10/11/2025
Hozzátáplás atópiás ekcéma esetén:
Kezdem az általános hozzátáplással, ami annak ellenére, hogy 2025 van, még sok esetben továbbra is alma és keksszel kezdődik.
Amellett,hogy a keksz egy édes feldolgozott étel, mindkettő egyszerű szénhidrát alapú, alma esetén kis rost tartalommal társulva,tehát minimális tápanyagot biztosít.
“Jó, de az ismertetés a lényeg”.
Miért dolgozunk magunk ellen, ha a gyereknek kezdettől fogva édes, ízesített vagy akár “felnőtt,fűszerezett,sózott ételt” adunk?
Mert az ízlelőbimbók ehhez szoknak hozzá- utána egy párolt zöldség íze igazán büntetésnek tűnik.
Mivel lehet kezdeni ami tápláló és esélyt ad arra,hogy a gyerek felfedezze fokozatosan a különböző ízeket?
Kezdjük enyhén fűszerezett (elsősorban enyhén sózott) párolt gyökeres zöldségekkel,amik könnyen emészthetők (pl. Répa, peszternák)
!A magas rosttartalmú zöldségek egyes csecsemők bélflórájánál hozzászokást igényelhetnek,ezért csak fokozatosan kis adagokban kell próbálni!
A WHO nemzetközi ajánlásai szerint 6. hónap körül a csecsemő vasraktárai kimerülnek, a vasigény hirtelen nő, miközben az anyatej vas-koncentrációja eleve alacsony – ezért kell vasban gazdag hozzátáplálást (hús, máj, vasdús gabonapép) kezdeni.
Tehát nem, az alma és keksz manapság már nem egy igazolható kezdés.
Visszatérve a bőrgyógyászati patológiákra, az egyik legyakoribb gyerekkori krónikus állapot amivel találkozunk az atópiás dermatitisz, ez esetben a szülőktől gyakran elhangzott kérdés felénk,ha a gyerek még kis csecsemő: késleltetni kell-e a tojást,tejet,mogyorót a hozzátáplásnál?
Nem, ha nincs súlyos reakció.
Közhiedelem ellenére, az atópiás ekcémát nem kizárólag ételallergia okozza, az esetek csak 1/3-ban találnak valamilyen ételallergiát.
Az atópiás dermatitisz kiütései fellángolnak és enyhülnek, és számos nem allergiás súlyosbító tényezővel társulnak.
Következetes, az adott étel(ek)re jellemző reakciókórtörténet hiányában az ételeket nem szabad találomra kiiktatni az étrendből; ugyanígy, pusztán pozitív bőrtesztek vagy in vitro vizsgálatok, illetve a beteg anamnézise alapján sem indokolt az ételek hosszú távú kizárása (szemben a diagnosztikai célú, rövid távúval).
Az ételallergia-vizsgálatot megfontoltan, a klinikai anamnézis és az előzetes valószínűség alapján kell végezni, hogy az adott étel az AD kiváltója-e.
Nemzetközi javaslatok alapján a súlyosan allergizáló hozzátáplálási ételek (pl. tehéntej-termékek, mogyoró, főtt tyúktojás, szója, búza, diófélék, szezám, hal és kagylók) bevezetését nagyjából 4–6 hónapos kortól kezdjék meg minden csecsemőnél, az allergiás kockázattól függetlenül.
Ez az ajánlás azon egyre bővülő bizonyítékokon alapul, hogy a korábbi bevezetés mind a magas, mind a szokványos kockázatú csecsemőknél alacsonyabb ételallergia-arányokkal jár.
Nem ismert, hogy az egyes allergénekből pontosan mekkora dózis és milyen gyakoriságú fogyasztás szükséges a tolerancia fenntartásához az étrendbe történő bevezetés után.
Ennek megfelelően az általános megközelítés az, hogy ezeket az ételeket próbáljuk beépíteni a csecsemő rendszeres étrendjébe: kevésbé a mennyiségre, inkább azokra a formákra fókuszálva, amelyeket a gyermek kedvel és szívesen elfogyaszt, általános célként legalább a heti fogyasztással.
Miután az allergén ételek bekerülnek az étrendbe, javasolt a folyamatos, rendszeres fogyasztás a tolerancia fenntartása érdekében.
A szülőknek/gondozóknak az alábbi módon javasoljuk az erősen allergizáló ételek bevezetését:
● Először is, a gyermek legyen legalább négy hónapos, és mutassa a hozzátáplálásra utaló fejlődési érettséget. Néhány allergén fulladásveszélyt jelenthet csecsemőknek. Kifejezetten csecsemő-biztonságos formákat kell használni, például gyümölcs- vagy zöldségpürébe kevert, eldolgozott dió-/mogyoróvajat.
● Emellett a gyermek már jól toleráljon néhány tipikus, kezdeti hozzátáplálási ételt (például gabonaféléket, húsokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket).
● Ha ez a két feltétel teljesül, a gyermek először otthon kaphat egy kóstolót az egyik ilyen ételből (ne bölcsődében vagy étteremben).
● Ha nem jelentkezik látható reakció, az étel fokozatosan növekvő mennyiségben bevezethető, majd rendszeresen folytatni kell a fogyasztását az étrendben.”
Mindig hangsúlyozom, egyik legfontosabb teendő a bőr barrierfunkciójának támogatása:
1. Rendszeresen kenjük krémekkel a bőrt
2. Használjunk bőrbarát anyagú ruhákat (pamut,len)
3. Kerüljük a szélsőséges ph-jú mosakodószereket (ideálisan 5-6 között)
4. Viszketés,illetve kaparozás esetén javasolt naponta mosni a gyereket,rövid, langyos fürdőzés. Esetekben a kolloidális zabfürdő enyhülést hozhat.
5. Orvosi konzultáció- helyi kezelések (helyi szteroid kenőcsök alkalmazása csak rövid ideig javasolt, hosszabítható nem szteroid-alternatívával már 3 hónapos kortól), súlyos esetekben szisztémás kezelés javasolt.
Konzultáció és további tanácsadás végett itt találnak meg:
📍Chiroderma
Kiegészítő olvasmányok:
1. A Consensus Approach to the Primary Prevention of Food Allergy Through Nutrition: Guidance from the American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology; American College of Allergy, Asthma, and Immunology; and the Canadian Society for Allergy and Clinical Immunology - The Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice
2.https://www.guidelines.edf.one//uploads/attachments/cl9nz0zci00m9l7jn5ayr281q-0-atopic-eczema-gl-full-version-oct-2022.pdf
3. Hozzátáplálási javaslatok WHO részéről:
https://www.who.int/publications/i/item/9789240081864