KönnyedÉn Családállítás - Kineziológia - Jóga

17/02/2026

Indiában hamar megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor a mozgás és a nyugalom egyszerre létezik.

Amikor utazásaink során — hosszabb vagy rövidebb időre — találkozunk egymással, és hagyjuk a kapcsolódásokat addig kibontakozni, ameddig azoknak valóban helye van, valami új születhet bennünk.
Mint egy jógapózban, ahol maradunk, lélegzünk, figyelünk, és nem sodornak el minket az érzéseink.

Nem üldözzük azt, ami távolodik, és nem veszítjük el magunkat abban, ami közel jön. Tanuljuk azt a jelenlétet, amelyben valaki annyira tud közel kerülni, amennyire képes, mi pedig annyira maradunk nyitva, amennyire hűek tudunk lenni önmagunkhoz.

Így lassan felépülhet bennünk a belső biztonság, és megérkezhetünk oda, ahol a kapcsolódás önmagunkkal és másokkal nem elveszít, hanem megtart.

A biztonságos kötődés nem a falainkból áll, és nem is végtelen összeolvadás, hanem rugalmas könnyed közelség.
Nem a hiány vezeti, és nem maradunk benne az egyedülléttől való félelem miatt, ahogyan nem is lépünk ki belőle a közelségtől való félelem okán.

Azért kapcsolódunk, mert érezzük, mi igaz számunkra.
Nem veszítjük el magunkat, hogy megtartsunk valakit, és nem veszítjük el a másikat, hogy megvédjük magunkat.

Kapcsolódunk, önmagunkhoz hűen.

10/02/2026

Mindig lesznek helyzetek és emberek, ízek és illatok, országok és hangok, érintések - vagy épp hiányok - amik gyakran azért szólalnak meg, hogy emlékeztessenek minket egy régi emlékre, egy ismerős érzésre.

Egy belső részünk szólal meg ilyenkor, s a múlt, egy régi dinamika, egy gyermeki élmény megmozdulhat bennünk.

Talán az a részünk, aki akkor nem kaphatta meg azt, amire szüksége lett volna.
Talán a figyelmet, a támogatást, a határokat, talán a megengedést, hogy ő is számít.

Amikor túlzottan megfelelésben élünk,
amikor túl sokat vigyázunk mások érzéseire, amikor kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, akkor a belső gyermekünk újra egyedül marad, s újra megszólal.

Mert valahol megint elfelejtettünk figyelni magunkra, valahol megint elszakadtunk önmagunktól.

A megoldás nem az, hogy lenyeljük a nehéz érzéseinket, és hagyjuk, hogy bennünk ragadjanak kimondatlanul.

Hanem az, hogy teret nyitunk a belső gyermekünk fájdalmának, s nem azt kérjük, hogy változzon, vagy, hogy siessen, csak ott vagyunk vele, hogy
most már ne legyen egyedül.

Amikor annak, ami fájt és ami hiányzott, végre helye lehet bennünk, a szívünk megnyugszik.

04/01/2026

💫 Az élet vezet.
Néha lassabban, néha határozottabban,
de mindig oda, ahol tanulhatunk, növekedhetünk, és megérkezhetünk.

Közben találkozunk egymással.
Olyan emberekkel, akik mellett könnyebb önmagunknak lenni, és akik emlékeztetnek arra, hogy jó úton vagyunk.

Vannak pillanatok, amikor egymás mellett meg lehet pihenni, és letehetjük azt, amit viszünk.

Megpihenni egymás mellett feltöltődés, egy olyan pillanat, ami erőt ad a következő lépéshez.

🙏 Hálás vagyok azért, akivé útközben válok,
és Értetek, akikkel az élet összehoz.
Ezek a találkozások emlékeztetnek arra,
hogy az utam Istenhez és egymáshoz kapcsolódva válik teljessé. 💛

24/12/2025

Szívből kívánok nagyon boldog, békés Karácsonyt ✨ ezzel az egy évvel ezelőtt született emlékeztetővel, ami talán most is megérint, megállít egy pillanatra, és visszavezet oda, ami igazán fontos ✨🙏

Nálunk ma lesz egy magyar karácsonyi ebéd.

Erre hangolódva erősödött meg egy érzésem, amit szeretnék megosztani Veletek.
Itt még fontosabbá vált másként, több csendben és mélyebb békében élnem. Azt, amit a jóga, a meditáció útján tapasztalok, újra a mindennapjaim részévé szeretném tenni.
Túlvállalt céljaimból és pótcselekvéseimből kiszabadulva, inkább elkezdtem csendben ünnepelni magam.
Azt, akivé váltam, s aki vagyok.

Vállalva az életemet azzal, amivel együtt jár.

Mindenkinek más a másként. Néha elég egy apró változtatás, egy apró lelassulás, egy apró elégedett érzés, hogy a szétáradó fényt elkezd megérezni magadban.

Milyen lenne az ünnep, ami most valóban szólhatna rólad is, ahogy magadat is ünnepled? Mostantól akár minden egyes nap?

Milyen lenne a szeretteiddel töltött idő másként? Nem csupán karácsony ünnepén?

Békés Karácsonyt kívánok Nektek szeretettel!

08/12/2025

𝙏𝙖𝙧𝙩𝙖𝙣𝙞 𝙖 𝙛𝙖́𝙟𝙙𝙖𝙡𝙢𝙖𝙩 𝙫𝙖𝙡𝙤́𝙗𝙖𝙣 𝙣𝙚́𝙝𝙖 𝙣𝙚𝙝𝙚́𝙯. 𝙉𝙚́𝙝𝙖 𝙣𝙚𝙝𝙚́𝙯 𝙖 𝙢𝙚𝙡𝙡𝙠𝙖𝙨𝙤𝙢𝙝𝙤𝙯 𝙚𝙣𝙜𝙚𝙙𝙣𝙞 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙢𝙞𝙩, 𝙖𝙢𝙞 𝙛𝙖́𝙟𝙙𝙖𝙡𝙢𝙖𝙨, 𝙖́𝙢 𝙞𝙜𝙖𝙯.

Idén is így történt, egy ideje már bent szorítottam az igényeimet, s nem engedtem áramolni a vágyaimat.

A fájdalmat mégis próbáltam tartani, néha összeszorított fogakkal, mert azt tanultam, hogy ki lehet bírni, csendben kell cipelni.

De a fájdalom tartása nem arról szól, hogy magunkba zárjuk, hanem hogy 𝙝𝙚𝙡𝙮𝙚𝙩 𝙘𝙨𝙞𝙣𝙖́𝙡𝙪𝙣𝙠 𝙣𝙚𝙠𝙞, 𝙚𝙣𝙜𝙚𝙙𝙟𝙪̈𝙠, 𝙝𝙤𝙜𝙮 𝙡𝙚𝙜𝙮𝙚𝙣.

Ám amikor az igényeimet bent tartottam és nyomni kezdtek, hogyan tudtam volna beengedni a fájdalmamat? Hiszen már nem maradt helyem és erőm hozzá.

A lelkünk ilyenkor kimerülhet, s nem tud jelen lenni, sem kapcsolódni.

A jelenléthez az erőmre, a megengedéshez térre, a gyógyuláshoz pedig táplálás kell.

Magam mellett döntöttem végül, s elkezdtem töltődni például:
* 𝙨𝙯𝙖𝙩𝙩𝙫𝙞𝙠𝙪𝙨 𝙚́𝙩𝙚𝙡𝙚𝙠𝙠𝙚𝙡: tápláló, élő energia, ami erőt ad a testemnek
* 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙩𝙚𝙩𝙩𝙚𝙡𝙟𝙚𝙨, 𝙥𝙤𝙯𝙞𝙩𝙞́𝙫 𝙚𝙢𝙗𝙚𝙧𝙚𝙠𝙠𝙚𝙡: ahol ott a valódi jelenlét, a tiszta figyelem, és az őszinte kapcsolódás
* 𝙝𝙖𝙧𝙢𝙤𝙣𝙞𝙠𝙪𝙨 𝙠𝙤̈𝙧𝙣𝙮𝙚𝙯𝙚𝙩𝙩𝙚𝙡: a tér, ahol megnyugszik az idegrendszerem, ahol nem kell védekeznem.
* 𝙥𝙧𝙖𝙣𝙖𝙟𝙖́𝙢𝙖-𝙫𝙖𝙡: a légzés, ami elmondja, mennyi helyem van belül, és segít bővíteni a teret.
* 𝙖́𝙨𝙯𝙖𝙣𝙖́𝙠𝙠𝙖𝙡: ahol megtanulom tartani azt, amit érzek, azt hogy hogyan maradjak a nehézben, anélkül hogy elvesznék benne.
* 𝙫𝙖́𝙜𝙮𝙖𝙞𝙢 𝙢𝙚𝙜𝙚́𝙡𝙚́𝙨𝙚́𝙫𝙚𝙡: a vágy iránytű, ami visszavezet önmagamhoz.
* 𝙘𝙨𝙖𝙡𝙖́𝙙𝙖́𝙡𝙡𝙞́𝙩𝙖́𝙨𝙨𝙖𝙡: amikor a régi, kimondatlan fájdalmak helyet kapnak, a lelkem fellélegezik
* 𝙩𝙖𝙣𝙪𝙡𝙖́𝙨𝙨𝙖𝙡: az új meglátások átformálják azt, ahogyan magamhoz és másokhoz kapcsolódom.
* 𝙢𝙖𝙣𝙩𝙧𝙖́𝙠𝙠𝙖𝙡: a rezgés visszahoz a jelenbe, s biztonságot teremt, amikor minden más bizonytalannak tűnik.

Amikor önmagamat táplálom, visszatér az erőm, s képes vagyok helyet adni a fájdalomnak anélkül, hogy az elnyelne.

𝘼 𝙛𝙖́𝙟𝙙𝙖𝙡𝙤𝙢 𝙣𝙚𝙢 𝙡𝙚𝙨𝙯 𝙠𝙞𝙨𝙚𝙗𝙗, 𝙚́𝙣 𝙡𝙚𝙨𝙯𝙚𝙠 𝙣𝙖𝙜𝙮𝙤𝙗𝙗, aki már tud hordozni, kapcsolódni, jelen lenni.

𝘼𝙯 𝙤̈𝙣𝙢𝙖𝙜𝙪𝙣𝙠𝙧𝙤́𝙡 𝙫𝙖𝙡𝙤́ 𝙜𝙤𝙣𝙙𝙤𝙨𝙠𝙤𝙙𝙖́𝙨 𝙣𝙚𝙢 𝙡𝙪𝙭𝙪𝙨, 𝙝𝙖𝙣𝙚𝙢 𝙚𝙡𝙤̋𝙛𝙚𝙡𝙩𝙚́𝙩𝙚𝙡𝙚 𝙖𝙣𝙣𝙖𝙠, 𝙝𝙤𝙜𝙮 𝙗𝙖́𝙧𝙢𝙞𝙫𝙚𝙡 𝙚𝙜𝙮𝙪̈𝙩𝙩 𝙩𝙪𝙙𝙟𝙪𝙣𝙠 𝙡𝙚𝙣𝙣𝙞.

https://linktr.ee/KonnyedEn

28/11/2025

Az utamra újra és újra rátalálni csendes, mély belső vándorlás. Halkan járom, a lelkemhez simulva, és ha valaki nyitott szívvel érdeklődik, egyszerűen elmondom, amit tudok. ( ahogy látnak, akik látnak )