14/12/2025
A rejtett bélvérzést kereső székletteszt max. 30-40% érzékenységgel fedi fel a vastagbélrákot. Mindazonáltal népességszűrésre ez az egyetlen tudományosan bizonyított lehetőség. Megfizethető, és elmennek rá a népek. Egyértelműen csökkenti a vastagbélrák halálozását.
A vastagbéltükrözés sokkal érzékenyebb vizsgálat, de népességszűrésre alkalmatlan. Megfizethetetlen, nincs rá kapacitás, és nem vállalják a (tünetmetes) meghívottak.
Mi a gyakorlati tanulság? Ha javítani kívánom a (siralmas) nemzeti STATISZTIKÁT, akkor 1-2 évente leadom a széklettesztet. (Ha pozitív, akkor elmegyek egy tükrözésre.) Ha tudni óhajtom, hogy BENNEM mi lapul, akkor 10 évente vállalok egy vastagbéltükrözést.
Miért a kolonoszkópia a hosszú, egészséges élet egyik legerősebb eszköze vastagbélrák ellen?
A korábbi posztban bemutattam, hogy a vastagbél- és végbélrák Magyarországon az egyik leggyakoribb daganattípus. Férfiaknál az első, nőknél a második helyen áll az előfordulás és a daganatos halálozás okai között. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert ez az a daganat, amelynek nemcsak a halálozása, hanem eleve a kialakulása is jelentős mértékben csökkenthető lenne. És ha mégis kialakul, a folyamat kellően korai szakaszban felismerve jó eséllyel gyógyítható.
Fontos már az elején leszögeznem: ez a poszt nem kritika a hazai gyakorlatra, hanem feltáró, elemző megközelítés. Célja az, hogy a hosszú, egészséges élet elérése érdekében (tehát longevity perspektívában) az egyéni döntések megalapozottak legyenek. Nem a szűrőprogramok értékét minősítem, azoknak komoly közegészségügyi jelentősége van, hanem azt szeretném megmutatni lépésről lépésre, hogy aki személyesen célozza meg a 90 év feletti egészséges élettartamot, milyen döntéseket hozhat tudatosan annak érdekében, hogy ennek a gyakori daganatnak a hatása minél kisebb legyen az életkilátásaira.
Ez egy új, mostanában kiérlelődő nézőpont, s nem feltétlen esik egybe a nagy populációkra, költséghatékonyából kidolgozott irányelvekkel, szűrési programokkal.
A vastagbélrák kialakulása, fejlődési lépcsőfokai
(Az ábrán balról jobbra haladva)
A vastagbélrák előfordulása 60 éves kor felett meredeken nő. Éppen ezért a longevity szemléletű, 40–60 közötti korosztály számára ez az időszak kulcsfontosságú a stratégia felépítéséhez. Ekkor még olyan időablak áll rendelkezésre, amikor a folyamat megelőzhető, vagy legalábbis nagyon korai, gyógyítható stádiumban érhető tetten.
Tudományosan ismert, hogy a vastagbélrák nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem akár 10–20 évig tartó, lépcsőzetes folyamat eredménye. A hiperproliferációt követően először kisméretű polipok, majd adenomatózus polipok jelennek meg (jellemzően 1–5 év alatt). Ezekből alakulnak ki a pre-cancerosus polipok, amelyek még mindig jóindulatú, nem áttétképző elváltozások. Ebben a szakaszban a folyamat már látható morfológiai formában létezik, vagyis észlelhető, elérhető, eltávolítható (!!!).
Ha a felismerés és beavatkozás ebben a fázisban történik, a vastagbélrák kialakulása gyakorlatilag 100%-ban megelőzhető (!).
A következő fázisban, amikor a folyamat (un.) malignussá, rosszindulatúvá válik, az esélyek fokozatosan romlanak.
Az I. stádiumban, amikor a daganat még csak a bélfal belső rétegeiben helyezkedik el, az 5 éves túlélés ~90% (UK Cancer Research Database; 2015–2020 között diagnosztizált betegek alapján).
A II. stádiumban, amikor a daganat átterjed a bélfal teljes vastagságára, ez az arány ~85%-ra csökken.
A III. stádiumban már regionális nyirokcsomó-érintettségről beszélünk, ilyenkor az 5 éves túlélés ~65%. A IV. stádiumban a daganat már távoli szervekben is áttétet képezhet, ekkor az 5 éves relatív túlélés radikálisan csökken, mindössze ~10%.
(Az itt hivatkozott túlélési adatok 5 éves relatív túlélést jelentenek, azaz azt mutatják meg, hogy az adott stádiumban diagnosztizált betegek közül hányan élnek még 5 év múlva, összevetve a hasonló életkorú normál populáció túlélésével.)
Ebből jól látható, hogy az első, még jóindulatú vagy korai invazív szakaszban nagyon hosszú idő áll rendelkezésre a folyamat felismerésére és megszakítására.
Tehát itt nem havi, hanem éves-évtizedes időablakról beszélünk.
Ez kulcsmomentum: a megfelelő szűrővizsgálat kiválasztásával és megfelelő gyakoriságú alkalmazásával a vastagbélrák kialakulása megelőzhető, vagy legalábbis olyan korai fázisban észlelhető, amikor még gyógyítható.
Milyen szűrővizsgálatok léteznek?
A vastagbélrák szűrésére több lehetőség áll rendelkezésre. Ezeket gyakran vitatják, hol kényelmi, hol finanszírozási, hol pontossági szempontból. Én ebben nem vitatkozni szeretnék, hanem tárgyszerűen, irodalmi adatok alapján szeretném bemutatni a különböző módszerek érdemi teljesítményét.
Három mérőszámon keresztül tudjuk megítélni egy szűrővizsgálat teljesítményét. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy egy vizsgálati módszer 100 valódi daganatból hányat talál meg. A specificitás pedig azt, hogy 100 valójában nem daganatos személyből hányat azonosít helyesen negatívként.
Kolonoszkópia: a legmagasabb szintű megelőzési opció
Egy JAMA metaelemzés alapján a kolonoszkópia szenzitivitása a vastagbélrákra: 89%
(Lin JS et al., JAMA 2021). Tehát a valóban kifejlődő vastagbélrák esetek jelentős részét diagnosztizálni tudja.
Ami még ennél is fontosabb: a kolonoszkópia az egyetlen módszer, amely egy ülésben képes megelőzni a daganatot, ugyanis a polipokat nemcsak észleli, hanem el is távolítja
Mivel a polip-adenoma-rák átmenet 8–20 évet is felölelhet, a polipeltávolítás gyakorlatilag a vastagbélrák kivédésének aktív, kuratív lépése.
(Ezt hivatott jelezni az ábrán a kék sáv hossza)
CT-kolonográfia – fontos alternatíva, de korlátokkal
A CT-kolonográfia szenzitivitása a klinikailag releváns daganatokra, ~90% körüli,
specificitása szintén 90–95% közötti.
Tehát malignus elváltozások azonosításában szisztematikusan jó teljesítményt nyújt. Ez egy fontos alternatíva lehet, ha a kolonoszkópia nem vállalható, vagy az előkészítés, altatás, invazivitás miatt valaki nem szeretné igénybe venni.
Fontos azonban kiemelni: pozitív eredmény esetén úgyis kolonoszkópia szükséges, mert polipot nem lehet vele eltávolítani, kis polypusok esetén a találati arány gyengül, a vizsgálat sugárterheléssel jár.
Ezért a CT-kolonográfia szakmai helye nem „kolonoszkópia helyett”, hanem a „kolonoszkópia előszobájaként” vagy „olyan kompromisszumként”, amely révén mégis elindul a diagnosztikus folyamat”.
A stratégiában tehát a CT-kolonográfia egy hasznos, diagnosztikus eszköz, de nem ad valódi megelőzési lehetőséget.
A FIT-teszt – népegészségügyi szűrés
A FIT-teszt (F***l Immunochemical Test) egy egyszerű, otthon elvégezhető vizsgálat, amely a székletben megjelenő, humánspecifikus vér molekuláris kimutatásán alapul. Magyarországon ez a kétlépcsős szervezett szűrés alapja: az 50–70 éves korosztály kétévente kap meghívást, és pozitív eredmény esetén kolonoszkópia követi a vizsgálatot. A FIT-teszt tehát jellemzően akkor mutat pozitivitást, amikor a folyamat már vérzéssel jár - ez lehet korai daganat, előrehaladottabb, rosszindulatú elváltozás, illetve vérző nagyobb polip.
A vastagbélrák kimutatására a FIT szenzitivitása kb. 74%, ez azt jelenti, hogy 100 már fennálló daganatból nagyjából háromnegyed részét felismeri. Specificitása kb. 94%, tehát ha a teszt pozitív, annak az esélye rendkívül magas, hogy valóban fennáll klinikailag releváns elváltozás.
Fontos azonban megérteni: a FIT-teszt a vérzéssel nem járó, kisebb benignus polipokat rendszerint nem érzékeli!
A FIT ennek ellenére nagy populációk szűrésére kiváló eszköz. Olcsó, könnyen kivitelezhető, szervezetten alkalmazható, és nagy tanulmányok alapján a vastagbélrák okozta halálozást 10–30%-kal képes csökkenteni népességszinten. 2018 novembere óta Magyarországon térítésmentesen elérhető, és a szervezett szűrés formális rendszere nagy előrelépés.
Mégis, egy friss magyar vizsgálat (Kívés, 2022) alapján az 50–70 éves lakosság mindössze kb. 5–7%-a vett részt a programban. Ez rendkívül alacsony arány ahhoz képest, hogy Magyarország Európai összehasonlításban az egyik legmagasabb vastagbélrák-előfordulással rendelkezik, és 2024-ben közel 5.000 honfitársunk hunyt el vastagbélrák miatt.
Itt érdemes hosszú távú, egyéni döntést hozni.
Ha a 40–50 éves korosztály célja egy magas egészségben eltölthető élettartam (90+ éves távlatban), akkor fel kell ismernünk, hogy a vastagbélrák előfordulása az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik. Egy átlagos magyar férfiban 50–59 évesen a diagnosztikus incidencia kb. 125/100 000 fő, míg 10 évvel később már ennek többszöröse, 70 éves kor felett pedig akár 4–5-szöröse is lehet.
A daganat kialakulási sebessége ugyanakkor szerencsére lassú: egy sokéves, több benignus lépcsőt érintő folyamat áll mögötte, ami lehetőséget teremt a megelőzésre és korai beavatkozásra. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a FIT-teszt a nem vérző polipokat nem azonosítja, akkor a longevity-szemléletű döntés kulcskérdése, hogy mekkora bizonyosságra törekszünk.
A kolonoszkópia ebben egészen más léptékű védelmet nyújt: a polipokat már a malignus átalakulást megelőző fázisban képes felismerni és egyúttal eltávolítani, tehát nem csak diagnosztizál, hanem megelőz. Ha az első kolonoszkópia 50 éves korban történik, majd 10 évente ismételjük, akkor a legtöbb irányelv szerint elegendő diagnosztikus biztonság érhető el egészen 80–90 éves korig.
Egyszerűen: 50 → 60 → 70 → 80 éves korban elvégzett kolonoszkópia
Összesen négy beavatkozás 30–40 év alatt, és ezzel a vastagbélrák okozta halálozás közel 65–70%-kal csökkenthető.
Ha családi anamnézis miatt magasabb a kockázat (különösen ha közvetlen felmenőknél fordult elő vastagbélrák), akkor az ajánlások 45 éves kezdést és 5 éves ismétlést javasolnak. Gyulladásos bélbetegség esetén szintén 5 éves ciklus indokolt. Polipeltávolítás után az ismétlés gyakoriságát a polip kockázati kategóriája határozza meg (3 év magas rizikó esetén, 5 év alacsony rizikó esetén).
Fontos hangsúlyozni a kockázatokat is: bár ritka, a kolonoszkópia járhat vérzéssel (kb. 14-15 per 10.000 vizsgálat), illetve perforációval (kb. 3 per 10.000 vizsgálat). Ezek nagyon alacsony kockázatok, de a vizsgálat pénzügyi, kényelmi és előkészítési terhekkel jár.
A hosszú egészségben töltött élet szempontjából azonban a kockázat-haszon arány egyértelműen kedvező.
Mert nem csak a halálozás csökkenthető, hanem maga a daganat kialakulása is: a kolonoszkópia polipeltávolító hatása az egyetlen olyan klinikai beavatkozás, amely a betegséget „megelőzöttté” teszi.
Ezzel párhuzamosan a másik meghatározó tényező az életmód: rostban gazdag étrend, normál testsúly, mérsékelt alkoholfogyasztás, mozgás, optimális anyagcsere-állapot. Több nagy vizsgálat alapján ezek együttesen 40-60%-kal csökkenthetik a vastagbél karcinogenezis rizikóját.
A vastagbélrák azon kevés daganatok közé tartozik, ahol a tudatos döntések valóban képesek évtizedekkel meghosszabbítani az egészségben eltöltött életet.
Longevity nézőpontból ez az egyik legerősebb, legnagyobb megtérülésű preventív eszköz.
Jogi és szakmai nyilatkozat
A poszteren szereplő adatok epidemiológiai elemzésekből és publikus statisztikai forrásokból származnak, amelyek populációs szintű becsléseket tükröznek, nem helyettesítik az egyéni orvosi vizsgálatot vagy diagnózist. A bemutatott életmódbeli javaslatok és szűrési ajánlások általános iránymutatásként értelmezendők, egyéni egészségi állapot alapján eltérhetnek. A posztert dr. Kiss Zoltán készítette.
Felhasznált irodalom:
Lin JS, Screening for Colorectal Cancer: Updated Evidence Report and Systematic Review for ... JAMA. 2021;325(19):1978–1998. Kivés Zs, et al. A kolorektális szűrések részvételi mutatói Magyarországon 2008–2021 között. Magy Onkol. 2022;66(3):209-217. Kiss Z. Revising cancer incidence… Front Oncol. 2024. UK Cancer Research Database; 2015–2020 között diagnosztizált betegek alapján
