16/11/2025
👣 Arról, hogy az 𝙤̈𝙣𝙞𝙨𝙢𝙚𝙧𝙚𝙩 𝙚́𝙨 𝙖 𝙟𝙤́𝙜𝙖 𝙪́𝙩𝙟𝙖 𝙣𝙚𝙢 𝙜𝙮𝙤𝙧𝙨𝙫𝙖𝙨𝙪́𝙩, 𝙝𝙖𝙣𝙚𝙢 𝙡𝙖𝙨𝙨𝙪́ 𝙖́𝙩𝙖𝙡𝙖𝙠𝙪𝙡𝙖́𝙨 𝙖 𝙡𝙚́𝙡𝙚𝙠 𝙢𝙚́𝙡𝙮𝙚́𝙣. 𝙀𝙜𝙮 𝙚́𝙡𝙚𝙩𝙛𝙤𝙧𝙢𝙖́𝙫𝙖́ 𝙚́𝙧𝙤̋ 𝙜𝙮𝙖𝙠𝙤𝙧𝙡𝙖́𝙨.
✨ Az önismereti módszerek 𝙣𝙚𝙢 𝙧𝙚𝙣𝙙𝙚𝙯𝙞𝙠 𝙚𝙡 𝙫𝙖𝙧𝙖́𝙯𝙨𝙪̈𝙩𝙚́𝙨𝙧𝙚 𝙢𝙪́𝙡𝙩𝙪𝙣𝙠𝙖𝙩 úgy, mintha mi sem történt volna, és a hiányainkat se tudják betölteni.
A tudatosságunk nem az, hogy “már rendben vagyunk”, mert elmentünk terápiába és sok családállításra, oldásra, meg jógás elvonulásra.
🏠 𝘼 𝙩𝙪𝙙𝙖𝙩𝙤𝙨𝙨𝙖́𝙜 𝙤𝙩𝙩𝙝𝙤𝙣 𝙠𝙚𝙯𝙙𝙤̋𝙙𝙞𝙠.
𝘼 𝙩𝙪𝙙𝙖𝙩𝙤𝙨𝙨𝙖́𝙜 𝙩𝙖𝙥𝙖𝙨, az a belső tűz, amely nap mint nap arra késztet, hogy jelen legyünk a saját folyamatainkban.
𝙀́𝙡𝙚𝙩𝙝𝙤𝙨𝙨𝙯𝙞𝙜 𝙩𝙖𝙧𝙩𝙤́ 𝙩𝙖𝙣𝙪𝙡𝙖́𝙨, éberség, erőfeszítés, meghajlás és alázat.
🧭 𝘼 𝙟𝙤́𝙜𝙖 𝙤̋𝙨𝙞 𝙪́𝙩𝙟𝙖𝙞 𝙖𝙝𝙝𝙤𝙯 is 𝙖𝙙𝙣𝙖𝙠 𝙩𝙚́𝙧𝙠𝙚́𝙥𝙚𝙩, hogyan lehet békében együtt élni mindazzal, ami bennünk van.
Arra tanítanak például, hogy 𝙝𝙤𝙜𝙮𝙖𝙣:
- 𝙣𝙚 𝙖́𝙧𝙩𝙨𝙪𝙣𝙠 tovább, nemcsak másnak, hanem magunknak, még gondolatban sem.
- 𝙡𝙚𝙜𝙮𝙪̈𝙣𝙠 𝙤̋𝙨𝙯𝙞𝙣𝙩𝙚́𝙠 𝙤̈𝙣𝙢𝙖𝙜𝙪𝙣𝙠𝙠𝙖𝙡 ott is, ahol eddig féltünk 𝙗𝙚𝙡𝙚𝙣𝙚́𝙯𝙣𝙞 𝙖 𝙨𝙖𝙟𝙖́𝙩 𝙞𝙜𝙖𝙯𝙨𝙖́𝙜𝙪𝙣𝙠𝙗𝙖, “hibáinkba, elakadásainkba” újra és újra.
- 𝙡𝙖́𝙨𝙨𝙪𝙠 𝙖𝙯 𝙚́𝙧𝙯𝙚𝙡𝙢𝙚𝙞𝙣𝙠𝙚𝙩 𝙩𝙞𝙨𝙯𝙩𝙖́𝙣, majd tudjunk 𝙚𝙡𝙚́𝙜𝙚𝙙𝙚𝙩𝙩𝙚𝙣 𝙟𝙚𝙡𝙚𝙣 𝙡𝙚𝙣𝙣𝙞 ott, ahol éppen tartunk, s 𝙣𝙚𝙢 𝙢𝙚𝙣𝙚𝙠𝙪̈𝙡𝙣𝙞 𝙤𝙣𝙣𝙖𝙣 𝙩𝙤𝙫𝙖́𝙗𝙗.
- váljon a fegyelmünk megtartó jelenlétté, ahol az 𝙚𝙧𝙤̋𝙛𝙚𝙨𝙯𝙞́𝙩𝙚́𝙨 𝙩𝙪̈𝙯𝙚 𝙡𝙤𝙗𝙤𝙜, 𝙙𝙚 𝙣𝙚𝙢 𝙚́𝙜𝙚𝙩, így fokozatosan átalakítva a régi mintákat.
- tanuljuk meg újra és újra alázattal olvasni önmagunkat, történetünket, majd átadni, 𝙢𝙚𝙜𝙝𝙖𝙟𝙤𝙡𝙣𝙞 𝙖𝙯 𝙚𝙡𝙤̋𝙩𝙩, 𝙖𝙢𝙞 𝙣𝙖𝙜𝙮𝙤𝙗𝙗 𝙣𝙖́𝙡𝙪𝙣𝙠, amit nem tudunk kontrollálni.
🧘♀️ Időközben azt is gyakoroljuk, hogy
- a 𝙩𝙚𝙨𝙩𝙪̈𝙣𝙠 sem „javítani való dolog”, inkább tekintünk rá úgy, mint a 𝙡𝙚𝙡𝙠𝙪̈𝙣𝙠 𝙣𝙖𝙥𝙡𝙤́𝙟𝙖.
- az 𝙖́𝙨𝙯𝙖𝙣𝙖 𝙣𝙚𝙢 𝙖 𝙩𝙤̈𝙠𝙚́𝙡𝙚𝙩𝙚𝙨 𝙛𝙤𝙧𝙢𝙖, hanem annak elfogadása, ahol épp vagyunk, a remegésben, a könnyben, a lazulásban, a megérkezésben.
- ahogyan bele tudunk simulni egy pózba, úgy simulunk bele saját történetünkbe is.
🌬️ Megérezzük, hogy a 𝙡𝙚́𝙜𝙯𝙚́𝙨𝙪̈𝙣𝙠 az a hely, ahol a múlt fájdalmai még visszhangzanak, de az a hely is, ahol először kezdenek el csitulni.
Nem eltűnnek, hanem 𝙖́𝙩𝙖𝙡𝙖𝙠𝙪𝙡𝙣𝙖𝙠.
🌿 S van, hogy aztán 𝙫𝙞𝙨𝙨𝙯𝙖𝙝𝙪́𝙯𝙤́𝙙𝙪𝙣𝙠 𝙖 𝙠𝙪̈𝙡𝙫𝙞𝙡𝙖́𝙜 𝙯𝙖𝙟𝙖́𝙗𝙤́𝙡, a bizonyításból, a szerepeinkből, ám már nem menekülve.
A valódi önismeret itt kezdődik.
Amikor meghalljuk önmagunkat,
amit eddig elnyomott a rohanás.
🧘 A 𝙛𝙞𝙜𝙮𝙚𝙡𝙢𝙪̈𝙣𝙠𝙚𝙩 𝙪́𝙟𝙧𝙖 𝙚́𝙨 𝙪́𝙟𝙧𝙖 𝙫𝙞𝙨𝙨𝙯𝙖𝙝𝙤𝙯𝙣𝙞 𝙢𝙖𝙜𝙪𝙣𝙠𝙝𝙤𝙯 eleinte küzdelem.
Aztán egyszer csend lesz belőle,
a csendből pedig 𝙟𝙚𝙡𝙚𝙣𝙡𝙚́𝙩.
S ekkor egy pillanatra talán felismerjük, hogy nem a vihar vagyunk, hanem az, aki látja azt.
🌟 Ekkor a 𝙟𝙤́𝙜𝙖 𝙚́𝙨 𝙖𝙯 𝙤̈𝙣𝙞𝙨𝙢𝙚𝙧𝙚𝙩 𝙜𝙮𝙖𝙠𝙤𝙧𝙡𝙖́𝙨𝙖 már 𝙣𝙚𝙢 𝙛𝙚𝙡𝙖𝙙𝙖𝙩, 𝙣𝙚𝙢 𝙘𝙚́𝙡, nem valami, amitől különlegesebbé, szebbé vagy “spirituálisabbá” válunk.
Nem egy szerep, amit felveszünk, és nem egy álarc, amit időnként leteszünk.
𝙉𝙚𝙢 𝙡𝙚𝙨𝙯𝙪̈𝙣𝙠 𝙩𝙤̋𝙡𝙚 𝙨𝙚𝙢 𝙩𝙤̈𝙗𝙗𝙚𝙠. 𝙨𝙚𝙢 𝙤𝙠𝙤𝙨𝙖𝙗𝙗𝙖𝙠, 𝙨𝙚𝙢 𝙟𝙤𝙗𝙗𝙖𝙠 𝙢𝙖́𝙨𝙤𝙠𝙣𝙖́𝙡.
🌱 𝘼 𝙜𝙮𝙖𝙠𝙤𝙧𝙡𝙖́𝙨 𝙥𝙤𝙣𝙩, 𝙝𝙤𝙜𝙮 𝙣𝙚𝙢 𝙢𝙚𝙜𝙠𝙪̈𝙡𝙤̈𝙣𝙗𝙤̈𝙯𝙩𝙚𝙩, 𝙝𝙖𝙣𝙚𝙢 𝙢𝙚𝙜𝙨𝙯𝙚𝙡𝙞́𝙙𝙞́𝙩, visszavisz az egyszerű igazságba, hogy mindannyian ugyanúgy keressük a fényt a saját mélységeinkben.
🌕 Ez az út kialakít egy belső hozzáállást bennünk, ahogyan a nehézségekhez lépünk, ahogyan hordozzuk önmagunkat,
𝙖𝙝𝙤𝙜𝙮𝙖𝙣 𝙟𝙚𝙡𝙚𝙣 𝙫𝙖𝙜𝙮𝙪𝙣𝙠 𝙢𝙞𝙣𝙙𝙖𝙯𝙯𝙖𝙡, 𝙖𝙢𝙞𝙩 𝙖𝙯 𝙚́𝙡𝙚𝙩 𝙚𝙡𝙚́𝙣𝙠 𝙚𝙢𝙚𝙡.
S a kitartó gyakorlás 𝙡𝙖𝙨𝙨𝙖𝙣 így 𝙫𝙖́𝙡𝙞𝙠 𝙚́𝙡𝙚𝙩𝙢𝙤́𝙙𝙙𝙖́, ami új lenyomatokat, új belső mintázatokat ír belénk. A figyelem természetes mozdulattá, az elfogadás otthonossá válik bennünk.
🤲 Ha pedig megtanuljuk így hordozni magunkat, akkor a 𝙢𝙖́𝙨𝙞𝙠 𝙚𝙢𝙗𝙚𝙧 𝙖́𝙧𝙣𝙮𝙚́𝙠𝙖𝙞 𝙨𝙚𝙢 𝙧𝙚́𝙢𝙞́𝙩𝙚𝙣𝙚𝙠 𝙢𝙚𝙜 𝙩𝙤̈𝙗𝙗𝙚́.
𝘼𝙯 𝙤̈𝙣𝙞𝙨𝙢𝙚𝙧𝙚𝙩 𝙚́𝙨 𝙖 𝙟𝙤́𝙜𝙖 𝙪́𝙩𝙟𝙖 tehát nem gyorsvasút, hanem 𝙗𝙚𝙡𝙪̈𝙡𝙧𝙤̋𝙡 𝙚́𝙥𝙞́𝙩𝙠𝙚𝙯𝙤̋ 𝙯𝙖𝙧𝙖́𝙣𝙙𝙤𝙠𝙡𝙖𝙩, 𝙚𝙜𝙮 𝙡𝙖𝙨𝙨𝙖𝙣 𝙝𝙖𝙯𝙖𝙫𝙚𝙯𝙚𝙩𝙤̋ 𝙖́𝙩𝙖𝙡𝙖𝙠𝙪𝙡𝙖́𝙨.
jóga & önismeret KönnyedÉn 🔗 https://linktr.ee/KonnyedEn
