13/11/2025
Köszönöm ezt az írást.
Már régóta nem korrigálok egyetlek ászanát sem a jógaórákon. Segíteni tudok 1-1 gyakorlat elmélyítésében. És abban, hogy újra és újra tudatosítsuk azt, hogy nemcsak testi, de lelki határaink is teljesen különböznek a másik emberétől. Elsősorban ezt a tiszteletet tanuljuk meg a jógagyakorlásban önmagunk és minden érző lény felé.
És valóban elég ha gyakorlunk és minden nap megtesszük azt, ami arányban áll a képességeinkkel.
Ne akarjunk tökéletesek lenni! Azzal, hogy tökéletességre törekszünk, óriási súlyt pakolunk magunkra, aminek a következtében lelki torzulások alakulhatnak ki. Állandóan elégedetlenek leszünk magunkkal (és persze másokkal is), akár bűntudat is kialakulhat bennünk, amiért nem tudunk megfelelni a magas elvárásainknak. Ez ellen gyakran úgy védekezünk, hogy elkezdjük megjátszani magunkat, álszentté válunk, vagy épp ellenkezőleg: fellázadunk vagy elhagyjuk magunkat, és még azt sem tesszük meg, amire egyébként képesek lennénk.
Tegyük le ezt a terhet! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy belenyugszunk a gyarlóságainkba, de elég, ha csak gyakorolunk, s minden nap megtesszük azokat a kis lépéseket, amelyek arányban állnak a képességeinkkel. Ne az eredmény lebegjen a szemünk előtt, az majd magától beérik, ha eljön az ideje. A mi dolgunk az, hogy a kertünket gondozzuk.
~ Pressing Lajos Lílávadzsra: Szabad, szerencsés emberi születés
https://dakiniland.net/szuletes
Photo by Cliff Booth: https://www.pexels.com/photo/4056449/