01/03/2026
Jusson el minden apukához!!!!!!🥰
A kötődési vizsgálatok során kiderült, hogy az édesapa szerepe óriási abban, hogy hogyan alakulnak a gyerekek későbbi barátságai.
Az Amerikában élő Grossman házaspár készített egy nagy kutatást, amiben huszonkét év alatt több, mint száz gyermek fejlődését vizsgálták és követték végig. Más kutatásokból is egyértelműen kiderül hogy az apa és az anya feladata egészen más a kötődés kialakulásában.
Legtöbb azt halljuk, hogy az apukák kevésbé veszik ki a részüket a gyermekek nevelésében, én inkább azt mondanám, hogy más életszakaszban van fontosabb feladatuk. Az első két évben egyértelműen az anyának van nagyobb szerepe, hiszen hozzá kötődik a csecsemő, és a kötődési stílust ő tanítja meg a kisgyermeknek. Ebben az időszakban leginkább a gyermek szükségletei kielégítésére kell fókuszálni, es az érzelmi kapcdolódásra.
Két éves kor után a gyermek már sokkal autonómabb szeretne lenni, és ilyenkor egyre inkább erősödik az apukák szerepe. Az, hogy ez a gyermek a későbbiekben milyen társas kapcsolatokat alakít majd ki, hogyan barátkozik, mennyire lesz nyitott a társas kapcsolódások esetén, ezt már az apa viselkedése fogja inkább befolyásolni. Az apának az egyik legfontosabb feladata, hogy megmutassa a gyermekének a játék örömét, bátorítsa a gyermekét újabb kihívásokra, hogy próbálja ki magát, tapasztalja meg a bátorságát és az erejét. Ők azok, akik megtanítják a gyereket biciklizni vagy fára mászni, túrázni, szerelni, a sport örömére. Tehát a bátorság és a gyakorlatiasság képességét adják át. Tudom hogy ez nem mindig van így, és most biztos sok anyuka érzi ezt valótlan állításnak, mert esetleg rájuk hárult az a feladat, hogy ezeket is megtanítsák a gyermeküknek.
Emlékszem, egyszer valamelyik lányom azt kérdezte tőlem, hogy:
'Anya, miért van az, hogy arra nagyon élénken emlékszem arra, amikor apával mentünk kirándulni, de arra a kevésbé hogy mennyit játszottunk a szobában együtt veled.'
Ez azért van mert mindig különleges alkalommá vált a ritkább túrázás, ami tele volt kalandokkal, mint a mindennapos közös babázás.
Amikor egymás után született a három lányom, elég kicsi korkülönbséggel, akkor a férjem volt az, aki a legtöbbször elvitte a két nagyobb lányomat az erdőbe, és hosszabb-rövidebb túrákat tettek. Milyen érdekes, hogy ezek olyan különleges alkalommá váltak, hogy még mindig részletesen emlékeznek rá a gyerekeim.
Az apa és gyermeke kötődését leginkább az apa érzékenysége, beleérző képessége határozza meg. Ha az apa nem csak a tevékenységekben, hanem érzelmileg is tud kapcsolódni, akkor a gyerekek nagyobb korukban jobban bíznak a barátságokban és a másik emberben.
Ha az apa képes szeretetet kifejezni, akkor a gyerekek a társas kapcsolataikban is képesek lesznek érzelmeket kifejezni. Ezzel szemben azok a gyerekek, akik túlságosan autoriter édesapával élnek együtt, és az apa magas elvárásokat támaszt feléjük, vagy esetleg közönyösen viszonyul hozzájuk, ezek a gyerekek felnőtt korukban lekicsinylően és távolságtartóan fognak viselkedni a társas kapcsolatainkban.
Tehát láthatjuk, hogy az apukáknak is hatalmas szerepe van abban hogy egy gyermek egészségesen fejlődjön.
(Fotó: Unplash - Sebastián León Pradót)
