Craniosacralis & Fascia Bodywork

22/01/2026

Milyen ásványi sók építik, segítik a fasciát, csontokat, izmokat?
1.Calcium fluoratum – a rugalmasság ásványa (Kalcium-fluorid)

A Calcium fluoratum egyik legkorábban felismerhető hatása az elasztikus szövetekhez kapcsolódik.
Szükségessége azért fontos, hogy a szövet meg tudjon nyúlni, majd vissza is tudjon rendeződni.
Schüssler szerint a Ca fluoratum ott van jelen, ahol a szöveteknek alkalmazkodniuk kell a terheléshez, majd vissza kell nyerniük eredeti formájukat: a szalagokban, az erek falában, a bőrben, a kötőszövetben és a fogzománc felszínén. A probléma, amelyre hat, nem elsősorban gyengeség, hanem a rugalmasság elvesztése.
Biológiailag a fasciában levő elasztikus rostok (elasztin és kollagén váz) a kalcium–fluorid jelenlétére támaszkodnak ahhoz, hogy megőrizzék szerkezeti stabilitásukat. Ha elegendő a Ca fluoratum, a rostok terhelés alatt megnyúlnak, majd visszatérnek eredeti állapotukba. Hiány esetén a szövetek ugyan nyújthatók, de nem húzódnak vissza teljesen.

Ezért tűnnek a hiánytünetei gyakran ellentmondásosnak:

▪ tónustalan tágulat
▪ laza szövetek kemény csomókkal együtt
▪ megereszkedés megvastagodással párosulva

Amikor az elasztikus rostok elveszítik ezt a rendező ásványi támogatást, a helyi keringés lelassul. A folyadékok nem szívódnak vissza megfelelően, a nyirokrendszer nehezebben tisztít. Idővel ez pangáshoz, majd megkeményedéshez, megvastagodáshoz vagy göbös elváltozásokhoz vezet — nem túlnövekedés miatt, hanem azért, mert a szövet nem képes önmagát rendezni.

Ezért sorolta Schüssler egy csoportba:

▪ visszeres elváltozásokat
▪ elernyedt érfalakat
▪ megkeményedett mirigyeket
▪ cisztás vagy göbös duzzanatokat

Gyakorlati jelentősége

A Calcium fluoratum lassan ható ásvány. Nem gyors megoldás, mert nem serkent, hanem szerkezetet állít helyre.

Különösen hasznos lehet, ha:

▪ egy terület egyszerre laza és megvastagodott
▪ vénás problémák régóta fennállnak
▪ a szövetek „megadták magukat” (szülés után, tartós terhelésnél, kötőszöveti öregedésnél)

Ez az oka annak is, hogy hagyományosan este javasolják a szedését: a kötőszöveti regeneráció lassú, mély folyamat, amely gyakran az éjszakai órákban zajlik.
Aki azonnali feszesítést vár, annak türelmet kell tanulnia.
A Calcium fluoratum nem összehúzza a szövetet, hanem visszaadja a szöveteknek azt a képességet, hogy megtartsák önmagukat.

👉 Mik azok a Schüssler sóK?
Schüssler-sók – az ásványi egyensúly nyelve

A Schüssler-sók Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler orvos nevéhez fűződnek, aki a 19. század végén felismerte, hogy a sejtek működését nemcsak betegségek, hanem finom ásványianyag-hiányok is befolyásolják.

Elmélete szerint a szervezet egészsége azon múlik, hogy a sejtek hozzáférnek-e azokhoz az alapvető ásványi sókhoz, amelyek az anyagcsere, a szerkezet és a szabályozás alapját adják. Ha ezek egyensúlya felborul, a sejtek működése romlik — és megjelennek a tünetek.

👉 Hogyan működnek?

A Schüssler-sók nem klasszikus ásványi pótlásként hatnak.
Homeopatikus hígításban alkalmazzák őket, azzal a céllal, hogy javítsák a sejtek ásványfelvételét és -hasznosítását.

Schüssler úgy vélte, hogy a probléma sokszor nem az ásvány hiánya az étrendben, hanem az, hogy a sejtek nem tudják azt megfelelően beépíteni. A sók ezt a sejtszintű „kommunikációt” segítik.

👍 A 12 alapsó szerepe

Az eredeti rendszer 12 alapvető Schüssler-sót ír le, amelyek mindegyike egy meghatározott sejtfunkcióhoz kapcsolódik:

-Szerkezeti sók – csont, kötőszövet, rugalmasság

-Anyagcsere-sók – energia, felépítés, lebontás

-Szabályozó sók – folyadékháztartás, idegrendszer, sav-bázis egyensúly

Ezek együtt egy olyan rendszert alkotnak, amely a testet nem tünetek szerint, hanem funkcionális egyensúly szerint támogatja.

👍 Mitől más ez a szemlélet?

A Schüssler-terápia nem elnyomni akar, hanem segíteni a szervezetet abban, hogy visszataláljon saját szabályozó képességéhez.

-nem serkent erőszakosan

-nem kényszerít folyamatokat

-hanem az önjavító mechanizmusokat támogatja

Ezért gyakran lassabban, de mélyebb szinten hat.

👉 Mire alkalmazhatjuk?

-krónikus kimerültség esetén

-lassú regenerációnál

-növekedési és terhelési időszakokban

-bőr-, kötőszöveti és anyagcsere-állapotoknál

-stresszhez, savas terheléshez kapcsolódó tüneteknél

❗️❗️❗️Nem helyettesítik az orvosi kezelést, de finom, jól kombinálható támogatást nyújtanak.

✅ A lényeg röviden

A Schüssler-sók a test ásványi nyelvén szólnak.
Nem azt kérdezik: „Mi fáj?”
Hanem azt: „Melyik sejtfunkció billent ki az egyensúlyából?”

Ezért sokan nem gyors megoldásként, hanem hosszabb távú egyensúlyteremtő eszközként tekintenek rájuk. 😇

21/01/2026

A testtartás-egyensúly
👉 A fascia nem alakítja a testtartást.
A fascia a testtartáshoz alkalmazkodik.
Ha a test folyamatosan kompenzálja a testtartást, akkor egy ilyen, 2. ábrán látható összegubancolódott fascia részek, rétegek alakulnak ki a testben.
Ezek a minták nem csak a rossz edzés vagy kevés víz miatt jönnek létre, hanem a pl. lábaidból érkező hibás jelek miatt,
amelyek felborítják az egyensúlyrendszert.
Például a talpi terhelés egyenetlen,
az agy folyamatos izomfeszüléssel tartja a testet egyensúlyban. A fascia csak leköveti ezt a feszülést.
👉 A probléma nem a fasciádban kezdődik.
Hanem az egyensúlyban.
🤔 Ezért fontos az izom-idegrendszer-fascia-étkezés összmunka a helyreállításban.
-Ha az izom gyenge, nincs stabil alap.
-Ha az idegrendszer túlfeszült, fáradt, szétszórt, nem fókuszált, akkor a propriocepció is sérül.
-Ha a fascia kiszárad, a test rugalmassága, alakuló képessége sérül.
-A számunkra( egyéni) helyes étkezéssel mindhárom előzően felsorolt dolgot befolyásolhatjuk, segíthetjük, avagy ronthatjuk.

A testet egy összefüggő rendszerként kell kezelni, ahol minden rész hatással van egymásra.
Így jön létre az egyensúly.

11/01/2026

Mennyire igaz, sok esetben találkozok ilyennel és mondom ezeket a pácienseimnek- ezért osztom meg:🤩
”Van egyfajta megkönnyebbülés, amely akkor érkezik meg, amikor valaki végre felismeri, hogy nem furcsa és nem „elromlott” amiatt, ahogyan a teste a világra reagál. Ezt gyakran látom a munkám során, többnyire csendes pillanatokban, amikor egy kliens elkezdi észrevenni azokat a mintákat, amelyeket évek óta hordoz, és elgondolkodik azon, miért tűnik számára annyira idegennek a nyugalom, vagy miért érezhető az intenzitás furcsa módon megnyugtatónak. Ezek a kérdések nem a kudarc jelei. Ezek annak a jelei, hogy az idegrendszer megértésre vágyik.

Az egyik legmélyebb felismerés, amelyet a traumaérzékeny testmunkán keresztül tanultam, ez: az idegrendszer nem „rosszul viselkedik”; emlékezik.

Valahányszor a kezemet egy testre helyezem, egy történetet érintek meg. Nem csupán eseményeket, hanem mintázatokat. Azokat a módokat, ahogyan a test megtanult megfeszülni, ébernek maradni, kapcsolódni, túlélni. És gyakran, amikor mindezt elmagyarázom valakinek, látom, ahogy a szeme ellágyul, a válla leereszkedik, és szinte megkönnyebbülve mondja: „Ó… így már érthető.”

Az élet legkorábbi éveiben az idegrendszer még formálódik. A kötődéselméleti és neurofejlődési kutatások szerint nagyjából az első hét évben a gyerekek még nem képesek belsőleg önszabályozni magukat. Másolják a szabályozást. A légzésük, a szívritmusuk, az érzelmi hangoltságuk összehangolódik az elsődleges nevelővel. A test nem logikán keresztül tanulja meg, milyen a biztonság, hanem ritmuson, hangszínen és jelenléten keresztül. Az „otthon” érzését jóval azelőtt tanuljuk meg, hogy magát a szót megértenénk.

Ha tehát az otthon nyugodt volt, a test ott tanul meg megpihenni. Ha viszont kiszámíthatatlan, hangos, érzelmileg túlfűtött vagy állandóan változó volt, a test ugyanilyen bölcsen alkalmazkodik.

A stresszhormonok gyakrabban áramlanak át a rendszeren. Az agy jutalmazó pályái elkezdik az intenzitást a kapcsolódással, az éberséget a valahová tartozás érzésével összekapcsolni. Idővel az idegrendszer az urgenciára, a konfrontációra vagy az érzelmi töltésre támaszkodhat ahhoz, hogy lehorgonyozva érezze magát a világban – ahogyan az is, aki hajón nő fel, megtanul egy folyamatosan mozgó talajon egyensúlyozni.

Újra és újra látom ezt a munkám során. Azokat az embereket, akik akkor érzik magukat igazán önmaguknak, amikor az élet intenzív, vagy nyugtalanná válnak, amikor minden jól alakul. Azokat, akiket zavarba hoznak a csendes pillanatok, még akkor is, ha mélyen vágynak a békére. Ha magadra ismertél, szeretném, ha ezt tisztán hallanád: nem vagy elromlott, és egyáltalán nem vagy drámai. Az idegrendszered azt tanulta meg, amire szüksége volt ahhoz, hogy átvezessen különböző helyzeteken, és életben tartson téged.

Az idegrendszer nem azt kérdezi, hogy valami hosszú távon egészséges-e; azt kérdezi, hogy ismerős-e. Amiben felnőttünk, az lesz az a „víz”, amelyben a testünk megtanul mozogni – még akkor is, ha ez éveken át feszültté, éberré vagy kimerültté tesz minket.

A polivagális kutatások segítenek megérteni, miért tűnhet a nyugalom annyira idegennek ezekben a testekben. Amikor a biztonság következetlen volt, az idegrendszer a mozgósított állapot és a lekapcsolódás között élhet, ritkán megpihenve a kapcsolódás és a könnyedség terében. Ezekben a rendszerekben a béke nem megkönnyebbülésként jelenik meg, hanem ismeretlen terepként. Az ismeretlenhez pedig óvatossággal közelítünk.

Itt válik a testmunka többé puszta technikánál: fordítóvá válik, megértéssé.

A kezelőasztalon az idegrendszer egy másfajta tapasztalatot kap. Lágy kezeket, kiszámítható ritmust és olyan érintést, amely nem követel és nem siettet. Idővel a test elkezdi „tesztelni” a határokat. Felteszi a kérdést: „Maradhatok itt anélkül, hogy megfeszülök? Tudok kapcsolódni intenzitás nélkül?”

Az első jelek gyakran finomak. Egy nyugtalan láb. Visszatartott lélegzet. Egy hirtelen érzelmi hullám vagy egy csendes zsibbadtság. Ezek nem visszaesések, hanem kommunikáció. Az idegrendszernek egy új nyelvet kell megtanulnia, és ehhez türelemre és jelenlétre van szüksége. Az idegtudomány emlékeztet minket arra, hogy a változás nem erőltetésen keresztül történik, hanem az ismétlődő, átélt biztonságélmények révén.

Emlékeznünk kell arra, hogy a gyógyulás nem arról szól, hogy eltöröljük azt, ami formált minket; hanem arról, hogy kiszélesítjük a folyót, hogy a víznek több útja lehessen az áramlásra. Arról szól, hogy megtanítjuk a testet: már nem kell kizárólag ott élnie, ahol az áramlat egykor gyors és hangos volt.

És ha magadra ismertél ezekben a sorokban, remélem, tudod ezt:

Semmi sincs veled „rosszul”. Az idegrendszered gyönyörűen végezte a dolgát. Most pedig, támogatással és gondoskodással, megtanulhatja, hogy a túlélés már nem az egyetlen lehetőség.

Néha a legmélyebb gyógyulás nem abból fakad, hogy megváltoztatjuk, kik vagyunk, hanem abból, hogy végre megértjük, miért lettünk ilyenek – és ott találkozunk önmagunkkal, ahol éppen vagyunk, kedvességgel.”
Forrás: Body Artisans

08/01/2026

“A folyó és a folyómeder: A nyirok myofasciális kapcsolata. A test nem különálló részekből áll, bármennyi tankönyv is próbálja felosztani. Egyetlen folyamatos párbeszéd. Egyetlen folyórendszer. Egyetlen szövött táj, amely szerkezetből, folyadékból, emlékezetből és érzékelésből áll. Sehol sem látható ez szebben, mint a fascia és a nyirokrendszer kapcsolatában.
A fascia nem egyszerűen kötőszövet. Ez a test belső erdei talaja, a puha föld, amelyen keresztül minden növekszik és halad. Több érzékszervi idegvégződést tartalmaz, mint maguk az izmok. Itt található az interstitium, egy hatalmas folyadéktározó, amelyet ma már térfogat szerint az egyik legnagyobb „szervként” ismernek el. Ez teremti meg azt a terepet, amelyen a nyiroknak mozognia kell.

A nyirok az utazó, a tisztító árapály, a csendes folyó, amely eltávolítja a salakanyagokat, szabályozza az immunitást, szállítja a tápanyagokat, és azonnal reagál a gyulladásra vagy sérülésre. De a nyirok nem mozog magától. A mozgástól, a légzéstől, a nyomásváltozásoktól és a szövetek puhaságától függ, amelyeken keresztül áramlik. Erei a fasciális rétegekbe ágyazódnak, azokhoz a rostokhoz rögzülve, amelyeket a testmunkások nyújtanak, olvasztanak, melegítenek és szabaddá tesznek. Ezért nem lehet ezeket a rendszereket elválasztani. Ezért működik a fasciális nyirokáramlás. A Long-módszer a kedvenc technikám, amelyet Katrina Gubler Long tanít.

Amikor a fascia besűrűsödik vagy kiszárad, az intersticiális folyadék besűrűsödik, a nyomáskülönbségek összeomlanak, és a nyirokkapillárisok nem tudnak megfelelően kinyílni és bezáródni. Képzeljük el, hogy vizet próbálunk átpréselni egy száraz, tömörödött szivacson. A nyiroknak nincs hová menniük. A műtét utáni páciensek ezt hevesen érzik. A trauma, a gyulladás, a műtéti hegesedés vagy a mozdulatlanság miatt a fasciális síkok elveszítik a csúszásukat, ami viszont duzzanatot tart fenn, lelassítja az immunfunkciókat és fokozza a fájdalmat. De amikor lassú, szándékos, irányított munkával megérintjük a fasciát, valami rendkívüli történik. A mechanotranszdukció, a sejtek reakciója a mechanikai nyomásra, megváltoztatja a fibroblasztok és az immunsejtek viselkedését. A kollagénrostok elkezdenek átszerveződni. A hialuronsav megváltoztatja a viszkozitást. Az intersticiális folyadék kevésbé pangóvá válik. A szövet felmelegszik, hidratálódik, és újra lélegezni kezd. És a nyirokrendszer, amely végre kioldódik, könnyedén mozogni kezd.

Nem lehet visszaállítani a nyirokáramlást anélkül, hogy megváltoztatnánk a tájat, amelyen keresztül áramlik. Nem lehet felszabadítani a duzzanatot anélkül, hogy felszabadítanánk azokat a struktúrákat, amelyek megtartják. Nem lehet elválasztani a folyót a parttól. Ez nem találgatás. Ez anatómia. A felszínes nyirokrendszer a laza nyirokudvarban található, egy olyan rétegben, amely a siklásra szolgál. A mély nyirokrendszer a mély fasciában található, amely az izomrekeszeket veszi körül. Amikor ezek a csúszófelületek megmerevednek, minden hozzájuk kapcsolódó nyirokér elveszíti a pumpáló képességét. Ezért sok kliens nagyobb megkönnyebbülést érez a fasciális nyirokáramlástól, mint a pusztán nyirokkezeléstől. Helyreállítjuk azt az architektúrát, amelyre a nyirok épül. A műtét utáni ellátásban ez különösen mélyrehatóvá válik. A hegszövet megváltoztatja a siklást. A védőréteg növeli a fasciális feszültséget, és nem lyukas ödéma alakul ki, amikor a folyadék csapdába esik a megvastagodott interstitiumban. A hagyományos nyirokkezelés elengedhetetlen, de a fasciával is foglalkozni kell a teljes helyreállítás érdekében. A gyengéd fasciális megközelítés tiszteletben tartja a nyirokrendszer finomságát, miközben megteremti a szükséges teret az utazáshoz.

Ez nem a hagyományok megszegése. Ez teljessé teszi a képet. Vannak, akik megkérdőjelezhetik ezt a nézőpontot, de a test nem vitatkozik. Reagál. Meglágyul. Kiürül. Gyógyul. Terapeuták ezrei látták már, hogy a duzzanat csökken, a fájdalom csökken, és a mozgékonyság visszatér, amikor ezeket a rendszereket együttesen kezelik. Mert a fascia és a nyirok nem különálló entitások. Partnerek; egy gyógyító intelligencia két fele. A fascia megdolgoztatása a folyómeder előkészítését jelenti. A nyirok megdolgoztatása a folyó felszabadítását jelenti. Együtt olyan tájat teremtenek, ahol a gyógyulás ismét lehetségessé válik. Azoknak a kezelőknek, masszőröknek, akik ezt az igazságot a kezükben érzik, figyeljenek tovább. A test mindig megtanít minket arra, hogy valójában mennyire összekapcsolódik. “
Forrás: Lymphsystem

31/12/2025

30/12/2025

Meg kell végre érteniük az embereknek, hogy az érzetek segítenek az önmagunkhoz való visszatérésben. Amikor elkezdjük érezni a testünket, akkor kapcsolódunk magunkhoz igazán. Ez nem azonos az érzelmekkel. Ez egy kommunikáció a test és az önvaló között, egy híd, ami összeköti a részeinket. Egy beszéd, amiben a test felfedi a kéréseit, hogy hogyan lehetne a legjobban, hogy aztán a legjobban tudja az Önvalót szolgálni. Mert a test egy templom, egy szentség, ami lehetőséget ad a kinyilatkoztatásra, a kifejeződésre ezen a Földön.
Hallgasd meg, figyelj rá, kérdezd meg mit szeretne valóban, engedd meg, hogy beszéljen hozzád-ne nyomd el a hangját. Ezért, ha fáj valamid, kérdezd meg legközelebb tőle, hogy mivel segíthetlek téged, mit változtassak magamban, hogy megértsem üvöltésedet?
Légy gyengéd magadhoz és gyakorold minden nap az önmegértésedet 💖

27/12/2025

Az idegrendszered meggyógyítása végső soron nem arról szól, hogy többet teszel, vagy egy újabb rutint vezetsz be, hogy rendbe hozd magad. A lényeg az, hogy megtanulj csendben maradni, jelen lenni. Mint például: feküdni a napon. Jelen lenni, miközben eszel. Hallgatni a természet hangjait, miközben sétálsz.
Az elme folyamatosan keresi az ingereket, ezért azt hisszük le kell foglalni, feladatot kell adni neki. Aztán olyan lesz, mint egy végtelen üreg, amibe állandóan pakoljuk az ennivalót, de sose lesz tele. Egyre több módszert tanulunk, hogy kipihenjük magunkat, de csak egyre fáradtabbak leszünk.
Végső konklúzió:
A testnek nincs szüksége több feladatra, amikor túlterhelt. Kevesebb zajra, kevesebb sürgetésre, kevesebb teljesítménykényszerre van szüksége. Amikor biztonságban érzed magad, az idegrendszer magától megnyugszik, és a gyógyulás csendben, erőszak nélkül megtörténik.
Amikor Jelen vagy abban, amit csinálsz megjelenik a csend belül és lenyugszol.

25/12/2025

A derék- és nyakfájás közötti kapcsolat .A deréktáji izom és a multifidus izmok kötik össze a nyakat a derékkal (a Hátulsó fascia láncon keresztül), a Lovett-reaktor pedig az egyes szegmensek kapcsolatát mutatja.
Mi is az a Lowett-reaktor vagy Lowett- testvérek tézis?
Bár a gerinc minden egyes szegmense önállóan mozog, a gerinc másik végén van egy szegmens, amely vele összhangban mozog, és erőt fejt ki rá. Ezt a szegmenst „Lovett testvérnek” vagy „Lovett reaktornak” nevezik.
Járás közben az egyik láb előrelendül, és ezzel együtt az ugyanazon az oldalon lévő medence is előre mozdul, ezáltal az adott oldalon lévő alsó ágyéki szakaszt előre forgatva. Az ugyanazon az oldalon lévő vállöv (és a felső hátizom) hasonlóképpen hátrafelé mozdul, így a nyaki gerinc csigolyái ellentétes irányba (elölre) forognak, hogy a fej előre nézzen.
A Lovett-reaktor összefüggése szerint minden csigolya mozgásban összekapcsolódik egy másik csigolyával, és a medence mozgásban összekapcsolódik a koponyával. A C1 + L5, C2 + L4 és C3 + L5 automatikusan ugyanabba az irányba mozognak (más néven összekapcsolódó mozgás). A többi csigolyapár, például a C4 + L2, az ellenkező irányba mozog. Ezért az egyik csigolyára ható ütközés a gerinc többi csigolyájára is hatással van.

Tehát láthatjuk, hogy a gerincünk egységes rendszerként működik; ha az egyik terület sérül, az más részeket is érinthet.
Például:
✅Testtartás: A rossz testtartás gyakran megterheli a nyakat és a deréktáji szakaszt. Ha hosszú ideig görnyedten ülünk a számítógép előtt, az a nyak és a derék izmainak megfeszüléséhez és gyengüléséhez vezethet, ami krónikus kellemetlenségeket eredményez. Ez a terhelés akut hátfájást és akut fájdalmat okozhat, amelyek az ezekre a területekre nehezedő stressz következményei.
✅Kisugárzó fájdalom: Az egyik területről származó fájdalom kisugározhat és megjelenhet egy másikban. Például a nyaki gerincben (nyakban) lévő porckorongsérv idegeket szoríthat, ami a felső vagy alsó hátba sugárzó fájdalomhoz vezethet, és olyan tüneteket is okozhat, mint a kar zsibbadása.
✅Izomkompenzáció: Ha a nyak izmai a rossz testtartás vagy sérülés miatt feszülnek, más izmok kompenzálhatják ezt, ami kellemetlenséget okozhat a derékban. Ez a kompenzációs minta fordítva is működhet. Az olyan sérülések, mint az izomszakadások és az ízületi problémák, mind a derékban, mind a nyakban jelentkező kellemetlenség mögöttes okai lehetnek.
Ha a nyaktartásunk nem megfelelő pl. SMS tartás miatt.., akkor az okozhat derékfájdalmat:
🌸Biomechanikai lánc: A gerinc egy kinetikus láncként működik. A nyak elmozdulása felboríthatja az egész gerinc biomechanikáját, ami egy kiegyenesedett testtartáshoz vezethet, és arra kényszeríti az alsó hátat, hogy kompenzálja a problémát.
🌸Idegutak: A gerincben találhatók az egész testben futó idegek. A nyaki gerinc elmozdulása irritálhatja ezeket az idegeket, ami máshol, például a derékban érzékelt fájdalomjelekhez vezethet.
🌸Izom/ fascia húzódás: A rossz nyaktartás fokozott feszültséget okozhat a fascia láncokon és az izmokban, ami hatással lehet a váll-, a hát középső és az alsó hátizmokra.
Megoldás:
🔆Keressünk szakembert (eket),aki átlátja ezeket az összefüggéseket és annak megfelelően ad kezeléseket, beállítva a testtartást, az izom erősítést, a fasciális nyújtást, a feszültségek oldására.
A nem megfelelő helyen vagy csak egyfajta izomcsoportra végzett erősítés vagy túlnyújtás egyensúlytalansághoz vezethet, ami nem biztos, hogy rövid távon fog kiderülni, ezért fontos, hogy a szakember segítségét kérjük ki.
Meg kell értenünk, hogy a testünk nem különálló részek sorozata, hanem egy összefüggő rendszer, hálózat, ahol az egyik rész kommunikál a másikkal ( fascia, ideghálózatok), próbálja a folytonos egyensúlyi állapotot fenntartani ( biotenszegritás), ezért nem kezelhetjük külön a részeket.
́jdalom ́kfájdalom

24/12/2025

Kívánok mindenkinek Fénnyel teli, Áldott, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
Ez az időszak a lelassulásról, a lecsendesedésről szól, a bennünk levő Fény felismeréséről. A Fény bevilágít mindenhova: a tudatalattinkba, a múltunkba, felfényesíti azokat a gondolatainkat, amelyek nem a boldogságot hordozzák számunkra. Engedjük meg magunknak, hogy most megállítva a borús gondolatokat azokra a dolgokra emlékezzünk, figyeljünk, amelyek örömet, boldogságot okoztak nekünk, amikért hálásak lehetünk! 🎄💖