03/06/2025
A jutalmazás-büntetés csapdája az étkezésben
Ha egy kisgyermek nem eszik elegendő mennyiséget, az egészsége fölötti aggodalom miatt a helyzet mielőbbi megoldására törekszünk.
Hozott mintáinknak „hála”, ha nehézségbe ütközünk gyereknevelési kérdésben, igazi aduásznak tűnhet jutalmazással-büntetéssel megoldani a problémákat. A látszólagos siker, ami rövidtávon esetenként tapasztalható, megnyugtató lehet, de jó ha tudjuk, hogy a neveléstudomány ennél szerencsére már sokkal hatékonyabb -és kevésbé káros- nevelési eszközöket is fel tud sorakoztatni.
Miért nem segít a „csak még három falat” módszer és hogyan akadályozza az önszabályozás fejlődését? Hogyan lesz az evésből hatalmi játszma? Ebben a cikkben annak járunk utána, mi történik a gyermekben, amikor az evés jutalomhoz vagy büntetéshez kötődik – és mit tehetünk helyette, ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk egészséges viszonyban maradjon a testével, az étellel és velünk.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a „Ha megeszed, kapsz gyümölcsöt” vagy az „Akkor kapsz édességet, ha eleget ettél az ebédből” jó módszer a „válogatósság” kezelésére, de az igazság az, hogy hosszú távon épp az ellenkező hatást érhetjük el.
Mi a gond az evésért-jutalom rendszerrel?
Ilyenkor az evés érzelmileg terheltté válik. Ha a gyermek azt érzi, hogy „meg kell ennie valamit, amit nem akar, csak hogy megkapjon valamit, amit szeret”, akkor az evés nem a belső éhségre adott válasz lesz, hanem teljesítmény. Ez távolíthatja a test jelzéseitől és az egészséges önszabályozástól.
Általános jelenség, hogy míg a jutalmak felértékelődnek, a főételek leértékelődnek. A gyerek azt tanulja meg: a főétel valami „kötelesség”, amit ki kell bírni, hogy eljuthasson a „jutalomig” (gyümölcs, édesség). Ez a preferenciáit is torzíthatja.
Mindennek tetejébe beindulhat a hatalmi harc az asztal körül. Ha a gyerek érzékeli, hogy az evés „fegyverré” válik, elkezdheti azt használni: „nem eszem, hogy lássam, mit lépsz”, vagy épp túl eszi magát, hogy megkapja a kívánt dolgot.
Mindez pedig ahhoz vezethet, hogy az önszabályozás zavart szenved. A gyerekeknek megvan az a képességük, hogy érzik, mikor mennyire éhesek – de ha kívülről vezéreljük (pl. akkor kapsz valamit, ha x kanállal ettél), ez a belső érzékelés gyengülhet.
Mi működhet helyette?
✅ 1. Strukturált, de nem feltételes kínálás
Adjunk rendszeresen gyümölcsöt, akár ebéd után, de ne az evés mennyiségéhez kötve.
Pl.: „Ebéd után jön a gyümölcs, ahogy mindig” – ettől kiszámítható, mégsem „jutalom”.
✅ 2. Rugalmas adagolás, választhatóság
Engedjük meg, hogy a gyermek maga válasszon a kínált ételekből, kisebb adagból újratölthet.
Pl.: „Ebből most kérsz egy keveset? Ezt eltolhatod, ha nem ízlik.”
✅ 3. Evésről való nyomásmentes beszélgetés
Kerüljük a „Ha nem eszel, nem kapsz...” típusú mondatokat.
Helyette: „A tested tudja, mikor elég. Majd ha éhes leszel, szólj.”
A koragyermekkori evésprobléma gyakori és összetett jelenség, aminek többféle oka lehet – testi, lelki, környezeti vagy fejlődési tényezők is állhatnak a háttérben. A hatékony megoldáshoz elengedhetetlen a kiváltó ok pontos feltérképezése, és az annak megfelelő, célzott és személyre szabott kezelés.
