Tóth Mónika. Pszichológus

Kezdolap
Magyarország
Budapest IX. kerület
Tóth Mónika. Pszichológus

Tóth Mónika. Pszichológus, Pszichológus, Ferenc krt. 39, Budapest IX. kerület elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

21/05/2026

A mentális egészség nem magánügy.
Minden egyes nap szociális térben mozgunk, időnk jelentős részét munkával, munkahelyen töltjük.

Munkavállalóként jóllétünk nem kizárólag ránk tartozik; az elmúlt évek egészségügyi és gazdasági megpróbáltatásai nem maradhattak otthon, zárt ajtók mögött. A munkavállalók mentális egészsége -saját bevallásuk szerint- romlott az elmúlt években. Megnövekedett stressz, kiégés, konfliktusok, magánéleti és egzisztenciális nehézségek egyaránt a felsorolt problémák között szerepelnek.

A munkáltatók sokat tehetnek dolgozóik mentális egészségének javításáért. A jóllétet támogató programokat a munkavállalók kivétel nélkül az alapjuttatások között szeretnék látni.

Mit tehet a munkáltató?
✔️Elsősorban olyan beállítódás, attitűd szükséges, ami elismeri a munkavállaló jólléti igényét és hisz a mentális erő munkahelyi eredményességre, hatékonyságra gyakorolt erejében
✔️Preventív eszközök bevezetését támogatja
✔️Fejleszti az edukációs útvonalakat
✔️Támogatói programok bevezetését szorgalmazza

A mentális egészség kollektív felelősséget igényel: egyén, család, munkahely, szélesebb szociális közeg, mind érintve vannak.

tothmonika.hu

12/05/2026

“Ha valaki olyan "barátokkal" veszi körül magát, akik pusztán csak megerősítik a kifelé mutatott személyiségét, akik soha nem kíváncsiak álmaira és vágyaira, akik soha nem biztatják arra, hogy új utakat próbáljon ki, akkor elmulasztja azokat a lehetőségeket, amelyeket a barátság nyújthat. Az igazi barát olyasvalaki, akivel időnként bolondozhatunk, aki nem várja el tőlünk, hogy mindig a papírformát hozzuk; olyasvalaki, aki segít bennünket az önmegvalósításban, és ezért hajlandó osztozni a kockázatban, amely minden komplex tevékenységben jelen van.”
(Csíkszentmihályi Mihály)

Mindig emlékezni fogunk azokra az emberekre, akik mellettünk álltak nehéz helyzetekben, és osztoztak velünk örömeinkben, sikereinkben.
Kapcsolataink, amiben igazán jól vagyunk, értékesnek érezzük magunkat, amiben jobbá válhatunk, nem a véletlen vagy a szerencse ajándéka. Dolgozunk érte, kölcsönösen, de a másik nem lehet bárki. Csak az, akivel ha együtt múlatjuk az időt, elégedettek és önmagunk vagyunk.

tothmonika.hu

08/05/2026

Május a mentális egészség hónapja, ami nem jelenti azt, hogy elegendő most egy kicsit jobban figyelni magunkra. A mentális, érzelmi jóllétre való figyelem, törekvés egy véget nem érő folyamat.

Felismerni, hogy szükségünk van segítségre, támogatásra, valójában elismerése belső erőnknek, mely jelzi, hogy készen állunk szembe nézni belső nehézségeinkkel és kihívásainkkal, és elindultunk a felépülés, fejlődés útján. Olyan jelzésként kell ezt elképzelnünk, mint amilyen egy iránytű, ami elindít a megfelelő irányba.
Amikor ismétlődő érzelmi nehézségekkel nézünk szembe, melyek meghatározzák, megkeserítik mindennapjainkat, beékelődnek kapcsolatainkba, érdemes átgondolni, mit kaphatok, ha merek segítséget kérni. Ha már ismerős, előfordul vagy mindennapos, hogy:
🚩szorongok
🚩túlterheltnek érzem magam úgy általában
🚩túlgondolom a dolgokat és nem tudom kikapcsolni az "agyam", "kattogok"
🚩sokszor vagyok "magam alatt", sírdogálok
🚩könnyen elvesztem a türelmemet és nem tudok uralkodni az érzelmeim felett
🚩többet vagy kevesebbet alszom, mint általában
🚩többet vagy kevesebbet eszem a szokásosnál
🚩kerülöm a társaságot
🚩már nem élvezem azokat a tevékenységeket, amiket korábban igen
🚩motiválatlan vagyok a munkában, tanulásban
🚩sokszor kiüresedettnek és reményvesztettnek érzem magam
🚩alkohollal, gyógyszerekkel, egyéb szerekkel élem túl a nehézségeket
🚩nem látom a kiutat, érdektelenné váltam,

mindezek egy fennálló mentális betegség jelei, kezdődő vagy meglévő tünetei lehetnek. A depresszió, szorongás, addikciók a semmiből is érkezhetnek, minden kézzel fogható okokat nélkülözve. De mutathatják, hogy milyen stressz, trauma ért bennünket, amik hatásaként így érzünk, így élünk.

Bármilyen ok is áll a háttérben, ha a tünetek jönnek, ha a negatív érzelmi állapot tartóssá válik és azok befolyásolják jóllétünket, meggátolják egészséges mindennapi működésünket, szükség van a segítségre.

tothmonika.hu

03/05/2026

“Az anya nem az a személy, akire támaszkodunk, hanem aki szükségtelenné teszi a támaszkodást.”
(Dorothy Canfield Fischer)

30/04/2026

Hatalmas üzlet kriminalizálni az életörömöket, mert utána lehet jó áron adni a bűntudattól való megszabadulás fortélyait.
(pitch)

26/04/2026

“Az ideális férj az a férfi, aki meg van győződve arról, hogy ideális felesége van.”
(George Bernard Shaw)

Párkapcsolatban gyakran olyan párt választunk, ami ellenkezője annak, amiben felnőttünk. Ahogy szüleink egymással és velünk bántak, mélyen belénk ég, visszük tovább felnőtt életünkbe. A családi dinamika minősége meghatározó. Gyerekként csak azt ismerjük, és vágyhatunk másra, választhatunk más, mégis, tudattalanul ismételjük azt.
A férj felnő egy érzelmileg szélsőséges, mindig másokat (és egymást) kritizáló közegben, ahol hamar kialakul a feketebárány szerep. Ezzel magára is “veszi” az örökké okolható bűnbak szerepét, aki bár nyugalomra, megértésre vágyik, figyelmet kizárólag a szülők frusztrációjának levezetéseként kap: kiváló táptalaja lesz minden problémának. Apa frusztrált, mert a főnöke letolta, otthon a fiú kap durva megjegyzéseket, mert semmirekellő és egyébként sem tud megcsinálni rendesen semmit. Anya majomszeretettel öleli, pátyolgatja, de a nyomást ő sem bírja, gyakran ő is odaveti a fiúnak, hogy olyan, mint az apja (mintha ez valami bűn lenne), az se törődik senkivel.
Felnő a fiú, kiszakad ebből a diszfunkcionális, hideg, kritikus közegből és elvesz egy kedves, szerény lányt, aki meleg, szerető családban nőtt fel. A szülők kapcsolata megértésen és elfogadáson alapuló szövetség, amiben a gyerekek jóléte prioritás.
A férfi boldog, szerető családra talál, vágyott szülői mintát kap, azonban ahogy telnek a hónapok, egyre inkább nő benne a frusztráció.
Vágyta, de nem ismeri a helyzetet. Idegen az érzés. Minden, amit a lány megkapott és megkap felnőttként, a saját hiányait erősíti: az odaforduló, gyengéd szeretet hiányát és egyben a jól ismert bántalmazás, szekálás, kritizálás hiányát. Ezt az ambivalenciát és az abból fakadó frusztrációt kizárólag a korábbi működésben tudja feloldani: ő maga is kritizál, szekál, provokál, degradál. Már nem tud örülni a beteljesült vágynak, mindent kritikusan szemlél, ami a családban történik.
A párkapcsolat hiába ígérte a gyermeki vágy beteljesülését, nagyon messze van attól, ami számára a realitás volt.
Vágy és realitás. Ha nem tudnak egymáshoz közelíteni, a kapcsolat kerül veszélybe.

tothmonika.hu

23/04/2026

Amikor csalódunk valakiben, valójában a hozzá fűződő viszonyunkban, kapcsolódásunkban csalódunk. Ám ebben nekünk is van felelősségünk, mi is benne voltunk a kapcsolatban. Amikor elárulva érezzük magunkat, dühünk, csalódottságunk, sértettségünk és fájdalmunk arra ösztönöz bennünket, hogy kihelyezzük magunkból azt a részt, ami a mi felelősségünket mutatja az események alakulásában. Ez átmenetileg feloldozást ad, kioltja a mérget, amit a csalódottság injektál és eltávolít a cselekvéstől: nekünk ezzel nem marad tennivalónk, hisz mi nem hibáztunk.

Vajon miért marad akkor kétség, keserűség, elutasítás és eltávolodás kísérőként?

Nehéz szembesülni a saját hibáinkkal. Elszívja energiánkat, ha az önmagunkban felfedezésre és elismerésre váró hiányosságok szabadon áramlanak és megtalálnak bennünket, kapargatva énünknek a tökéletességre hivatott felszíni rétegét.
Nem vagyunk tökéletességre predesztinálva, ellenben tanulásra, tanulságokra nyitottan élni igen. Mert arra mindannyian képesek vagyunk.

Kizárólag a szemlélet, a beállítódás változtatása hozhat elégedettséget, elfogadást és ha nincs is egy kapcsolatnak a valóságban létjogosultsága, ahogyan arra tekintünk, meghozhatja a megkönnyebbülést és a valós elengedést.

Valamikor, valahol, valahogyan életünk része volt, jelentéssel, élménnyel, kapcsolódással. Nem a vége határozza meg annak minőségét.

tothmonika.hu

16/04/2026

Az elengedés valami újnak a kezdete. Sokszor motivációs erőként hat ez a mondat és valóban, az elengedett személy, érzés, élmény, idő, korszak helyén keletkező űr valamilyen módon betöltésre kerül.
Az elengedés nem egyenlő az eltemetéssel. Nem kell megszabadulnunk feltétlenül attól, amit elengedünk.
Méltó helyre helyezéssel- a szó minden értelmében- eltesszük életünk gardróbjának legmegfelelőbb fiókjába vagy polcára. Épp, ahogy a mi jólétünket szolgálja:
nézegetjük, elővesszük, visszatesszük vagy nem vesszük ki egyáltalán, de tudjuk, részünk volt, ezért ott van létünk minden kirakós darabjai között.
Emlékeink, élményeink, érzéseink, szeretteink, mint ahogy kudarcaink, fájdalmaink és veszteségeink is mind lényünk egy-egy puzzle darabja. Ha eldobom, egy lyuk fog tátongani a helyén, ami mindig arra az egy negatív érzésre emlékeztet majd, rendületlenül.

tothmonika.hu

13/04/2026

👩‍⚕️Annyira rám figyel, kedvemet keresi, mert ha én mosolygok, ő is. De mi van vele? Ha belőlem táplálkozik, és önmagából nem, akkor valójában törődik velem? Mert ha ő nem fontos magának, gondol-e rám, hogy nekem ő igen, hogy akarom, hogy éljen, hogy velem legyen?

🧔Annyi megerősítés érkezik tőle, milyen jó és szerethető vagyok, csillog a szeme, sokszor hálás és a hálája élteti bennem az értékelhetőségemet.

Vajon a párok miért nem osztják meg gondolataikat gyakrabban?
Mi a valódi önzetlenség, másokra való odafigyelés? Ha feláldozzuk magunkat és mindenben a másik kegyeit keressük?

Az önzetlenség és egocentrizmus időnként vékony mezsgye mentén haladnak. Könnyű összetéveszteni.
Mert ha én folyton a másik kegyeit keresem és attól érzem jobban magam, attól érzem szerethetőségemet, ahogy ő reagál, akkor csak kívülről táplálkozom, és ő is addig táplál, amíg szolgálom. Nem lehetek önzetlen, ha a saját örömforrásomat látom a másik visszajelzésében. Természetesen mindannyian vágyjuk a pozitív megerősítést, azonban az csak hozzájárulás lehet, nem lételem.
Ha fontos vagyok magamnak, akkor nem a szervilis énem szolgálja a megélhetésemet, hanem az egészséges altruizmusom van jelen, mert adni és kapni egyensúlyban jó.

tothmonika.hu

09/04/2026

🌳Egyedül, de nem magányosan

Vannak, akik egyedül élnek, mert ezt választották vagy az életükben olyan események történtek, ami miatt egyedül maradtak, mégis úgy érzik
- hogy nem magányosak,
- van mit mondaniuk másoknak,
- van mit fogadniuk másoktól,
- tudnak és mernek kapcsolódni,
- kialakították a számukra megfelelő életformát vagy
- dolgoznak azon, hogy megelégedettek legyenek életükkel, és
- nyitottak a fejlődésre.

Mindenkinek van egy története és minden történet tanulság, a maga rejtélyeivel és sokszínűségével.

„Jobban tudod, merre mész, ha tudod, honnan jöttél.”
(ismeretlen szerző)

07/04/2026

A férfi iszik, az nem olyan nagy baj, “más is megissza a magáét”, szokták mondani, mintegy legalizálva saját függőségüket, kóros ivásukat.
A nő iszik, az nagyon más. Az csúnya, nem teheti, szégyellje magát….ilyen és hasonló ítéletek igen gyakoriak.

Az alkohol, azonban, nem válogat. Szinte minden családot érint és ettől nem lesz elfogadottabb vagy természetesebb a jelenség. Mert “a mindenki iszik” legyintés kíséretében elhangzott jóváhagyás mellett már jó ideje első helyre “ittuk be”magunkat az alkoholbetegek ranglistáján. Szomorú, megdöbbentő tény, de semmiképp nem természetes.

A nők között több a zugivó, épp az erőteljesebb stigmatizáció miatt. A szégyen, a bűntudat, amit megélnek, a kegyetlen megítélés épp a függőséget erősíti. Mindent megtesznek, hogy elfedjék, eltakarják “bűnös” tevékenységüket, hogy a bódulat nyújtotta felszabadultság érzése, a valóságtól eltávolodó világba merülés megtörténhessen. Felvállalni nem merik, nem könnyű.

Egy idealista világban elfogadnánk, hogy ez betegség, amiben segítő közegre, támogatásra van szükség, hogy változás, felépülés induljon el. Engem sokszor “vádolnak” idealizmussal, de számomra az nagyon is valóság, hogy az elrettentő eredményünk az alkoholizmus ranglistán szemléletváltással megváltoztatható lenne.

TM Mindennapi Függőségeink
www.tothmonika.hu

Cím

Ferenc Krt. 39
Budapest Ix. Kerület

Nyitvatartási idő

09:00 - 20:00

Weboldal

http://tothmonika.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Tóth Mónika. Pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Tóth Mónika. Pszichológus számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Budapest IX. kerület városában?

Megosztás

Kategória

Pszichológus