24/05/2025
🌱 „A gyerek megint toporzékolt – és én megint...?”
Egy apró hétköznapi helyzet.
Egy visszatérő szülői érzés.
Egy belső automatizmus, ami talán nem is a jelenből jön...
Hoztam nektek ma egy egyszerű, mégis mély példát, ami nem csak a gyerekről szól – hanem rólad, szülőről is.
🔍 Egy lehetőség, hogy önismerettel nézz rá a megszokott reakcióidra,
és talán ma először kérdezd meg magadtól:
„Mi lenne, ha másként reagálnék?”
✨ Arra hívlak, hogy most csináld végig ezt a rövid folyamatot.
Olvasd el, figyeld meg, add meg a saját válaszaidat magadnak és írd meg kommentben is mert nagyon kiváncsi vagyok rá:
💬 Mit éltél meg közben?
💡 Mi volt benne új, vagy meglepő?
🔄 Változott-e valami a nézőpontodban?
A történet talán a tiétek is.
És lehet, hogy a válaszod más szülőnek is segít majd.
👇 Írd meg a kommentedbe, hogy neked mit adott ez a gyakorlat!
Én figyelemmel olvaslak. 💛
Arra hívlak, hogy vegyük végig együtt és a gyakorlatban is menj végig a folyamaton és kommentben írd le kérlek mit éltél meg, miben segített, hozott e új felismeréseket, új nézőpontokat?
📌 Példa: A gyermek toporzékol
🧠 Mit látok a viselkedésében?
- Dühösen csapkod, rugdos, sikít, kiabál, lehet fetreng is a földön
Nem hallgat ránk, „nem lehet vele beszélni”
Kontrollvesztett állapotban van!!!!
❓ Mi lehet a belső kérdése a gyermekünknek, amit így „kérdez” meg tőlünk ezzel a viselkedéssel?
Viselkedés:
Toporzékol, dühroham
A gyermek belső érzelmi kérdése / szükségletei: „Elbírod az érzéseimet?”
„Biztonságban vagyok akkor is, ha NEM-et mondasz?”
„Elfogadsz akkor is, ha nem tudom kontrollálni magam?”
💬 Mit érezhet belül?
Tehetetlenség („Nem kapom meg, amit akarok”)
Kétségbeesés („Nem tudok mit kezdeni a csalódással”)
Feszültség, amit még nem tud szabályozni → ezért „kiadja” magából mozgással, hanggal
🧡 Te inkább a viselkedésre vagy az érzésre szoktál reagálni?”
❌ Amit NE mondjunk ilyenkor:
„Hagyd abba azonnal!”
„Nevetséges vagy!”
„Ha így viselkedsz, nem kapsz semmit.”
ISMERŐS?!!!!!
➡️ Ezek megerősítik a szégyent, a kapcsolat megszakadását → még nagyobb düh, szorongás.
✅ Mit mondhatunk helyette?
Szülői mondat, mit üzenünk vele?
„Látom, hogy most nagyon dühös vagy.”
Ezt az üzenetet a gyerek így fordítja le: Elismersz, nem tagadsz le.
"Itt vagyok, ha megnyugszol, tudunk beszélni."
Ezt az üzenetet a gyerek így fordítja le: Nem hagysz magamra.
„Ez most sok neked – segítek, hogy lecsendesedj.”
Ezt az üzenetet a gyerek így fordítja le: Érzelmi szabályozást tanítasz.
„Most még nem tudod elfogadni a nemet – de tanulod, és ebben veled vagyok.”
Ezt az üzenetet a gyerek így fordítja le: Hosszú távú biztonságot adsz.
🎯 A cél szülőként:
Nem „megállítani” kell a viselkedést, hanem:
érzékenyen jelen lenni,
nevelni, nem uralni,
tükrözni és megtartani az érzelmi vihart.
✨ A toporzékolás után:
Fontos a lecsengés utáni kapcsolódás is:
„Szeretlek akkor is, ha néha elborít az érzés.”
„Tanuljuk együtt, hogyan lehet másképp megoldani.”
„Én is voltam dühös gyerekként – nem vagy egyedül.”
📝 Kiegészítő kérdés a szülőkhöz:
„Amikor a gyermekem toporzékol, mit érezhetek én belül? Mi a megszokott reakcióm? És mi lenne egy új mondat, amit kipróbálnék legközelebb?