Körösi András gerincjóga oktató

19/04/2026

BIZTOS, HOGY AZ ÜLÉSTŐL FÁJ A HÁTAD?

💥 BIZTOS, HOGY AZ ÜLÉSTŐL FÁJ A HÁTAD?
Engedjük már el, hogy az ülés nem jó a gerincnek.
Miért ne lenne jó neki? Vagy inkább miért lenne rossz?
Nem az a baj, hogy ülsz, hanem hogy hosszú órákon keresztül teszed ezt.
Sem az ülést, sem semmilyen más testhelyzetet nem szeret a testünk, ha túl sokáig vagyunk benne. Még éjszaka is forgunk az ágyban bizonyos időközönként, hogy ne egy testhelyzetben töltsünk 7-8 órát.
Szóval ne parázz rá, ha ülő foglalkozásod van, inkább alakítsd át a munkanapodat azzal, hogy rendszeresen felállsz és mozogsz 1-2 percet. Például:
✔️ telefonálj állva vagy sétálva
✔️ töltsd fel a poharadat vagy palackodat vízzel óránként
✔️ sétálj le-fel 2 emeletet
✔️ menj egy kört az irodában
✔️ végezz pár nyújtást
✔️ csinálj néhány erősítő gyakorlatot (mozgás-falatok)

És amit nyersz vele:
✅ javítja a keringést
✅ felgyorsítja az anyagcserét
✅ átmozgatja a szöveteket
✅ élesíti az agyadat

Nem az ülés az ellenséged, hanem ha órákon át úgy maradsz.
A tested mozogni akar.
Mozogj!

16/04/2026

Gerincfájdalom kérdésben sokan még mindig ugyanazokat
a köröket futják:



„Tilos görbe háttal előrehajolni.”
„Kíméld a derekad!”
"Azért fáj, mert gyengék a core izmaid..."

Jól hangzó mondatok, csak épp a legtöbbjük sosem
állta ki a modern kutatások próbáját.

A múlt héten készült egy friss podcast beszélgetés Szabó Péterrel, akivel

gerincfájdalomról,
a fájdalmak idegrendszeri okáról,
mozgásról, terhelésről
és a leggyakoribb gerinces félreértésekről esik szó.

Laza beszélgetés, és sok gyakorlati kapaszkodó:

Miért fáj?
( és ne hidd, hogy csak azért, mert sérült a porckorongod! )
Mit csinálj, ha fáj?
Mit, mikor és hogyan érdemes mozogni?
Mire érdemes odafigyelni...
..és mik azok a "gerinces reflexek",
amiket már nagyon ideje lenne elengednünk.

Bene Máté a Bene Gerincakadémia alapítója, és az egyik legőszintébb hang a gerincegészség témájában. Ez már a második közös beszélgetésünk, és most még mélye...

28/03/2026

🧠 Mit tesz a jóga az agyunkkal? – Amit az MRI-felvételek megmutatnak

A modern idegtudomány ma már nem csak azt vizsgálja, hogyan érezzük magunkat jóga után – hanem azt is, mi történik konkrétan az agyunkban.

Egy 2019-ben publikált, 11 képalkotó vizsgálatot (MRI, fMRI, SPECT) összegző tudományos áttekintés szerint a rendszeres jógagyakorlás kimutatható változásokat hoz létre az agy szerkezetében és működésében.
Forrás: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6971819/table/bpl-5-bpl190084-t001/
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.

📚 1. Hippokampusz – a memória „könyvtára”
Több vizsgálat is nagyobb térfogatot talált a hippokampuszban gyakorlók esetében.
A hippokampusz kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezetben. Olyan, mint az agy könyvtárosa: rendszerezi és előhívja az információkat.
A jóga – amely ötvözi a mozgást, a figyelmet és a légzést – úgy tűnik, támogatja ennek a területnek a működését. Ez különösen fontos, mert a hippokampusz az egyik legérzékenyebb régió a krónikus stresszre és az életkorral járó hanyatlásra.

🎯 2. Prefrontális kéreg – a döntéshozó központ
A vizsgálatok a prefrontális kéreg (különösen a dorsolaterális és ventrolaterális területek) eltérő működését és szerkezeti változásait is kimutatták jóga gyakorlók esetében.
Ez a terület felel:
• a figyelemért
• a döntéshozatalért
• az impulzuskontrollért
• az érzelmi szabályozásért
A kutatások szerint a jógázók agya bizonyos kognitív feladatok során hatékonyabb mintázatot mutatott – kevesebb erőfeszítéssel jobb szabályozás.

🚨 3. Amygdala – a riasztórendszer
Az amygdala az érzelmi reakciók – különösen a félelem és stressz – központja.
A jóga gyakorlók esetében eltérő aktivitást figyeltek meg ezen a területen is.
Képzeld el úgy, mintha a jóga nem kikapcsolná a riasztót, hanem finomhangolná: nem minden apróságra szólal meg teljes hangerővel.

🌐 4. Default Mode Network (DMN) – a belső párbeszéd hálózata
A kutatások szerint a jóga hatással van az úgynevezett alapértelmezett agyi hálózatra (DMN), amely az önreflexióval, emlékezéssel és belső gondolkodással áll kapcsolatban.
Egyes vizsgálatok fokozott funkcionális kapcsolódást találtak ebben a hálózatban, ami összefüggésben állt memória-teljesítménnyel is.
Ez különösen izgalmas, mert a DMN működése az öregedéssel változik – a jóga pedig potenciálisan támogathatja ennek egészséges működését.

⚙️5. Szürkeállomány – az agy „feldolgozó kapacitása”
Az összegző tanulmány szerint a jógagyakorlás pozitív kapcsolatban áll a szürkeállomány térfogatával és kérgi vastagságával több agyi területen (frontális, cinguláris, insuláris régiók).
A szürkeállomány az információfeldolgozás „motorja”.
Ha vastagabb, dúsabb – az olyan, mintha több idegi „munkaállomás” állna rendelkezésre.

🧘‍♀️Miért különleges a jóga ebből a szempontból?
A jóga nem csupán testmozgás. Az áttekintés kiemeli, hogy a jóga ötvözi:
• a fizikai aktivitást
• a tudatos légzést
• a meditatív figyelmet
Ez a kombináció valószínűleg együtt járul hozzá az idegrendszeri változásokhoz.
Az MRI-vizsgálatok szerint a rendszeres gyakorlás kimutathatóan összefügg az agy szerkezetének és működésének változásaival – különösen a memória, figyelem és érzelemszabályozás területén.

20/03/2026

Nem az ideg csípődik be a derekadban (megmutatom mi történik valójában)
A legtöbb „becsípődött ideg” valójában nem idegbecsípődés.

Ebben a videóban megmutatom, mi történik pontosan a derékban egy akut „becsípődésnél” - vizuálisan, csigolyamodellel.

Megérted:
mi az a kisízületi mechanika
mi történik az ízületen szintjén
és hogyan csípődhet be egy meniszkoid az ízfelszínek közé.

Ez az a jelenség, amit sokan lumbágónak vagy idegbecsípődésnek hívnak.

A legtöbb „becsípődött ideg” valójában nem idegbecsípődés.Ebben a videóban megmutatom, mi történik pontosan a derékban egy akut „becsípődésnél” - vizuálisan,...

19/01/2026

Van kapcsolat a korai gyermekkori élmények és a felnőttkori gerincfájdalom között?

Van kapcsolat a korai gyermekkori élmények és a felnőttkori gerincfájdalom között?Ebben a videóban Csiki Mariannal beszélgetünk egy olyan témákról, amely gya...

17/01/2026

Ha az MRI mutatná meg a gerincfájdalom okát, az egész ország fekvőbeteg lenne

Győzd le az időt – Istenes László és az Anybody podcastjaTámogató: Anybodywww.anybody.huVendég: Bene Máté – gerincspecialista, gyógytornászMiért fáj ma szint...

17/12/2025

„A jóga nem számít edzésnek. Mindenképp kell mellé más sport.”
Valóban így van? Nézzük meg.

1. A jóga fizikai gyakorlás – sokszor intenzív is
• Számos jógairányzat (pl. hatha, vinyásza, ashtanga) komoly fizikai munkát igényel:
– erőt fejleszt,
– állóképességet épít,
– mobilitást és rugalmasságot növel.
• Egy dinamikus jógagyakorlás teljes értékű mozgásforma – különösen, ha rendszeresen végzed. Egy jól felépített jógagyakorlás után az izmok érezhetően dolgoznak – csak más módon, mint például egy futás vagy edzőtermi edzés után.

2. A jóga nemcsak a testet, hanem az idegrendszert is „edzi”
• A jóga egyik legnagyobb, sokszor láthatatlan edzéshatása az idegrendszerre gyakorolt hatás.
Fejleszti:
– a testtudatot,
– a légzéskontrollt,
– a mozgáskoordinációt,
– az idegrendszeri egyensúlyt (pl. stresszkezelés, regenerációs képesség).
• Ez a fajta idegrendszeri adaptáció önmagában is tréningértékű, és nem pótolható pusztán fizikai terheléssel. Nem véletlen, hogy sok sportoló tudatosan építi be a jógát a felkészülésébe.

3. A jóga nem csak ászanagyakorlás
• A jóga része többek között a légzés (pránájáma), a koncentráció és a meditáció is.
Ezek együtt:
– javítják a fókuszt és a figyelem fenntartását,
– támogatják a hatékonyabb mozgáskoordinációt,
– segítik a stresszkezelést és a gyorsabb regenerációt,
– közvetlenül hatnak a sportteljesítményre és a sérülésmegelőzésre.
• Sok sportágban ezek a tényezők döntőek – mégis ritkán kapnak önálló figyelmet az edzésprogramokban.

4. A jóga önmagában is lehet elegendő – az életmódtól és céltól függően
• Ha valaki ülőmunkát végez, feszült, fáj a háta vagy fáradékony, a jóga az egyik legmegfelelőbb és legbiztonságosabb mozgásforma – megfelelően képzett oktató irányításával.
• A rendszeres, megfelelő intenzitású ászanagyakorlás önmagában is kielégítheti a WHO által ajánlott mozgásmennyiséget.

5. A jóga nem „csak kiegészítő” – hanem teljes testet átfogó mozgásforma
• Megdolgoztatja:
– a tartóizmokat,
– a core-t,
– a gerinc körüli mélyizmokat,
– az ízületek mozgástartományát,
– a légzőszerveket.
• Ez a komplex, integrált megközelítés sok esetben többet adhat, mint egy izolált, gépes vagy pusztán kardió jellegű edzés.

Összegzés
A jóga gyakorlása lehet teljes értékű "edzés".
A valódi kérdés nem az, hogy „elég-e”, hanem az, hogy mire van szükséged.
• Ha dinamikusabb mozgást szeretnél: választhatsz aktív jógastílusokat.
• Ha regenerációra vágysz: jöhet a lassabb vagy resztoratív jóga.
• Ha más sportot is űzöl: a jóga kiválóan kiegészít – de nem „csak” kiegészítő.

14/12/2025

A japán séta titka: napi 30 perc, ami megváltoztatja az egészséged

A séta az egyik legtermészetesebb és legkönnyebb mozgásforma, mellyel az egészségünket támogathatjuk, ezért szinte bármikor érdemes elindulni a szabadba: legyen szó egy rövid kutyasétáltatásról, vagy egy új hely felfedezéséről, a sétával csak jót tehetünk testünknek és lelkünknek is – főleg, ha a japánok módszerét alkalmazzuk.

A japán intervallum séta vagy japán gyaloglás egy egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mozgásforma, melyet a fitnesz világában is egyre többen gyakorolnak. Habár első hangzásra olyan, mint egy új trend, éppen az a szép ebben a mozgásformában, hogy hihetetlenül egyszerű, természetes és hatékony. Ráadásul bizonyítottan jótékony hatással bír a szervezetünkre: csökkenti a szívbetegségek kockázatát, növeli az állóképességet, és számos más egészségügyi hatása is van.

A japán módszer
Ezt a gyaloglási módszert japán kutatók fejlesztették ki, és tulajdonképpen egy olyan sétálási technika, melynek lényege a gyors és lassú sétaszakaszok váltogatása, célja pedig a szív- és érrendszeri egészség javítása. A sétálás során felváltva, 3 perces szakaszokban gyors és lassú tempót gyaloglunk, öt ciklusban ismételve, összesen 30 percen keresztül. Pontosan így néz ki a folyamat:

👣- Három perc gyors séta (a maximális állóképességünk körülbelül 70%-a)
👣- Három perc lassú séta (a maximális állóképességünk körülbelül 40%-a)
👣- A szakaszok ismétlése, amíg letelik a fél óra, vagy amíg jólesik

Mit tehet 30 perc az egészségünkért?

Mindössze 30 percnyi japán séta számos előnnyel jár: a kutatók arra jutottak, hogy a hagyományos gyaloglásnál jobban javítja az állóképességet, a vércukorszintet és a vérnyomást, valamint hozzájárul az idősebb korosztály és a cukorbetegek jobb fizikai állapotához is.

A leghatékonyabb sétaforma
Egy 2007-ben végzett japán kutatásban 246 idősebb felnőttet három csoportra osztottak: az első csoport egyáltalán nem sétált, a második csoport naponta kb. 8000 lépést tett meg heti legalább 4 napon keresztül, a harmadik csoport pedig kifejezetten a japán séta programot alkalmazta – hetente ugyanannyiszor gyalogoltak, de a módszer szakaszait teljesítették.

Ahogy a The Manual cikke is kiemeli, az eredmények megdöbbentőek voltak: a japán módszerrel sétálók sokkal jobban teljesítettek, mint a többiek – még azoknál is, akik hetente közel 30 000 lépést tettek meg. Az eredmények szerint a japán séta tehát 29-szeresére növelte az állóképességi fittséget,10-szeres javulást eredményezett a láberőben és 3-szor jobban csökkentette a vérnyomást.
forrás: hamuesgyemant.hu

10/12/2025

„A jóga csak nyújtás” Valóság: a jóga ennél jóval több.

1. 🕉 A jóga egy komplex rendszer – nem csupán testgyakorlat.
• A jóga eredetileg egy életfilozófia és önismereti út, amely nyolc ágra épül (ászana, pránájáma, meditáció, erkölcsi alapelvek stb.).
• A fizikai gyakorlás (ászanák) csak egy része ennek a rendszernek – és még azon belül sem „csak nyújtás”.

2. 💪Az ászanák gyakorlása valóban tartalmaz nyújtó jellegű elemeket, de messze nem merül ki ennyiben. Az ászanák gyakorlásakor az erő, egyensúly és a fókusz is fejlődik.
• Számos ászana fejleszt izomerőt, stabilitást, koordinációt – pl. bakászana, harcos tartások, egyensúlyi helyzetek.
• Az is jellemző, hogy statikusan tartott pózok során mély belső izommunka történik – ez sem „csak nyújtás”. Példa: Egy Utthita Trikonasana (kiterjesztett háromszögpóz) nem csupán nyújtás, hanem:
• erősítés (lábak, törzs),
• koordináció,
• légzés és figyelem összehangolása.
Az ászana gyakorlás nem passzív nyújtás, hanem tudatos jelenlét, erő–lágyság egyensúlya és mély önészlelés.

3. 🌬A jóga a légzéssel és idegrendszerrel is dolgozik
• A pránájáma (légzőgyakorlatok) az energiatestet és az idegrendszert is harmonizálja.
• A lassú, tudatos mozgás a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásán keresztül segít a stresszoldásban – ami messze túlmutat a nyújtáson.

4. 🧠A jóga mentális és érzelmi hatása kiemelkedő
• Javítja a figyelmet, testtudatot, segíti a stresszkezelést és a belső fókusz kialakítását.
• A jógagyakorlás során gyakran jelennek meg önreflexiós és érzelmi folyamatok – különösen relaxációban és meditációban.

✅Összegzés:
🧘A jóga sokkal több, mint nyújtás. A jóga egy integrált rendszer, amely a testet, a légzést, az elmét és az életmódot egyaránt formálja – és segít valódi kapcsolatot építeni önmagaddal. Aki jógázik — legyen gyakorló vagy oktató — pontosan tudja: a jóga nem egy mozdulatsor. A jóga egy út.

22/11/2025

Olvasd el – és egyszer nagyon hálás leszel magadnak érte.

Sokak rémálma, az „idegbecsípődés” valójában gyakran az ízületi tok apró boholybecsípődése. Tudd meg, mi történik, és hogyan enyhítheted gyorsan a fájdalmat otthon!

24/10/2025

Gerinces percek:
A Scheuermann kórról sok infót lehet találni - ha gyermekről van szó...
De mi van akkor, ha a vendéged már felnőtt, épp fáj a háta / nyaka és kiderül: Scheuermann-os.

Ebben témát feldolgozó első BGA videóban a betegség - pontosabban állapot - alapjait vesszük át:

A tejesség igénye nélkül ( akkor 5 óra kellene ehhez ):

mi a Scheuermann mechanizmusa?
hogyan hat a porckorongokra, csigolyákra?
milyen változásokat okoz a gerinc működésében?
és mik a lehetséges következménye?

És ami a legfontosabb: mit érdemes vele kezdeni ( alapvelvek )

A Scheuermann kórról sok infót lehet találni - ha gyermekről van szó...De mi van akkor, ha a vendéged már felnőtt, épp fáj a háta / nyaka és kiderül: Scheue...