18/03/2026
Amikor én voltam egy olyan helyzetben, hogy nem bírtam arról a bizonyos 'gondolat bicikliről' leszállni, az egész általános hangulatomra rányomta a bélyegét:
Akárhogy próbltam elterelni a gondolatomat, akárkivel beszéltem, mindig valahogy ehhez a témához jutottam el - akarva, akaratlan.
Már én kezdtem el unalmas lenni saját magam számára.... Nem igazán tudtam mit kezdjek vele, így elkezdtem arról beszélni, hogy már engem is zavar, hogy csak erről tudok beszélni.
(Fura, nem? 🤨 Te voltál már így?)
A helyzet úgy hozta, hogy az egyik ilyen alkalomkor - szerenécsre azért elég kevés dolog tud így kibillenteni -, épp egy cocahing képzésen vettem részt.
Akkor mondtam a tanuló társamnak, akivel egy szituációs gyakorlatban dolgozunk együtt, hogy "Végre van témám, had' legyek én az alany!"
Képzeld el, hogy egy alig fél órás beszélgetés során sikerült leszállítani engem arról a bizonyos 'gondolat bicikliről'! 🚶♀️🚲
Őszinte leszek:
Elég kemény kérdéseket kaptam. Pedig egy sem volt provokatív. Sőt!
Csak én ezeket nem mertem feltenni...
Vagy ha fel is tettem, válasz nélkül hagytam őket...
De így most más lett a helyzet.
Néhányra nem is tudtam 'csípőből' válaszolni. De a társam szó nélkül, türelemmel kivárta.
És egy ponton el is pityeredtem...
De pont ez volt a lényeg!
Mert mélyre mentek a kérdések és végre nem csak a felszínt 'tekertem', hanem megláttam ebből a körből a kiutat.
A lehetőségeket.
A MÁS-t.
Mikor pár nap múlva belekrültem abba a szituációba, amire már napok óta készültem (és nyomasztott), nyugodt tudtam maradni.
És TÉNYLEG fel voltam készülve! Nem csak fejben, hanem lelkileg is készen álltam. Ott és akkor. És borzasztó jó volt! Adott egy olyan belső erőt és tartást, ami miatt máig hálás vagyok tanuló társamnak. ✨
Itt éreztem meg igazán a cocahing jelent formáló erejét!! 🌿
Te éltél már át hasonlót? Neked milyen módszereid vannak arra, hogy leszálj arról a bizonyos 'gondolati bicigliről?'
