24/11/2025
💧 Az olaj, ami megtanított elengedni a kontrollt
Volt egy eset a családunk életében, amikor megtanultam valamit, amit mindig is tudtam, de nem értettem igazán:
"Van, amikor valami akkor oldódik meg, ha nem görcsölök rá".
2022-ben vettünk egy lakókocsit. Craiovára utaztunk érte, megnéztük, tetszett, kifizettük az 5000 eurót, és elmentünk átiratni. Aláírtuk a papírokat egy irodában, de persze, már késő volt, így az eladó azt ígérte, az adóügyi igazolást majd elküldi postán. Kicsit zűrös volt a helyzet, mert még nem is az ő nevén volt, na de Craiova messze van, a lakókocsi mégiscsak egy álmunk megvalósulása, hát hazahoztuk.
Másnap, amikor otthon átnéztem a papírokat, éreztem, ahogy összerándul a gyomrom. Nem volt rajta pecsét. Nem volt rajta fejléc. Az eladó telefonja nem működött. És az aláírás… nos, az egyáltalán nem hasonlított arra, amit azon a papíron volt, amivel ő vette meg a lakókocsit 🙈🙈🙈🙈
Uramisten, ennyire hülyék lennénk? Mi van, ha átvertek? Mi van, ha elveszett az 5000 euró? Mi van, ha a végén még úgy néz ki, loptuk a lakókocsit? Semmire nincs bizonyítékunk.
Éjszaka felébredtem.
A félelem a mellkasomban feszült. A gondolataim pörögtek.
És akkor eszembe jutott valami. Elővettem az Essential Emotions könyvet. Rákerestem a félelem címszóra. Ez volt az első tisztázó kérdés az érzéshez:
"Mi a félelmem gyökere?"
Hát... hogy én ebben a helyzetben semmit sem tudok tenni. Ha minden úgy van, ahogy az eladó mondta, rendben lesz. De ha nem, hát bajban vagyunk. Tudok-e bízni benne? Becsületes ember-e vagy nem?
És akkor megvilágosodott előttem a helyzet: a félelmemtől és attól, hogy kontrollálni akarom ezt a helyzetet, ő nem lesz sem jobb, sem rosszabb ember.
Kontrollálni akarás... igen, ez az érzés, nem is a félelem... végigböngésztem az ajánlott olajokat, és az Arborvitae-n akadt meg a szemem: Isteni kegyelem. Azoknak az olaja, akik azt hiszik, hogy a helyzeteket erőlködésből kell megoldani, ahelyett, hogy rábíznák magukat az isteni gondviselésre.
És nem hittem a szememnek, hogy tényleg ezt írja: ezek az emberek tudattalanul is megakadályozzák az isteni segítséget.
Paff. Elővettem az Arborvitae olajat. Nem egy parfümillat, de valahogy jólesett. Bekentem a csuklóm, cseppentettem a tenyerembe, mélyen belélegeztem az illatát, hosszan kifújtam a levegőt.
A következő belélegzéssel jött is a gondolat:
„Ha ez egy lecke, akkor ezt kell megtanulnom. Most már nem irányítani kell - hanem bízni.”
A következő kedden megszólalt a telefon. Az eladó volt:
"Ne haragudjon, hétvégén nem volt térerőm, vidéken voltam. Minden rendben, küldjük a papírokat.
És így is lett.
A lakókocsit átírtuk és azóta is társunk a nyaralásainkon. Nemcsak eszközként, hanem emlékeztetőként is,
hogy:
✨ nem mindig az erő visz előre
✨ néha az elengedés a legnagyobb lépés
✨ és van, amikor a bizalom a legjobb cselekvés.
Ha olvasás közben kicsit megnyugodtál…
ha eszedbe jutott egy hasonló helyzet…
vagy csak jó volt hallani, hogy nem kell mindig mindent kézben tartani,
💚 írd be kommentbe: megengedem.
Néha ennyi is elég egy új kezdethez.
