Klinikai Idegtudomány és Képalkotás Kutatócsoport

05/03/2026

🧠 Kutatócsoportunk új, 14 napos vizsgálatot indít a szelf-percepció dinamikus változásairól – várjuk a résztvevőket!

Kutatócsoportunk most induló élmény-mintavételezési kutatásába várjuk a résztvevőket, amely a testi érzetek, hangulatok és az énkép alakulását vizsgálja. A módszerrel a mindennapi rutint követve, napi többször kitöltendő rövid kérdőívekkel követjük nyomon, hogyan változnak ezek az élmények az időben.

📱 Hogyan csatlakozhatnak az érdeklődők?
m-Path app letöltése – Az m-Path egy olyan app, amely lehetővé teszi, hogy a kutatók időzítve küldjenek kérdőíveket, a résztvevők pedig saját telefonjukon válaszoljanak. Az alkalmazás elérhető iOS és Android készülékekre az m-Path beírásával a keresőmezőbe vagy a lentebbi linkre kattintva.

iOS link: https://apps.apple.com/hu/app/m-path/id6733243074?l=hu.
Android link: https://play.google.com/store/apps/details?id=io.m_Path.kuleuven&pcampaignid=web_share.

Belépő kérdőív – Az appban, a kutatáshoz csatlakozva először egy rövid, egyszeri kérdőívet kell kitölteni.

14 napos felmérés – Ezután, az intenzív adatfelvételhez csatlakozva két hétig napi 7 alkalommal kapnak rövid kérdőíveket a résztvevők:
💤 Reggeli kérdőív az alvásról – kb. 1 perc.
📋 Nappali kérdőívek (5× naponta) a testi érzetekről, hangulatról és az énképről – 2–4 perc alkalmanként.
🌙 Esti kérdőív az aznapi tapasztalatokról – 6–8 perc.
Kilépő kérdőív – A 14. nap után egy lezáró kérdőívvel zárul a felmérés.

A részletes, lépésről lépésre bemutatott telepítési és csatlakozási útmutató, valamint a bemutató videó is megtalálható a következő linken: https://drive.google.com/drive/folders/1oXvs303F28roumZRT-iHh1biGPqtRLvQ?usp=drive_link

🎁 Időköltség és jutalom
Hálásak vagyunk a részvételért! Az idői költségeket vásárlási utalvány formájában tudjuk honorálni.

🤝 Mivel a platformon korlátozott résztvevőszámú előfizetésünk van, kérjük, csak abban az esetben csatlakozzon a vizsgálatba, ha annak nagy részében ténylegesen részt tud venni. Köszönjük!
Kérdése van? Írjon bátran a holka.szilard@phd.semmelweis.hu email címre.

19/02/2026

Kedves Követőink,

Továbbra is várjuk résztvevőinket online kutatásunkhoz!🔎
Ha felkeltette az érdeklődésedet, kérünk, támogasd munkánkat a kérdőív kitöltésével vagy a felhívás megosztásával.🤗

📋 Doktoranduszaink két kérdőív magyar nyelvű validálásán dolgoznak
➡️ ez az idei év első lehetősége, hogy bekapcsolódj kutatásunkba!
A részleteket lentebb találod.

Kiket keresünk?
✅18-65 év közötti
✅autizmus spektrumzavarral diagnosztizált
✅és diagnózissal nem rendelkező, neurotipikus (kontroll) kitöltőket
➡️valószínűleg téged🤓

🖊️A kitöltésről röviden:
⌚A kérdőívcsomag kitöltése körülbelül 30-40 percet vehet igénybe.
📄Teljesen önkéntes és anonim.
⌛A kérdőívcsomag kitöltését követően 1 hónap múlva ismételt kitöltésre hívjuk azokat a kitöltőket, akik ezt vállalják a végén.
🔗Link az első kommentben.

23/01/2026

Kutatócsoportunk szimpóziummal vett részt a Magyar Pszichiátriai Társaság Kongresszusán.

05/01/2026

Kutatócsoportunk számos érdeklődési területe közül kiemelkedik a társas készségek vizsgálata. Ez többféle eszközzel (pl. elektrofiziológiai és képalkotó eljárásokkal) igyekszünk megközelíteni, de sokszor nehéz a megfelelő (validált és magyar nyelvre adaptált) kérdőívek, skálák kiválasztása, amivel a szubjektív megéléseket tudjuk felmérni.

📋Ezért doktoranduszaink két kérdőív magyar nyelvű validálását szeretnék elvégezni
➡️ez egyben az idei év első lehetősége kutatásban való részvételre

Kiket keresünk?

✅18-65 év közötti
✅autizmus spektrumzavarral diagnosztizált
✅és diagnózissal nem rendelkező, neurotipikus (kontroll) kitöltőket
➡️valószínűleg téged🤓

🖊️A kitöltésről röviden:
⌚A kérdőívcsomag kitöltése körülbelül 30-40 percet vehet igénybe.
📄Teljesen önkéntes és anonim.
⌛A kérdőívcsomag kitöltését követően 1 hónap múlva ismételt kitöltésre hívjuk azokat a kitöltőket, akik ezt vállalják a végén.

🔗Link az első kommentben.

31/12/2025

Az idei év sok szempontból nem a látványos eredményekről szólt, hanem a háttérben zajló, hosszú és fáradságos folyamatokról.

A kutatócsoportunkban néhányan kitartóan dolgoztak az adatfelvételeken, mások a korábban összegyűjtött adatok feldolgozásával, elemzésével foglalkoztak többet (ami szükségszerűen hibázással, hibák felismerésével, javításásal és néha egészen mély újragondolással jár), vagy az ezekből születő tudományos közlemények írásával és publikációk előkészítésével, nem ritkán újra és újra átírva ugyanazokat a szövegeket, miközben már új vizsgálatok tervei is formálódni kezdtek bennünk.

Elképesztően sok embernek vagyunk ezért hálásak: kutatóasszisztenseknek, TDK- és PhD-hallgatóknak, pszichológus és orvos kollégáknak és nem utolsósorban mindazoknak a pácienseknek és kontroll személyeknek, akik részt vettek a vizsgálatainkban. Az ő együttműködésük, idejük és energiájuk nélkül mindez nem lenne lehetséges.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki 2025-ben akár csak egy kicsit is részese volt a projektjeinknek.

És persze köszönjük azoknak is, akik figyelemmel kísérték a munkánkat – jövőre remélhetőleg több eredményt tudunk megosztani, és bízunk benne, hogy a hamarosan induló új vizsgálatainkat is izgalmasnak találjátok majd!

18/12/2025

Kedves Érintettek, Követők, Kollégák, Érdeklődők! 😊

Kutatócsoportunk kitöltőket keres online kérdőíves kutatásához, aminek célja az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált személyekre jellemző társas készségek nehézségeit mérő kérdőívek validálása, amihez neurotipikus kontroll személyek válaszaira is szükség van.

Kiket keresünk?
✅18-65 év közötti
✅autizmus spektrumzavarral diagnosztizált
✅és neurotipikus kitöltőket

🖊️A kitöltésről röviden:
⌚A kérdőívcsomag kitöltése körülbelül 30-40 percet vehet igénybe.
📄Teljesen önkéntes és anonim.
⌛A kérdőívcsomag kitöltését követően 1 hónap múlva ismételt kitöltésre hívjuk azokat a kitöltőket, akik jelzik a részvételi szándékukat a kérdőívcsomag végén.

🔗A kérdőívcsomag a linkre való kattintással vagy a felhívásban szereplő QR-kód elérésével érhető el.
https://redcap.link/tarsaskeszsegekfelmerese

13/10/2025

At with Kovács Fanni, Dani Sörnyei and Kinga Farkas

03/07/2025

Hogyan gondolkodik az agyunk a világról? Miben más ez autizmusban?

Boglárka Purcsel magyar nyelven megjelent cikkében azt jártuk körbe, hogyan térhet el az autizmussal élő emberek gondolkodása abban, hogy milyen módon sajátítják el a világ szabályszerűségeit. A prediktív kódolásnak nevezett agyi működés lehetővé teszi, hogy előre jelezzük, mi fog történni, például mit fogunk érzékelni, mire számíthatunk másoktól.

A tanulmányban három különböző elméleti modellt hasonlítunk össze:
🔹 Szenzoros precízió (vagyis a feldolgozás pontossága) modellje szerint az autisták agya túl nagy jelentőséget tulajdoníthat az érzékszervi ingereknek, így nehezebb kiszűrni a lényeges információt.
🔹 Gyenge priorok elmélete szerint a korábbi tapasztalatok kevésbé befolyásolják az észlelést, így minden új inger egyformán fontosnak tűnhet.
🔹 Rugalmatlan priorfrissítés elmélete alapján az előzetes elvárások nehezen módosulnak, még akkor is, ha a világ megváltozik. Ez hozzájárulhat az autisták környezeti változásokra adott szokatlan reakcióinak kialakulásához.

A szisztematikus áttekintés alapján a kép összetett: bizonyos helyzetekben valóban másképp működik az előrejelzés autizmusban, máshol viszont hasonló a neurotipikusokhoz.
Azt gondoljuk, hogy ezek a modellek akár pedagógiai és terápiás beavatkozások tervezése során is hasznos támpontot nyújthatnak a szakembereknek.

📄 Purcsel Boglárka & Farkas Kinga (2025): Az autizmus komputációs pszichiátriai megközelítései, Neuropsychopharmacol Hung 2025; 27(2): 121–133

10/06/2025

Milyen szerepe van a kisagy, a thalamus és a nagyagykéreg hálózati kapcsolatának szkizofréniában?
Kutatócsoportunk legújabb publikációjában erre a kérdésre kerestük a választ.
(English below)

A cerebello-thalamo-cortical (CTC) hálózat egy olyan funkcionális kapcsolatrendszer az agyban, amely az információfeldolgozásban, az észlelésben és a mozgás szabályozásában játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek a hálózatnak a működési zavarát egyre több tanulmányban figyelték meg szkizofréniában és a pszichózis kialakulását megelőző magas rizikójú időszakban. Az egyes tanulmányok evidencia értéke azonban önmagában kevés ahhoz, hogy magabiztosan kijelenthető legyen, hogy a CTC hálózat működése kulcsszerepet játszik a pszichotikus zavarok kialakulásában.
Jelen tanulmányunkban olyan téri statisztikai elemzéseket alkalmaztunk, amelyekkel összegezhetők különböző kutatócsoportokban publikált tanulmányok, ahol a CTC hálózatot működését funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) vizsgálták.
Eredményeink megerősítik, hogy a kisagy és az információfeldolgozás kulcsszereplője, a thalamus, kapcsolatrendszere a nagyagykéreggel eltérő mintázatot mutat pszichotikus zavarokban.
Eredményeink azt mutatják, hogy pszichotikus zavarokban, és a pszichózist megelőző időszakban a szomatoszenzoros (tapinkásból érkező) és vizuális információ feldolgozásáért felelős területek, illetve a motoros (mozgató) kérgi területek túlműködést mutatnak a thalamussal. Ezzel szemben, a magasabb rendű kognitív funckiókért, és érzelemszabályozásért felelős frontális régiók kapcsolata a thalamussal és a kisaggyal is meggyengült.
Ezen eredmények, amellett, hogy megerősítik a kisagy és a thalamus szerepét a pszichotikus zavarok kialakulásában, iránymutatással szolgálhatnak jövőbeli terápiás beavatkozások fejlesztésére. Az agyi hálózatok eltérő működésének ismeretében lehetőség nyílik például olyan nem invazív agystimulációs terápiák (pl. Transzkraniális Mágneses Stimuláció) célzott alkalmazására is, amelyek hatásosságát kutatócsoportunkban jelenleg zajló klinikai kutatás is vizsgálja.

Orsi Lányi , Dániel Zahemszky , Alexander Schulze Wenning, Marie Anne Engh, Zsolt Molnár, András Attila Horváth, Péter Hegyi,
Csu Csucsu Gábor Csukly: Cerebello-Thalamo-Cortical Dysconnectivity in Schizophrenia Spectrum Disorders: A Resting-State fMRI Meta-Analysis
https://doi.org/10.1016/j.bpsc.2025.05.017
..

Our lab’s most recent publication investigates the role of the thalamus and the cerebellum in schizophrenia spectrum disorders.
The cerebello-thalamo-cortical (CTC) network is a large-scale functional system involved in information processing, perception, and motor control. Functional dysconnectivity in this network has been widely reported in schizophrenia and clinical high-risk for psychosis. Individual observational studies, however, often lack the level of evidence needed to reliably establish the role of the CTC network in the pathophysiology of schizophrenia spectrum disorders. To address these limitations, we conducted a neuroimaging meta-analysis of resting-state functional magnetic resonance imaging (fMRI) studies aiming to synthesize robust evidence of altered CTC connectivity in psychotic disorders.

Our results confirm altered thalamic and cerebellar connectivity in schizophrenia spectrum disorders and prodromal states. Observed dysconnectivity is characterized by increased thalamic connectivity with the somatosensory cortex, primary motor cortex, and the visual association areas, and reduced thalamic connectivity with the prefrontal regions and the cerebellum.
These results support the hypothesis that CTC network dysfunction is a core feature of psychotic disorders and may guide the development of novel therapeutic interventions. One promising avenue is non-invasive brain stimulation techniques such as Transcranial Magnetic Stimulation (TMS), the efficacy of which our lab is currently investigating in a clinical trial.

09/04/2025

Kutatásunkban az érzelemfelismerés elektrofiziológiai hátterét vizsgáltuk szkizofréniával élő pácinesek és egészséges kontroll személyek bevonásával. A résztvevőknek szomorú, semleges és boldog arcokat mutattunk, és arra kértük őket, gombnyomással jelezzék, milyen érzelmet fejeznek ki a képek. A vizsgálat közben 64 csatornás EEG-felvétel készült.
A viselkedéses eredményeink azt mutatták, hogy a betegcsoport tagjai rosszabbul ismerték fel mindhárom érzelmet a kontroll személyekhez képest.
Az EEG regisztrátumok feldolgozását követően az ún. béta-deszinkronizációt vizsgáltuk, amely szignifikánsan kisebb mértékű volt a szkizofrén páciensek esetében a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Ezen felül szignifikáns korrelációt találtunk a két tényező között, tehát a kisebb pontosság kisebb mértékű béta-deszinkronizációval járt együtt.
Miért fontos ez?
Egy objektíven mérhető EEG biomarker, amelyről tudjuk, hogy kapcsolatban áll a páciensek tüneteivel (esetünkben az érzelemfelismerés sérülése) segítségünkre lehet a jövőben a terápiás eszközök fejlesztése során.
Ha felkeltettük az érdeklődésed, olvasd el bátran a cikkünket az első kommentben található linken.
..

📄Gábor Csukly, Hajnalka Molnár, Csilla Marosi, Zsuzsanna Fodor, Kinga Farkas: Weaker beta desynchronization indicates impaired emotion recognition in schizophrenia

🔎In our current research, our goal was to gain insight into the electrophysiological background of emotion recognition in schizophrenia. We enrolled patients with schizophrenia and healthy control subjects. We presented sad, neutral and happy faces while recording a 64 channel EEG (electroencephalogram). The subjects were asked to push a button, indicating the emotion presented on the pictures.
Our behavioral results show that the patient group performed worse in the task, compared to the control group. After preprocessing the EEG files, we focused on beta-desynchronisation between the study groups, which was significantly weaker in the schizophrenia patients. The two examined variables showed significant correlation, which means, weaker beta-desynchronisation was paired with weaker test performance.
Why could these findings be important?
If we know, that a certain EEG biomarker correlates with a specific symptom (in our case with impaired emotion recognition) it could be useful in the diagnostics or therapy development in the future.
If you found our summary interesting, feel free to read the full article (link in comments).

09/04/2025

33rd congress of European Psychiatric Association - EPA
ePoster presentation program

30/03/2025

Kérdőív a 1,5 - 6 éves korú gyermekek szülei, gondviselői számára

A táplálkozási nehézségek, a szociális-kommunikációs készségek eltérése és a rugalmatlanság előfordulásának és összefüggéseinek vizsgálata a magyar kisgyermekkori populációban

Szalkay Krisztina kutatása keretében egy kérdőívcsomag kitöltésére kéri az 1,5-6 éves gyerekek szüleit.

A kérdőív olyan területekre összpontosít, amelyek fontosak minden kisgyermek életében:

🥣Étkezési magatartás: vizsgáljuk a gyermekek táplálkozási szokásait és az étkezéssel kapcsolatos viselkedésüket.

🗣Társas-kommunikációs készségek: felmérjük, hogyan lépnek kapcsolatba másokkal és hogyan kommunikálnak a gyermekek.

📐Viselkedési rugalmasság: megfigyeljük, mennyire képesek a gyermekek alkalmazkodni a változásokhoz és új helyzetekhez.

👨‍👧‍👦Szülői tapasztalatok: érdeklődünk az Ön mindennapi tapasztalatairól és esetleges kihívásairól a gyermeknevelés során.

Kedves kisgyermekes szülők!
Egy fontos kutatásban szeretnénk a segítségeteket kérni! 🔍

Szívesen várjuk a véleményeteket étkezéssel, kommunikációval, viselkedéssel és a szülői tapasztalatokkal kapcsolatban, ha 1,5 és 6 év közötti kisgyermeket neveltek. A kutatással célunk, hogy jobban megértsük a gyermekek fejlődését, és hatékonyabban támogathassuk őket a korai fejlesztésben, ezzel segítve titeket is!

A kutatás egyik vezetője Dr. Szalkay Krisztina, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyász és gyermekpszichiáter szakorvosa, a téma országosan kiemelkedő szakértője.👩‍⚕️

Köszönjük, ha segítitek munkánkat!

📝 A kérdőívet itt tölthetitek ki! 👇
https://redcap.link/kisgyermek-eves-kutatas