Beatrix - Better You: Alvás és wellbeing edukáció

Beatrix - Better You: Alvás és wellbeing edukáció Helping high-performing professionals turn sleepless nights into energized days | Sleep & Wellbeing Educator | Entrepreneur & Founder | Lifelong Learner

„Happiness is a moral obligation.”A boldogság erkölcsi kötelesség.Dennis Prager mondta. És ez a kijelentés sokakat irrit...
26/01/2026

„Happiness is a moral obligation.”
A boldogság erkölcsi kötelesség.

Dennis Prager mondta. És ez a kijelentés sokakat irritálhat. Nem véletlenül.

A boldogságról ma gyakran úgy beszélünk, mintha opcionális lenne. Jó lenne, ha lenne, de ha nincs, hát nincs. Majd egyszer. Ha kevesebb a stressz. Ha mások megváltoznak. Ha jobb lesz az élethelyzet.

Szerintem ez tévút.

És mielőtt félreértenénk: nem a toxikus pozitivitásról beszélek. Nem arról, hogy mindig jól kell lennünk, mosolyognunk kell, vagy el kell nyomnunk a fájdalmat. A veszteség, a fáradtság, a düh, a szomorúság az élet része. Ezeket nem kell „megjavítani”.

Amiről beszélek, az felelősség.

A boldogság témája újra és újra visszatér az életembe.
Először egészen személyesen, a nevemen keresztül. A Beatrix jelentése ugyanis: boldogságot hozó. Sokáig ez csak egy kedves jelentés volt. Később kérdéssé vált: mit jelent ez a mindennapokban.

Aztán a húszas éveimben ismét szembejött, amikor elolvastam François Lelord könyvét, Hector utazása, avagy a boldogság keresése címmel. Ott vált világossá számomra, hogy a boldogság nem végállapot. Nem egy cél, amit kipipálunk. Hanem döntések sorozata. Apró, ismétlődő választásoké.

Most pedig újra itt van.
A hétvégén Londonban voltunk, és ott vettem meg Dr. Rangan Chatterjee frissített könyvét, Happy Mind, Happy Lifecímmel, amit magyarul így fordítanék: Boldog elme, boldog élet. Nem folyamatos jóérzést ígér, és nem motivációs megoldásokat kínál. Eszközöket ad. És a felelősséget visszahelyezi oda, ahová tartozik: az egyénhez.

És most szeretném, ha egy pillanatra Te is megállnál.

Játsszunk egy kicsit.

Fejezd be ezt a mondatot kommentben:
👉 Számomra a boldogság azt jelenti, hogy…

18/01/2026

A vasárnap este sokaknál nem a nyugalomról szól, hanem a pörgő gondolatokról. A fejünkben már ott vannak a jövő heti feladatok, a határidők, a végtelen to-do listák. Nem véletlen, hogy ilyenkor az elalvás is nehezebbé válik, és nem is alszunk olyan jól. Ott ül már a hétfő mumusa a vállunkon.

Pedig gyakran már öt perc is elég lenne ahhoz, hogy egy kis jelzést adjunk az idegrendszerünknek: most már elég lesz.

Egy egyszerű, ötperces gyakorlatra hívlak, amelyet lefekvéshez készülődve is könnyedén elvégezhetsz. Egy papír és egy toll kell hozzá.

Először írd le egy mondatban, mi az az egyetlen dolog, amelyet jövő héten mindenképpen szeretnél elintézni, vagy mi az a cél, amit el szeretnél érni. Röviden: mi miatt érzed majd a jövő hét végén, hogy sikeresen zártad a hetet? Egyetlen egy dolog!

Ezután gondold végig, milyen jó dolgok történtek veled a héten. Sorolj fel öt dolgot, amiért hálás vagy. Ezek lehetnek egészen apró dolgok is.

Végül tedd fel magadnak ezt a kérdést: mi az az egyetlen dolog, amit a következő héten tudatosan másképp szeretnél csinálni?

Mentálisan ez a gyakorlat azért hatékony, mert az írás segít kivezetni a gondolatokat a fejből. Csökken a mentális túlterheltség, az idegrendszerünk könnyebben vált át pihenő üzemmódba. A hálára irányított figyelem csökkenti a stresszt, és támogatja az érzelmi egyensúlyt. Az esti reflektív írás nemcsak az elalvást segíti, hanem a következő nap fókuszát és érzelmi stabilitását is javítja.
Nem kell tökéletesen csinálni.
Nem kell hosszúnak lennie.
Elég öt perc.
Hogy lezárd a hetet és a fejedben kavargó gondolatokat.

Ez a két doboz tojás nem a tojásról szól. Hanem arról, hogy milyen döntéseket hozunk.Múlt hétvégén, szombaton, a szokáso...
17/01/2026

Ez a két doboz tojás nem a tojásról szól. Hanem arról, hogy milyen döntéseket hozunk.

Múlt hétvégén, szombaton, a szokásos piacozásunk egy kicsit máshogy alakult. Későn értünk oda, úgy 11 körül, és a megszokott helyen már elfogyott a tojás. Egy kisebb asztalnál áruló hölgynek viszont még volt. Valószínűleg őstermelő, itt Ausztriában gyakori, hogy vidékről hozzák be szombat délelőtt az árut a városiaknak. Végül tőle vettünk két dobozzal.

És nem is maga a vásárlás volt az érdekes.

Amikor kinyitottam a dobozt, hirtelen visszarepültem a gyerekkoromba. A tojások nem voltak patyolattisztára mosva és fertőtlenítve. Pont úgy néztek ki, ahogy a természetben kinéznek. Szalmásan, kicsit trutyisan, helyenként ragacsosan, mert egy másik tojás megrepedt mellettük. Gyerekkori tojások voltak.

Egy kör bezárult bennem. Természetközeli gyerekkor a város szélén, veteményeskerttel és állatokkal, aztán a nagyvárosi élet, majd vissza a természethez. Vissza ahhoz, hogy nem baj, ha valami nem steril és nem tökéletesen egyforma. Sőt, kifejezetten jó érzés.

Nem zavar, hogy így néz ki. Épp ellenkezőleg. Megnyugtat. Mert ezen látszik, hogy valódi, kezeletlen élelmiszer.

Az évek során egyre fontosabbnak érzem, hogy milyen minőségű élelmiszert juttatunk a szervezetünkbe. A jóllétünk nemcsak az alváson, a stresszkezelésen vagy a mozgáson múlik, hanem azon is, hogy mit választunk nap mint nap a tányérunkra. A tudatos, minőségi élelmiszer nem luxus, hanem alap.

Nem kell mindig a leggyorsabb, legkényelmesebb megoldást választani. Nem kell mindennek tökéletesen sterilizáltnak és egyformának lennie ahhoz, hogy jó legyen. Néha épp az a legnagyobb érték, ami megmaradt természetesnek.

Ez a két doboz tojás erre emlékeztetett.
És jó volt erre újra emlékezni.

EZ A KÉP AZUTÁN KÉSZÜLT, AMIKOR MÁR MAJDNEM FELADTAM.Karácsonyra kaptunk a barátainktól egy puzzle-t. Nem vagyunk puzzle...
16/01/2026

EZ A KÉP AZUTÁN KÉSZÜLT, AMIKOR MÁR MAJDNEM FELADTAM.

Karácsonyra kaptunk a barátainktól egy puzzle-t. Nem vagyunk puzzle-sok. A gyerekkorunkon túl szerintem soha nem raktunk ki egyet sem.

Egy karácsony utáni sötét, csendes estén mégis elővettük. Csak megnézzük, mit kaptunk.

Kiöntöttük az egészet az étkezőasztalra. Rengeteg darab. Pontosan 1.000. Mindegyik egy apró részlet, önmagában semmi sem értelmezhető. Amikor megláttam azt a sok darabot szanaszét az asztalon, őszinte leszek: az első gondolatom az volt, hogy „Na neee, én ennek nem ülök neki, a hajam kihullik közben”.

De végül mégis nekikezdtünk. Használati utasítás nem volt, viszont hamar kiderült, hogy a darabok hátoldalán betűk vannak. A, B, C, D, E és F.

Megszületett az első stratégia: hat kupacot csinálunk.

Már az 1.000 darab szétválogatása is időigényes volt. Itt is többször felmerült bennem, hogy ezt most abbahagyom. Aztán valahogy mégis kialakult a hat kupac. A férjem elkezdte az A-t, én nekiláttam a B-nek. Kicsit még mindig ellenkezve.
Kikerestem a szélső darabokat, majd azokat, ahol két betű is látszott a hátoldalon. Lassan elkezdtek összeállni kisebb egységek. Aztán újabb elakadás. A minta nem segített. A sarki fény színkavalkádja pont nem adott kapaszkodót.

Ekkor jött egy új ötlet. Az összes darabot beállítottam ugyanabba az irányba, a betűk nyomtatása szerint. Egyesével, türelmesen.

Újra haladtam. Először színek mentén, aztán amikor az is elfogyott, formák alapján. Csak a kis fülecskék logikáját követve: mi merre dudorodik ki, melyik lyukba passzol bele. Lassan ment. Türelemjáték volt.

És egyszer csak történt valami bennem. Rájöttem, hogy a puzzle kirakása pontosan olyan, mint az élet feladatai. Először nyomasztóan nehéznek, végtelennek, kilátástalannak tűnik. Ha az egészre nézünk, lebénít. Ha viszont kisebb részekre bontjuk, lépésről lépésre haladunk, már nem ijesztő. Stratégiákat próbálgatunk. Valami működik, valami nem. Ami nem működik, abból tanulunk, és keresünk egy másik utat.

„Fail fast”, azaz hibázz gyorsan. Az üzleti életben is ezt tanítják, és valóban: ez a fejlődés egyik kulcsa.

Mire ez a gondolatmenet összeállt bennem, a puzzle is a végére ért. A kép összeállt. És közben egy belső utazás is lezajlott.

A tanulság számomra ez volt: érdemes új dolgokat kipróbálni. Azokat is, amik szokatlanok, kihívást jelentenek, vagy akár monotonak. Ezek a feladatok könnyen elvezetnek egy különleges mentális állapotba, a flow-ba.

A flow állapot az, amikor teljesen belemerülünk abba, amit csinálunk. A feladat éppen elég nehéz ahhoz, hogy fókuszálnunk kelljen, de nem annyira nehéz, hogy frusztráljon. Megszűnik az időérzék, elcsendesednek a zavaró gondolatok, az idegrendszer megnyugszik. Egyszerre tölt és rendez, strukturál.

A fogalmat Csíkszentmihályi Mihály vezette be, és a kutatásai szerint a flow nemcsak teljesítményt növel, hanem mentálisan regeneráló hatású is. Segít szabályozni a stresszt, támogatja az érzelmi egyensúlyt, és valódi jelenlétet hoz.

Egy puzzle.
Egy esti elfoglaltság.
És egy emlékeztető arra, hogy az élet nagy feladatai is pontosan így állnak össze. Nem egyszerre, nem tökéletesen, hanem türelemmel, kíváncsisággal és apró lépésekben.

Az év vége mindig egy kicsit a befelé fordulás időszaka.Visszatekintés. Összegzés. Elengedés.Ez az év sok tanulást, fejl...
24/12/2025

Az év vége mindig egy kicsit a befelé fordulás időszaka.
Visszatekintés. Összegzés. Elengedés.

Ez az év sok tanulást, fejlődést és új irányt hozott. Voltak lendületes időszakok, és voltak csendesebb, befelé figyelő hónapok is – mindegyik hozzátett ahhoz, ahol most tartok. Hálás vagyok minden találkozásért, beszélgetésért, közös gondolkodásért és minden bizalomért, amit kaptam.

Most lezárom ezt az évet.
Teret adok a pihenésnek, az ünnepnek, az újratöltődésnek.

Az új év új energiát hoz.
Új fókuszt, új terveket, új programokat.

Hamarosan jövök a részletekkel és a dátumokkal. Olyan formában, ami még inkább támogatja a valódi jóllétet, az egyensúlyt és a tudatos jelenlétet.

Köszönöm, hogy idén is velem voltál!
Boldog évzárást és inspiráló új kezdetet kívánok Neked!

02/12/2025

Hónapok óta minden reggelemet ugyanazzal a szertartással indítom. Lefőzöm a koffeinmentes kávém, kinyitom a naplóm, felírom a dátumot, és egyszerűen csak elkezdek írni. Nincs különösebb előkészület, csak leülök, és hagyom, hogy ami éppen bent van a fejemben, papírra kerüljön. Néha az asztalnál ülök, máskor bekuckózom a kanapéra Danteval, a kutyánkkal, aki ilyenkor mindig odabújik mellém.

Nem klasszikus naplót írok. Ez sokkal inkább terápiás és automatikus írás. Nem gondolkodom azon, mit írjak, nem szerkesztem, nem cenzúrázom. Csak írok nagyjából húsz percig, megszakítás nélkül. A végére általában öt-hat oldal jön össze, néha jóval több, máskor kevesebb. Van, amikor már az elején meghatározok egy témát, amit szeretnék körbejárni, de magát az írást ilyenkor is szabadon engedem, és jöhet, ami éppen megjelenik bennem. Máskor teljesen szabadon hagyom a gondolatokat, és hagyom, hogy maguktól kristályosodjanak ki. Előfordul, hogy dialógust írok: magammal, egy másik személlyel, vagy akár egy érzéssel, amit megszemélyesítek. Ilyenkor mintha új nézőpontot kapna az adott helyzet, és egészen más megértés születik.

A férjem érdeklődéssel figyeli a folyamatot, néha meg is kérdezi, hogy ebből vajon egyszer összeáll-e egy könyv. Ami ténylegesen történik, az egy csendes, mély belső munka. Apránként feldolgozom, ami bennem van. Gondolatokat, kételyeket, érzéseket. Vagy épp egy új projektötleten dolgozom, ami energiával és lelkesedéssel tölt fel.

Ez a módszer bárkinek működhet, csak tudni kell, mikor mit adhat. A reggeli írás teljesen más, mint az esti. Reggel még tiszta a fejünk, nem ért minket információ. Ilyenkor az éjszakai álmok, érzések, felismerések jönnek könnyebben a felszínre, és sokkal jobban működik az intuíció is. Este viszont inkább a fejünk kiürítéséről szól. Arról, hogy elalvás előtt ne vigyük magunkkal a nyomasztó gondolatokat és a befejezetlen feladatokat, hanem teret adjunk az elcsendesedésnek. Ilyenkor az is segít, ha felidézzük, mi volt szép a napban, mert ettől egészen más érzésekkel alszunk el.

A kézzel írásnak különös ereje van. A finommotorikus mozgás, a tempó, ahogy halad a toll a papíron, mind segít abban, hogy az agy rendezze és letisztázza a gondolatokat.

Ez a fajta írás (akár reggel, akár este) támogatja a jóllétünket, a stresszkezelésünket, a mindsetünket és az alvásunkat.

Nem véletlen, hogy a kurzusaimon vagy a konzultációimon rendszeresen tanítom ezt a technikát, többféle formában is. Az éves retreateken pedig mindig helyet kap, mert elképesztő, mennyi mindent hoz felszínre.

Ez a néhány oldal reggelente nem látványos, de nagyon is számít. Csendben, lassan, biztosan mozdít előre. És néha épp ennyire van szükségünk.

Te mit gondolsz az alvás problémáidról?A) Rossz alvó vagyok, mindig is az voltam.B) Nem tudok változtatni a rossz alváso...
21/08/2025

Te mit gondolsz az alvás problémáidról?

A) Rossz alvó vagyok, mindig is az voltam.
B) Nem tudok változtatni a rossz alvásomon. Bármit próbálok ki, úgyis csalódok.

Mindkettő nagyon erős belső hiedelem, ami könnyen kialakul, ha valaki hosszabb ideje küzd alvásproblémákkal.

De egyik sem igaz. A jó hír: ezek csak gondolatok, és a gondolatokon lehet változtatni.

Te melyikben ismersz magadra inkább? A vagy B? Oszd meg a kommentben, ha van kedved!

Nem a túl sok munka az oka annak, hogy kimerült vagy.Sokan azt gondolják, hogy a fáradtság természetes velejárója annak,...
19/08/2025

Nem a túl sok munka az oka annak, hogy kimerült vagy.

Sokan azt gondolják, hogy a fáradtság természetes velejárója annak, ha sok a feladat.

„Ez most egy ilyen időszak” – nyugtatjuk magunkat.

Pedig a tested minden nap képes lenne újratölteni az energiádat, ha az éjszakáid valóban a pihenésről szólnának.

Én abban segítek Neked, hogy újra nyugodtan aludj, és kiegyensúlyozottan teljenek a napjaid.
Hogy a mindennapokat ne túléld, hanem megéld.
Megtanulod kezelni a stresszt, kialakítod a számodra működő napi rutint, tudatosabban bánsz a testeddel, a mozgással és az étkezéseddel is.

Mert a jóllét nem egy trükkön múlik. Hanem azon, hogy a tested, az életed, a mindset-ed és a szokásaid összhangba kerüljenek.

Nekem ebben óriási szerepe van a sportnak is: a mozgás segít levezetni a stresszt, hozzájárul a jó alváshoz és a kiegyensúlyozottsághoz – és ez adja azt az energiával teli napot, amit a képen is látsz rajtam.

Ha Te is szeretnél kipihenten ébredni és energiával teli indulni a napnak, kövesd az oldalamat, az írásaimat. Itt nem gyors tippeket, hanem valódi megoldásokat találsz.

Mindenki ismeri Maslow szükségleti piramisát – de létezik egy másik fontos rendszer is, ami legalább ennyire meghatározó...
16/06/2025

Mindenki ismeri Maslow szükségleti piramisát – de létezik egy másik fontos rendszer is, ami legalább ennyire meghatározó a mindennapjainkban: a jóllét hierarchiája.

Andrew Huberman, a Stanford Egyetem kutatója és professzora felállított egy olyan hierarchikus sorrendet, amely megmutatja, hogy mire van leginkább szükségünk a kiegyensúlyozott élethez, vagyis a jólléthez:

* Alvás
* Mozgás
* Táplálkozás
* Stresszkezelés
* Egészséges emberi kapcsolatok
* Cirkadián ritmus követése

Te melyik szinttel küzdesz a legtöbbet?

12/06/2025

Tényleg többet alszik a koala, mint mi? Ez az animáció megmutatja, mennyit alszanak az állatok – és mi, emberek – egy nap.

Ha azt mondogatod magadnak: „Majd elmegyek futni, ha szép idő lesz…” - akkor tudnod kell valamit.Sokan úgy gondolják, ho...
08/06/2025

Ha azt mondogatod magadnak: „Majd elmegyek futni, ha szép idő lesz…” - akkor tudnod kell valamit.

Sokan úgy gondolják, hogy meg kell várni a tökéletes körülményt, mielőtt belevágnának valamibe. Majd ha...

A napsütést. A nyugit. A kevesebb feladatot. A jobb időszakot. És így telnek el a hetek, hónapok… tettek nélkül.

De mi ennek az ára?

Az, hogy nem történik semmi. Aznap nem mozdulsz ki. Nem kapcsolsz ki. Nem kapod meg a szükséges természetes fényt, ami segítene a stressz-szinted kezelésében, és elősegítené a jobb alvást. Nem áll helyre a mentális egyensúlyod.

És ami még rosszabb: egy idő után elhiszed, hogy nem is tudsz változtatni.

Pedig a valóság az, hogy pl. nem az időjárás határozza meg, hogy jól leszel-e – hanem az, amit választasz.

A héten egyik reggel kicsit borús volt az ég. És én pont futni akartam. De én így is elindultam.

Ez a hely egyébként az egyik kedvenc helyem. Itt vagyok jelen. Itt töltődöm. És ez most így, ilyen borús reggelen is megérte. Nem a körülmények adják a lendületet. Hanem az, hogy Te cselekszel.

Képzeld el, mi történne, ha nem az időt, nem a főnököd, nem a külső elvárások, hanem Te magad lennél az, aki eldönti, mikor jön el az a bizonyos „megfelelő idő”.

Ma elindulhatsz akkor is, ha nem süt a nap.

És lehet, hogy pont ez fogja elhozni a fényt – belül.

Túl sokan mondják ezt maguknak:„Ez most csak egy húzós időszak. Ha minden rendeződik, majd újra alszom rendesen.”De ez e...
02/06/2025

Túl sokan mondják ezt maguknak:
„Ez most csak egy húzós időszak. Ha minden rendeződik, majd újra alszom rendesen.”
De ez egy veszélyes illúzió.
Mert mire „rendeződnek a dolgok”…
– már hónapok óta nem alszol jól,
– kimerült vagy, feszült és szétszórt,
– és már nem is emlékszel, milyen érzés volt kipihenten ébredni.

Az alvás nem luxus.
Az alvás a mindennapi működésed alapja.

Nem valami, amit majd „visszateszel” az életedbe, ha lesz rá időd –
hanem valami, amire most is szükséged van.

Mert:
– az idegrendszered csak alvás közben tud regenerálódni
– a koncentrációd, a hangulatod, a döntéshozásod és az egészséged is innen indul
– és a szeretteidnek sem az éjjeli túlélő üzemmódodra van szükségük – hanem Rád. Jelenléttel.

Az alvás nem valami, amiről most le kell mondanod.
Az alvás az, amivel visszakapod Önmagad.

Neked prioritás az alvás?

Adresse

Vienna

Benachrichtigungen

Lassen Sie sich von uns eine E-Mail senden und seien Sie der erste der Neuigkeiten und Aktionen von Beatrix - Better You: Alvás és wellbeing edukáció erfährt. Ihre E-Mail-Adresse wird nicht für andere Zwecke verwendet und Sie können sich jederzeit abmelden.

Die Praxis Kontaktieren

Nachricht an Beatrix - Better You: Alvás és wellbeing edukáció senden:

Teilen

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram