Dr. Benkő Adrienn

26/11/2025

Kedves Szülők! Nem osztom itt mindig, de ősztől ismét rendszeresen kerültek, kerülnek fel videók a Kids oldalára amiket érdemes lehet megnézni: ezen az alábbin kívül pl. az ótvarról és az orrmandula megnagyobbodásról, és tavaszig érkeznek még sokakat érintő témák! A Kidokosok ugyanúgy folytatódnak, szóval olvassák, hallgassák szeretettel, és ha úgy találják, osszák tovább! 😊

26/11/2025

Kedves Szülők!

November 27-28.-án, csütörtökön és pénteken Kun Renáta doktornéni helyettesít az alábbiak szerint!
Megértésüket köszönöm. 🙂

29/10/2025

Kedves Szülők!
Évekkel ezelőtt elindultam egy úton, amelyen a szakmai kereteken túlmutató tanulásban és fejlődésben lehet részem. Ennek következő lépcsőjeként idén egy képzés a hétköznapokból is kér valamennyi időt.
A gyakorlatban ez annyi jelent, hogy elsőként október 30-31.-én, majd az elkövetkező hónapokban 1-1 csütörtökön és pénteken nem engem találnak a rendelőben, hanem Dr. Kun Renátát, aki elvállalta hogy helyettesít ezeken a napokon: ezúttal is köszönöm neki! 🙏
A rendelési idők kicsit eltérően alakulnak, írom pontosan:
- csütörtökön 12-15 óra között,
- pénteken 11-14 óra között találják a beterendelést a Lévai utca 33-ban. Bejelentkezni a szokásos módon az én nevem alá szükséges a www.levairendelo.hu oldalon!
Telefonvégen a megszokott ismerős hangok, Erzsike és Timi fogadja ugyanúgy a hívásaikat.
Megértésüket és türelmüket előre is köszönöm! 😊

30/09/2025

🟣 A szem gyermekkori betegségei: kötőhártya gyulladás 🔵
Közösségbe járó gyerekeknél rendre felbukkan a szem gyulladása. Mit érdemes tudnunk erről?
Ha gyermekünk szeme egyik napról a másikra bepirosodik, viszket és váladékozik, akkor nagy valószínűséggel kötőhártya gyulladással állunk szemben. A szemet bebortó vékony hártya, a kötőhártya gyulladását leggyakrabban kórokozók: baktériumok vagy vírusok okozzák. Érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet, bakteriális fertőzés esetén a váladék színe sárga vagy zöld, vírusos esetekben vizes váladék ürül.
Főként a nyári időszakban a gyulladás lehet allergiás eredetű is, ilyenkor mindig mindkét szem erezett, váladékozás nem jellemző.
Mit tegyünk? Forralt-visszahűtött, vagyis steril vizes vattával rendszeresen töröljük ki a sokszor szemet is összeragasztó váladékot csemeténk szeméből. Kamillát erre a célra allergizáló és szárító volta miatt a modern orvostudomány már kevéssé javasol. Konzultáció, szükség esetén személyes vizit a gyermekorvossal a terápia eldöntése miatt szükséges. Bakteriális kötőhártya gyulladás esetén receptre írható antibiotikumos szemcseppek segítik a gyógyulást. Készítménytől függően naponta három, négy vagy öt alkalommal szükséges az érintett szembe csepegtetni a szemcseppet, általában 5-7 napig. A tünetek megszűnését követően jó, ha még 1-2 napot ráhúzunk a kezelésre, mert néha alattomosan vissza tud térni a gyulladás. Szemcseppet gyakran vírusos esetben is adunk: a viszketés miatti dörzsölés kapcsán nem ritka a felülfertőződés.
A bakteriális kötőhártya gyulladás rossz kör: fertőz sajnos, így a gyermekek a közösséget nem látogathatják a gyógyulásig.
Allergiás kötőhártya gyulladás esetén rendelkezésre állnak allergia elleni szemcseppek, melyet szintén az orvos ír fel vényre.
A kezelés mellett nem megfelelően javuló esetekben szemészeti vizsgálat javasolt.

🖊 Ti milyen témáról olvasnátok szívesen? Írjátok meg kommentben!
📨 Osszátok meg ezt a posztot, hogy minél több emberhez eljuthasson a hasznos információ!
💬 A kommentek között további érdekességeket találtok!

24/09/2025

Kedves Szülők!
Szeptember 25-26.-án, csütörtökön és pénteken nem találnak a rendelőben. Amíg az akkumulátoraim töltődnek kicsit az őszi nagyroham előtt, addig Kun Renáta doktornőt találják meg helyettem a szokásos módon a saját rendelési helyén és idejében!
Megértésüket és türelmüket köszönöm! 🙂

14/09/2025

Kedves Szülők!
Szeptember 15-16.-án, hétfőn és kedden szabadságon leszek. Helyettes a már megszokott módon Dr. Kun Renáta a saját rendelési helyén és idejében, szükség esetén őt kereshetik!
Szép őszi napokat kívánok! 🍁

04/09/2025

Még aktuális... 🙂

🟠 Rovarcsípésekről 🟣
Nem csak a nyár folyamán fordul elő hogy rovarcsípések nehezítik az életünket, de tény, hogy ezekben a hónapokban gyakrabban szembesülünk ezzel a kérdéssel.
Leggyakoribb elkövetői ennek a kellemetlen élménynek természetesen a szúnyogok, de hangyák, pókok, böglyök, darazsak és méhek is állhatnak a csípések hátterében.
Az esetek többségében a legzavaróbb tünet az égő viszketés és a duzzanat. Enyhébb esetekben a hideg borogatás, jegelés, valamint a patikában recept nélkül kapható antihisztamin tartalmú, és egyéb hűsítő krémek elegendőek a tünetek enyhítésére. Ha a duzzanat vagy a viszketés kifejezett, szájon át adható antihisztamin (pl. cetirizin tartalmú készítmény) segíthet.
Előfordul, hogy a csípés környékén gyulladás alakul ki a szúrcsatornán, vagy a vakarás által bőrbe jutott baktérium által. Ilyenkor a csípés környékén napok alatt fokozódó pirosság, melegség és duzzanat alakul ki: ezekben az esetekben antibiotikumos krém használatára is szükség lehet.
A fentieknél súlyosabb, allergiát illetve anafilaxiás reakciót okozhatnak a méhek és a darazsak csípései. Ha ezen rovarok csípését követően arc- vagy torokduzzanat, nehézlégzés, szédülés, szapora szívverés, hányinger vagy eszméletvesztés lép föl, mihamarabb orvosi ellátás szükséges!
Ritkábban, nem évszakhoz kötődően megjelenő csípésként említhetjük még a bolhacsípést, mely rovar a háziállatokról kerülhet az emberre, és leginkább a lábakon okoz csoportos, a szúnyogcsípésnél kisebb kiütéseket.
Ha pedig a rémesen viszkető csípésnyomok mindig reggelre jelennek meg, akkor gondoljunk az ágyi poloskára, ami az ágy különböző részeiben megbújva éjszaka aktív, és bizony kihívást jelenthet az eltávolítása…

🖊 Ti milyen témáról olvasnátok szívesen? Írjátok meg kommentben!
📨 Osszátok meg ezt a posztot, hogy minél több emberhez eljuthasson a hasznos információ!
💬 A kommentek között további érdekességeket találtok!

11/08/2025

🔵 Sebellátás: szükséges-e tetanusz vagy veszettség elleni oltás 🟢
Bizonyos sérülésekkor a fenti kérdés jogosan merül fel a szülőkben.
Földdel szennyezett sérülések esetén közismerten fennáll a tetanusz (merevgörcs) veszélye, ugyanis ennek a baktériumnak a spórái a földben sokáig életképesek maradnak.
A fertőzésveszély szakított vagy roncsolt; égés, szúrás, lövés vagy fagyás által keletkezett; szövetelhalással szövődött, földdel, porral vagy nyállal szennyezett, 1 cm-nél mélyebb, valamint 6 órán túl ellátatlanul maradt sebek esetén kifejezett.
A tetanusz oltásra akkor van szükség, ha az immunizálás 5 éven belül nem történt meg. A jó hír az, hogy a gyerekek oltási rendjében rendszeresen szerepel a tetanusz elleni immunizálás is (2,3,4, 18 hónapos, valamint 6 és 11 éves korban megkapják a kötelező oltások keretében), így gyakorlatilag 16 éves korig a gyerekek szinte végig védettek! Ha több, mint 5 év telt el az utolsó oltás óta, akkor konzultálni szükséges szakorvossal!
Mely esetekben jön szóba a veszettség elleni oltás?
Természetesen kutyaharapás esetén elsősorban. Ilyenkor az első kérdés az, hogy a kutya bizonyíthatóan kapott-e veszettség elleni oltást 1 éven belül? Ha igen, akkor nincs teendő - a sebellátáson túl. Ha nem lett beoltva, akkor feltétlen szükséges elmenni háziorvoshoz vagy sebész szakorvoshoz, aki jegyzőkönyvet vesz föl, és értesíti a hatósági állatorvost. Ha az állat megfigyelhető, akkor az állatorvos feladata annak megfigyelése 14 napon keresztül. Ha a kutyus egészséges és nem mutatja veszettség jeleit, akkor ismét csak nincs teendő. Ellenkező esetben meg kell kezdeni az oltási sort. Ha a harapós eb nem azonosítható és nem figyelhető meg, akkor is ugyanez a teendő: be kell adni az oltást, ami az egyetlen lehetséges védelem a kór ellen.
Egyéb állat harapása esetén érdemes állatorvossal konzultálni: ez esetben ők lehetnek segítségünkre abban, hogy fennáll-e a veszettség, vagy egyéb megbetegedés veszélye!

🖊 Ti milyen témáról olvasnátok szívesen? Írjátok meg kommentben!
📨 Osszátok meg ezt a posztot, hogy minél több emberhez eljuthasson a hasznos információ!
💬 A kommentek között további érdekességeket találtok!

11/08/2025

Nyárravaló okosság, két részben... 🙂

🔵 Sebellátás: otthon vagy intézményben? 🟢
A sebek, sérülések előfordulása nem köthető évszakhoz a gyerekeknél, de nyáron ez a kérdés bizony gyakrabban felmerül.
Milyen eseteben elég az otthoni ellátás?
Felületes sérülések, horzsolások esetében elegendő csapvízzel kimosni a sebből szennyeződést, majd fertőtlenítést követően steril kötéssel befedni. A fertőtlenítéshez legjobb Betadine-t vagy Octeniseptet használni. A kötést érdemes naponta cserélni ameddig a seb varasodik, ez segít abban, hogy megelőzzük a fertőzést. Ha mégis pirosodást, duzzanatot, melegséget tapasztalnánk a seb környékén, mutassuk meg orvosnak!
Mikor szükséges szakellátás?
Ha a seb mély, szúrt, vágott, nyílt, szétvált és össze kell húzni vagy varrni, biztonságosabb azt traumatológus vagy sebész szakorvosra bízni.
Állatharapás esetén nem csak a sebellátás, hanem az esetleges veszettség elleni oltás miatt is konzultáljunk orvossal!
Égési sebek esetén akkor is szükséges lehet szakellátás ha nem kifejezetten kiterjedt az égés. Ebben az esetben a legfontosabb otthoni teendő folyó hideg csapvízzel hűteni az adott bőrterületet minél hamarabb!
Erősen vérző sebeknél nyomást, nyomókötést alkalmazzunk a kórházi ellátásig, lehetőség szerint sterilt kötszerrel.
Hogy sebtében hová, melyik intézménybe is induljunk el baleset, sérülés esetén gyerkőccel, abban a www.gyermeksos.hu vagy https://surgossegi.info oldal lehet nagy segítségünkre, itt a gyermektraumatológiai ellátást kiválasztva pillanatok alatt megkapjuk a választ!

🖊 Ti milyen témáról olvasnátok szívesen? Írjátok meg kommentben!
📨 Osszátok meg ezt a posztot, hogy minél több emberhez eljuthasson a hasznos információ!
💬 A kommentek között további érdekességeket találtok!

27/07/2025

Kedves Szülők!
Július 28 - augusztus 1 között szabadságon leszek. A többit talán már kívülről tudják: helyettes Dr. Kun Renáta a saját rendelési helyén és idejében! 🙂
Csodás hetet kívánok aprajának és nagyjának!