18/01/2025
Nem olyan rég járt nálunk is az angyalka, én is jó voltam a tavaly. ☺️🎄
Nem is akármit, téli sporteszközt kaptam. 🥳
Aki ismer tudja, nem az erősségem. De hát, fel kell avatni az ajándékot! 😊
Szóval ott állok a hegy tetején, bőszen és merészen! Aztán meg is történt az első esésem, majd második, harmadik és a sokadik. A már ki tudja hányadik esés után eltört az a bizonyos mécses, ott ültem a pálya szélén és úgy zokogtam, mint egy kis gyerek, hogy erre én nem vagyok képes. 😭
Ott ülve, felnőtt önbecsülésem kaparva össze, megláttam a kisgyerekeket, akik nálam sokkal többször estek el, akik nálam sokkal jobban sirhattak volna, mégsem tették. Helyette felálltak és újra próbálkoztak, újra elestek és újra felálltak.
És ott akkor a pálya szélén, én is újra rájöttem, hogy mennyire nehéz is felnőtt fejjel kezdőnek lenni. 🥹
Amit a gyerekek oly szépen csinálnak, az nekünk “felnőtteknek” mekkora nehézség is, kezdőnek lenni. Elfogadni azt, hogy nem tudok valamit egyből jól csinálni, hogy el fogok esni és úgyis fel tudok állni.
Ne féljünk hát kezdőnek lenni, hiszen mind voltunk, vagyunk és leszünk is kezdők valahol valamiben. Tanulni valamit az jelenti, hogy képes vagyok kezdőnek lenni.
Kezdjünk el megtanulni kezdőnek lenni.
Csodás napot! 💚
Erika