30/07/2024
Mielőtt egy lélek leszületik a Földre, kiválaszt magának egy olyan családot, amely leginkább megfelel fejlődési igényének. Bármennyire is furcsának tűnik, mi magunk akartunk a szüleink gyermekei lenni.
Azt érdemes tudni, hogy mindig a meglévő érzelmi örökségért választja a születendő lélek az adott családot. Soha nem konkrét testi tüneteket és helyzeteket öröklünk, hanem átveszünk rezgéseket és gondolkodásmódot, mellyel ugyanazon megoldandó feladatokat teremtjük meg az életünkben.
Elmúlt inkarnációinkban a lélekben keletkezett, még fel nem dolgozott, be nem gyógyított sérülések alapján választunk ki két olyan embert szülőnek, akik szintén ugyanezen sérüléseket hordozzák, ezzel is tükröt mutatva nekünk, hogy mit kell meggyógyítani magunkban.
Tegyük fel, beleszületsz egy családba, ahol az édesapa folyamatosan megcsalja, megalázza az édesanyát. Benned természetes reakcióként kialakulnak ezzel kapcsolatos félelmek, ítéletek. Holott ezek elmúlt életbeli sérülések, amik feldolgozásra várnak. Valami olyat tettél a múltban, ami miatt újra szembe kell nézned vele. Lehettél akár a mártír, akár az elnyomó személyében. Az elfogadás, a megbocsátás és az elengedés gyógyítja be a lelki sebeid. Ha ez nem történik meg részedről, míg kiröpülsz a családi fészekből, akkor onnantól kezdve a párkapcsolatod mutatja a tükröt tovább.
Talán te is hallottad már, hogy “én mindig ugyanolyan nőt/férfit vonzok, mint az anyám/apám”. Ez mindaddig így is marad, míg meg nem tanulod a leckét. Amint az elfogadás megtörténik, többé már nincs szükséged rá. Önmagad felszabadítása a te feladatod.
Emellett hajlamosak vagyunk olyan terheket magunkra vállalni, mely nem a mi dolgunk lenne, de tudatalatt könnyíteni szeretnénk szüleink sorsán.
Két azonos szülőtől az első szülött gyermek általában az édesapát jön tanítani és vele van a nagyobb feladata. Az apuka családfájának terheit cipeli. A második szülött gyermek az édesanyát jön tanítani, és annak a családfájának energiáit hordozza. Természetesen mindkét szülőtől vannak örökségek, de ezek erősebbek. A harmadik szülött gyermek általában kiegyenlítő szerepben van, vagy mindkét szülőhöz erősen kötődik, vagy egyikhez sem. Ő egyensúlyozza a család energiáit. A negyedik szülött ismét édesapához jön, ötödik édesanyához, és így tovább. Itt minden esetben a megszületett gyermekekről beszélünk. Az első szülött hordozza általában a legtöbb terhet.
Tudnod kell, hogy a szüleid is áldozatok áldozatai. Ők csak azt adhatták, ami ott van bennük. Azt adhatták, amit otthonról hoztak. Se többet, se kevesebbet. Azt adták, amit kapni akartál. Hidd el, a szüleid mindenüket odaadták. Amit kaptál, az volt mindenük…
Ne feledd el, a legnagyobb kincset adták, az életedet. Lehetővé tették, hogy formát ölts ebbe a csodálatos világba. Légy hálás ezért, bárhová is születtél. Megmutatták, miben kell fejlődnöd, mit kell elfogadnod, megértened, megbocsátanod, elengedned, meggyógyítanod.
Egy könyvben olvastam régebben, hogy a szülőket úgy kell elképzelni, mintha a két pólusa lenne az akkumulátorunknak, azaz az életünknek. Ám ők nem mindig azok, akiket szívesen fogadunk töltésnek. Ugyanakkor minden esetben pont elegek ahhoz, hogy feltöltsenek bennünket. Feltéve, ha egyformán fogadjuk be ezt az energiát mindkettőjüktől. Ez akkor lehetséges, ha nincs bennünk harag, sértettség, düh, szánalom, elutasítás, vagy egyéb negatív érzés szüleink felé. Ha nem egyformán fogadjuk az energiát, elcsúszik az egyensúly. Sok nő válik férfiassá, és sok férfi válik nőiessé emiatt.
Míg nem történt meg az elfogadás, megbocsátás, megértés édesanyád felé, addig nem tudod működtetni a női teremtő energiákat, a párkapcsolatot, az anyaság energiáit. Míg nem történik meg ugyanez a megértés az édesapáddal való kapcsolatodban, addig nehézkesen boldogulsz a fizikai világban, a pénz és anyagiak világában.
Azt gondolom, ha valaki tudatosan akarja élni az életét, és kezébe venni az irányítást, mindenekelőtt a legfontosabb feladat a családi kapcsolatok megértése, elfogadása.
A nem megfelelően működő emberi kapcsolataink hátterében legtöbbször nehéz családi karma áll. Gyermekkorunkból és előző életeinkből hozott tapasztalataink és késztetéseink megakadályozhatnak a boldogulásban.
Régi beidegződéseink, blokkjaink megakadályoznak abban, hogy haladjunk előre életünk útján, így rendszerint ugyanazokban a szituációkban találjuk magunkat, és azt érezhetjük, mintha egy helyben toporognánk. És mindaddig ugyanabba a családba születünk vissza, míg meg nem oldjuk az adott feladatot (vagy egy hasonló családba, ahol hasonló sérülések vannak jelen).
Szinte biztos, hogy családtagjainkkal való kapcsolatunk számtalan régi, közös életet rejt, és sok-sok megoldandó feladatot. Ugyanakkor nem feltétlenül tartoznak lélekcsaládunkhoz, így akár idegennek is érezhetjük őket (lélekben távolinak).
Amíg nem érted meg, miért ezt a fizikai családot választottad ezen megtestesülésedre, míg nem világos előtted, miért pont ezektől az emberektől akartál tanulni, s nem tudod, mi volt a lecke, ami neked szól, sosem fogod magad maradéktalanul boldognak, békésnek érezni.
A család témaköre az életünk minden területére hatással van. Ezért rendkívül fontos, hogy megértések szülessenek bennünk és megtörténjen az elfogadás. A megértés hozza magával a megbocsátást és az elengedést, melynek következménye a szabadság.
Forrás:Guzsik-Mohácsi Viktória
