TalentPont

27/04/2026

🧠 Figyelemzavar vagy túlterhelt idegrendszer? Nem mindegy.

Az utóbbi években egyre több szülő tapasztalja, hogy gyermeke nehezebben tartja fenn a figyelmét, hamar vált tevékenységet, nyugtalanabb, és nehezebben vonható be elmélyült játékba vagy tanulási helyzetbe.

Fontos azonban tisztán látni: ez nem minden esetben jelent diagnosztizálható figyelemzavart.

A háttérben sokszor az idegrendszer túlterhelődése áll.

A mai gyerekek már egészen kicsi kortól olyan ingerintenzitásnak vannak kitéve, amely jelentősen eltér attól, amire az idegrendszer optimálisan fejlődni képes. A folyamatos zaj, a vizuálisan erősen stimuláló játékok, a túl sok tárgy, a sűrű napirend és a kevés valódi pihenőidő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idegrendszer nehezebben tanulja meg a szabályozást.

A figyelem ugyanis nem pusztán viselkedéses kérdés, hanem komplex idegrendszeri működés.

Ahhoz, hogy egy gyermek képes legyen tartósan figyelni, az idegrendszerének meg kell tanulnia:
- a zavaró ingerek kiszűrését
- a fókusz fenntartását
- az alacsonyabb ingerintenzitású helyzetek tolerálását
- valamint a kitartást kevésbé „izgalmas” tevékenységek során is

Amennyiben a gyermek idegrendszere tartósan magas ingerterheléshez alkalmazkodik, a hétköznapi, csendesebb tevékenységek könnyen alulstimulálttá válnak számára. Ennek következménye lehet a gyakori tevékenységváltás, a nyugtalanság, a türelmetlenség, illetve az, hogy a gyermek folyamatos külső impulzusokra támaszkodik a figyelem fenntartásához.

Kiemelten fontos szerepe van az alvásnak és a pihenésnek is. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás önmagában is rontja a figyelmi működést, növeli az impulzivitást és csökkenti az idegrendszeri stabilitást.

A jó hír, hogy a környezet tudatos alakításával sokat tehetünk a figyelem támogatásáért.

A kevesebb inger, az átláthatóbb játékkörnyezet, a nyugodtabb napirend, valamint a szabad, irányítatlan játék lehetősége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek idegrendszere megtanuljon hatékonyabban szabályozni.

A TalentPont szemléletében a figyelmi nehézségek megközelítése mindig idegrendszeri alapú.

Nem pusztán a viselkedést szeretnénk „javítani”, hanem azt a működést támogatjuk, amely a figyelem hátterében áll.

Mert végső soron a figyelem nem tanítható erővel.
De fejleszthető egy jól szabályozott idegrendszeren keresztül.

Legyél a legjobb verziód, mert minden agyban dől el!🤗

22/04/2026

Megtiszteltetés volt otthont adni a MegoldjukPont soron következő előadásának is, ahol ezúttal a művészetterápia és a pszichológia volt a főszerepben.

Egy este, ahol nem csak beszéltünk róla, hanem meg is tapasztaltuk.

🎶 Megszólaltak hangszerek,
🎨 életre kelt a homokrajz,
és közben egyre tisztábban látszott:
a művészet sokkal több, mint alkotás, egy út önmagunk felé.

🧠 A pszichológia pedig segített térképet adni a család, a gyereknevelés, a változások és a belső folyamataink világához.

Nem kész válaszokat kaptunk,
hanem kapaszkodókat és ez sokszor többet ér.

Ez az este is egy élményekkel teli utazás volt. Egy kicsit befelé, egy kicsit egymás felé.

Köszönjük Lorencsics Krisztina és Szuper Ildikó! Köszönjük, hogy részesei lehettünk.

16/04/2026

Nem minden szétszórt gyerek figyelmetlen.

Van, akinek az agya egyszerűen nem tud elcsendesedni.

Benedek ilyen volt.

Ott ült.
Ránéztél… és azt hitted, figyel.

De közben már messze járt.

Egy gondolat.
Egy zaj.
Egy emlék.

És már el is tűnt.

Mintha tíz csatorna menne egyszerre a fejében, és egyik sem halkulna el.

Nem lustaság volt.
Nem akarat kérdése.

Hanem zaj.

A változás nem kívül kezdődött.

Hanem ott bent:
- egy feladat végéig maradni,
- nem elveszni félúton,
- kimondani: „meg tudom csinálni”!

Csend lett ott, ahol addig zaj volt.

És ez mindent átírt.🤗

Olvasd el Benedek történetét.

TalentPont, Analitikus Neurofeedback blog #12,

09/04/2026

„Anya, most hagyj békén.”
Amikor a gyerek eltávolodik

Van az a mondat, ami szíven üt.

„Anya, hagyj békén.”
„Ne szólj bele.”
„Majd én tudom.”

És ott állsz, nem érted. Nem így volt eddig. Régen odabújt. Mesélt. Kérdezett.

Most meg:
- becsukja az ajtót
- rövid válaszokat ad
- eltávolodik

Nem elveszted. Változik.

Ez az egyik legnehezebb része a szülőségnek.

Amikor úgy érzed:
- „kicsúszik a kezemből”
- „már nem tudok hozzá elérni”

Pedig legtöbbször nem az történik, hogy elveszíted. Hanem az, hogy átalakul a kapcsolat.

Ami kívül látszik és ami belül történik

Kívül:
• elutasítás
• távolság
• ellenállás

Belül gyakran:
- túl sok érzés
- bizonytalanság
- belső feszültség

És ilyenkor a legegyszerűbb stratégia: elzárkózni.

Ez fontos: Nem ellened van.

Nem ellened, hanem önmagáért.

Próbálja megtartani magát
egy olyan állapotban,
amit ő sem mindig ért.

És közben TE is küzdesz.

Segíteni szeretnél.
Beszélni.
Ott lenni.
Jól csinálni.

És amikor falba ütközöl:
- jön a tehetetlenség
- a fájdalom
- a kérdés: „mit rontok el?”

A kapcsolat nem tűnik el, csak más formát vesz fel.

Már nem mindig szavakban jelenik meg.
Hanem:
- jelenlétben
- türelemben
- „ott vagyok, ha kellek” érzésben

Hol jön ide az idegrendszer?

Egy túlterhelt idegrendszer:
- nehezen kapcsolódik
- nehezen nyílik meg
- könnyebben zárkózik el

Ez nem döntés. Ez állapot.

A neurofeedback szerepe

Amikor az idegrendszer stabilabb:
✔ könnyebb kapcsolódni
✔ csökken a belső feszültség
✔ nő a biztonságérzet

És sokszor, lassan, finoman, újra megnyílik a kapcsolat.

Összegzés

Amikor a gyerek azt mondja:
„Hagyj békén” nem mindig azt jelenti, hogy nincs Rád szüksége.
Néha csak azt, hogy még nem tud kapcsolódni.

Mert minden agyban dől el.
De a kapcsolatban érezhető.

07/04/2026

Van az a rajz, amit nem értesz…
Van az a hiszti, amit nem tudsz hova tenni…
És van az a pillanat, amikor azt érzed:
„oké, ehhez jól jönne egy kis segítség” 😅

Van, amikor egy gyermek nem rossz, csak nem érti még a saját érzéseit.
És van, amikor egy szülő nem hibázik, csak nem kapott eszközöket.

Mi hiszünk abban, hogy megérteni mindig lehet. És segíteni is.

Na, ezért csináljuk ezt az estét.

A MegoldjukPont csapatának újabb előadásán két magasan képzett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember segít új nézőpontokat adni:
🎨 belenézünk az alkotás mögé, mi van a rajzokon túl?
👨‍👩‍👧 és megnézzük, mit ad át a család (akkor is, ha nem akarja 😉)

Ez az este Rólad is szól.
A gyermekedről.
A kapcsolatotokról.

📅 Április 17. | 17:00
Regisztrálj:info@megoldjukpont.hu

Szeretettel várunk!🤗

Amikor elakadsz, nem mindig több információ segít. Hanem egy új nézőpont.

Van, amit nem lehet csak megbeszélni.
Van, amit meg kell élni.
És van, amit meg kell érteni.

Ezen az estén a művészet, a pszichológia és a tapasztalat találkozik, hogy közelebb vigyen ahhoz, ami néha nehéznek, bonyolultnak vagy megfoghatatlannak tűnik.

Egy alkalom, ahol nem csak hallgatsz,
hanem kapcsolódsz, felismeréseid lesznek, és viszel magaddal valamit, ami valóban használható.

📅 Április 17. | 17:00
📍 TalentPont előadóterme
Göcsej üzletház
Zalaegerszeg, Tompa M. út 1-3 3.emelet

✨ A program Ingyenes, de regisztrációhoz kötött: info@megoldjukpont.hu

MegoldjukPont
Együtt megoldjuk. És pont. 😊

02/04/2026

💙 Ragyogj kéken! Autizmus Világnapja

Nem mindenki ugyanabban a világban él, mégis együtt vagyunk benne.

Nem mindenki ugyanúgy érzékeli a világot, és nem minden idegrendszer dolgozza fel ugyanúgy az ingereket.

Az autizmus nem hiba.
Nem hiány.
Hanem egy másfajta idegrendszeri szerveződés, saját logikával, saját ritmussal.

Ami kívülről sokszor nehéznek, furcsának vagy „érthetetlennek” tűnik,
az belül gyakran teljesen következetes és értelmezhető.

Csak meg kell tanulnunk más szemmel nézni.

Ebben a videóban Abbas Anna neurobiológiai kutató közelebb hozza hozzánk ezt a működést, érthetően, tisztán, szakmailag megalapozva.

MERT A MEGÉRTÉS NEM CSAK TUDÁS, HANEM KAPCSOLAT!

Nézd meg.
Értsd meg.
És legyünk együtt egy kicsit érzékenyebbek egymás idegrendszerére.

Mert minden agyban dől el , de nem minden agy ugyanúgy működik. 💙

31/03/2026

🧠 A csendes gyerekek problémája, amikor nincs gond, mégis baj van.

A legtöbb figyelem azoknak a gyerekeknek jut, akik hangosak, nyugtalanok, „kilógnak a sorból”.

Ők azok, akiknél egyértelműen látszik:
valami nincs rendben.

De van egy másik csoport is.
Akikről ritkán beszélünk.

A „jó gyerek” Ő az, akire azt mondják:
• „nincs vele gond”
• „szépen viselkedik”
• „nem kell rá panaszkodni”

Nem zavar.
Nem hangos.
Nem hívják be miatta a szülőt.

És éppen ezért, könnyű NEM észrevenni.

A láthatatlan nehézségek
Ezek a gyerekek gyakran:
• visszahúzódóak
• szorongóak
• túl alkalmazkodóak
Nem azért, mert ez a természetük, hanem mert így tudják fenntartani az egyensúlyt.

Befelé dolgozó idegrendszer
Míg egyes gyerekek kifelé reagálnak (mozgással, impulzivitással),
más gyerekek ugyanazt a feszültséget befelé tartják.

Ez sokszor még megterhelőbb. Az idegrendszer folyamatosan „dolgozik”:
• kontrollál
• visszatart
• alkalmazkodik

És ez rengeteg energiát igényel.

Amikor minden energia erre megy el
Ilyenkor a gyerek:
• kevesebbet jelentkezik
• nem mer hibázni
• inkább csendben marad

És ami kívülről „jó viselkedésnek” tűnik, az valójában gyakran túlterheltség.

A csend nem mindig nyugalom
Ez az egyik legfontosabb felismerés.
A csendes gyerek nem feltétlenül nyugodt.

Lehet, hogy:
• szorong
• túlgondol
• folyamatos belső feszültségben van, csak nem mutatja.

Mi történik hosszú távon?
Ha ez az állapot tartósan fennáll:
• csökken az önbizalom
• nő a szorongás
• beszűkül a viselkedési tér

A gyerek egyre kevésbé meri megmutatni önmagát.

A valódi segítség
Nem az a cél, hogy „aktívabb” legyen.
Hanem az, hogy:
- biztonságban érezze magát
- csökkenjen a belső feszültség
- stabilabb legyen az idegrendszeri működés.

A neurofeedback szerepe
A neurofeedback segíthet az idegrendszer szabályozásában.
Ennek hatására:
• csökken a túlterheltség
• nő a belső stabilitás
• könnyebbé válik a kapcsolódás.
A gyerek nem csak „problémamentes” lesz, hanem JÓL is lesz.

Összegzés
Nem minden probléma hangos.
És nem minden „jó gyerek” van jól.

A valódi kérdés nem az, hogy:
Van-e vele gond?

Hanem az, hogy:
Hogyan érzi magát belül?🥰

26/03/2026

A bizalom nem marketing.
Hanem felelősség.

Nem mindegy, kire bízod magad.
Nem mindegy, kihez viszed a gyermeked.
Nem mindegy, kinek a kezébe adod a céged fejlődését.

Ahol a szakmaiság nem kérdés.
Ahol a tudás nem vélemény, hanem alap.
Ahol a fejlődés nem opció, hanem elvárás.
Ahol az emberség nem extra, hanem kiindulópont.
Ahol az empátia nem eszköz, hanem természet.

Mi így dolgozunk a TalentPontnál.

Legyen szó gyermekről, családról vagy akár céges működésről, mi nem félmegoldásokban gondolkodunk.

Ha a legjobb megoldás nem nálunk van, kimondjuk.
És segítünk megtalálni.

Mert a szakmaiság nálunk nem marketing.
Hanem felelősség.

Ez nem üzlet.
Ez hivatás.
Ez elköteleződés minden egyes ember iránt, aki bizalommal fordul hozzánk.

Arra kérünk:
szülőként, cégvezetőként, kamaszként vagy fiatal felnőttként mindig nézz utána, kinek hiszel.

Mert a fejlődés nem játék.
És a hitelesség nem választható, hanem alap.

23/03/2026

📚 Amikor az irodalom nemcsak mesél, hanem tükröt is tart a társadalom elé.

Mi történik, amikor az irodalom kimondja azt, amiről a társadalom inkább hallgat?

Megjelent a XIII. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia tanulmánykötete, és benne a TalentPont pszichológusa és irodalomterapeutája, Szuper Ildikó írása.

A tanulmány a kortárs török irodalom női sorsait vizsgálja Hatice Meryem prózáján keresztül, de valójában sokkal többről szól:
👉 identitásról
👉 társadalmi szerepekről
👉 láthatatlan elvárásokról
👉 és a női hang megszólalásának lehetőségeiről

Ildikó munkája megmutatja, hogy a női szubjektum nem egy „kész történet”, hanem folyamatosan alakuló, sokszor feszültségekkel teli folyamat, ahol az irodalom nemcsak ábrázol, hanem kérdez, provokál és tükröt tart.

💡 Ez az a pont, ahol az irodalom már nem csak olvasmány, hanem önismeret, társadalomkritika és valódi párbeszéd.

Büszkék vagyunk, hogy ez a gondolatébresztő, mély szakmai munka Ildikón keresztül a TalentPonthoz is kapcsolódik.

Szeretettel ajánljuk minden érdeklődőnek, jó olvasást kívánunk! 🤗

Megjelent a XIII. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia tanulmánykötete, amelyben a TalentPont pszichológusa és irodalomterapeutája, Szuper Ildikó írása is helyet kapott.Szeretettel ajánljuk minden érdeklődőnek, jó olvasást kívánunk! 🤗

20/03/2026

Ezért csináljuk.
És ezért nem hagyhatjuk abba.

Nap mint nap találkozom ugyanazzal a kérdéssel, amit Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus, terapeuta és író is megfogalmaz ebben a posztban:

👉 „Hova fordulhatunk segítségért?”

És ez az a pont, ahol a szakmaiság és az emberi tehetetlenség fájdalmasan találkozik.

Egy fejlesztő központ alapítójaként és trénerként egyre gyakrabban látom:
– a szülők bizonytalanságát,
– a gyerekek túlterhelt idegrendszerét,
– a kamaszok csendes küzdelmeit,
– és a felnőttek kimondatlan feszültségeit.

És közben azt is, hogy a rendszer sokszor nem tud időben kapaszkodót adni.

Ezért egyre erősebb bennem a meggyőződés, hogy nem várhatunk addig, amíg már „baj van”.

Nem csak akkor kell segíteni, amikor már diagnózis születik.
Hanem előtte.
Megelőzéssel. Tudással. Tudatos jelenléttel.

Mert a mentális egyensúly nem egy végállapot, hanem egy folyamat, amit tanulni és támogatni kellene, minél korábban.

És igen…
néha mi is elfáradunk.

De pontosan ezek a beszélgetések mutatják meg, mennyire nagy szükség van arra, hogy erről beszéljünk. Hogy jelen legyünk. Hogy ne fordítsuk el a fejünket.

Olvasd el Noémi gondolatait 👇
Mert ez nem csak egy válasz egy kérdésre.
Hanem egy rendszer tünete….

Gyakran felteszik nekem a kérdést, nem kimerítő-e ennyi előadást tartani. Be kell vallanom, hogy de, nagyon kimerítő.

Sokszor fáradtan, és még gyakrabban szomorúan indulok haza egy-egy alkalom után. Ám egyáltalán nem maguk az előadások viselnek meg, sokkal inkább az azt követő beszélgetések.

Ilyenkor rengetegen kérnek tanácsot. Azt kérik, mondjam meg, hova fordulhatnának a saját vagy családtagjaik, gyermekeik mentális problémáival kapcsolatban. "Hol találunk segítséget?" – hangzik el újra és újra a kérdés. A legnehezebb, hogy többnyire nem tudok mit válaszolni - na, ez a tehetetlenség az, ami kimerít és elkeserít.

A pszichiátriai és mentálhigiénés ellátórendszer romokban, sokszor még a legsúlyosabb esetekben sincs érdemi segítség. A legaggasztóbb a kamaszok és az idősek helyzete. Tanácstalanság, kilátástalanság, szakemberhiány – ezekkel találkozom újra és újra. Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben virágzik a különféle "lélekszerelők" piaca. Amikor valaki kétségbeesetten keres kapaszkodót, ám nem jut szakszerű ellátáshoz, könnyen azokhoz fordul, akik gyors, egyszerű és hangzatos megoldást ígérnek, hiszen nem tudja, hogy ezek mögött az ígéretek mögött legtöbbször semmiféle szakmai tudás nincs. És ez az a pont, ahol már nemcsak egyéni sorsokról, hanem társadalmi felelősségről is beszélnünk kell.

Mindannyiunk érdeke, hogy sürgősen javítsunk az egészségügy mostohagyerekeként kezelt pszichiátriai ellátás színvonalán, hogy az oktatásba beemeljük azokat a mentálhigiénés alapismereteket és gyakorlatokat, amik segítenek a lelki egyensúly megőrzésében és helyreállításában. Ez utóbbihoz még csak hatalmas anyagi erőforrásokra sincs szükség, csupán felelős gondolkodásra és szemléletváltásra. Nekem csupán másfél óra áll rendelkezésemre, hogy átadjak valamit a pszichológia tudástárából, de lássuk be, ezt tényleg az óvodákban kellene kezdeni.
Ez a poszt csupán egy személyes visszajelzés egy gyakran ismételt kérdésre.

— Orvos-Tóth Noémi

17/03/2026

🧠 Van egy csapat a fejedben és nem mindig dolgoznak jól együtt

Az agyunk folyamatos elektromos aktivitást termel.
Az EEG ezt az aktivitást méri, és különböző frekvenciasávokban elemzi, ezeket hívjuk agyi hullámoknak.

Fontos:
👉 nem „egy hullám dolgozik”
👉 hanem mindig egy csapat működik egyszerre

Csak éppen nem mindegy, ki mennyire hangos a csapatban.

Képzeljük el az egészet úgy, mint egy jól (vagy kevésbé jól 😄) működő munkahelyet.

💤DELTA - az éjszakai műszak

A delta a mély alvás főszereplője, amikor az idegrendszer regenerálódik.

Ha ez nem működik jól:
• fáradtság
• lassabb gondolkodás
• gyengébb koncentráció

🗨️ Delta mondja:
„Most mindenki aludjon. Holnap is működni kell az agynak.”

🎨 THETA - a belső világ szakértője

A theta akkor aktív, amikor:
• álmodozunk
• kreatívak vagyunk
• „befelé figyelünk”

Gyerekeknél természetesen erősebb, így fejlődik az idegrendszer.

De tanulás közben, ha túl sok lesz:

🗨️ „Bocsánat… elkalandoztam.”

🌿 ALFA - a nyugodt koordinátor

Az alfa a nyugodt, éber állapot hulláma.

Ő szabályozza:
mennyi információt engedünk be a világból.

🗨️ Alfa mondja:
„Nyugi, mindenki tudja a dolgát.”

⚙️ SMR - a stabil figyelem mestere

Az SMR az a működés, amikor:
• a test nyugodt
• az agy figyel
• nincs felesleges mozgás vagy „zaj”

👉 Ez a nyugodt fókusz állapota

A neurofeedbackben kulcsszereplő, főleg figyelmi nehézségeknél.

🗨️ Ő az a kolléga, aki nem beszél sokat, de ha nincs ott, szétesik a rendszer.

🚀 BETA - az aktív gondolkodó

A beta kell, amikor:
• gondolkodunk
• döntünk
• problémát oldunk meg

De ha túl sok:
👉 jön a feszültség.

⚡HIGH BETA - a túlpörgött menedzser

Ez a „túl sok minden egyszerre” állapot:
• stressz
• szorongás
• túlhajtott idegrendszer

🗨️ High Beta mondja este 10-kor:
„Nézzük át még egyszer, biztos, ami biztos.”

🧠 Hol jön képbe a neurofeedback?

A neurofeedback során az agy valós idejű visszajelzést kap saját működéséről.

És mit csinál egy okos rendszer?

👉 alkalmazkodik és tanul

Nem az a cél, hogy egy hullám legyen „jobb”, mint a többi.
Hanem hogy az agy:
✔ rugalmas legyen
✔ tudjon váltani állapotok között
✔ egyensúlyban működjön

🧩 És miben más az analitikus neurofeedback?

Nem csak azt nézzük:
👉 melyik hullám hangosabb

Hanem azt is:
👉 ki kivel működik együtt

• mely agyterületek dolgoznak össze jól
• hol van „túlkapcsolódás” vagy épp hiány
• hol csúszik félre a rendszer

Egyszerűen:
🎻 Nem csak a hangerőt állítjuk, hanem az egész zenekart hangoljuk össze.

Te melyik hullámot érzed ma aktívnak 😉?
💤 Delta
🎨 Theta
⚙️ SMR
🌿 Alpha
🚀 Beta
⚡ High Beta

Legyél a legjobb verziód, mert minden agyban dől el. 🧠






́pia
́pia