06/10/2024
❤️
A családok 85%-ában a 6 év alatti kisgyerek átmenetileg vagy rendszeresen együtt alszik a szülőkkel. Van, aki már a baba születését követően az együttalvás mellett dönt, van olyan baba, aki az első időszakban gond nélkül elalszik a saját ágyában, de később, amikor megkezdődik a zűrös fogzási időszak sok felébredéssel, mégiscsak átkerül a szülők ágyába, és olyan is van, hogy a kisgyerek sokáig jól alszik a saját ágyikóban és csak a kiságyból kikerülve kezd el éjszakánként átlátogatni a szülőkhöz. De meddig hagyhatjuk magunk mellett a kicsit? És mi a teendő, ha szeretnénk visszaszoktatni őt a saját ágyába?
A baba, a kisgyerek számára a családi ágy a biztonság forrását jelenti.
Anya és apa ott van éjszaka, a baba számára zavartalan a hozzáférés az anyatejhez, a nagyobbak számára ez jó védelem az irraconális félelmek ellen (nagyjából másfél-2 éves kor között a kicsi elkezd fantáziálni és emiatt olyan dolgoktól is fél, amitől addig sosem, pl. a tárgyak sziluettjétől a sötétben, az álmaitól – ő még nem tudja, hogy mindez nem valóság, a fejében még kicsit összefolynak a valódi és a nem valódi dolgok). Fontos, hogy tartsátok be a biztonságos alvás szabályait.
A kicsi tehát biztonságban érzi így magát, a szülő számára pedig sok esetben kényelmesebb ez a megoldás, mert:
– nem kell este hosszasan altatni,
– nem kell éjszaka a számtalanszor ébredő babához rohangálni,
– sok baba nyugodtabban alszik így, ritkábban ébred, különösen 1 éves kor után,
– az együttalvó baba látja a szülői példát arra, hogyan kell aludni, ezért az alváshoz kellemes élményei kötődnek, ezért később is jobb alvó lesz,
– emellett számos egyéb előnye is van: csökkenti a bölcsőhalál kockázatát (az UNICEF 2016. novemberi több kutatás eredményeit összefogó ajánlása szerint), a baba ritkábban ébred fel teljesen (mert a mélyalvásból a felszínes alvási szakaszba kerülve csak meg kell keresnie az anyukáját és már alszik is vissza, míg a saját ágyban mélyalvásból teljesen felébred, hívja a szüleit, majd visszaalszik, ami összességében hosszasabb folyamat) és az együttalvó kisgyermekeknél ritkább a sötéttől, szörnyektől való félelem, ami a különalvó gyerekeknél még óvodás-kisiskolás korban is gyakran jelentkezik.
Meddig aludjon veletek a gyerek?
Ez igazából kulturális kérdés: Japánban például akár kiskamasz korig is együtt alszanak a gyerekekkel, a természeti népeknél sem csinálnak ebből különösebb problémát (nincs másik szoba, ezért fel sem merül). Maga az együttalvás nem okoz semmilyen hátrányt a gyerek számára. Kétségtelen azonban, hogy amikor már nagyobb a gyerek, kevésbé jól lehet elférni mellette az ágyban. Gondot szokott okozni az is, ha valakinek nem jó a dereka, lumbágós és emiatt nem tud kényelmesen aludni a kicsi mellett, reggelre bemerevedik a dereka.
Nagyon gyakran kellemetlennek érzik az együttalvást azok is, akiket tartózkodóan neveltek, nem engedték meg, hogy bemenjenek a szülők ágyába, az ilyen szülők általában furcsának és illetlennek érzik, hogy a gyermekük mellett aludjanak. Általában náluk szoktak előjönni olyan problémák és kifogások is az együttalvás kapcsán, mint hogy emiatt megy tönkre a házasélet, nem tudnak aludni, nehogy ráfeküdjenek a gyerekre, feszültek lesznek, ha ott alszik a gyerek, nyugtalanul alszanak, nem tudnak aludni, úgy érzik, elrontottak valamit, amiért nem tud a saját ágyában aludni a gyerek.
Semmi gond, ha így érzel! Bár az együttalvás jó mód az altatásra, de nem kötelező.
Ne érezz lelkiismeretfurdalást, ha az éjszakai nyugalmatok érdekében te inkább szeretnéd a saját ágyába szoktatni a kicsit.
Mikor költözzön ki a kicsi az ágyból?
1. Ha már kényelmetlen együtt aludnotok, nem fértek el és más módon (matracon alvással pl.) nem tudjátok megoldani az együttalvást.
2. Ha egészségügyi okokból (derékfájás stb.) nem jó már együtt aludnotok.
3. Ha így sem alszotok jól, nem tudod kipihenni magad, láthatóan a gyereket sem nyugtatja meg (azt azért tudni kell, hogy ha korábban nem aludtatok együtt és a kicsit elsőként átteszed közétek, különösen, ha már elmúlt fél éves, lehet, hogy az első 1-2 alkalommal éberebb leszt, azt hiszi buli van 🙂 és játszani kezd alvás helyett, de ez néhány alkalom után elmúlik).
Mikor ne költözzön ki a kicsi az ágyból?
1. Ha éppen költöztök és úgy gondolod, ez jó időpont arra, hogy a saját szobával együtt saját ágyat is kapjon. Ilyenkor inkább várj egy kicsit a költözés után, amíg megszokja az új környezetet és, amikor már túlvan a változás okozta nehézségeken, akkor kezdd el fokozatosan a saját ágyba szoktatni
2. Amikor testvére születik: nem jó apropó a különköltözésre a testvér érkezése. Ez egyébként is nagy változás a kicsi számára, nem kell emiatt még a biztonságot nyújtó együttalvást is elvenni tőle. Ha még van legalább 3-4 hónap a testvér érkezésééig, akkor természetesen belekezdhettek, de az utolsó hetekben vagy a baba érkezése után közvetlenül semmiképpen sem. Egyébként van előnye is annak, ha a kicsi együtt aludhat veletek a tesó érkezését követően is: az ilyen gyerekek ugyanis jobban viselik a testvér születését és a testvérféltékenységgel kapcsolatos probléma is kevesebb náluk.
Technikailag pedig megoldhatod úgy, hogy a nagy alszik veletek az újszülött meg mellettetek bölcsőben vagy kiságyban.
3. Ha éppen egyébként is rosszul alszik. Ha gyakran ébred, nyűgösen alszik, sokszor felsír éjjel, az az időszak biztosan nem alkalmas az új ágyba szoktatásra (és nem, a különköltöztetés biztosan nem fogja megoldani a gyakori ébredés problémát).
4. Amikor bölcsibe/oviba megy: ez egyébként is nagy változás a számára. Sokan azt hiszik, ha otthon együtt alszik a gyerek, az oviban majd nem fog tudni külön aludni, de ez nem így van, a kicsik kiválóan el tudnak aludni az oviban anya-apa nélkül is, nem kell csak emiatt kiszoktatni őket a közös ágyból. Ha mégis bele akarsz vágni, vagy az ovikezdés előtt legalább 3 hónappal tedd meg, vagy várj az ovikezdés után 3 hónapot!
Cikk: Vida Ági
Art: Amanda oleander art ❤️
