Egyéni és csoportos Fascia tréningek, Tréner oktatás. Fülakupunktúra, HKO
26/08/2025
A Fascia hálózat ún. 12 Fascia meridiánvonalra osztható Tom Myers ( Anatomy Trains ) Fascia kutató szerint. Ezek közül mutatja be ez a kis videó az Elülső külső vonalat. Ez a vonal segîti a hátrahajlást például. Ha befeszült, akkor problémák léphetnek fel a tüdőben, gyomorban, belekben, nemi szervekben. Ugyanúgy a comb elülső részének a befeszülése ( ha nem nyújtunk megfelelően) okozhatja ezeket a tüneteket, problémákat, hiszen az egész vonal lemegy egészen a lábujjakig.
Térd problémákat is okozhat ezen lánc rugalmatlansága vagy pont túl lazasága.
Ha nem találod az okot a problémádra, akkor érdemes ezek a vonalak mentén megnézni a feszüléseket, lehet, hogy ebben lesz a megoldás.
Ha segîtségre van szükséged, akkor várlak szeret***el a képzéseimen, kezeléseimen, Fascia Bodywork tréningjeimen!
Szommer Gabriella
Craniosacralis éd Fascia Bodywork iskola vezetője www.craniomassage.info
A polivagális perspektíva: Fascia–Szív
A fascia kapcsolat
A polivagális elmélet szerint az emlősök kifejleszt***ek egy „szociális elköteleződési rendszert” (SES) – agyidegek hálózatát, amely egyetlen neurofunkcionális csomagba integrálja az arckifejezést, a hangot, a légzést, a nyelést és a szívműködés szabályozását.
Stephen Porges konkrét kifejezése – „kétirányú idegi kommunikáció a fascia és a szív között” – a következőkre utal:
• Afferens (szenzoros) bemenet az arcból, a szájból és a fejből az agytörzsbe és a vagus magvakba.
• Efferens (motoros) kimenet az agytörzs magvaiból a következőkbe:
o Arcizmok (a VII. agyidegen, arcideg útján)
o Rágóizmok (a V. agyidegen, háromosztatú idegen keresztül)
o Garat és gége (a IX. és X. agyidegen keresztül)
o Pulzusszám és zsigeri tónus (a vagus idegen, X. agyidegen keresztül)
Ez a kétirányú kapcsolódás/ kötés azt jelenti, hogy az arc tónusa és a mimikája befolyásolja a szívműködés szabályozását, a szív/zsigeri állapotok pedig az arc tónusát.
Ezért szorongás esetén az állkapocs megfeszülhet, a hang megváltozik, a pulzusszám megemelkedik – és ezért változtathatja meg az arc/állkapocs feszültségének enyhítése a pulzusszám-variabilitást és az érzelmi tónust.
A fascia az a folyamatos húzómátrix, amely összeköti ezeket a struktúrákat – nem választja el az „arcot” a „mellkastól”, hanem összeköti őket:
• Az arc felszíni fasciája beleolvad a nyaki fasciába, és a következőkhöz kapcsolódik:
o Platysma (expresszív izom és a társas elköteleződés jeleinek része)
o Hyoid izomzat (kritikus a nyelés/légzés koordinációjához)
o Mellkasi fascia és szívburok fascia (közvetlen mechanikai kapcsolat a szívvel és a tüdővel)
• A rágórendszer mély fasciája (a rágóizom, a halántékizmok és a pterygoidok körül) a halántéki fascián keresztül kapcsolódik a fejbőr fasciájához (galea aponeurotica), és a mély nyaki fascián keresztül a mediastinumba.
Mivel a fascia mechanoreceptorokat és interoceptorokat is tartalmaz, amelyek az autonóm idegrendszerbe (beleértve a vagus pályákat is) táplálkoznak, az arc vagy a nyaki fascia bármilyen korlátozása vagy fokozott feszültsége megváltoztathatja az autonóm tónust – befolyásolva a szívritmust és a zsigeri állapotot.
Szívás–Nyelés–Légzés–Hangkiadás szekvencia
Porges hangsúlyozza, hogy ezek a ritmikus, integratív viselkedések vagus által vezéreltek és fasciálisan koordináltak:
• Szívás – Koordinált nyelvi, ajkak, állkapocs (CN V, VII, XII) és mély nyaki fascia stabilitást igényel.
• Nyelés – A garatfascia és a nyelvcsont felfüggesztő rendszerének használata (CN IX, X, XII).
• Légzés – A rekeszizom (rekeszizom ideg, C3–C5) fasciálisan kapcsolódik a nyelvhez a mély frontvonalbeli fascia folytonosságán keresztül.
• Hangkiadás – A hangszalagokat és a gége felfüggesztő rendszerét a CN X (vagus) szabályozza, és fasciálisan a nyelvcsonthoz és a szegycsonthoz vannak rögzítve.
Bármilyen szabályozási zavar ebben az integrált kötésben (legyen az trauma, stressz, sérülés vagy szokásos feszültség) a társas elköteleződési rendszert és a szív-arc kétirányú visszacsatolást is szabályozhatja.
Összefüggés az állkapocsízülettel és az állkapocsízületi betegséggel (TMJ)
A temporomandibuláris rendellenességek (TMJ) gyakran nem csak ízületi fájdalommal jelentkeznek – az egész rendszer szabályozási zavarát is magukban foglalják.
Polyvagális kapcsolatok:
• A háromosztatú ideg (CN V), amely kulcsfontosságú az állkapocs propriocepciójában és motoros szabályozásában, állandó érzékszervi visszajelzést küld az agytörzs magjainak, amelyek szorosan kapcsolódnak a vagus szabályozásához.
• Az állkapocs feszültsége „fenyegetett” állapotokat jelezhet az agytörzsnek, a szimpatikus aktiváció (küzdelem/menekülés) felé torzítva, és eltávolodva a ventrális vagus biztonsági állapotoktól.
• Ezzel szemben az állkapocs- és arcizom-feszültség csökkentése a biztonság felé terelheti a testet, és javíthatja a szívfrekvencia-variabilitását.
Fasciális kapcsolatok:
• A temporális fascia vagy a pterygoideus fascia korlátozása megváltoztathatja az állkapocs mozgását, de hatással lehet a nyaki fascia feszültségmintázataira is, amelyek mechanikusan kommunikálnak a mellkasi fasciával és a szívburokkal.
• A rágórendszert körülvevő fascia gazdag érzékszervi beidegzéssel rendelkezik, amely hozzájárul az interoceptív és proprioceptív tudatossághoz – ami közvetlenül befolyásolja az autonóm állapotot.
Klinikai következmények a TMJ-re vonatkozóan:
• A krónikus állkapocs-szorítás vagy bruxizmus a krónikus dorzális vagus leállás vagy a krónikus szimpatikus tónus következménye lehet.
• A rágó- és nyaki rendszer gyengéd fasciális fellazítása nemcsak a lokális mobilitást javítja, hanem jelezheti a ventrális vagus rendszernek, hogy biztonságosan át lehet térni a pihenés és emésztés felé.
• A szopás-nyelés-légzés-hangadás ciklus testmozgással történő támogatása helyreállíthatja a ritmikusságot és csökkentheti a TMJ tüneteit.
Ajánlott videóm a Vagus ideg/ Paraszimpatikus idegrendszer rendezésére:
Egy régi poszt, de az izomláz kapcsán újra megosztom
Béláim?
A ember gyarló. Hajlamosak vagyunk az hinni, hogy a több az jobb.
Ez számtalanszor visszaköszön a fogyasztói társadalomban, akár a mekinél: nagy kóla, nagy krumpli. 😊
Nincs ez máshogy az edzés terén sem. Amikor túl vagyunk az elhatározáson, és belelendülünk, bizony-bizony belefutunk, hogy túltoljuk.
Mivel a kérdések a „marketing izomlázzal indultak induljunk a kifejtésben is innen.
Egyáltalán mi az izomláz? Régen erre kapásból mindenki rávágta, hogy ez bizony a felhalmozódott
tejsav okozza.
Mára a tejsav-hipotézist nyugodtan elvethetjük, ha nem akarom túlbonyolítani, akkor:
-izomláz leggyakrabban nem edzett embereknél lép fel, tejsav viszont minden anaerob, erős megterhelés után keletkezik (tehát élsportolóknál is)
-a tejsav felezési ideje 20 perc, ennyi idő alatt bontódik le a tejsavmennyiség fele. Izomláz viszont órákkal, sőt napokkal a mozgás után jelentkezik. (itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a lassú izomrostoknak a tejsav kiváló tápanyag)
Újabb keletű elmélet szerint az izomláz eredete nem más, mint mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A szakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a fájdalmat.
Ezt az elméletet finomítja Mizumura és társai 2016-os kutatása, majd 2020-ból Sonkodi Balázsék kutatása, miszerint elsődlegesen az izomorsóban található I-es típusú érzékelő (proprioceptív) idegvégződések sérüléséből fakad, és az izom mikroszakadásai csak másodlagos okai a fájdalom kialakulásának, de a kettő általában együtt jár, hiszen a kiváltó ok az izom megerőltetése mikroszakadásokat is tud okozni.
Oké, de hogy jön ide a marketing? Nos a „no pain no gain” azaz a fájdalom nélkül nincs fejlődés nem kell neked, mert az nem a fejlődés fokmérője, ha egy edzés után három napig úgy tudsz csak mozogni, mint akin átment egy úthenger.
Ez egyedül annyit jelent, hogy túltoltátok az edzést. Ez persze leginkább a te igényeid mentén jött létre, hiszen amíg az edző tudásának fokmérője az, mennyire tud szétcsapni, mennyire kemény edzést tart, addig meg is fogod kapni ezt. A tartós, biztonságos (lehetőség szerint sérülésmentes) fejlődés feltétele a jó tervezés.
Amennyiben fejlődni szeretnél, és biztonságosan edzeni, akkor kerüld ezt a hozzáállást és azokat az edzőket is, akik ebben látják a fejlődést kulcsát.
Mi a helyzet az intervallum edzéssel? Mit ígér az intenzív mozgás?
Sokak számára úgy jelenik meg, mint a zsírégetés „Szent Grál-ja”, hiszen egy intenzív edzés után még az edzés utáni időszakban is sokáig „ég a zsír”
Van ennek a feltételezésnek alapja? Persze, az EPOC, azaz az edzés utáni oxigén adósság.
Ez azon oxigénfelhasználás, ami arra vonatkozik, hogy a szervezet visszakerüljön az edzést követően az eredeti "nyugalmi" állapotába.
Igen, a szervezet természetesen egyensúlyra törekszik. Nos, ha annyira ki tudod ebből billenteni az edzéssel, hogy több napra van szükség a regenerációhoz, az bizony túlterhelés.
Nem mondom, hogy nincs meg helye ennek is az edzésben, de minimum némi edzettséget feltételez.
Akiknek különösen úgy kéne ezt kerülni ,mint a tüzet, azok a mellékvese érintettséggel rendelkezők.
Ők persze nagyon gyakran közös csoportot képeznek a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőkkel.
Nekik különösen nem kellene szétcsapniuk magukat.
Szerencsésebb számukra, egy jól felépített súlyzós edzés.
Persze nem csak nekik kell ezzel óvatosnak lenni, hanem mindenkinek, aki arra adja a fejét, hogy sportolni fog. Azt csak megemlítem, hogy a nagyon nagy intenzivitású edzés erőltetése szívkimenet szempontjából sem kedvező, mert a terhelés hatására a szív fala megvastagodik, és a lökettérfogat, azaz, hogy mennyi vért tud a szív egy összehúzódáskor kipumpálni magából csökken.
Vajon hányan kerülnek emiatt a kardiológiai rendelésekre?
06/07/2025
Mit csinálok egy fesztiválon több órás álldogálás és táncolás után? 🤪 Hát persze, hogy fascia tréningezek 😂 “Véletlen” megtaláltam azt a helyet, ahol adottak vtak a körülmények egy kis vádli-horpaszizom (psoas) nyújtásra és láblóbálásra ( kimozgattam a medencém és a combcsont körüli részeket) 😍 Aztán indulhat a buli tovább 😂🥳🥳🥳
28/05/2025
Sok ember lehet, hogy elbizonytalanodik ettől a podcasttól. Van két ember itthon ( bár Ati USA-ban él) az életemben, akik szakmai felkészültsége elég nagy, mély ahhoz, hogy tudjam nem szoktak csak úgy leírni, tanítani dolgokat. Feönyvessi Kriszti és Pegan Attila hozzászólásai ehhez a podcasthoz szerintem megszívlelendőek. Krisztiét a szakmai csoportjában találjuk meg.
A fascia ma szinte mitikus státuszt élvez a terápiás világban – de vajon mit mond róla a tudomány? Ebben az epizódban egy különleges vendéggel vesszük górcső alá a fasciával kapcsolatos állításokat, és megnézzük, mi az, ami kutatásokkal is alátámasztható… és mi az, ami...
23/02/2025
Félmaraton világcsúcs Barcelonában, őrületes átlagtempóval- Jakob Kiplimo 24 éves❗️Milyen lehet ennek a futónak az Achillese? Amit biztosan látunk az alkatából, hogy vékony testfelépítésű, rugalmas kötőszövettel rendelkezik. A lába alig érinti a földet-gazellaként kúszik a levegőben. Tudom sokan mondjátok most: könnyű neki, mivel a DNS-e erre specializálódott: futni az oroszlánok, gepárdok( hát ezt kétlem🤪), elől a vadonban. A furaság csak annyi, hogy nem minden Afrikai ennyire jó futó, pedig hasonlóak a viszonyok. De: a genetika igen sokat tud mozdítani a helyzeten. Ha hosszabb az Achilles ín, vádli, akkor nagyobb mozgási energia tárolásra és rugó képessége van a testnek. Az un. Katapult effekt nagyobb mértékű lesz-gondoljunk a kengurura pl.aki jó nagyokat ugrik ( milyen vékony alsó lábszára van…)
Az életmód, a megfelelő étrend, folyadék, megfelelő edzés és regeneráció együttesen hoznak eredményt, de vannak “hozott” dolgok, amiket nem hagyhatunk ki a sorból.
Fantasztikus és szinte ember feletti a futás átlaga -talán leginkább ez sokkolja a sportolókat-lehet találgatni persze, hogy az orvos tudomány milyen dolgot talált ki, amit nem tudnak még kimutatni, de én szeretném csak elhinni, hogy ez egy adottság és megfelelő edzés,stb. eredménye volt!
Be the first to know and let us send you an email when Craniosacralis & Fascia Bodywork posts news and promotions. Your email address will not be used for any other purpose, and you can unsubscribe at any time.
Contact The Practice
Send a message to Craniosacralis & Fascia Bodywork:
Egészséges gerinc-testtartás-kor-hibák a hibás edzések
Történetem: Gyerekkorom óta rossz volt a testtartásom, hiába az úszás, amit versenyszerűen műveltem 7 éves koromtól, vagy később a kosárlabdázás sem segített (miért is nem?) a gimis éveimben. Előre billenő csípőm volt, görbített háttal, előre ereszkedő vállal, amit anyukámék egy hátba csapással próbáltak megváltoztatni, hogy “húzd ki magad”...Meg arra fogták, hogy apukámnak is ilyen a testtartása...Örökmozgó voltam, azzal nem volt baj, inkább nem tudtam elülni a fenekemen, szval nem a sport hiánya okozta ezeket a problémákat. Amikor 27 évesen elkezdtem a tradícionális tachit és chikungot tanulni, akkor jelentkeztek az első fájdalmaim a keresztcsontom környékén, derekamban. Mielőtt valaki azt hiszi, hogy a taichi rossz, javítanám, mert nem, sőt, csak a befeszült háti rész, az előre billenő csípővel próbált korrigálódni, de mivel nem nézte meg szakember akkor még meg, hogy mi van velem, ezért nem tudtam milyen gyakorlatok ártalmasak vagy hasznosak a számomra. A hátam ekkor olyan volt, mint a beton, az edzések végén az edzőnk néha kiropogtatta a hátunkat, de több alkalommal az enyémet nem igazán tudta (pedig szakember volt). Hatha jógára jártam, hogy nyújtsak, az edzéseken is voltak nyújtó gyakorlatok, de minimális változás volt az eredmény, később a yin jóga alatt miután kilazultam teljesen a mozdulatban, a gyakorlatból úgy szedtek, ki mert még is belemerevedtem....
Aztán 2006-ban megismerkedtem az Integral Taichival(ITC), aminek a gyakorlatai folyamatosan az elengedést, folyamatosságot követelték meg, és bár a tradícionális taichiban is az egyik alap a folyamatosság, még is másképp hatottak a testemre az ITC gyakorlatai. Ezen keresztül ismertem meg bizonyos Flow gyakorlatokat, amelyek a dinamikusabb, de lágy nyújtást ismertették meg velem és kezdtem érezni, hogy megváltozik a testem, lágyabb és nyúlékonyabb lett.
A Craniosacralis terápia tanulása alatt ismerkedtem meg aztán a fascia rendszerrel, ami végül megért***e velem, hogy milyen típusú a testem, miért van az, hogy bizonyos gyakorlatok után megváltozik a teljes testtartásom. Maga a kezelési rendszer összehangolta a belső képet a testemről a külső képpel és elkezdte rendezni.
2015-ben (45 évesen) telén nagyon fájt a csípőm, keresztcsontom környéke és hiába t***e vissza több alkalommal egy manuálterapeuta barátom a csigolya elmozdulásaimat és kezeltek fasciálisan is, nem változott, csak egyre rosszabb lett a fájdalmam. Akkor egy neurológus beutalt röntgenre, MRI-re és kiderült, hogy Scheuerman kórom van, és a csípő ízületem túl laza, azaz születési csípődysplasiám van. A neurológus, miután foglalkozik manuálterápiával is javasolta, hogy a medence asszimetriámat ne akarjam roppantgatással helyre rakatni, mert ez már egy a combcsontnál és ízületnél is kialakult helyzetet (csontosodás) hozott létre, amit csak rosszabbítok egy ilyen módszerrel. Viszont a háti Scheuerman-ra azt mondta, hogy ilyet még nem látott, hogy ennyire mobilis legyen ennyi idős korban, és ez szinte egy csoda. Az ágyéki kyphosis-om(kiegyenesedett ágyék) és a gerinc lordosis-om ( gerincferülés), csavarodásom.... nem akadályozot viszont meg abban, hogy olyan mozdulatokat csináljak meg, amelyeket elvileg ilyen “adottságokkal” nem lehetne. Ezen teljesen elcsodálkozott és kérdezte mit csinálok. Mondtam, hogy alapvetően a hátam középső részét már ki tudom egyedül roppantani (fennt írtam, hogy sokszor más sem tudta), és ezt az egész változást, hogy nyúlékonyabb, rugalmasabb vagyok a dinamikusan nyújtó, a gerincet hullámoztató mozgások által értem el (meg egy kicsit a Schüssler sók is besegít***ek: Calcium Phosphoricum, Magnesium Phosphoricum). Nem igazán tudott mit ajánlani a gyógyszereken kívül, ezért mondta, hogy keressek egy gyógytornászt, akivel esetleg még erősítenem kell bizonyos csípő körüli izmokat, azzal tudom stabilizálni, hogy nem mozduljon el a medencém. Visszarendelt egy hónap múlva, amire én egy 10 napos tengerparti, pihentető utazás mentem teljesen tünetmentesen...Ez januárban volt mint említ***em és hideg volt itt...
Mi történt a nyaralásom (telelésem alatt)? Mikor kiutaztam Izraelbe egy Delfinterápiás központba megnézni, hogy zajlik náluk a terápia és megbeszélni, hogy hogyan tudnék delfinekkel kezelő terapeuta lenni még voltak erős fájdalmaim, amelyek a medence elülső részére is kisugároztak. A kinntlétem 3-dik napján nagyon sokat ettem vacsorára és este megint nagyon fájt az alhasam, ami miatt lefeküdtem ellazítani magam. Teljes ellazulásban voltam, a barátnőm segített egy két fasciális ellazító gyakorlatot csinálni rajtam, majd másnaptól teljesen elmúlt minden fájdalmam...Szval mikor visszamentem a dokihoz, akkor közöltem vele, hogy semmi bajom nincs...Azóta már tudom, hogy a fasciám nem szereti a hideget (senkié nem szereti), szereti a pihenést és nem szereti a stresszt, és ha az idegrendszerem lenyugszik bizonyos testi fájdalmak is el tudnak múlni (l*d. fájdalom élettan-stressz általi fájdalom érzetek a testben).
Az interneten rátaláltam bizonyos gyakorlatokra, amelyeket fascia fitnessként említ***ek és elkezdtem csinálni. Miután a taichiban és más mentális gyakorlatokban megerősödött a testem érzékelése, ezért ekkor már egyből éreztem a testemen a jótékony hatásait. Bécsben ez évben elvégeztem egy edzői képzését (Robert Schleip Fascial Fitness Association) és elkezdtem most már szakszerűen gyakorolni. Folyamatosan változott és változik a testem állapota azóta is, 50 évesen (most) rugalmasabb az egész testem, mint 20 évesen és a testtartásom már közelít a megfelelő felé. Több képzést elvégeztem azóta, folyamatosan tanulom a fascia rendszerét, mozgásokat és ennek ívében tartok képzéseket, edzéseket, példátmutatva az embereknek. Próbálom átadni azt a lelkesedést és tapasztalást, amit átéltem, átélek minden nap, hogy nem vagyok bekorlátozva egy rendszerbe, egy cimkébe (betegségtudat és kor) és ez mindenki számára elérhető a saját maga szintjén!
Nagyon jó visszajelzéseket kapok a pácienseimtől, akik akár gerincsérvvel küszködnek, vagy egyéb mozgásszervi fájdalommal. A tanítványaim közül többen tartanak edzéseket, ahol szintén pozitív visszajelzések jönnek. És ezek a pozitív visszajelzések mindenféle korosztálytól származnak: vannak 70 év feletti pácienseim, akikkel hetente fascia tornászok együtt :) Van olyan páciensem, akinek az orvosok sem tudták megmondani mitől fáj a medencéje és a tornák hatására elkezdett lazulni és javulni.
A fiatalok körében az ülő életmód miatt a váll (“egér izom”), nyak, csuklyás izom a legjobban befeszült rész, ez egyrészt a deréknál kialakuló terhelés miatt, egyrészt a begörbült ülés miatt alakul ki...na erre ráerősítenek TRX, vagy más erősítő edzésekkel, pl. a cross fitben a súlyzós guggolás, ami ránehezedik a csuklyás izomra, vagy egyenes hátú, nem fasciálisan végzett felülés, amit még medicin labdával megspékelnek (ha jól elmagyaráznák hogyan kell ezt helyesen végezni és nem őrültek módjára rohanva, akkor nem lenne baj...) és nem nyújtják le , mert arra már nincs idő, meg minek.... és pár év múlva ott a baj: gerincsérv, állandó hát, nyak, stb fájás, befeszülés, idegi zavarok, nyugtalan életmód és nem sorolom....
Nem akarok senkit rémisztgetni, hanem felnyitni az emberek szemét tapasztalatból és tudományos visszaigazolásokból arra, hogy :
1. Mozgás nélkül nem fognak tartósan elmúlni a mozgásszervi problémák ( megjegyzem a mentális problémákat is kezelhetjk a mozgással...) 2. Nem mindegy milyen mozgást végzünk, mivel a testünk állapota, rendeződése mindenkinek más és ami az egyiknek jó, az lehet, hogy a másiknak nem 3. Ugyanígy nem mindegyik nyújtási forma jó az embernek. Van akinek a statikus nyújtás, mint a pl. a jóga kilazító, van akinek ettől bemerevednek a szövetei. Nekik a dinamikus, fasciális nyújtások kellenek. Próbálgassuk melyik a számunkra ideális, ne a divattal menjünk.
4. Ha izmosodni szeretnénk és edzeni szeretnénk rá, akkor menjünk először el egy szakemberhez pl. gyógytornászhoz, hogy felmérje testünk állapotát és elmondja mire kell odafigyelnünk. A személyi edző részlegesen fog nekünk pontos állapotot adni pl. a gerincünk terhelhetőségéről, ő majd az izomépítésnél, stb. lesz segítségünk. Ez kiemelten fontos, ha vannak mozgásszervi panaszaink! 5.Izom és fascia együtt működik. Nincs erősítés nyújtás nélkül. Ha nincs izom, nincs megtartás. Ha nem jó a fasciád állapota ( ami körülveszi az izmokat és biztosítja a rugalmasságot) merev leszel és mozgásszervi, egészségügyi panaszaid lesznek előbb vagy utóbb.
6. Gyermekek esetén is kérjük ki szakember véleményét, mielőtt sportolni küldjük (l*d. én mellúszó voltam, ami kimondottan káros a Scheuerman kóros gerincre...), ezzel elkerülve a későbbi problémáit.
7. Ne higgyük el azt, hogy az életkorral nem változtatható a szervezetünk állapota. A szervezetünk oly komplex és változatos, hogy megfelelő irányítással, odafigyeléssel, szakértelemmel hatalmas változásokat tudunk véghezvinni benne. És ez mind testi, mind mentális szinten értendő. Ha beprogramozzuk magunkat arra, hogy nekem már azért nem megy, mert ennyi meg ennyi idős vagyok, ez meg az a bajom, akkor a gondolataink által idegrendszer olyan kapcsolódásokat fog létrehozni (szinapszisok), amelyek által bizonyos anyagok termelődnek a szervezetünkben, mások meg nem. A gondolataink meghatározzák a testben végbemenő kémiai működéseket, erről már sok kutatásban olvashatunk.
8. Ne gondoljuk, hogy a test fizikai része elválasztható a mentális részétől. Csak együtt tud jól működni a test, mint lényünk, ha az egyiket elhanyagoljuk a másik részünk biztosan sérülni fog.
Ha további kérdése lenne, vagy több információt szeretne ebben a témában keressen bizalommal:
