10/02/2026
Ami most zajlik, az egy kollektív felszínre törés: mindaz, ami eddig a kollektív tudattalan mélyében volt elnyomva, letagadva, „nem látva” ,most bugyog fel, kontroll nélkül. Nem azért, mert romlik a világ, hanem mert megszűnik az elfojtás.
A sötét nem keletkezik ,láthatóvá válik. A hatalommal való visszaélés, az erőszak, a manipuláció, a szégyen, a félelem, a test és lélek megsértései mind ott voltak eddig is, csak most nem lehet őket tovább a mélyben tartani. A kollektív idegrendszer túlfeszített állapotba került, és ami túl sokáig volt lenyomva, az robbanásszerűen tör fel.
Ez az időszak nem a „gonosz győzelme”, hanem egy: elszámolás. Amikor a tudat már nem bírja tovább fenntartani a hazugságokat, a maszkokat, a spirituális vagy társadalmi önámítást. Ezért tűnik minden nyersebbnek, durvábbnak, szélsőségesebbnek ,mert nincs már szűrő.
Egyéni szinten ugyanaz történik, mint kollektíven: régi traumák, szégyenek, elfojtott érzelmek jönnek fel. Nem azért, hogy újra elárasszanak, hanem hogy végre érzékelhetők és integrálhatók legyenek. Aki ezt érzi, nem „rosszul van” – hanem érzékel.
Ez egy átmeneti káoszállapot. Nem végállomás, hanem egy pillnanat .A régi rend nem tartható fenn, az új még nem stabil. Ilyenkor minden, ami hamis volt, szétesik, minden, ami elfojtott volt, felszínre tör, és minden, ami valódi, lassan, csendesen kezd gyökeret verni.
Nem kell megjavítani a világot. Nem kell mindent érteni.
Elég nem visszanyomni azt, ami feljön.
Elég jelen maradni.
Ez nem sötét kor.
Ez a láthatóvá válás kora.
Az igazság ideje.
A hit próbája.
Ahogy a nagy c@vid főpróba is volt.
Szilasi Márti / Anahita Misztérium Iskola
