26/11/2025
Miért érzem úgy, hogy mindenkinek jobb élete van, mint nekem?
Sokszor az első válasz, ami beugrik:
„Biztos csak irigy vagyok…”
De ez nagyon messze van az igazságtól.
Az összehasonlítás nem jellemhiba.
Evolúciós reflex.
Az agyunk ősidők óta figyeli a környezetét, hogy meghatározza: hol a helyünk a csoportban.
Ki van előrébb? Ki jelent veszélyt?
Ki jelent példát?
A probléma ott kezdődik, amikor a kirakatot mások sikereit, mosolyait, utazásait összevetjük a saját hétköznapjainkkal, fáradtságunkkal, küzdelmeinkkel.
Ez sosem objektív összehasonlítás.
Ez kettős mérce.
Minél többet nézzük, annál inkább úgy tűnik, mintha velünk lenne a baj.
Mintha le lennénk maradva.
Mintha nem tartanánk ott, ahol kellene.
Pedig a valódi kérdés nem az, hogy
Miért nem tartok ott, ahol ők
Hanem sokkal inkább az
hogy miért hiszem el, hogy ugyanott kellene tartanom?
Mi az, amit valójában én szeretnék nem pedig mások alapján gondolom, hogy kéne?
Ha legközelebb megcsíp ez az érzés, jusson eszedbe:
nem benned van a hiba.
Csak az agyad próbál régi minták szerint eligazodni egy teljesen új világban.
És ebben a világban nem az számít, ki ér be előbb.
Hanem az, hogy azt az utat járd, ami valóban a tiéd.
