15/11/2025
Büszkén osztjuk meg veletek Timea Szaloki nagykövetünk londoni Spartan Ultra sikereit, miszerint második helyezett lett egy óriási végjátékban.
Fogadjátok szeretettel Tímejka beszámolóját🥰
“Ezt a beszámolómat elsősorban azoknak ajánlom, akik figyelemmel kísérik a versenyeimet és szeretnek olvasni Spartan Ultrákról élménybeszámolót, vagy inspirálódnának, hogy mit csináljanak, vagy éppen mit ne 😅
Tíz sikeres Spartan Ultra teljesítésem van. Ezek a versenyek az Alpokban, Pireneusokban, Tátrában és különböző magaslati hegyvidéken kerültek megrendezésre. Jellemzően 55km fölötti távokat és 70+ akadályt jelent az összes negatív időjárási tényezővel. Futottam jégesőben a -28 fokban, 40+ Celsiusban, hóesésben, vagy olyan szélviharban, hogy küzdeni kellett, hogy le ne lökjön a szakadékba. Köztük egy 24 órás Spartan Ultra Világbajnokság Svédországban, ahol a világ legjobb Elite versenyzői között indultam és futottam 24 órát. Óriási élmény volt! A tíz sikeres Ultráról, öt dobogós helyezéssel tértem haza. Van köztük több arany, ezüst és számos bronz érem is.
Az utolsó Ultrám október elején volt Londonban, ahol második helyezett lettem. A Hammer Nutrition Hungary Facebook oldalán talán olvashattátok, “óriási végjátékban”. Kalandos egy hétvége volt, az biztos!
Pénteken, amíg vártam a magyar csapat többi tagját (a hurrikán miatt nem indult a repülőjük előző nap, szóval nem kis vihar volt!) beálltam dolgozni a regisztrációba, hogy segítsem a Spartan UK & Ireland szervezők munkáját, majd vasárnap, az Ultra másnapján szintén. Szeretem csinálni, mert rengeteg nemzetközi versenyző társsal találkozhatok és válthatunk pár szót.
Szóval, London Spartan Ultra, ami egyben
British OCR ULTRA Championship, szóval Anglia legjobbjaira lehetett számítani induláskor, ez a pályán nyilvánvaló is lett, mivel nagyon erős mezőny jött össze. Tavaly egy térdsérülés miatt nem tudtam befejezni a versenyt, mivel 37km-nél teljesen feladta a szolgálatot, de idén nagy elvárásokkal álltam rajthoz, miszerint megvédjem a két évvel korábbi második helyezésem és ez sikerült is.
A pályáról annyit közöltek előtte, hogy 50+ km várható, illetve 70+ akadály. Ez a Finishben kiderült, hogy 57-58km lett. Spartanban ismert legnehezebb akadályok mind itt voltak. Az előző esti ‘Amy’ elnevezésű hurrikán miatt sártengerré változott a pálya, ami a legnagyobb kihívást jelentette, illetve az óriási széllökések, ami azt eredményezte, hogy kihívás volt sokszor a pályán maradni. Szeretem az ilyen extreme kihívásokat, de itt minden negatív időjárási tényező ‘játszott’. Hol esett az eső, hol olyan erővel fújt a szél, hogy nagyban nehezítette a tempómat. A pálya felénél és a vége előtt kb. 10 km-rel a szervezők jó ötletnek gondolták az úszást a tóban, ami nem volt több 8 Celsius foknál. Ennek ott többen nem örültünk, pláne másodszor, mikor már tudtuk, hogy valójában mennyire hideg és az bizony fájni fog. Konkrétan a második alkalomnál majdnem elsírtam magam, de a Spartant, pláne nem az Ultrát, picsogós kislányoknak találták ki, így mentem, úsztam, megfagytam és mentem tovább. A következő pár száz métert teljesen kihűlt izmokkal letudni is kihívást jelentett. A táv felénél volt lehetőség depózni és mivel az első 4-5 km-ben ‘nem találtam még magamra’, tudtam hogy nagyon össze kell szednem magam, ami sikerült is. A depózás nálam maximum 5 percet jelent és már megyek is tovább. Itt nagyon sokat lehet spórolni az idővel, illetve előnyt szerezni a hölgyekkel szemben a korcsoportomban. Így is történt. Konkrétan nem tudtam, hogy ki van az én kategóriámban, csak gondoltam. Az utolsó 6-7 km-en volt egy hölgy, aki vélhetően az ‘ellenfelem’ volt, így szándékosan nem előztem meg, de szorosan mögötte haladtam, mert jó tempót diktált és úgy voltam vele, hogy majd az utolsó 1-2 kilométeren megelőzöm, ahol már kevesebb esélye lesz visszaelőzni. Milyen jók a női megérzések?! Addig ő volt a második, de mivel megelőztem a Finish előtti egy km-ben, én lettem a második. Ráadásul, a pálya végén volt egy kisebb emelkedő, ahol észbe kapott és rákapcsolt, de ott már esélye nem volt, mivel nem tudta velem tartani a tempót (meg a Fully Charged-dal). Az utolsó szakaszon, az emelkedőn végig Béres Orsi baráHAMMER NUTRITIONgtek a fülemben, hogy ezt meg kell futni (a profiktól kell tanulni😉).
Kettő perccel hamarabb értem be, mint ő, ez szinte bagatell egy 12 órás versenynél. Ezt Ádámtól tudtam, aki már a sikeres Ultra teljesítés után a Finishben várt.
Annyira profin kijött a frissítésem, mint még talán soha. Soha nem váltanék másra, csak a HAMMER NUTRITION. Tudom, hogy önmagában a frissítés nem elég, kell hozzá rengeteg befektetett munka, edzés de nagyon-nagyon sokat számít egy jól kalibrált frissítés, hogy mit és mikor vegyen magához a versenyző. Nálam minden tökéletes összhangban volt az Ultrán.
A versenyt megelőző napokban elkezdtem szedni a Race Day Boost-ot, illetve ittam a Fizz pezsgőtablettát felkészülve a több órás megerőltető kihívásra.
Tudtam, hogy nem lesz ‘gyerekjáték’, az Ultra soha nem az!
Ide komoly felkészülés kell, mentálisan egyaránt.
Mivel évek óta csinálom az időszakos böjtöt, így a versenyt megelőzően 18 órában már semmi kalóriát nem vittem be és addig is betartottam a tiszta étkezést. Az első Esspresso gélt a pályán ettem meg, majd felváltva követte a Heed -Cherry Bomb, amiben szintén van némi koffein. Ezek mindig adtak annyi pluszt, amennyi éppen kellett. Az igazi lökést a Fully Charged és az ATP Surge adta. Ezek kombinációja segített hozzá, hogy ki tudjam magamból hozni azt, ami bennem volt. Oda tudtam magam tenni a pályán. Az Endurolytes Extreme óránként szedve biztosította az elektrolitokat. Hiába nem volt meleg, én izzadós típus vagyok, ezért nekem ez nélkülözhetetlen. Perpetuem-et ide most nem tudtam vinni, mert nem tudtam volna megoldani, de a BCAA+-szal pótolni tudtam az aminósavakat. A Finishben már várt a Vegan Recoverite, ami tökéletes lezárása volt ennek az Ultrának is. Egyfajta jutalomnak számít már évek óta minden versenyem után. A következő napokban maximálisan odafigyeltem a folyadékbevitelre és szinte alig volt izomlázam. A Tissue Rejuvenator is hűséges társam évek óta, nálunk a családban szinte mindenki szedi, még a kutya is.
Vasárnap több idő volt a fesztivál területen és sorra jártuk a kitelepült vendéglátó helyeket, ahol ingyen kínáltak pizzát, szendvicseket, frissen facsart leveket. Volt aki fagyit is kapott ☺️
A brit szervezés mindent felülmúlt, ahogyan az lenni szokott Londonban. Rengeteg fakultatív program kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Összegezve, amiért mentem SIKERÜLT💪🏼
Egy nagyon klassz hétvége volt a barátokkal, plusz ezüst éremmel tértem haza, miszerint megvédtem a címem, ráadásul egy rohadt erős mezőnyben🥈
Révész Trans KFT.
Lerton Trans Ltd.
Stenge Autóalkatrész”
