15/06/2025
Kleon, bekannt als der antike Demagoge, lebte und arbeitete während des goldenen Zeitalters der athenischen Demokratie.
Von Beruf Ge**er und Lederhändler, gelang es ihm beispielsweise, den angesehensten Anführer der Polis, Perikles, aus dem Amt zu entfernen. Dieser hatte den Bau der Akropolis organisiert, darunter auch den prächtigen Parthenon, der noch immer in Trümmern lag. Kurz nach Perikles' Tod wurde Kleon zum einflussreichsten Mann Athens, und der Stadtstaat begann zu verfallen.
Ein Mann hält eine Rede vor einer Menschenmenge
Ein Mann hält eine Rede vor einer Menschenmenge
Foto: Martin Barraud / Getty Images Ungarn
Doch Kleon überredete die Athener auch , nicht nur die Gefangenen, sondern auch alle männlichen Einwohner der besiegten griechischen Stadt Mytilini (der Hauptstadt der Insel Le**os) zu töten und die Frauen und Kinder in die Sklaverei zu verkaufen. Erst am nächsten Tag erholten sich die Athener von der Hypnose und widerriefen ihren Beschluss.
Kleon verwickelte Athen auch in den 27-jährigen Krieg gegen Sparta, obwohl Athen die Militärpolis bereits vollständig besiegt hatte. Doch der Erzdemagoge heizte die Stimmung so lange an, bis Spartas Friedensangebot abgelehnt wurde. Dies geschah, nachdem es Athen gelungen war, das damals größte Reich der Welt, die Perser, aufzuhalten, und ohne dass es zwischen den beiden Polis zu territorialen Streitigkeiten oder wirtschaftlichen Konflikten kam.
Das Ergebnis: Der Ruhm Athens (und Spartas), das in ständige Konflikte verstrickt war, endete ein für alle Mal.
Hundert Jahre später folgte die Ära der halbhellenischen Mazedonier und Alexanders des Großen.
„Ő volt az első, aki a nyilvános színpadon kiabált, aki sértő nyelvet használt” – írta Kleónról a világhódító fiatal makedón hadvezér nevelője, Arisztotelész, aki Kleónt és hasonszőrű demagóg társait a böglyökhöz hasonlította, amelyek annyira idegesítőek és kártékonyak tudnak lenni, hogy a náluk sokkal nagyobb testű állatokat is képesek őrjöngésbe kergetni, a bögölyroham eredményeképpen pedig lezuhannak mind egy szakadékba. Plasztikus kép.
Maga a demagóg kifejezés a görög démosz (köznép) és az agógosz (vezető) szavakból áll össze (népvezető, a nép embere), és már első athéni azonosítása idején kiderült: leginkább az alantas érzelmeknek, az előítéleteknek, a bigottságnak és a tudatlanságnak hízelegnek, mint a józan észnek.
Négy láb jó, két láb rossz
Széles eszköztárból válogatnak, de a népies pózolás (szívesen hangsúlyozzák, hogy az egyszerű nép fiai, és/vagy értük dolgoznak) és a bűnbakkeresés minden demagóg alapvető technikái közé tartozik. A tömegmanipuláció startvonalán valamilyen „Mi és Ők” felosztás áll, hogy a fennálló problémákért egy másik csoportot lehessen okolni, legyen az más etnikumú, vallású, társadalmi osztályú vagy aktuálisan liberális, migráns vagy brüsszeli elitcsoport.
A lényeg a figyelem elterelése a valós gondokról és a felelősség átruházása.
Hi**er a zsidókat hibáztatta Németország első világháborús vereségéért és az azt követő gazdasági válságért, az ellenük való harcra hivatkozva építette ki náci diktatúráját, és robbantotta ki a második világháborút. Joseph McCarthy szenátornak kommunistaellenes hisztériát és boszorkányüldözést sikerült elindítania az 1950-es évek Amerikájában, amikor az USA összes problémája mögött a „kommunista felforgatást” vélte felfedezni.
Sokszor kiegészíti a bűnbakkeresést a „velünk vagy ellenünk?”, „Mi vagy Ők?” hamis dilemma bedobása és mantrázása, valamint más személyek vagy csoportok démonizálása, morális fenyegetésként való beállítása. De a demagógia nemcsak durván leegyszerűsíti az aktuális problémákat és úgy általában a komplex valóságot, hanem tudatosan megtéveszt, félretájékoztat, torzít, túloz, elhallgat, hamisan érvel, és hazudik is.
Ebben a műfajban valótlanságokat állítani szinte kötelező.
A demagóg pontosan tudja, hogy amit hirdet, az úgy, abban a formában nem igaz, de azt is tudja, hogy csak így lehet hatásosan felkorbácsolni az elfogult érzelmeket, hergelni az előítéletes, zsigeri szenvedélyeket és saját érdekei szerint manipulálni a formátlan tömeget. Hogy ezt elérje, gyakran eltúlozza, kisarkítja a veszélyeket, és páni félelmet kelt. Egy fekete öves demagóg pedig még azt is tudja, állíthat bármilyen nagy képtelenséget is, Hi**er propagandaminisztere, Joseph Goebbels a gyakorlatban bizonyította, hogy
a legordasabb hazugságok is meggyőzőek lehetnek egyes csoportoknak, ha folyamatosan ismételgetik azokat.
Kapcsolódó
Wir stehen unter ständiger Überwachung, doch „Big Brother“ verfehlt sein Ziel
Állandó megfigyelés alatt állunk, de célt téveszt a „Nagy testvér”
Kiderült, hogy még a munkahelyi megfigyelés is erősen kontraproduktív.
Ha a valóságferdítés mögé sikerül egy jól eltalált jelszót is beégetni a fejekbe, akkor a demagóg révbe ért. Mint az emberek elleni lázadás után a háztáji állatokat irányító Napóleon nevű disznó George Orwell sztálinizmus ihlette szatirikus alapművében, az Állatfarmban, amelyben a messzemenőkig lojális, manipulált birkasereg minden felvetésre percekig képes azt ismételgetni, hogy „Négy láb jó, két láb rossz”, lehetetlenné téve bármiféle értelmes társalgást. George Orwell nemcsak a demagógiát szedte ízekre, és mutatta be, hogyan működik, de a hazug propagandával létrehozott, totális megfigyeléssel félelemben tartó diktatúrák természetrajzát is az 1984 című klasszikusában.
Nem a néppel, saját hatalmukkal vannak elfoglalva
És hogy mi a célja egy népámítónak? Ahogy azt a történelem világosan megmutatta:
a nagy nehezen kiépített jogállamiság felforgatása és egyemberes uralom létrehozása.
Ennek eklatáns példája a történelem talán legnagyobb demagógja, Adolf Hi**er hatalomra jutása, aki miután sok száz eksztatikus szónoklatát követően, 1933. január 30-án kancellár lett, február 1-jén feloszlatta a szövetségi parlamentet, a Reichstagot, aminek épülete február 27-én „váratlanul” leégett. Erre a skandalumra hivatkozva másnap, február 28-án időszakos rendkívüli hatalmat kért és kapott, azzal a lendülettel felfüggesztette a polgári szabadságjogokat, március 22-én megnyílt a politikai ellenfeleinek szánt első koncentrációs tábor, majd március 24-én elfogadták a felhatalmazási törvényt, és Hi**er abszolút diktátor lett.
Auch der italienische faschistische Diktator Benito Mussolini war ein Prototyp der Demagogen. Er untergrub Italien gründlich und trieb es in den Ruin.
Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor is a demagógok prototípusa volt. Alaposan felforgatta és pusztulásba taszította Olaszországot
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary
Sok mindennek lehet nevezni a 20. századot, de a népboldogító demagógok évszázadának is. Róluk pedig egyértelműen kiderült, hogy legfontosabb taktikájuk a hergelés, az uszítás, az emberek összeugrasztása, amivel aláásták,
és autoriter utódaik a 21. században is aláássák a demokratikus rendszereket és a közjót.
Mivel a demagógok kizárólag saját hatalmuk kiterjesztéséért munkálkodnak, így vagy úgy, de előbb-utóbb megtámadják, gyengítik és súlytalanná próbálják tenni a demokratikus intézményeket. Próbálják befolyásolni a jogi eljárásokat, akadályozzák a valósággal tényszerű viszonyban álló független média működését, informális nyomásgyakorlási hálózatokat építenek ki, hogy önös érdekekből hozott diktátumaikat az alkotmányos felhatalmazásuktól függetlenül érvényesíthessék.
Demokrácia szüli a demagógot
Die Tragödie des Menschen erscheint in athenischer Gestalt in der Gestalt Adams, des heldenhaften Generals von Marathon, Miltiades. Als er verwundet von einer weiteren Schlacht von der Insel Paros nach Hause zurückkehrt, belügt einer der Demagogen die Bevölkerung der Polis öffentlich, der zurückkehrende Miltiades wolle mit seinem Heer gegen Athen marschieren. Doch als er in der Stadt ankommt, zeigt er keine Anzeichen von Frieden und löst sein Heer auf.
Er wird von einer aufgebrachten Menge gelyncht, die nach einem Sündenbock verlangt.
Fast dasselbe geschah in der Realität: Miltiades, der siegreiche Feldherr von Marathon, der kurz zuvor die Griechen vor den Persern gerettet hatte, wurde in Paris wegen eines geringfügigen Versagens vor Gericht gestellt. Er wurde zunächst zum Tode verurteilt, dann wurde seine Strafe umgewandelt und er wurde „nur“ inhaftiert, wo er ein Jahr später starb.
Demagogie entstand zeitgleich mit dem Aufstieg der athenischen Demokratie (die keine Massendemokratie wie heute war). Historiker sind sich einig, dass Demagogen in Demokratien geboren werden . Auch heute noch, einer nach dem anderen . Sie sind eine natürliche Folge einer auf Wahlen basierenden Regierungsform. Eines der grundlegenden Merkmale eines demokratischen Umfelds ist, dass jeder darin Mitspracherecht und Macht hat.
Das Aufkommen von Demagogen ist daher unvermeidlich.
Wir können höchstens hoffen, dass die Mehrheit der Wähler kritisch zuhört, den Demagogen erkennt, die irreführenden, falschen und subversiven Botschaften, die sich jeder vernünftigen Argumentation entziehen, durchschaut und ablehnt. Kurz gesagt: Sie werden sich emotionaler Manipulation widersetzen und sich nicht beeinflussen, manipulieren und ausnutzen lassen.
Auszug aus Internetseite "Index.hu"
