés miatt feladd a tervet, másokért vesztegesd az időd és életed motorját, az ambíciód!..." ☕
