11/02/2026
💗 A nem várt gyerekeknek -ha úgy döntöttünk, mégis életre hívjuk őket- rengeteg visszajelzést kell kapniuk arról, hogy a létezéshez, a szeretethez, a megbecsüléshez nem kell semmit letenniük az asztalra, mert alanyi jogon jár nekik.
👩💼Aki ezt gyermekkorában nem kapja meg, felnőve is folyton bizonyítani akarja, hogy elég értékes ahhoz, hogy szerethető legyen. Az elismerés iránti vágya a lelki egyensúlyát fenntartó alapszükségletté válik, ami megfelelési kényszert válthat ki belőle: mindent megtesz, hogy megkapja a vágyott dicséretet.
💔A véletlenül fogant, de vállalt gyerekek, sokszor abban a milliőben nevelkednek, aminek a felszíne alatt ott bujkál, hogy a szülei "nem így akarták". Ha nincsenek tudatában a történetüknek, és nem tudott gyógyulni ez a lelki sérülés, sajátos szűrőn át, tévesen olvassák a visszajelzéseket a kapcsolataikban: ha nem kapják meg a figyelmet, az elismerést, alapjaiban rendül meg az önbizalmuk, aztán a legkisebb pozitív, kedves megjegyzés mámoros boldogságot okoz. Egy folyamatos érzelmi hullámvasúton élnek ettől és gyakran függő viszonyba kerülnek a kapcsolataikban.
❤️🩹Az igazság persze fájdalmas. Szembesülni azzal, hogy nem akarták a szülők a létezésem, súlyos csalódás lehet. A szülőknek is nehéz belesimulni abba, hogy egy meglepetésbaba felforgatja az életüket, és sokszor minden igyekezet ellenére is érzi a gyermek, hogy a jövetele, a léte terhet jelent. De, ha megismerheti a történetét, lehetőséget kap letenni a torzító szemüveget, esélyt kap a gyógyulásra, és ezzel együtt arra, hogy felnőttként egy egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatban megélhesse, hogy a szeretethez nem kell bizonyítania a világon semmit. Neki is alanyi jogon jár.
🩵💛
